Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-19 / 168. szám, szerda
Nyílt politika, nyilt tájékoztatás (Folytatás a 3. oldalról) a tájékoztató eszközök ügyének tekintik, miközben a jogos bírálat esetében is előfordul, hogy azt figyelmen kívül hagyják, sőt meg akarják akadályozni közlését. A gazdasági szféra és az újságírók közti bizalmatlanság kialakulásában részük van a tájékoztató eszközöknek is. Sok bíráló anyag még mindig felületes, egyoldalú, elfogult, megsérti az újságírói munka eszmei, szakmai és etikai alapelveit. A szerkesztőségek vezetőinek, a kiadóknak és a pártszervezeteknek fokozott figyelmet kell szentelniük ezeknek a kérdéseknek, szolgálati és pártvonalon is meg kell teremteniük a szervezési és káderfeltételeket a szakavatott, társadalmilag szükséges, hatékony bíráló publicisztikához, harcolni kell, a szubjektív megközelítések ellen, respektálni kell a közvélemény, valamint a bírált egyének és intézmények észrevételeit, és következetesen a társadalmi érdekekből kell kiindulni. A CSKP szerveinek, főleg a kerületekben és járásokban még hatékonyabban kell hozzájárulniuk a tájékoztató eszközök munkájának javításához, ellenőrző, szervező és ebből eredő bíráló szerepük teljesítése során. Alapvető fordulatot kell elérni abban, hogy a helyi sajtót kihasználják a különböző fogyatékosságok megoldása érdekében. A bírálat fejlesztésében és közlésében jó tapasztalatokat szereztek az Észak-csehországi, a Nyugat-cseh- országi, az Észak-morvaországi és a Dél- morvaországi kerületekben. A CSKP Prágai Városi Bizottsága nagyon aktívan kihasználja sajtószervét, a Veőerní Prahát arra, hogy tájékoztassa a közvéleményt, névszerint ki felelős az adott probléma megoldásáért, valamint arra, hogy ellenőrizzék a feladatok teljesítését is. A tapasztalatokat nagyobb mértékben kell kihasználni azzal a céllal, hogy a tájékoztató eszközökben javítsuk a bírálatot, fokozzuk konstruktív hozzájárulását az átalakítás feladatainak megoldásához. V. A konkrét kérdésekkel kapcsolatos nyílt vita és véleménycsere lassan szerves része lesz az újságcikknek, a rádió és tévéprogramoknak. Egyre gyakoribbak az olvasói visszhangok és éppen ezek ösztönzésére születik sok szerkesztőségi anyag. Ezeket a tapasztalatokat tovább kell fejleszteni a CSKP XVIII. kongresszusának előkészítésével kapcsolatban is és a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül lehetőséget kell adni az embereknek ahhoz, hogy kifejtsék véleményüket a felvetődő kérdésekről, s így részt vegyenek a kongresszus dokumentumainak megformálásában. Elengedhetetlen, hogy a vitából kiküszöböljük a formalizmust, a külsőségeket, át kell gondolni, hogyan megszervezni a nyílt vitákat, hogy társadalmi hasznuk a lehető legnagyobb legyen. Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy teret adunk a vitának a tömegtájékoztatás eszközeiben, hanem azt is, - és mindenekelőtt -, hogy összefoglaljuk a tapasztalatokat, levonjuk a következtetéseket, nem hagyjuk válasz nélkül a felvetett kérdéseket, megoldás nélkül a,problémákat, s így mozgósítjuk a közvéleményt az átalakításban való aktív, részvételre. A viták továbbfejlesztésénél a tájékoztatás eszközeinek abból kell kiindulniuk, hogy a nézetek szocialista pluralizmusa nem azt jelenti, hogy egyfajta nézetet rákényszerítünk másokra, hogy teret adunk egyes olyan csoportok nyomásának, amelyek csak saját önző érdekeiket követik, hanem azt, hogy különböző nézetek szintézisével keressük az optimális megoldást Elvi és erkölcsi feltétéi a társadalommal szembeni felelősség, a tények hitelessége és bizonyíthatósága. Ebből kell a szerkesztőségeknek kiindulniuk és átgondoltan publikálniuk az egyes álláspontokat - amelyek egymással ellentétben is lehetnek de mindig nagy politikai felelősséggel a meghatározott cél érdekében. Nagyon értékes tapasztalatokkal rendelkezik ezzel kapcsolatban főleg a Rudé právo. A közvélemény tájékoztatása a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek, a politikai pártok és egyéb szervezetek tevékenységéről az utóbbi időben elmélyült. Ebben segített az, hogy megjavultak a kapcsolatok a tájékoztatási eszközök és az említett szervezetek központi bizottságai között és az is, hogy sokkal átgondoltabban tervezik ezt a publicitást. Az erről a területről származó híranyag minőségének javításához hozzájárult az, hogy a központi tájékoztatási eszközök egyes szerkesztői csak a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek tevékenységével foglalkoznak. Az egyes szervezetek kongresszusai előtt rendszeresen bővülnek az ilyen információk, de ez még mindig nem elég, és hiányzik a közlés kontinuitása is. A törvényhozó testületek tevékenységéről a Szövetségi Gyűlés és a Nemzetek Kamarája, a Népek Kamarája, illetve a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács munkájáról a tájékoztatási eszközök most sokkal tartalmasabb információkat közölnek, mint régebben és hatékonyabb módszereket is alkalmaznak. Általában azonban még mindig hiányoznak a kifejezőbb anyagok a képviselőtestületek munkájáról mint egészről, munkamódszereikről és a vitaanyagok megtárgyalásának módjairól. Javítani kell a képviselői felmérések során szerzett tapasztalatok publikálását, ugyanúgy, mint az elfogadott határozatok ellenőrzése eredményeinek közlését is. A nemzeti bizottságok feladatai a szocialista demokrácia fejlesztésében és a gazdasági mechanizmus átalakításában című dokumentum elfogadása után a publicitás most helyes irányba kezd orientálódni, mégpedig a nemzeti bizottságok jogkörének kihasználására, bemutatják a jó tapasztalatokat, leleplezik az akadályokat, amelyek eddig gátolták az állampolgárok részvételét az irányításban. Pozitív tapasztalatokat szereztek ott, ahol a CSKP kerületi bizottságai a nyílt tájékoztatással kapcsolatos dokumentumhoz saját határozatokat fogadtak el és ellenőrzik is ezek teljesítését a kerületi és a járási nemzeti bizottságok szintjén. A tájékoztatásnak ebben a formájában azonban még mindig észlelhetők kampányok, kevés a hátásos anyag a választott szervek aktivitásáról, a nemzeti bizottságok autoritásának megerősítéséről kevés a fiatal képviselőt és tisztségviselőt bemutató portré. A másik oldalon viszont a tájékoztatási eszközök nem mindig különböztetik meg a nemzeti bizottságok munkájában a szubjektív hiányosságokat és a jogkör érvényesítésének objektív akadályait a városokban és a falvakban. Továbbra is sok kritika éri azoknak a problémáknak a megoldását, amelyekre a nemzeti bizottságok tisztségviselőinek és képviselőinek nincs hatáskörük. Az ilyen kritika elveszti szervező feladatát, megkárosítja az állampolgárok és a népképviseleti szervek viszonyát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy átnézhetünk a nemzeti bizottságok apparátusának formális és elidegenedett munkamódszerei, adminisztratív és bürokratikus hozzáállása fölött. Itt aktívabb szerepet kell vállalnia a kerületi és helyi sajtónak is. A nyílt tájékoztatás további elmélyítésével kapcsolatban újra felmerül egy speciális, országos hatáskörű napilap indításának kérdése, amely a szocialista állam és a szocialista demokrácia fejlesztésével kapcsolatos avatott híradással foglalkozna. Ennek feladata az lenne, hogy informálja a közvéleményt a legfelsőbb képviseleti szervek, a szövetségi és nemzeti kormányok és más állami intézetek konkrét tevékenységéről és hogy megfelelő platformot alakítson ki a nyilvánosság és a legfőbb képviseleti szervek jobb és konstruktív dialógusához. Lehetővé tenné azoknak a dokumentumoknak és anyagoknak a közlését is, amelyek a sajtó jelenlegi szerkezetében csak korlátozott méretben, esetleg speciális nyomtatványokban látnak napvilágot (beleértve néhány törvényt és annak magyarázatát is). A beszámoló ugyancsak rámutat egyes, a nyugati tömegtájékoztató eszközök és más ideológiai diverziós központok által támogatott egyének és csoportok azon kísérleteire, amelyekkel vissza akarnak élni a mélyülő demokratizálással, s olyan szocialista-ellenes akcióra hívnak fel, amelyek megbontják a társadalom egységét, nyugtalanságot szítanak az állampolgárok között és nemzetközi méretekben konfliktusos helyzetet idéznek elő. A tömegtájékoztató eszközöknek keresniük kell az ilyen igyekezetekkel szembeni fellépés megfelelő módszereit, hogy e kérdések megvilágítása során miként lehet mentesülni a túlhaladott sztereotipiáktól, következetesen elválasztani a szocialista pluralizmus fejlesztését a szocialista- és társadalomellenes nézetek terjesztésétől, hogy ne engedjék meg a gondtalanság és politikai éretlenség megnyilvánulásait. A tömegtájékoztató eszközöknek, elsősorban a pártsajtónak, de a rádiónak és a televíziónak úgyszintén az illetékes államhatalmi szervekkel együttműködésben fontolóra kell venniük, miként hathatnak differenciáltan és érvekkel alátámasztva a széles nyilvánosságra, konkrét adatok alapján leleplezve a szocialistaellenes akciók tervezőinek céljait, tevékenységük lényegét és jellegét, azt, hogy az osztályellenség terveiben, a törvénytelen csoportok milyen helyet és szerepet töltenek be. Jobban ki kell használni a kerületi, a járási és a városi sajtót, vagyis ahol ezek az emberek tevékenykednek. Differenciáltan kell közelíteni ehhez a publicitáshoz, mentesíteni a puszta hivatalos hírközléstől, több saját álláspontot kell közölni egyes szerkesztőségektől, olyanokat, amelyek a széles nyilvánosság véleményére és az olvasói levelekre támaszkodnak. Nem lehet e problémakörre a szocialista demokrácia fejlesztésétől elszigetelten tekinteni, ellenkezőleg, rá kell mutatni a lehetőségeire, s a szocialistaellenes csoportok destabilizáló szerepe elleni küzdelemben bekövetkezett fejlődésére. Mindezzel párhuzamosan szilárdítani kell azt a meggyőződést, hogy a biztonság és a közrend nem csupán az állami szervek, hanem egyúttal minden állampolgár ügye is. E problémákról nyíltan kell tájékoztatni a közvéleményt, erősíteni a jogtudatát. Ehhez elkerülhetetlenül bővíteni és intenzívebbé tenni a belügyminisztériumok, a legfőbb ügyészség és az igazságügyminisztériumok együttműködését és összehangolt fellépését a tömegtájékoztató eszközökkel, ez utóbbiakat ellátni a szükséges én/ekkel és adatokkal. VI. A világban végbemenő változások és hatásuk az emberek tudatára és magatartására, új és hatékony munkaformákat kívánnak meg a külpolitikai híradás és publicisztika terén is. Egyrészt a külpolitikai információk terén sikerült felszámolni a fekete-fehér látásmódot, másrészt viszont ezek az igyekezetek nélkülözik a jelenlegi kapitalizmus, az imperializmus politikájával kapcsolatosan elkerülhetetlenül szükséges osztályszemléletet. Az államközi kapcsolatok deideologizálása, amit az új politikai gondolkodásmód megkövetel, nem jelentheti a külpolitikai propaganda ideológiai gyengülését. A külföldről szóló híradásokat következetesen meg kell szabadítani a bevett diplomáciai kliséktől, a szakmai nyelvi fordulatoktól. A nyilvános tájékoztatás minőségének javítása során különösen fontos szerepet töltenek be a külföldi tudósítók. Az új szükségletek szempontjából kell felülvizsgálni tevékenységüket, hatékonyabbá tenni a munkamegosztást a hírügynökségi tudósítások, valamint a más hírközlő eszközök tudósítóinak munkája között. Ez utóbbiaknak ugyanis sokkal többet kell a terepen dolgozniuk, közvetlenül be kell mutatniuk atársadalmi realitásokat, eredeti autentikus anyagokat közölni azoknak az országoknak az életéről, ahol tevékenykednek. Munkájuk elválaszthatatlan részévé kell válnia a hazafias nevelésnek, az anyaország iránti tiszteletnek, büszkeségnek. Különleges felelősséget tölt be e szempontból a rádió és a televízió, hiszen e kettőnek van a legnagyobb tömeghatása - érzelmi szempontból is. A szerkesztőségeknek - káderszempontból is - rendkívüli figyelmet kell szentelniük annak, hogy mélyítsék és bővítsék a tájékoztatást a szocialista országokban, főleg a Szovjetunióban végbemenő társadalmi folyamatokról. Meg kell mutatniuk, ezek miként segíthetik elő azoknak a stratégiai céloknak az elérését, amelyek országainkra nézve közösek, valamint a szocializmus tekintélyének növekedését a világban. Konkrét példákon kell bemutatni a nyilvánosságnak annak a küzdelemnek a terjedelmét, bonyolultságát és kockázatait, amelyet az egyes országokban a kommunista pártok vívnak a szocializmus jövőjéért. A tömegtájékoztató eszközök figyelmét elsősorban az átalakítás folyamatának progresszív megnyilvánulásaira, a szükséges tapasztalatok és jó példák terjesztésére kell összpontosítani. Emellett nem szabad semmit könnyelműen venni, teljes mértékben tiszteletben kell tartani a realitásokat, tárgyszerűen és konstruktívan közelíteni a gondok és hiányosságok megoldásához. Emellett nagyon fontos, hogy az egyes országokban figyelembe vegyük a fejlődés specifikumait, s az ilyen témájú publicitás során el kell tekinteni a konjunkturális megközelítésektől. Javítani kell a KGST tevékenységéről szóló híradást. A jelenlegi helyzet javítása érdekében a csehszlovák fél teljes mértékben támogatta A KGST tevékenységéről szóló tájékoztatás javításának tervezete című dokumentumot, melyet az idei év elején a szovjet fél terjesztett elő. A nyílt tájékoztatás jelenlegi minősége szempontjából kell közelíteni a hivatalos akciókról, látogatásokról és tárgyalásokról - legyenek ezek két- vagy sokoldalúak - szóló tájékoztatáshoz is. Nagyon fontos rámutatni: milyen konkrét eredmények születtek, esetleg milyen problémákat nem sikerült megoldani, mely kérdésekkel kapcsolatban különbözőek az álláspontok. Az általános síkon mozgó tájékoztatások - amelyek e téren még túlsúlyban vannak - a közvéleményben nem keltenek jó visszhangot, s nem tükrözik a szocialista országok párt- és állami szintű kapcsolatainak aktív tartalmát. A külpolitikai tájékoztatás minőségi javításának fontos feltétele, hogy javuljon a képviseleti szervek együttműködése a tudósítókkal. Még mindig egy egész sor akadály van itt, s ezeket mielőbb fel kell számolni. Elkerülhetetlenül szükség van arra, hogy a külképviseleti hivatalok felelősségteljes tisztségviselői mindenütt úgy tekintsenek a tudósítókra, mint politikai dolgozókra, teljes megértést tanúsítsanak munkájuk iránt és támogassák őket, tegyék hozzáférhetővé számukra a külpolitikai híradásokhoz szükséges információkat aktívan és rendszeresen foglalkozzanak velük. Amint az eddigi ismeretek is mutatják, s ahogy azt a CSKP KB legutóbbi ülésének határozataiból eredő szükségletek is bizonyítják, a nyilvános tájékoztatás lenini elveit következetesebben és átfogóbban kell alkalmazni, mint mindenfajta politikai és ideológiai tevékenység alapelveinek egyikét. Minden érintett területen teljes mértékben értékelni kell a nyilvános tájékoztatást mint az aktivitás és elkötelezettség növelésének jelentős eszközét. Ez a kommunisták, a dolgozók és az állampolgárok legszélesebb rétegei öntudatosságának és felkészültségének is hatékony eszköze, azzal a céllal, hogy részt vegyenek a gazdasági és társadalmi átalakításban, a pártpolitikának a mindennapok gyakorlatába való átültetésében. Mindez megköveteli, hogy elsősorban a következő kérdéseknek szenteljünk fokozott figyelmet: I A pártmunkáról szóló tájékoztatás . javítása terén a CSKP KB Elnökségének (a csehországi pártmunkát irányító bizottságnak, az SZLKP KB Elnökségének) üléseiről kiadott közleményekkel összefüggésben mélyíteni a tájékoztatást a megvitatott alapvető politikai-társadalmi jelentőségű kérdésekről. Ezek átfogóbb megvilágítása érdekében következetesen érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy a vezető párttisztségviselők (a politikai irányítás minden fokán) rendszeresen szerepeljenek a tömegtájékoztató eszközökben, megvilágítsák a pártpolitika céljait, s felelősségteljesen tájékoztassanak e célok gyakorlati megvalósításáról. Rendszeresen ós megfelelő mértékben kell a pártsajtóban, mindenekelőtt a Rudé právóban, a Pravdában és a Pártéletben publikálni a CSKP KB szervei tanácskozásának fontos anyagait és beszámolóit, amelyek szükségesek a partszervek és -szervezetek tevékenységéhez, a párt vezető szerepe kibontakoztatásához, a gazdasági és társadalmi gyakorlat új feltételei között. Abból a célból, hogy mélyebb legyen a tájékoztatás a kerületi és járási pártbizottságok munkája homlokterében álló kulcsfontosságú kérdésekről, s el kell gondolkodni a hasonló lehetőségekről a kerületi és a helyi sajtóban is. Lényegesen javítani kell a tájékoztatást a pártalapszervezetek tevékenységéről, mindenekelőtt a kerületi és a helyi sajtóban. Többször kell szót adni az alapszervezetek tisztségviselőinek. Konkrét példákon kell bemutatni, hogyan kapcsolódik a pártmunka a munkahelyek és helységek legfontosabb feladatainak biztosításához, a dolgozók jogos igényei kielégítéséhez, hogyan járnak el a pártszervek a kommunisták és a többi állampolgár elvárásai teljesítése során. Erősíteni kell a tájékoztató eszközöknek, mint a párt- és társadalmi ellenőrzés eszközeinek szerepét, ellenőrző szerepüket azon a téren, hogy hogyan valósulnak meg a párthatározatok, érvényesül a párt politikája az állami, gazdasági és társadalmi szervekben, a társadalom életének minden területén. A pártépítés minden szintjén el kell mélyíteni a pártszervek együttműködését a szerkesztőségekkel, biztosítani kell céU tudatos politikai vezetésüket, az újságírókat fel kell vértezni a szükséges információkkal és érvekkel a pártpolitika időszerű feladataira vonatkozóan a párthatározatok teljesítéséről. N A szociális-gazdasági folyama- . tokról való tájékoztatás elmélyítése érdekében intenzíven törekedni kell a konkrét tapasztalatok és a jó példák megvilágítására a gazdasági építés gyakorlatából. Az egyes minisztériumok, vállalatok, és pártszervezetek ebben a vonatkozásban együtt kell hogy működjenek a szerkesztőségekkel, ötleteket, konkrét tényeket és példákat kell nekik szolgáltatniuk A bíráló anyagok közlésekor biztosítani kell a kivezető utak keresését, közzé kell tenni a helyzet javítását célzó intézkedéseket, figyelemmel kell kísérni teljesítésüket. Fejleszteni kell a kritikát, mint a nyíit politika és nyilvános tájékoztatás elválaszthatatlan részét, a problémák sokoldalú megismerésének és konstruktív megoldásának módszerét. Következetesebben és lényegesen szélesebb körben kell érvényesíteni az egyes reszortok és más állami szervek vezetőinek arra vonatkozó kötelezettségét, hogy rendszeresen és a szükség szerint tájékoztassák a közvéleményt a tömegtájékoztató eszközök által a feladatok teljesítéséről az általuk irányított szakaszokon. Egyben jobban elő kell készíteni ezeket a fellépéseket, el kell mélyíteni szakavatottságukat, nyíltságukat és meggyőző erejüket. Határozottabban kell felszámolni a nyilvános tájékoztatás kibontakozását gátló akadályokat, különösen a felelős dolgozók egy részének még mindig alkalmazott gyakorlatát, mindenekelőtt a minisztériumokban és az irányítás alacsonyabb szintjein. Egyes felelős dolgozók még mindig elutasítják a problémák megvitatását a nyilvánosság bevonásával, nem értékelik megfelelőképpen a gazdasági folyamatokra és az emberek tudatára gyakorolt hatásuk politikai vonatkozását. Az ésszerű, a problémák megoldásához vezető konstruktív utak keresése érdekében a gazdasági és társadalmi átalakítással összefüggő legkülönbözőbb kérdések megvilágításával, s az embereknek az irányításban való részvétele növelésével összefüggésben a sajtóban, a rádióban és a televízióban vitákat, beszélgetéseket kell szervezni az olvasókkal, a hallgatókkal és a nézőkkel. Ezeket a beszélgetéseket a dolgok mély ismerete, a kultúra, a szocialista pluralizmus elveinek tiszteletben tartása kell hogy jellemezze. Magas politikai és professzionális szinten kell a szerkesztőségekben előkészíteni a nyilvános vitákat, azokról a dokumentumtervezetekről, amelyeket a CSKP XVIII. kongresszusa elé terjesztenek. Lényegesen magasabb hatékonyságot kell elérni a szerkesztőségek, mindenekelőtt a napi sajtó sajátos lehetőségei és hozzáállásai kihasználása terén. Egyben el kell mélyíteni a munka minőségét a levelekkel és a telefonhívásokkal, folyamatosan javítani kell a „visszajelzési rendszert“, mindenekelőtt a helyi sajtóban kell megteremteni a feltételeket a levelezők számának növelésére a húsz-harmincöt éves korosztályon belül. m Tovább kell korlátozni a proto- • kolláris információk publikálását, mivel ezek az információk a nyilvános tájékoztatás szempontjából nem rendelkeznek elvi jelentőséggel. A szocialista országokból érkező protokolláris információkban fokozni kell a tárgyszerűséget, és az érvelés értékét. Komplex módon kell foglalkozni a protokolláris hírszolgáltatással, mind belső, mind pedig a külpolitikai propaganda vonatkozásában. A továbbiakban is konkrétan kell megoldani a külpolitikai tudósítóink által figyelt területek ésszerű tükrözését oly módon, hogy az megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyeket külpolitikánknak kell teljesítenie. Minőségileg javítani kell a külföldi tudósítók kiválasztását, felkészültségét és működésük színvonalát. Hatékonyabban kell irányítani tevékenységüket. I\/ A jelenlegi társadalmi folyaI V . matokról való nyilvános tájékoztatás elmélyítésével összefüggő új feladatok megkövetelik az újságírók felkészültségének, politikai és szakképesítésének további növelését. Ehhez meg kell teremteni a szerkesztőségekben, az újságírószövetségek és a szakmai klubok tevékenységében, a pártoktatásban és az állami oktatásban az újságírók további képzésének megfelelő formáit. Fokozni kell a kiadók felelősségét a tájékoztatás tartalmáért és eszmei irányvonaláért. A kulcsfontosságú munkahelyeket, mindenekelőtt a politikai szerkesztőségeket céltudatosan kell ellátni a legképzettebb újságíró káderekkel. ÚJ SZÚ 4 1989. VII. 1
