Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-13 / 137. szám, kedd

Szakemberek képzése Szeptembertől, az iskolaév kez­detétől optimális feltételeket biztosí­tottak Kassán (Kosice) a leendő fod­rászok és kozmetikusok szakmai oktatásához. Mivel egyre nő az ér­deklődés e foglalkozások iránt, szükséges volt a gyakorlati oktatás eddigi lehetőségének kiszélesítése. A helyiség átrendezésével javultak a szakmunkástanulók munkafeltéte­lei, az eddigi 11 helyett 18 vendéget fogadhatnak. Az újólag létesített gyakorlati központban három évfo­lyam 101 leendő fodrásza és két évfolyam 68 kozmetikusjelöltje váltja egymást. A következetesen kidolgo­zott ütemterv megköveteli az előírá­sok és a városi higiénikusok rende­letének a megtartását, pontosan meghatározza a megfelelő ídőközö­Képkiállítás A nagykaposi (Vel’ké Kapusany) művelődési központ képkiállítást rendezett a város szülöttjének, Wa- genhofferné Szmutkó Viktória festő­művésznek az alkotásaiból. A Szlo­vák Képzőművészeti Szövetség rendezésében már több alkalommal állította ki képeit, melyek a Latorca és a Hernád menti táj szépségeit örökítik meg. Az érdeklődők a Kas­sán (Kosice) élő festőművész leg­újabb alkotásait június 8-áig tekint­hetik meg. _ Szabó József két. A munkanap elmélettel kezdő­dik, majd a munkahely elkészítése következik a vendégek fogadására, s végül az oktatás végén értékelik munkájukat. A leendő fodrászok gyakorlati oktatásáról két műszak­ban kilenc mester gondoskodik. Alapvető elméleti tudásra tehetnek szert négy mester irányításával a le­endő kozmetikusok. A harmadikos fodrásztanulók már érvényesítik tu­dásukat egy-egy nappali vagy alkal­mi frizura elkészítésekor is. Kép és szöveg: Jolana Nováková Egy fedél alatt Ágcsernyőn (Öierna nad Tisou), a közel ötezer lakosú városkában eddig két kulturális intézmény műkö­dött: a városi művelődési központ és a vasúti üzemi klub. A városi műve­lődési központnak egy nagy helyi­ség állt a rendelkezésére, amelynek a felében a könyvtár kapott helyet. Ez azt jelenti, hogy ha a helyiség első felében rendezvények voltak, ami elég gyakori volt, a könyvtár gyakorlatilag el volt zárva a nyilvá­nosság elől, mivel nem volt külön bejárata. A művelődési központban a népművelői feladatot egyetlen al­kalmazott látta el, aki egy személy­ben a központ igazgatója is volt. A két kulturális intézmény egyesí­tésével a kulturális élet irányítói, szer­vezői egy fedél alá kerültek váro­sunkban. Itt található a Barátság mozi, a könyvtár két nagyobb helyi­séget kapott külön bejárattal, s több helyiség áll rendelkezésre tanfolya­mok, beszélgetések, előadások vagy más rendezvények szervezé­sére is. A városi művelődési központ volt helyiségében az ifjúsági klub gon­doskodik majd a fiatalok szórakozási lehetőségéről. ' Vágási Zsuzsa Jelentős orvosi tudományos értekezlet A J. E. Purkyné Csehszlovák Or­vostársaság megalapításának 40. évfordulója, valamint a Szlovák Or­vostársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából május végén Dunaszerdahelyen (Dunajská Stre­da) megtartották az Általános Or­vostársaság XIX. szlovákiai tudomá­nyos konferenciáját és a XX. Csal­lóközi Orvosi Nap elnevezésű tudo­mányos értekezletet, amelynek ren­dező szervei az Általános Orvosok Szlovákiai Társasága, a Szlovák Or­vostársaság és dunaszerdahelyi egyesülete, valamint a Dunaszer­dahelyi Járási Egészségügyi Intézet voltak. Az orvosi tudományos érte­kezlet keretében szakmai programot tartott egyúttal az egészségügyi kö­zépkáderek szekciója is. A tudományos értekezlet ünnepé­Négyszázezer korona nyereség A 240 dolgozót foglalkoztató Nóg­rádi Textilipari Szövetkezet termékei és szolgáltatásai iránt változatlanul nagy az érdeklődés a Losonci (Lu- őenec) járás lakossága körében. Az ipari szövetkezet három gyártási részleggel rendelkezik: szövőmű­hellyel és lakástextilkészítő részleg­gel Losoncon, valamint egy kötődé­vel Rimaszombatban (Rimavská Sobota). Ez évben a szövőmúhely autóhuzat-anyagok gyártására állt át, de kisebb-nagyobb gonduk volt a gépsorok átállításához szükséges alkatrészekkel, a fonalminőséggel, és a munkásoknak sem volt könnyű az új termelési folyamatok elsajátítá­sa. A lakástextil-készítő részlegen folyamatos volt az anyagellátás, az elmúlt három hónap során 2680 ágyterítőt, 6160 darab Elegant és Praktik elnevezésű függönyt, vala­mint 3584 bútorhuzatot gyártottak. A rimaszombati kötődében divatos ruhakiegészítők: kendők és sálak gyártására összpontosították a fi­gyelmet. A szolgáltatások hálózatát szabó­műhellyel bővítették Losoncon és Nagykürtösön (Vel’ky Krtís), ezen kívül ruhajavító és gombhúzó rész­Csoportos véradás A csupán 750 lelket számláló Ha- muliakovo kisközségből 19-en adtak vért a minap a bratislavai Partizáns- ka utcai transzfúziós állomáson. A sikeres akciót dr. Halaj körzeti orvos és a helyi efsz fafeldolgozó üzemének dolgozói közösen ren­dezték. A véradók között voltak Se­regi József, a Jansky-emlékérem ezüst, valamint Lengyel György, Petrík Tibor, id. Nagy Lajos, Lengyel Mária, Sáránszky István és Tornyai László a Jansky-emlékérem bronz fokozatának tulajdonosai. Vass Lajosné legük is van, és végeznek pehely- tisztítást, paplankészítést, valamint betűfestést. A szövetkezet termékeit saját üzleteiben árusítja. Az elmúlt évek során jelentős si­kereket értek el, gazdasági téren a tervfeladatokat erdményesen tel­jesítették az első negyedévben: 403 ezer korona nyereséget értek el, a tervet 140,9 százalékra teljesí­tették. Trest’ansky Mária lyes megnyitásaként a rövid kultúr­műsor után üdvözlőbeszédek hang­zottak el a járási pártbizottság, a jnb, valamint a Szlovák Orvostársaság jelen levő képviselői részéről, ame­lyekben méltatták a rendezvény je­lentőségét. A tudományos értekezlet szakmai részében az előadások elsősorban a tanatológiával, vagyis a halál orvo­si, szociális és pszichológiai szem­pontjaival foglalkoztak, valamint a szem betegségeivel és balesetei­vel, az általános orvosi gyakorlatban előforduló egyéb esetek leírásával. Az előadók a bratislavai Komensky Egyetem bölcsészkaráról és orvosi karának egyes klinikáiról, valamint Szlovákia különböző részeinek egészségügyi intézeteiből, a külföldi előadók pedig a Moszkvai Orvosto­vábbképző Intézetből, a Szegedi Or­vosi Egyetemről és a Győri Megyei Kórházból érkeztek. Mivel az előadásoknak a tanato­lógiával kapcsolatos része eddig az orvosi tudományos értekezleteken nem túl gyakran érintett témakörrel foglalkozott, nagymértékben hozzá­járult a hallgatók ismereteinek bőví­téséhez, s hasonlóképpen a tudo­mányos konferencián elhangzott többi előadás témái is hasznos tud­nivalókkal szolgáltak az általános orvosi gyakorlat színvonalának emeléséhez. Dr. Mikus Gábor Az egységes műszaki politikának a fő célja az építészet intenzív fejlődését úgy biztosítani, hogy a tudományos-műszaki fejlődés részt vállaljon a racionalizációs programok feladatainak fokozásából. Az utóbbi sikeres akciók közül hozzájárult ehhez a CONECO és a SYMPO­MECH ’89 bratislavai nemzetközi kiállítás is. A Bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézet is részt vett rajta öt termékével. A felvételen látható műszer elismerő oklevelet kapott. Stefan Nemőek felvétele Ha nagy a lakás K. L.: Négyen lakunk egy négy- szobás lakásban. Az idősebbik fiam nemsokára megnősül és elköltözkö­dik tőlünk. Ezzel kapcsolatban egy ismerősöm azt mondta, hogy a nem­zeti bizottság elveheti tőlünk a la­kást, mivel hármunknak sok lesz a négy szoba, s kisebb lakást utal­nak ki számunkra. Igaz ez? Változ­tat-e valamit a dolgokon, ha a fiunk elköltözködése után a lakásunkba fogadunk valakit (albérlőt vagy ro­kont), vagyis megint négyen lakunk majd? „Túlméretezettség“ indokából a nemzeti bizottság valóban meg­szüntetheti a lakáshasználati jogot, de nem köteles erre (lásd a lakás- gazdálkodásról szóló 41/1964. Tt. sz. törvény 37. § (1) bekezdését). A „túlméretezettség“ pontos meny- nyiségi mutatókkal meghatározott jogi fogalom. A szobák száma ebből a szempontból mellékes. A törvény egyrészt a lakóhelyiségek padlóte­rületét veszi figyelembe, másrészt a lakáshasználó háztartása tagjai­nak számát. Ezt a két „mutatót“ viszonyítja egymáshoz úgy, hogy túlméretezett lakás az, melyben a lakáshasználóra és háztartása minden egyes tagjára több, mint 18 négyzetméter jut a lakóhelyiségek padlóterületéről; amennyiben a la­kásban legalább ketten élnek, az így kiszámított padlóterülethez még 6 négyzetmétert kell hozzászámítani a közös háztartás szükségleteire. A szabály látszólag egyszerű, ám ha valaki a saját lakására próbálja alkalmazni, előfordulhat, hogy már nem találja egyszerűnek. Megpró­báljuk ezért az ön esetén megmutat­ni a számítás módját. Jelenleg a lakásban ön és háztar­tásának további három tagja él. Mindegyikükre legfeljebb 18 négy­zetméter jár a lakóhelyiségek padló­területéből (4 x 18 = 72 négyzetmé­ter), s mivel a lakásban egynél több személy lakik, további hat négyzet- métert kell számítani (72 + 6 = 78 négyzetméter). Ha a fiuk elköltözködik, s a lakás­ban csupán hárman maradnak, a la­kás akkor túlméretezett, ha a lakó- helyiségek padlóterülete meghalad­ja a 60 négyzetmétert (3 x 18 = 54 négyzetméter + 6 = 60 négyzet- méter). A lakóhelyiségek padlóterületére vonatkozó adatokat a leginkább a lakás átvételekor kapott iratokból (a lakbér kiszámítását szolgáló nyil­vántartási lapból) állapíthatja meg> Ezzel kapcsolatban meg kell még jegyeznünk, hogy a túlméretezett- ségről szóló rendelkezések nem vo­natkoznak a szolgálati (állami) laká­sokra és egyes alacsony komfortfo­kozatú lakásokra. Mindent egybe­vetve, nézetünk szerint nemigen kell tartania attól, hogy a nemzeti bizott­ság megszüntetné lakáshasználati jogát, mert a négy szoba feltehető­leg nem lesz 60 négyzetméternél nagyobb. Inkább attól kell tartania, hogy a lakbérét emelik majd a „túl­méretezettség“ indokából (a lakbér­ről szóló rendelet a „lakóhelyiségek nagyobb padlóterülete“ kifejezést használja). A lakbérek emelésénél lényegé­ben a fenti számítási módot követik, de azzal az eltéréssel, hogy egy személyre nem 18 négyzetmétert, „csak“ 12 négyzetmétert számíta­nak. Ha a lakóhelyiségek padlóterü­lete meghaladja az így kiszámított mértéket, a lakbért annyi százalék­kal emelik, ahány százalékkal ha­ladja meg a padlóterület ezt a mérté­ket. Háromtagú háztartás esetében a lakbér emelése tehát akkor jön számításba, ha a lakóhelyiségek padlóterülete meghaladja a 42 négyzetmétert (3 x 12 = 36 négy­zetméter + 6 = 42 négyzetméter). Kivételek természetesen itt is vannak. A már említett szolgálati lakásokon kívül kivételnek tekinthető az is, hogy további 8 négyzetmétert számítanak a háztartásnak azon tagjára, akinek állapota a járási köz­egészségügyi ellenőr véleményezé­se szerint feltétlenül megkívánja, hogy elkülönített helyiségben lak­hasson (az ajánlást erre rendszerint a kezelőorvos teszi meg). Hogy a háromtagú háztartás példájánál maradjunk, ilyen esetben a lakbért csak akkor emelik a „lakóhelyiségek nagyobb padlóterületének“ indoká­ból, ha a lakóhelyiségek padlóterü­lete meghaladná a 50 négyzetmétert (42 + 8 négyzetméter a közös ház­tartásban élő személyek egyikének betegségére való tekintettel = 50 négyzetméter). Ami a második kérdést illeti, utalni szeretnénk arra, hogy a jogi rendel­kezések úgy a lakáshasználati jog megszüntetésénél, mint a lakbérnél a „túlméretezettséggel“ kapcsolat­ban a „lakáshasználó háztartásban élő személyek“ kifejezést használja. Az albérlő nem él a lakáshasználó­val közös háztartásban (nem gaz­dálkodnak együtt). Albérlő befoga­dása a lakásba tehát nem változtat­na az eset jogi megítélésén. Sőt, ahhoz, hogy a lakása bármely szo­báját kiadja albérletbe, feltétlenül szükséges a nemzeti bizottság bele­egyezése. A lakásba befogadott más személyt akkor lehetne figye­lembe venni, ha valóban a háztartás tagjaként élne ott, vagyis közösen gazdálkodnának, közösen fedeznék a szükségleteikre fordított kiadáso­kat stb. Ilyen személy lehet pl. a la­káshasználó élettársa, szülője, me­nye stb. Továbbtanulás D. N.: Az idén a munkáltatóm elvárá­sára főiskolára jelentkeztem, mivel az általam végzett munkakörben főiskolai végzettséget követelnek meg. A munkál­tatóm a jelentkezési ívem aláírásával egyidejűleg aláíratott velem egy megálla­podást, hogy a főiskola elvégzése után 7 évet ledolgozok a vállalatnál vagy visz- szatérítem a képzésemre fordított össze­get. Azt szeretném megtudni, milyen ked­vezményekre jogosít ez a megállapodás a munkahelyemen továbbtanulásom során? A továbbtanulásáról (a képzettség megszerzéséről) kötött megállapodás a 140/1968. Tt. sz. rendeletben megálla­pított kedvezmények igénybevételére jo­gosítja önt. Az említett rendelet 4. parag­rafusa pl. a munkakedvezményekről ren­delkezik úgy, hogy 12 munkabér-megtérí- téses szabadnap illeti meg iskolaéven­ként, ha főiskolai tanulmányait esti vagy ún. extern formában végzi, illetve 14 mun- kabér-megtérítéses szabadnap iskola­évenként, ha főiskolai tanulmányait leve­lezőtagozaton végzi. Ezen kívül, két mun- kabér-megtérítéses szabadnap jár min­den egyes vizsgára; iskolaévenként to­vábbi 5 munkabér-megtérítéses szabad­nap konzultációkra (ha a tanulmányi terv részét képezik); s végül 80 munkabér- megtérítéses szabadnap az állami záró­vizsgára. A felsoroltakon kívül iskolaévenként további 5 munkabér-megtérítéses sza­badnap illeti meg azokat a nőket, akik legalább egy 15 éven aluli gyermekről gondoskodnak. A munkabér-megtérítéses szabadna­pokon kívül a továbbtanulással összefüg­gő utazásai során ugyanazok a kedvez­mények illetik meg, mint azokat a diáko­kat, hallgatókat, akik nappali tagozaton tanulnak. A munkáltatója köteles megfe­lelő munkafeltételeket biztosítani önnek (ide tartozik a megfelelő munkaidö-be- osztás is), s a rendelet 15. §-a szerint „ha - lehet, nem rendel el önnek túlmunkát“. Kételyeink vannak azonban a megál­lapodások érvényessége felöl. A módosí­tott munkajogi szabályok lehetővé teszik ugyan, hogy a dolgozók ilyen megállapo­dást kössenek munkáltatójukkal, de vi­szonylag részletesen meg is állapítják a szerződés érvényességének feltételeit. A továbbtanulási szerződést a Munka Törvénykönyve 143. § (3) bek. szerint elsősorban írásban kell megkötni, s meg kell határozni benne a képzettség fajtáját, s növelésének módját, továbbá azt az időt, melyet a dolgozó munkaviszonyban tölt majd munkáltatójánál, valamint azokat a költségeket, melyeket a dolgozó vissza­térít munkáltatójának, ha nem teljesíti kö­telezettségvállalását, illetve azt a legma­gasabb összeget, melyet a dolgozó eset­leg köteles lesz visszatéríteni. Ha a szer­ződés nem rendelkezik a felsorolt „téma­körökről“, esetleg ha jogszabállyal ellen­tétes módon rendelkezik felőlük, érvény­telen. A levele tartalma szerint a megálla­podásuk alapján 7 évet kell majd munka- viszonyban töltenie a munkáltatójánál. A szerződésnek ez a pontja ellentétben áll a Munka Törvénykönyve végrehajtásá­ra kiadott kormányrendelet 35. § (1) be­kezdésével, mely kifejezetten úgy rendel­kezik, hogy ez az idő nem haladhatja meg az öt évet. Ha valóban ilyen rendelkezést tartalmaz a megállapodásuk, érvénytelen. Az érvénytelen megállapodás pedig nem kötelezi sem a munkáltatót, sem önt. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1989. VI. 1 SkSB fe? mi műflriw N mi lljctimwlk . ______________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents