Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám, szombat

ÚJ szú 3 1989. VI. 10. Pekingben nyugodtabb a helyzet, folyik a romeltakarítás Li Peng kormányfő ismét a tévé képernyőjén • Több nyugati ország szankciókra készül (ŐSTK) - Pekingben tegnap érezhetően tovább enyhült a feszült­ség. A város legfontosabb sugárút- ján tegnaptól ismét megindult az autóbusz-forgalom. A rendkívüli ál­lapot változatlanul érvényben van, azonban a legfontosabb útvonalak­ról visszavonták a harckocsikat. A Mennyei Béke Kapuja téren to­vábbra is páncélosok vannak, azon­ban a tér déli részén már szabadon át lehet kelni. Katonák járőröznek a legnagyobb útkereszteződéseken, a legfontosabb közhivatalok környé­kén és a főváros több stratégiai pontján. Tegnapra virradóan csak két esetben hallatszott szórványos Szovjet-NDK külügyminiszteri tárgyalások (ŐSTK) - Az NDK párt- és állami vezetésének meghívására tegnap egynapos hivatalos baráti látogatás­ra Berlinbe utazott Eduard Sevard­nadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, szovjet külügymi­niszter. Útját eredetileg áprilisra ter­vezték, de akkor a látogatást a tbili­szi eseményekkel összefüggésben elhalasztották. A berlini repülőtéren a szovjet vendéget Oskar Fischer külügymi­niszter fogadta. Pretoria Meghosszabbították a rendkívüli állapotot (ŐSTK) - Pieter Botha dél-afrikai elnök a tegnapra virradó éjszaka egy évvel meghosszabbította a rendkívüli állapotot. (Először 1986 júniusában hirdettek ki egész or­szágra érvényes rendkívüli állapo­tot). Botha nyilatkozatában hangsú­lyozta, ezért nem a kormányt terheli a felelősség, hanem „a terrorista szervezeteket és belső szövetsége­seiket“. így nevezik ugyanis a fajül­döző Dél-afrikai Köztársaságban az Afrikai Nemzeti Kongresszust. Az elnök elmondta, a kormánynak az a célja, hogy még a szeptemberi választások előtt véget vessenek a „forradalmi aktivitásnak“. 1986, vagyis a rendkívüli állapot kihirdetése óta vádemelés és bíró­sági eljárás nélkül mintegy 30 ezer személyt tartóztattak le, többségük néger, s akadnak köztük 10 éves fiúk is. A hatóságok betiltották a poli­tikai jellegű összejöveteleket és a 32 legjelentősebb apartheid-ellenes szervezet tevékenységét. A MIG-29-es balesetének okairól (ŐSTK) - Franciaországban, a Le Bourget-í nemzetközi légiszalon be­mutatóján csütörtökön lezuhant a MIG-29-es szovjet vadászbombá­zó. A balesetet nem a pilóta okozta, hanem a motor meghibásodása - közölte tegnap a próbarepülések irányítója. A pilóta, Anatolij Kvocsura - aki közvetlenül a föld felszíne felett ka­tapultált a zuhanó gépből - a hírek szerint már nincs életveszélyben. A baleset okait szovjet képviselők részvételével különbizottság vizs­gálja. A szovjet gépek próbarepülései folytatódnak. Nincsenek fenntartá­sok a szovjet féllel szemben, amely betartja a repülések tervét, és az összes intézkedést, előírást. lövöldözés a Csangan téren levő két szálloda könrnyékéről. Folytatódik a barikádok és a romok eltávolítása és fokozatosan eltüntetik a kiégett kamionok és más szállító járművek roncsait. A főváros utcáin ismét megjelentek a kerékpárosok, a külső városnegyedekben levő üzletek már tegnap kinyitottak. A postai szállít­mányokat és a lapokat azonban még mindig nem kézbesítik. A konszolidáció legnyilvánvalóbb jele az, hogy Li Peng miniszterelnök a katonaság közbelépése óta elő­ször jelent meg a nyilvánosság előtt. A kínai televízió tudósítást sugárzott a Pekingben tartózkodó katonai egységek tagjaival lezajlott találko­zójáról. A miniszterelnök a Kínai KP Központi Bizottságának és a kor­mánynak a nevében köszönetét mondott nekik azért, hogy „jól helyt­álltak a nehéz feladat teljesítése so­rán“ és reményét fejezte ki, hogy a hadsereg továbbra is hatékonyan védelmezi majd a fővárosban a biztonságot és szavatolja a rendet. A televízió ismertette a pekingi városi tanácsnak és a hadsereg ve­zérkarának azt a nyilatkozatát, amelyben törvénytelennek minősí­tette azokat a diák- és munkásszer­vezeteket, amelyeket a tiltakozó megmozdulások idején hoztak létre. Felszólították az „ellenforradalmi felkelés“ vezetőit, hogy haladéktala­nul jelentkezzenek a rendőrségen. Azokat, akik ezt nem teszik meg, keményen megbüntetik. Közölték azokat a telefonszámokat is, ame­lyeken az állampolgárok bejelenthe­tik a rendbontások szervezőinek nevét. Csu Csi-csen kínai külügymi­niszter-helyettes tegnap erélyesen tiltakozott az Egyesült Államok pe­kingi nagyköveténél amiatt, hogy a diplomáciai képviselet „védelmet nyújtott“ Fang Li-cse kínai disszi- densnek. A kínaí hatóságok nem­csak emiatt marasztalják, el a wa­shingtoni kormányzatot, hanem azért is, mert leállította a Kínába irányuló fegyverszállításokat. Ezt a lépést indokolatlannak, ésszerűt­lennek és sajnálatosnak minősítette a kínai vezetés. A pekingi kormány- szóvivő ezt a nyomás elfogadhatat­lan eszközének minősítette. Nyugat-Európából olyan hírek ér­keznek, hogy további NATO-orszá- gok is Kína-elienes szankciókat mérlegeinek, s túlsúlyban gazdasági lépésekről lenne szó. A tőkés orszá­gok politikusai azonban óva intenek az elsietett döntésektől és úgy vélik, hogy a Kínához fűződő kapcsolato­kat távlatokban kell szemlélni. Genscher nyugatnémet külügymi­niszter kijelentette, hogy országa semmilyen gazdasági szankciókat' sem léptet életbe, mivel a nyugatné­met-kínai gazdasági együttműkö­dés a kínai nép javát is szolgálja A japán kormány szóvivője szintén arra figyelmeztette a szigetország kereskedelmi köreit, hogy a Tokió és Peking közötti különleges vi­szonyra való tekintettel gondosan mérlegeljenek minden döntést. A CSSZSZK Külügyminisztériu­ma közli, hogy a Kínai Népköztársa­ság területén tartózkodó valamennyi csehszlovák állampolgár egészsé­ges és biztonságban van. Biztonsá­gukat továbbra is szavatolják, szo­ros együttműködésben az illetékes kínai hatóságokkal. Tegnap este jelentette a kínai te­levízió, hogy Teng Hsziao-ping, az állandó katonai bizottság elnöke a kormány épületében találkozott a rendkívüli állapot rendelkezéseire felügyelő katonai egységek pa­rancsnokaival. A találkozón részt vettek: Jang Sang-kun államfő, Li Peng kormányfő, Csiao Si, Jao Ji- lin, és Van Li, mindhárman a politi­kai bizottság tagjai, továbbá Vang Csen alelnök s olyan ismert politiku­sok, mint Li Hszien-nien, Peng Csen és Po Ji-po. A tévéadás sze­rint Teng Hsziao-ping fontos beszé­det mondott. Bush sajtóértekezlete az amerikai külpolitika prioritásairól Baker felhívása: Gorbacsov Bonnban adjon választ az USA javaslatára (ŐSTK) - George Bush tegnapra virradóan a Fehér Házban megtar­totta első olyan sajtóértekezletét, amelyet az ország valamennyi televí­ziós hálózata közvetített. Az amerikai elnök többek között kitért a kínai fejleményekre és védel­mébe vette az eseményekkel kap­csolatos eddigi álláspontját. Hang­súlyozta, jelenleg nincs elegendő megbízható információ birtokában a legújabb fejleményekről és ezért úgy véli, hogy a további döntéseket nem lehet elhamarkodni. Elégsé­gesnek minősítette a fegyverexport leállítását és ugyanakkor visszauta­sította azokat a követeléseket, hogy korlátozzák, vagy esetleg szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat, vagy a kereskedelmi kontaktusokat. Nagy teret szentelt a Szovjetunió­hoz fűződő viszonynak és úgy vélte, a saját legújabb javaslatai nem je­lentenek álláspontváltozást, hanem csupán azt, hogy kormányzata a po­litikai elemzésről áttér a konkrét lé­pésekre. Megismételte, hogy bízik a szovjet átalakítás sikerében és lelkesítőnek találta a NATO-csúcs- csal kapcsolatos szovjet reagáláso­kat. Ezúttal is tett azonban egy olyan megjegyzést, hogy a Szovjetunió­nak a Nyugathoz fűződő kapcsola­taiban „újabb próbákat kell kiállnia". Röviden szólt a lengyelországi fejle­ményekről is, és lényegében meg­erősítette: az amerikai politika célja a szocialista országok megosztása, mivel úgy vélekedett, hogy további „differenciálásra“ van szükség. James Baker, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere a washingtoni Nemzeti Sajtóklubban elhangzott beszédében összegezte a NATO- csúcsértekezletének eredményeit és részletezte a Fehér Ház hozzáál­lását a kelet-nyugati kapcsolatok­hoz és a leszereléshez. Baker szerint most „felcsillant a remény“, hogy Európa hozzá­kezdhet a leszereléshez és csökken a katonai konfliktus veszélyének szintje. Ilyen reménysugárnak ne­vezte elnöke indítványait az európai hagyományos haderők csökkenté­sére. Sürgette, hogy Mihail Gorba­csov hétfőn kezdődő bonni látoga­tása idején adjon választ erre a fel­hívásra. A múlt hordaléka A népi képviselők tanácskozásának két hete alatt megmutatkozott, az országot foglalkoztató problémák között előtérben állnak a nemzeti­ségi kapcsolatok. A képviselők szenvedélyes, sokszor éles és egymás­nak ellentmondó felszólalásaiból kiderült, hogy a nemzetiségi problé­mák komolyak, de lényegében megoldhatók. Vlagyimir Szimonov, az APN politikai szemleírója a nemzetiségeket érintő kongresszusi vitáról és a tanácskozás idején történt tragikus eseményekről küldött a Kreml­ből tudósítást lapunknak. Gorbacsov, a Szovjetunió ismé­telten megválasztott elnöke nagyon megrendültnek látszott, amikor a képviselőket hétfőn tájékoztatta a transzszibériai vasútvonalon tör­tént katasztrófa következményeiről. A baskíriai Ufa közelében gázszivár­gás okozta azt az égő poklot, amely két szembejövő vonat utasai százai­nak életét oltotta ki. Úgy tűnik, Gorbacsov mindenki másnál jobban érti: a Szovjetunió népi képviselőinek kongresszusán, az első igazán demokratikus szovjet parlamentben egy másik robbanás is jelen van - a nemzetiségi problé­máké. Évtizedeken át a szovjet sajtó és a televízió azt bizonygatta a szovjet embereknek, hogy az Egyesült Álla­mokban a néger sorsát még mindig lincstörvény, Ulster lakóinak életét a plasztiklövedékek veszélyezteti. A kapitalista Nyugatot jellemző eme faji-etnikai összeférhetetlenségek­kel összehasonlítva a Szovjetunió több mint százötven nemzetiségé­nek együttélése egy nagy vidám, soknemzetiségű ünnepnek tűnt. A szovjet parlament munkájának két hete még egyszer megmutatta, hogy ez távolról sincs így. Az ökoló­giai gondokhoz hasonlóan a nemze­tiségek közti ellentmondások is álta­lánosan emberi jellegűek, egyetlen rendszer sem mentes tőlük. A szovjet tévénézők milliói látták, hogy a baltikumi képviselők - mel­lesleg szólva, közülük sokan nem hajlandók kitűzni a képviselői jelvé­nyeket - védelmezik helyi parla­mentjeik jogát arra, hogy elfogadják vagy elutasítják a központi államha­talmi szervek által hozott törvénye­ket. A három balti köztársaság alkot­mányában már rögzítették az erre vonatkozó döntéseket. A kongresz- szus egybeesett a karabahi problé­mák ismételt kiéleződésével, a kép­viselők parlamenti bizottságot hoz­tak létre az áprilisi tbiliszi sokezres tüntetés feloszlatásának kivizsgálá­sára. S végül, a nemzetiségi viszo­nyokról folyó vita időszerűségének tragikus hangsúlyt adtak az üzbe- gisztáni ferganai völgyben bekövet­kezett események. A belügyminisz­térium csapataiból késedelmesen odavezényelt hatezer katona már nem tudta megakadályozni az összecsapásokat az üzbégek és a török kisebbség között. ,,Napjainkban kerül felszínre a múlt hordaléka“ - képletesen így jellemezte ezeket a folyamatokat a kongresszuson az egyik képviselő, egy kalmük író. Igaza van. A glasz- noszty, minden tabu lerombolása, köztük a nemzetiségi problémákra vonatkozóé is, önmagában nem oka annak a feszültségnek, amely lát­szólag „meglepetésszerűen“ ural­kodott el a soknemzetiségű szovjet államban. A glasznoszty csak lehe­tőséget adott a régen elhallgatott igazságok kimondására. Jó illusztráció minderre a ferganai probléma. A ma körülbelül 160 ezer lélekszámú török nemzeti kisebbsé­get Joszif Sztálin egyetlen tollvonás­sal deportáltatta a közép-ázsiai köz­társaságok különböző részeibe. A második világháború idején elűzte ezt a népet dél-grúziai otthonából, azt állítva, hogy Törökországot fog­ják támogatni, ha az megtámadja a Szovjetuniót. így került 1944-ben Üzbegisztán- ba vagy 60 ezer török. „IIgy fogad­tuk őket, mint édestestvéreinket“ - jelentette ki a kongresszusi vitá­ban Rafik Nyisanov, akit később megválasztottak a Nemzetiségi Ta­nács elnökévé. Ennek ellenére a fe­szültség forrása lett az az önkény, amelyet a sztálinizmus éveiben e néppel szemben alkalmaztak. A törökök rendszeresen előállnak követelésükkel, hogy tegyék lehető­vé számukra a hazatérést. Ez emlé­keztet a sérült vezetékből lassan kiömlő butángáz fenyegetésére, amely csak az első szikrára vár. A nemzetiségi és vallási ellentétek (a törökök az iszlám síita ágához, az üzbégek a szunnita ághoz tartoz­nak) a városi piacon történt jelenték­telen incidens után robbantak. Az ezt követő verekedésekben, gyújto­gatásokban és a rendcsinálás során körülbelül hatvan ember vesztette életét. Meg lehet érteni Mihail Gorbacso­vot, hogy „az átalakítás legfonto­sabb alkotóelemének“ nevezte az új nemzetiségi politika létrehozását. A szovjet államfő ezzel a megjegy­zéssel nyitotta meg a Nemzetiségi Tanács első ülését. A szovjet parla­ment eme házának feladata a sok- nemzetiségű állam kereteiben a nemzetiségi érdekek összehango­lása. Gorbacsov azzal kezdte, hogy megkérte a képviselőket, ne hasz­nálják a „kis nemzetiségek“ kifeje­zést, hanem inkább nevezzék őket „kis lélekszámúnak". Tükröződik a kongresszuson az ország etnikai sokszínűsége, a kü­lönböző nemzetiségek eltérő fejlett­ségi szintje. A balti képviselők ékesszólásukkal tündökölnek, nem maradnak le a nyugati parlamente­rek mögött, míg az ország más ré­szeinek küldöttei nem bizonyulnak mindig jó szónokoknak. De egyvalami összeköti őket -- a remény arra, hogy eddigi elhanyagolásuk és éles­ségük ellenére megoldhatók az or­szág nemzetiségi problémái.- Közösen kell javítanunk a hely­zeten, erre van lehetőség - jelentet­te ki Valentyin Raszputyin képviselő, az ismert orosz író. Ez a kijelentés sokban tükrözi a Nemzetiségi Ta­nács első ülésén kialakult hangu­latot. A Szovjetunió népei ismerni akar­ják múltjukat, tervezni akarják jövő­jüket. Ezek a törekvések összefüg­genek azokkal a vitathatatlan sike­rekkel, amelyeket a szovjethatalom évei alatt sikerült elérni a nemzetisé­gi politika terén. Az új nemzetiségi értelmiség gyökereit keresi. Az or­szágban születőiéiben lévő valódi néphatalom táplálhatja ezeket a gyökereket. Varsóban megállapodott az egyeztető bizottság Az államtanács fog dönteni az országos lista mandátumainak sorsáról A moszkvai Pravda az alaptalan híresztelésekről (ŐSTK) - A moszkvai Pravda teg­napi számában reagált azokra az olvasói levelekre, amelyek egy állí­tólagos csoportos önégetési kísér­letről szóltak. A lap azt írja, hogy június 7-én a Dzerzsinszkij téren egy 25 éves krasznojarszki lakos valóban megkísérelte elégetni ma­gát (a fiatalembert lakóhelyén már két ízben részesítették elmegyógy­intézet! kezelésben). A tömeges önégetésről szóló hírek alaptalanok. A Pravda beszámol róla, hogy a krasznojarszki fiatalember egy ötli­teres kannából benzint öntött magá­ra, a téren álló emlékműhöz szaladt és felgyújtotta magát. Azonnal a se­gítségére sietett a forgalomellenőr­zés két munkatársa, akik a közelben teljesítettek szolgálatot. Saját testi épségüket nem kímélve köpenyek­kel takarták be a fiatalembert, aki súlyos égési sebeket szenvedett és jelenleg kórházban van. Az ügyben folyik a vizsgálat - írja a Pravda. (ŐSTK) - Varsóban csütörtökön éjféltájban fejeződött be a kerekasz­talnál létrehozott egyeztető bizott­ság ülése, amelyen a lengyel parla­menti választások vasárnapi első fordulója nyomán előállt helyzetet vitatták meg. A Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Lech Walesa, a Szolidaritás vezetőjének elnökle­tével megtartott maratoni, mintegy nyolcórás ülésen elsősorban annak a 33 mandátumnak a sorsáról volt szó, amely még betöltetlen, mivel a kormánykoalíció országos listán indult 35 képviselője közül csupán kettőt választottak meg. Ha nem kerülne sor ezeknek a képviselői helyeknek az elfoglalására, akkor ez ellentétes lenne az alkotmány ren­delkezésével, miszerint a szejmnek 460 képviselőből kell állnia. Az első választási fordulóban 165 szejm- képviselőt választottak meg, további 262-őt a jövő vasárnap választanak meg 107 olyan körzetben, ahol több jelölt is indult. A tanácskozáson megállapodás jött létre arról, hogy az államtanács dönt majd az országos lista 33 kép­viselői mandátuma betöltésének módjáról. Megállapodtak abban, hogy pótválasztásokat tartanak, amelyekre a június 18-án tartandó második fordulóval egyídőben kerül sor. Az ülés résztvevői úgy vélték, hogy a parlamentben megbontaná a politikai erőviszonyokat, ha nem kerülne sor ezeknek a képviselői helyeknek a betöltésére. A lengyel lapok tegnap beszámol­tak arról, hogy a pótválasztások megtartására vonatkozó javaslatot a kormánykoalíció terjesztette elő, a Szolidaritás és más ellenzéki erők pedig úgy döntöttek, hogy elfogad­ják az indítványt. Janusz Reykowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja arról tájékoztatott, hogy a pótválasztá­sokra már nem az országos jelölőlis­ta alapján kerül sor. A képviselőjelöl­teket azok a koalíciós pártok és szervezetek javasolják majd, ame­lyek számára a kerekasztal-megál- lapodások értelmében fenntartották az egyes mandátumokat. A LEMP képviselője nem tartotta azt sem kizártnak, hogy közöttük lesznek a kormánykoalíció olyan képviselői is, akik az országos listán szerepel­tek és nem jártak sikerrel.

Next

/
Thumbnails
Contents