Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-10 / 135. szám, szombat
ELÁRASZTÁS ELŐTT... Közelgő határidő Lesz végre elég burgonyánk és cukorrépánk? A gazdasági szabályozórendszer növelte a termelőkedvet- Hiszen ez már majdnem kész! - szalad ki a gépkocsivezető kollégám száján, amint megpillantjuk a falu mögött épülő vízerőművet. Persze tudja ő, hogy enyhén szólva túlzás, amit mond, de az elenk táruló látvány valóban egészen más, mint néhány hónapja, amikor utoljára itt jártunk. Most már nem erdőnyi toronydaru s nem is a gyönyörű Duna menti táj fölé meredő hatalmas beton- és acélszerkezetek hatalmas tömege köti le az ide látogató figyelmét. Az előbbiből ugyanis egyre kevesebb van, az utóbbiak meg lassan komplex egésszé állnak össze, ahogy azt a tervezők megálmodták. Más szóval, a gabcíkovói vízlépcső építői munkájuk utolsó szakaszához érkeztek. Ezt nem csupán az jelzi, hogy a hatalmas létesítmény külleme kezd olyanná válni, amilyennek a színes helyszínrajzok és makettek ábrázolják, hanem az építkezés ütemterve s a vízlépcső egyes fő részei építési határidejének közelsége is. A müszakvezető bizakodik Mint ismeretes, a tervek szerint az építőknek ez év július 3-án meg kell kezdeniük a vízerőmű alsó részének, azaz be- és kifolyószárnyának elrekesztését, illetve elárasztását. Erre majd úgy kerül sor, hogy a földgépek fokozatosan eltávolítják a vízerőtelep előtti „földdugót“, amely ezideig nem csupán a vizet tartotta távol a munkagödörtől, hanem megkönnyítette az oda való közlekedést, és felvonulási területül is szolgált. A határidő tehát már alig több három hétnél. Az említett területről eltűntek az irodáknak, öltözőknek helyet adó barakkok, és rövidesen felszámolják a rajta keresztül vezető utakat is. Előbb azonban vízhatlant le kell zárni az erőmű blokkjait.- Vajon hogy állnak ezzel a munkával? - kérdezem két munkaértekezlet közötti „szabad idejében“ Peter Sloboda mérnököt, a bratislavai Hydrostav vállalat helyi üzemének egyik műszakvezetőjét.-A szerelők a befolyónyílások négy gyorselzáró berendezésével már elkészültek, a kifolyószárnyon két gépet ugyancsak teljes egészében felszereltek, és gyors ütemben folynak mindazok a munkák, amelyek az erőmű alsó részének elárasztása előtt szükségesek. Ezenkívül természetesen megkülönböztetett figyelmet fordítunk a körtvé- lyes (Hrusov) - dunakiliti tározó befejezésére, hogy ez év decemberében az ütemtervnek megfelelően megkezdhessük annak a vízzel való feltöltését is. Sloboda mérnök továbbá elmondja, hogy a július eleji határidő megtartására most már megvan minden esély. Pedig számos probléma nehezíti a dolgukat. Elsősorban az, hogy némely építőipari munkára nincs elegendő szakember. Főleg állványszerelókböl van kevés. Még jó, hogy a környékbeli földművesszövetkezetek segítenek. Az építkezésen több rakodógépre lenne szükség, nincs elegendő homok, és a múlt hónap két utolsó hetében még a cementnek is szűkében voltak, mert felmondta a szolgálatot a rohozníkí gyár egyik kemencéje. Márpedig a cementhiány nagy galibát okoz egy olyan építkezésen, ahol naponta 600 tonna cement fogy. Szerencsére június első napjaiban ez a gond megoldódott.- Ezért fontosak itt a napi munka- értekezletek - egészíti ki tájékoztatóját a műszaki vezető -, amelyeken kiértékeljük, miként sikerült teljesíteni az előző napon kitűzött feladatokat, lehetőség szerint azonnal megoldjuk az esetleges problémákat, és megszervezzük a másnapi teendőket. Ezek valóban hasznos, operatív tanácskozások. A vízerőtelepen Az építkezésen Matej Kvas, az üzem 08-as részlegének mestere kalauzol végig.- Mindannyian tudjuk, hogy legfontosabb megtartanunk az ütemtervet. Csak a vízerőmű felső részén van némi lemaradásunk, mert a Ter- mostav vállalat késve kezdte meg az egyik védőfal víz elleni szigetelését. Ez azonban nem késlelteti a kifolyószárny elárasztását.-Az utóbbi időben javult az együttműködés a gépeket szerelő vállalatokkal, folyamatosabban megy a mi munkánk is - veszi át a szót Lukács Károly, a csoport egyik betonozója. - A baj most csupán az, hogy a múlt pénteki vihar idején villám csapott a Potain-daru- ba, és a lezúduló víztömeg elérte a motorját, ezért most használhatatlan. A műszakiak remélhetőleg hamarosan megjavítják, mert a darut a vítkovicei Hutní montáze szerelőihez hasonlóan mi, betonozok sem nélkülözhetjük. Főleg most nem, a befejező munkák folyamán, amikor minden perc drága. Ezt erősíti meg Milán Antal, a ŐKD Blansko hegesztője is, aki éppen a majdan elsőként üzembe helyezendő 8-as turbinát védő páncéllemezekről távolít el valamiféle hurkokat.- Ezeket a többtonnás szerkezeteket szinte milliméternyi pontossággal kellett függőlegesen a helyükre emelni. Csakhogy alakjuk nem szimmetrikus, és ferdén lógtak volna a darukötélen. Ezért volt szükség egy-egy hurkot hegeszteni rájuk, most azokat égettem le. Ilyen hatalmas páncélzatot még soha nem szereltünk, akadtak is kisebb-na- gyobb problémák, de a következő hét turbinaaknában már könnyebben fog menni a szerelés, hiszen lesz tapasztalatunk. Mindannyian kíváncsian várjuk az erőmű próbaüzembe helyezésének napját. A koordinátor elégedett Nos, az erőmű próbaüzemelése még egy kicsit várat magára, de a vízlépcső némely fő építményének próbája már valóban küszöbön áll. Arról, hogy a gabőíkovói építők egészében hogyan készültek fel rájuk, s hogy miként haladnak a többi munkával, már Stefan Svetlansky mérnököt, a Hydrostav vállalat gabőíkovói üzeme azon főosztályának vezetőjét kérdezem, amely az építőipari munkákat koordinálja.- Mint minden építkezésen, itt is akad probléma bőven. Ezekről munkatársaim már biztosan tájékoztatták. Megvallom, annyival könnyebb a dolgunk, hogy az erőnket meghaladó gondok megoldásában számíthatunk a felsőbb szervek segítségére. A vízlépcsőn dolgozó kétkezi munkások és a többi dolgozó érdemét azonban ez aligha csökkenti, hiszen itt az elvárások is mások. Legfontosabb célunk most természetesen az első fontos határidő megtartása. Valamennyi csehszlovák kivitelező vállalat teljes erőbedobással' dolgozik. Nem csupán Gabcíkovóban, hanem a vízlépcső- rendszer többi részén is. Ahhoz, hogy a be- és kifolyószárny elárasztását időben megkezdhessük, még elég nagy területen kell kőburkolatot készítenünk, és sok a teendő magán a vízerőtelepen is. Több segédmunkásra volna szükségünk. Az építőipari kapacitások újabb átcsoportosítása árán remélhetőleg sikerül megbirkóznunk ezekkel a feladatokkal. A bizakodásra az ad okot, hogy dolgozóink azután sem lassították a munkatempót, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya felfüggesztette a nagymarosi vízerőmű építését. Reméljük, hogy átmenetileg. Hiszen a csehszlovák kivitelezők - a magyar fél kérésére, hogy gyorsítsuk meg a vízlépcsőrendszer építésének ütemét - a nagymarosi vízlépcső csehszlovák területen épülő védelmi rendszerére összpontosították kapacitásuk egy részét. Jelentősen előrehaladtak a munkák e nagyberuházásba ugyancsak utólagosan besorolt ökológiai létesítményeken, amelyekre főleg a felvízcsatorna és a Duna medre közötti terület természetvédelmében hárul fontos szerep, Körtvélyestől Palkovi- covóig. Az 1989-es év első öt hónapjában produkált teljesítménnyel a felmerülő nehézségek ellenére is elégedettek lehetünk, hiszen a tervet egészében 105 százalékra teljesítettük. Az építők tehát eddig kiállták a próbát. Munkájuk megmérettetése csak azután következik. BARANYAI LAJOS Szövetkezeteink és állami gazdaságaink január elseje óta az új gazdasági mechanizmus feltételei között igyekeznek teljesíteni a növény- termesztés fejlesztésében reájuk váró, igényes feladatokat. Az elvárások teljesítése a mezőgazdasági- élelmiszer-ipari komplexum valamennyi vállalatának vezetőitől és dolgozóitól nagyobb helytállást, színvonalasabb munkaszervezést és hatékonyabb munkát követel, beleértve a mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújtó ágazatokat is. Az új alapelvek értelmében - két kiemelt mutatót kivéve - megszűnt a termelési és értékesítési feladatok központi szétírása, következésképpen a felvásárló szervezeteknek kizárólag az alaptevékenységet folytató vállalatokkal kötött gazdasági szerződésekkel kell biztosítaniuk a közellátáshoz szükséges termékmeny- nyiség felvásárlását. Az utóbbi években a feladatok központi meghatározása ellenére több termékféleségből ném sikerült megtermeltetni, illetve felvásárolni a társadalmi igénynek megfelelő mennyiséget. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva, számos vezető tisztségviselő aggodalommal tekintett az átalakítás elé. Sokan feltették a kérdést, hogy a nagyobb önállóság feltételei között vajon nem csökken még jobban a mezőgazdasági vállalatoknál a kevésbé vonzó termelési ágak iránti érdeklődés? Az igazat megvallva, mindenekelőtt a burgonya- és cukorrépa-termesztés további sorsa miatt aggódtak. S nem ok nélkül, hisz köztudott, hogy ezeknek a növényeknek a termőterülete az utóbbi években egyre inkább csökkent a termelői érdeklődés hanyatlása miatt. Az aggodalmaskodók a múlt év őszén, vagyis az új gazdasági szerződések megkötésének első szakaszában kaptak először választ kérdéseikre. Az összesített adatokból kitűnt, hogy a gabonafélék, a hüvelyesek, az olajnövények és néhány további növényféleség esetében már az első tárgyalások alkalmával sikerült szerződést kötni a társadalmi szükségletnek megfelelő mennyiség megtermelésére. Ezzel szemben burgonyából 9 ezer, cukorrépából pedig 82 ezer tonna hiányzott a központilag szükségesnek tartott mennyiségből. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az eredmények és a szerződéskötések tapasztalatainak értékelése után még 1988 november 26-dikán jóváhagyta a termelők számára kevésbé vonzó termékféleségek iránti érdeklődés növelését célzó szabályzó- rendszert. Konkrétan meghatároztuk, hogy a tárca pénzeszközeiből mennyit - és milyen feltételek között - áldozhatunk a termelőkedv serkentésére, s konkrét intézkedéseket foganatosítottunk a szerződéskötéseknek a társadalmi igényekkel történő összehangolására. Például a burgonyatermesztés iránti érdeklődés növelése céljából minden termelőnek 50 százalékos gépvásárlási hozzájárulást folyósítunk az ültető és betakarító gépek beszerzéséhez, továbbá teljes egészében biztosítottuk a szükséges növényvédő szereket, s az utóbbi három év átlaga fölött eladott burgonyáért tonnánként 600 korona prémiumot fizetünk. A helyzet főleg a cukorrépa-termesztésben volt kritikus, ezért január derekán országos aktívaértekezleten vitattuk meg a termelőkkel a tennivalókat és problémákat. Ezen a találkozón, amelyen részt vett Július Varga, az SZSZK mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztere is, részletesen elemeztük a cukorrépa- termesztés helyzetét, vázoltuk a fejlesztési feladatokat, és meghirdettük a vállalati kezdeményezést ösztönző gazdasági szabályzókat. Hogy miként akarjuk megkedveltetni a szövetkezetekkel és állami gazdaságokkal ezt a növényt, amely évek óta jobbára csak bosszúságot okozott nekik? Nos, mindenekelőtt a vállalkozás, az eddiginél nagyobb feladatvállalás premizálásával, a szükséges növényvédő és gyomirtó szerek beszerzésének megköny- nyítésével, valamint a gépvásárlási költségek meghatározott részének átvállalásával igyekeztünk hatni a húzódozó gazdaságok vezetőire. Továbbá lehetővé tesszük, hogy az eddiginél több cukorrépát értékesítő vállalatok több melaszt vásárolhassanak a cukorgyáraktól, hektáronként ezer korona hozzájárulást és 100 liter gázolajat adunk az altalajlazítás elvégzéséhez, s nem utolsósorban a legjobb minőségű vetőmag beszerzésével járó költségek egy részét is magunkra vállaltuk. Az említetteken kívül a minisztérium hasonló szabályzókkal ösztönzi az idén a sörárpatermesztést, a mák, szója, bab, mustár és az alma termesztését, továbbá a leukó- zis mielőbbi felszámolását, illetve a baromfi-, juh- és haltenyésztés társadalmi igényeknek megfelelelő fejlesztését. *A termelőkedv serkentésére, illetve szabályozására összesen 450 millió koronát áldozunk. Egyelőre korai volna értékelni, hogy az új gazdasági mechanizmus alapelvei miként hatnak a mezőgazdasági vállalatok gazdálkodására és a felvásárlási feladatok teljesítésére. Azt azonban már most megállapíthatjuk, hogy a termelőkedv serkentésére hozott minisztériumi intézkedések hatása kedvező. Az utólag megkötött szerződések szerint a burgonya esetében teljesíthetjük, a cukorrépánál pedig mintegy 17 ezer tonnával túl is szárnyalhatjuk a társadalmi megrendelést. Például a cukorrépa vetésterülete a múlt évhez viszonyítva 2400 hektárral nőtt Szlovákiában. Az említett szabályzórendszer meghirdetésének köszönhetően a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben egyaránt sikerült megteremteni a társadalmi megrendelés teljesítésének feltételeit. Az egyes termékféleségeknél tapasztalható kisebb eltérések semmivel sem nagyobbak, mint a kötelező feladatok adminisztratív szétírásá- nak idején voltak. Átlagos időjárási feltételek között minden feltétel adott ahhoz, hogy a növénytermesztésben vállalataink teljesítsék a termelési és értékesítési feladatokat. JOZEF MUDROCH mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezégügyi Minisztériumának osztályvezetője DILEMMA Ki végezze a veszteséges szolgáltatásokat? Hét évvel ezelőtt átfogó program született a szolgáltatások hosszútávú fejlesztésére a Losonci (Luőenec) járásban, mely kisebb módosításokkal máig is érvényesnek tekinthető. Az állami és a szövetkezeti formák mellett már ebben a dokumentumban megfogalmazódott az igény a magánszemélyek által végzett szolgáltatások bővítésére is azokon a területeken, melyek - valamilyen oknál fogva - nem kifizetődőek a szocialista szektor számára. A fejlődés valójában csak a legutóbbi egy-két évben vett nagyobb lendületet, s kiteljesedése útjában ma még számos akadály áll. A tisztázatlan jogi kérdésekről, s a menet közben adódó számos váratlan problémáról is szólt Ondrej Filcík, a Losonci Vnb alelnöke a közelmúltban újságírók előtt. Tartalmas ismertetőjében elmondotta, hogy a városban jelenleg már ötvenhat kisiparos és egyéb vállalkozó tevékenykedik főállásban, száztizenkilencen pedig mellékfoglalkozásban. A félszáznál több magánvállalkozó tevékenysége igen sokrétű, több mint negyven féle szolgáltatásra terjed ki. Hamar híressé és népszerűvé váltak a losonci facipőkészítők, szűcsök, szabók, borbélyok, kaptak azonban működési engedélyt asztalosok, bádogosok, szobafestők, villanyszerelők, kőművesek is. Rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg a fagylaltkészítés, italmérés, kolbász és hamburgersütés, videofilmezés és autójavítás iránt, s akadnak ajánlkozók szennycsatorna-tisztí- tásra, garnizskészítésre, órajavításra, aranyművességre is. Az engedélyek kiadásánál figyelembe veszik a kérelmező szakmai jártasságát, gyakorlatát, erkölcsi bizonyítványát, előéletét. Nem kapott például iparengedélyt egy autójavító, aki korábban üzérkedés miatt állt a bíróság előtt, s hasonló módon elutasították annak a jogász- * nak a kérelmét is, aki italméréssel, vendéglátással kívánt foglalkozni - hivatásszerűen. Ez utóbbi szakma műveléséhez ugyanis pincér, vagy szakács szakmunkásbizonyítvány kell, s valamiféle gyakorlatot is fel kell mutatnia a kérelmezőnek. A továbbiakban megtudtuk, hogy a kisiparosok munkáiét jelenleg főképp az alapanyaghiány nehezíti. A cipészek bőrt például csak nagy nehézségek árán, sokszor szabályellenes úton tudnak vásárolni. A partizánskéi cipőgyár, vagy a nagykereskedelmi vállalatok ugyan bőségesen elláthatnák őket, ám az érvényben lévő rendelkezések tiltják az eladást magánszemélyek számára. Sok apróság is keseríti a kisiparosok életét. Személyi igazolványukba jelenleg például senki sem illetékes pecsétet adni a munkaviszonyról. Az egyik losonci fagyialtos emiatt a közelmúltban Prága egyetlen szállodájában sem kapott szállást. Persze a hivatalnak is vannak gondjai. Nem teljesen tisztázottak^ adózás kérdései, hiszen egyesek az ország egész Területére érvényes működésí-értékesítési engedéllyel rendelkeznek, s az ellenőrzés nagyon körülményes. Az adóztatás átfogó, egységes rendszerének kidolgozására van tehát szükség, ellenkező esetben visszaélésekhez vezethet a jelenlegi adóbevallási gyakorlat. Nem egyértelmű a magánszolgáltatók helyzetének, jövőjének megítélése a Losonci járásban sem. Juraj Öalog, a járási ipari vállalat igazgatója kifejezetten a magánkisiparosok tevékenységével magyarázta, hogy az elmúlt esztendőben 700 ezer koronával kisebb volt a bevételük a tervezettnél. Különösen vidéki szabóságaiknak jelentett komoly kiesést a maszekok konkurenciája. Nem kedveznek a szolgáltatóüzemeknek a belpiaci ármozgások sem. A vegyszerek drágulása például veszélyezteti a mosoda és a tisztítóüzem rentabilitását. Van több más veszteségesen működő szolgáltató ágazat is, például a fehérneművarrás, a szemfelszedés, melyeket más szolgáltató tevékenységek nyereségével egyenlít ki a vállalat. A magánszektor ugyanakkor bele sem kezd a veszteségesnek tűnő vállalkozásokba, noha a kezdet kezdetén éppen erről volt szó! Kérdés lesz tehát a jövőben: ki végezze majd a ráfizetéses szolgáltatásokat? Mert az nem járható út, hogy ezek az állami szolgáltató- válallatokra maradnak. Osztotta kollégája véleményét Vasky Zoltán, a Losonci Szolgáltató és Termelővállalat igazgatója is. A vállalat a kedvezőtlen külső hatások ellenére nyereséges volt az elmúlt esztendőben A legnagyobb gondot jelenleg az alapanyagellátásban, mindenekelőtt annak silány minőségében látja a szakember. A fogyasztók ugyanis mind nagyobb mértékben kiváló minőségű termékeket igényelnek, márpedig hibás, rossz minőségű alapanyagból nem lehet megfelelni a követelményeknek. Sérelmesnek, igazságtalannak tartja ilyen szempontból a szolgáltatóvállalatok besorolását a harmadik kategóriába, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elosztásnál csak a maradékot kapják. A másik nagy gondot a gépek és berendezések állapota, elavultsága okozza. Fejlesztésre az új gazdálkodási körülmények között nagyon kevés jut, beruházásra még kevesebb. Ezen a téren valamivel jobb helyzetben van az ipari vállalat, hiszen két új és korszerűnek mondható munkahelyet teremtettek a közelmúltban. A fémmegmunkáló részlegben a legkorszerűbb hazai gépekkel rendelkeznek, s megfelelő az autószerviz felszereltsége is, ahol többek között bevezették a számítógépes készletgazdálkodást. A vállalat műszaki szakemberei saját fejlesztésű taxióra gyártásán fáradoznak, s ez utat nyitna számukra a külföldi piacon való megmérettetéshez is, hiszen ezek gyártásával tudomásuk szerint nem foglalkoznak a KGST-országokban. Más járások szolgáltatóvállalatainak példájára Losoncon is fontolgatják az exporttevékenységet. -h. a-
