Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hétfő, 1989. július 17. ★ Ára 50 fillér XLII. évfolyam, 166. szám Semmit sem adnak ingyen Rövidesen nyilvánosságra kerülnek féléves munkánk statisztikai eredményei. Sok minden kiderül majd belőlük, tudomást szerzünk arról, hogyan halad gazdaságunk szekere hat hónappal az új gazdasági mechanizmus általános bevezetése előtt. Bizonyára a szokásosnál terjedelmesebb áttekintést kapunk külkereskedel­münkről. Két oknál fogva is. Januártól megváltozott belső felépítés­ben folytatja tevékenységét, rátért az önfinanszírozás útjára. Egy­ben megszűnt a külkereskedelmi vállalatok klasszikus értelemben vett monopóliuma. Ugyanakkor külgazdasági téren is számos válto­zással találja magát szemben. Vajon hogyan tud eleget tenni ennek a kettős szorításnak? Módosulnak-e, avagy megmaradnak a korábbi fejlődési tendenciák? Erre várunk választ a számok nyelvén. Összefüggéseiben azonban már jóelőre kitapintható néhány jelenség, merítve a mindennapi gyakorlat tapasztalataiból. Külke­reskedelmi vállalatainknak nagyobb mozgásteret adott az önfinan­szírozás bevezetése. Hazai termelöpartnerükkel egyezhettek meg a kereskedelmi küiönbözetről. Ennek csak a felső határát szabta meg az árhivatal, s megegyezés kérdése, elfogadják-e ezt, vagy alacsonyabb szintben állapodnak meg. Árutól, értékesítési lehető­ségektől, áraktól függően. Igaz, ebbe bele keli férnie a tervezett nyereségnek is. Hogy miképpen megy ez a külkereskedelmi vállala­toknál, arról a féléves összegzésből kapunk először átfogó képet. Ennél több szó esett az elmúlt hónapokban a devizagazdálkodás­ról. Vállalatonként normatívumokat vezettek be, azaz mindegyik bizonyos kulcs szerint megszabott összegű devizaszámlát nyitha­tott. Bevételeinek függvényében aztán ebből fedezheti költségeit. Mindenesetre egyszerűbb módon lehet hozzájutni a termékekért járó devizához, hozzáférhetővé vált merítése. Az elégedettség helyett mégis a bírálatok egész sora zúdult a bankra. Hónapokig tartott ugyanis, míg megbirkózott az átállással kapcsolatos admi­nisztrációs munkával. Számos vállalathoz megkésve érkeztek az alapinformációk, s ma sem ritka, hogy a bevétel átutalásáról jóval később kapnak tájékoztatást a termelők. Legnagyobb vitát mégis az keltette, vajon miből törlesszék a vállalatok a tavaly behozott, s tervszerűen felhasznált alap- és nyersanyagokat, félkésztermékeket. Mert erre az idén már nem kaptak fedezetet, s az egész évi keretből meg nem futná rá. Pedig a törlesztés rendre - a szerződés szerint is - erre az esztendőre vált esedékes. Dilemma elé kerültek számos vállalatnál. Ha éves keretükből merítenek a törlesztésre, nem marad az idén szükséges behozatal finanszírozására, s akár a termelés folyamatossága is veszélybe kerülhet. Ha hitelt vesznek fel, megintcsak nem lenne miből visszafi­zetni. Szaporodtak a panaszok, visszajelzések. Végülis a szövetségi kormány döntött a kérdésben. Indokolt esetekben hozzájárult a tavalyról megmaradt külföldi követelések kiegyenlítéséhez. De csak erre az esztendőre, jövőre már nem lesz rá mód. Korábbi szerkezetének megváltozásával párhuzamosan bővült a külkereskedelem itthoni palettája is. Megszűnt a külkereskedelmi vállalatok monopolhelyzete, hisz más szervezeteknek is lehetősé­gük nyílt a határainkon túli tevékenységre, legtöbbször árucserére. Januártól a termelők maguk dönthetik el, milyen csatornákon, melyik külkereskedelmi vállalat közreműködésével értékesítik ter­mékeiket külföldön. Fontolgatták az elszakadást korábbi partnereik­től, de miután felmérték lehetőségeiket, kevés kivételtől eltekintve maradtak a jól bevált kapcsolatnál. Sőt, a nagyvállalatok még az önálló külkereskedelmi jog megszerzésével sem nagyon próbálkoz­tak. Arra is inkább az ipari szövetkezetek, melléküzemágak vállalkoz­tak, szolgáltatások, kishatár menti árucsere keretében. Némelyikük többféle árura szerzett külkereskedelmi engedélyt, gyakran egyszeri alkalomra. Nemzetközi porondra lépésükkor, - akárcsak a hagyományos külkereskedelmi vállalatok - maguk is tapasztalhatták a rohamosan változó külgazdasági körülményeket, a következő évek előszelét. Javuló légkört teremt a nemzetközi kereskedelemben is a világpoli­tika kedvező alakulása, aminek előbb-utóbb a kelet-nyugati árucse­rében szintén jelentkeznie kell(ett). Mindenképpen kihatnak külke­reskedelmünkre a szocialista országokban zajló gazdasági változá­sok. Főként pedig a szovjetunióbeli átalakítási folyamat. Azért is, mert árucsereforgalmuk nagy hányadát szovjet partnerekkel bonyo­lítjuk le, de affelett szintén nem hunyhatunk szemet, hogy a hatal­mas országban a gazdaság minden területén szemléletváltási törek­vések tapasztalhatók. Erősödik a gazdasági szempont felé orientá­lódás. Ezért megemelt mércével találja magát szembe gépiparunk, amely nagymértékben van jelen a szovjet piacon. Közszükségleti cikkeink iránt sem apad az érdeklődés. Viszont az elvárások ugrás­szerűen növekednek. Letelt már az az időszak, amikor a tőkés kivitelből visszamaradt árut előnyösen exportálhattuk ebbe a tér­ségbe. Nem szocialista vonatkozásban kivitelünket továbbra is a vámta­rifák és egyéb akadályok egész rendszere sújtja, nem beszélve egyébként is akut értékesítési gondjainkról, ami továbbra is több­nyire a gépipari termékekre vonatkozik. Csupán textiláruból - Finn­ország kivételével - valamennyi érintett országba csak korlátozott mennyiségben exportálhatunk. Vámakadályok nehezítik más pia­cokra való bejutásunkat is, sokszor az üzletkötés marad el miattuk. Ilyen viszonyban vagyunk például az USA-val, amely nem adja meg Csehszlovákiának a legnagyobb kedvezmény elvét. Bonyolódik, egyre nehezebbé válik a külkereskedelmi tevékeny­ség. Túl vagyunk már azokon az éveken, amikor csupán a nem szocialista országok fejlődését kellett nagy körültekintéssel figyel­nünk. Ugyanezt tesszük ma a Szovjetunió, Kína, Jugoszlávia vagy bármelyik más KGST-tagáilam esetében is. Mert a szükséges piacismeret akármelyik hosszú távú szerződés fölé emelkedik. És világosan jelzi: semmit sem adnak ingyen a világon. Mindenre oda kell figyelni, mindent alaposan kell őrizni. Akárcsak külpiacokon szerzett pozícióinkat. Elvesztésüknek mindnyájan látnánk kárát. J. MÉSZÁROS KÁROLY Janák elvtárs határszemlén (Drahotín Sulla felvétele - CSTK) Ignác Janák aratók között (CSTK) - A Galántai (Galanta) járásban tett munkalátogatást Ignác Janák elvtárs, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZLKP KB első titkára szombaton, hogy megismer­kedjen az aratási munkák meneté­vel. Viliam Póka, a járási pártbizott­ság vezető titkára arról tájékoztatta, hogy eddig a gabona 45 százalékát kaszálták le, és befejezés előtt áll a tavaszi árpa aratása. Az eddigi eredmények kissé csalódást okoz­tak, mivel 130 milliméter a csapa­dékhiány, és a szárazság nem keve­set vett el a termésből. A Sládkovicovói Magtermesztő Állami Gazdaság igazgatója, Jaros­lav Kmet’, beszámolt Janák elvtárs­nak arról az együttműködésről, amely, Ukrán SZSZK-beli partne­rekkel közösen, a kukorica vetőmag szaporítására és kezelésére irányul. Janák elvtárs látogatásának kö­vetkező állomása a hidaskürti (Mos- tová) Vörös Csillag Efsz volt, ahol teljes ütemben folyik az aratás. Az eddigi eredményekből, arra követ­keztetnek, hogy elérik a tervezett hozamokat. Ez Horvát Istvánnak, a szövetkezet elnökének szavai szerint, elsősorban a jó agrotechni­kai előkészítésnek és az olyan ha­zai búzafajtáknak köszönhető, mint a Viginta és Danubia. Janák elvtárs a szövetkezeti tagokkal való beszél­getés során hangsúlyozta, hogy a minimumra kell csökkenteni a be­takarítási veszteségeket, és a nyári mezőgazdasági munkák során nem­csak az aratásnak,' de a szalma betakarításának és a tarló feltörésé­nek is nagy figyelmet kell szentelni. Üdvözlő táviratok (CSTK) - Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke táviratban fejezte ki jókí­vánságait Szaddam Husszeinnek, az Iraki Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Ladis­lav Adamec szövetségi miniszterel­nök üdvözlő táviratot küldött Taha Jaszim Ramadánnak, az Iraki Köz­társaság kormányfője első helyet­tesének. Li Peng fogadta Jaromír Zákot (CSTK) - Pekingben szombaton Jaromír Iák, a szövetségi kormány alelnöke, az Állami Tervbizottság el­nöke találkozott Li Peng kínai kor­mányfővel. A kínai vezető részletes tájékoztatást adott az országban ki­alakult helyzetről, s megállapította, Pekingben és másutt is a normalizá­lódás a jellemző. Rámutatott a Kínai KP KB legutóbbi ülésének jelentősé­gére, amelyen új pártvezetést vá­lasztottak. Jaromír 2ák átadta a kínai kor­mányfőnek a legfelsőbb csehszlo­vák párt- és állami vezetők üdvözle­teit. A szövetségi kormány alelnöke szombaton részt vett az első pekingi nemzetközi vásár csehszlovák nem­zeti napjának eseményein, majd ha­zautazott Mihail Gorbacsov moszkvai megbeszélései Radzsiv Gandhival (CSTK) - Radzsiv Gandhi indiai kormányfő szombaton rövid munka­látogatásra Moszkvába érkezett. Mi­hail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnökével - a két küldöttség további tagjainak jelenlé­tében - négyórás tárgyalásokat foly­tatott, majd a két vezető négyszem­közti találkozót tartott. Befejeződött a párizsi tőkés csúcs Dokumentumdömping • Gorbacsov üzenete: „Meg kell találnunk a közös gazdasági nyelvet“ (CSTK) - Párizsban vasárnap be­fejeződött a hét legfejlettebb tőkés ország vezetőinek találkozója, amellyel párhuzamosan folytak a nagy francia forradalom 200. év­fordulójának ünnepségei. A hetek csúcsértekezletén számos doku­mentumot fogadtak el, s ezek érintik a szocialista országokkal folytatott együttműködést, a környezetvédel­mi kérdéseket, a kábítószer-keres- kedelem és a terrorizmus elleni har­cot, az emberi jogok problémakörét, a fejlődő országok eladósodását stb. Amint azt Hubert Vedrin, a csúcstalálkozó szóvivője közölte, a hetek között olyan mértékű né­zetazonosságot sikerült elérni, hogy az értekezletet már a vasárnap délu­táni órákban be lehetett fejezni. Arról is beszámolt, hogy a hét legfejlet­tebb tőkés állam vezetői érdeklő­(Folytatás a 2. oldalon) A szovjet-indiai legfelsőbb szintű megbeszéléseken érintették a nem­zetközi helyzetet, s megállapították, kedvező tendenciák tapasztalhatók. Áttekintették a két ország és a szomszédaik közti viszonyt is. Af­ganisztánnal összefüggésben egy­behangzó véleményüket fejezték ki, miszerint a rendezés alapjának a genfi megállapodásokat kell tekin­teni. Ami Kínát illeti, egyaránt síkra- szálltak a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséért. Radzsiv Gandhi hiva­talos látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot. A látogatásra jövőre kerül sor. A két ország külügymi­nisztere, Eduard Sevardnadze és Naraszimha Rao szintén tárgyaló- asztalhoz ült. Radzsiv Gandhi és kísérete a va­sárnap reggeli órákban Moszkvából Iszlamabadba utazott, s az indiai kormányfő Benazir Bhutto pakisz­táni miniszterelnökkel és Iszhak Hán államfővel tárgyalt a két szom­szédos ország kapcsolatairól. Szaporodnak a kazlak, fogy az aratnivaló Az érés sietteti, az időjárás késlelteti a betakarítást • A szalma lesz a nagyobbik gond? • Tarlószántás - nyújtott műszakban • Több gazdaság­ban már elvetették a tarlókeverékeket (Munkatársainktól) - Dél-Szlovákiában szaporodnak a szalmakazlak, egyre több helyütt látni feltört tarlót, újra bevetett és szinte szünet nélkül öntözött parcellákat. Mindez azt jelzi, hogy a borongós, helyi záporokban bővelkedő, a szokásosnál hűvösebb időjárás ellenére a Csallóközben, a Mátyusföldön, a Duna és az Ipoly mentén immár a második félidejéhez érkezett a kalászos gabonafélék termésének betakarítása. OROM A HOMOKON A Komáromi (Komárno) járás me­zőgazdasági üzemeiben az utóbbi napokban ismét teljes kapacitással dolgoztak az aratók. Például a búcsi (Búc) Béke Építői Efsz-ben kétnapi kényszerpihenő után csütörtökön délután fél háromkor álltak ismét munkába a kombájnok. Szabó Zol­tán mérnök, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy július 8-án tartották a főpróbát. A hétvégét is munkával töltötték, de három és fél nap múlva az időjárás álljt parancsolt a gépek­nek. A múlt hét elején kaptak egy kiadós esőt - a határ egyes részein 30 mm csapadék hullott így a Banská Bystrica-i járásból érkezett kombájnoknak csak csütörtök óta veszik hasznát. Évtizedes tapasztalat, hogy a bú­csi határ rendszerint akkor örven­dezteti meg a gazdáit, amikor a jobb éghajlati és talajviszonyok között gazdálkodó szövetkezeteknél és ál­lami gazdaságoknál az agronómu- sok elégedetlenek az időjárás alaku­lásával. Valahogy így alakul ez az idén is, hisz nagyjából az aratás félidején a Béke Építői Efsz-ben újra rekordokról beszélnek. A búzájuk 6 tonna fölötti hektárhozamot ígér, pedig egyelőre csak a homoktalajo­kon dolgoztak a kombájnok. S ami a legfontosabb, a minőség is kifo­gástalan, tehát minden feltétel adott ahhoz, hogy a termésből 1320 ton­nát - a szerződésnek megfelelően - élelmiszer-ipari minőségben, jó áron értékesítsenek. Árpából 340 tonnát kínáltak a söriparnak, s a ter­méshozamok alakulásából ítélve, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents