Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-09 / 134. szám, péntek
Az új szovjet kormány programja Nyikolaj Rizskov előterjesztése (ÖSTK) - Mint arról lapunk e heti számában már hírt adtunk, a Szovjetunió népi képviselői kongresszusának szerda délutáni ülésén terjesztette elő Nyikolaj Rizskov, az újonnan kinevezett miniszterelnök kormányprogramját, melyet az alábbiakban ismertetünk. Bevezetőben Nyikolaj Rizskov köszönetét mondott, amiért elfogadták jelölését a kormányfői posztra és hozzáfűzte: tudatosítja az ezzel járó óriási felelősséget. Kormányprogramja ismertetését az ország jelenlegi gazdasági helyzetének elemzésével kezdte. Kijelentette, ez a helyzet nem egyértelmű és különbözőképpen értékelhető. Ezt tükrözte egyébként a kongresszusi vita is. Jogos az a vélemény, hogy a fogyasztói piacon bonyolult állapotok uralkodnak, felettébb szervezetlen a pénzügyi helyzet. A mezőgazdaság és a beruházások nagyon lassan győzik le a stagnálást. Nem következett be fordulat a tudományosműszaki haladás meggyorsítása terén sem. Más, mondhatni hagyományos vélemény is elfogadható. Növekszik a nemzeti jövedelem és a termelés üteme, mégpedig jelentős mértékben. Az ipari termelésben az egész növekményt a munka termelékenységének köszönhetően sikerült elérni, első ízben a gazdaságfejlesztés egész történetében. Példátlan ütemben emelkedik a jövedelem, növekednek a bérek és a társadalmi fogyasztási alapok. Fordulat következett be a lakásépítés, az iskolák, kórházak és óvodák építése terén Ez tény és az ilyen értékelés is jogos. S végül nézzük a harmadik hozzáállást. Ezeknek a folyamatoknak az erőteljessége, ellentmondásossága és szokat- lansága a tudatosan kezdeményezett mélyreható változásokból, azokból a ha- talas bonyodalmakból ered, amelyek elkerülhetetlenek a társadalom új minőségi szintre való áttérés során. Tehát különböző értékelések vannak, s csak együttesen adhatnak reális képet a dolgok valódi állásáról. Az embereknek joguk van megkérdezni, miért lábal ki országunk olyan lassan a gazdasági válságból? Ennek okai múltunkban és jelenünkben keresendők. A 80-as évek közepéig a gazdaság extenzív fejlődése miatt nem volt képes egyenlő arányban biztosítani az ország előtt álló három fő feladatot: 1. a nép életszínvonalának emelését és a sürgető szociális problémák megoldását; 2. a népgazdaság hatékony fejlesztését olyan módon, hogy lehetővé váljon a rövid- és hosszú távú feladatok megoldása; 3. az ország magasfokú védelmi képességének biztosítását. Szóljunk először a gazdaság fejlesztéséről. Fékezte azt minden gazdasági rendszer merevsége, az intenzifikálás és a tudományos-műszaki haladás elhanyagolása. A gazdasági helyzetet jelentős mértékben bonyolította a védelmi feladatok teljesítése is. Vagyis a veszteséges gazdaság és a védelmi komplexum elnyelte a nemzeti jövedelem jelentős részét. Országunk lényegében zsákutcába jutott. Nem volt itt más választás, az átalakítás objektiven beérett I A termelési viszonyok átalakítása . a kormány tevékenységének legfontosabb irányvonala. Az élet mutatta meg nekünk az egyedüli helyes kivezető utat - a radikális gazdasági reformot. Erről a kérdésről beszélve Nyikolaj Rizskov emlékeztetett az utóbbi évek jelentős döntéseire, a probléma megoldását célzó törvények elfogadására. A kongresszusi vitában számos képviselő sürgette a köztársasági önelszámolási rendszer bevezetését. Egészen nyíltan el kell mondanom - folytatta Rizskov -, hogy a köztársaságok véleményében a regionális önelszámolás problémájára vonatkozóan sok minden vonzó, ezek a nézetek egészségesen konstruktív elemeket tartalmaznak. Nagyon vitatható azonban, több javaslat, amely sokban a gazdasági izolációhoz vezetne és elhangzott több olyan tézis is, amely véleményünk szerint nem fogja a köztársaságok javát szolgálni. A miniszterelnök szerint úgy kell eljárni, hogy 1991-től már valamennyi köztársaság és kerület áttérjen az önelszámolásra, s a jövő évtől az egyes köztársaságokban már alkalmazni lehet a regionális önelszámolás legfontosabb elemeit. Ezután részletesen foglalkozott a reform egyik fontos részével, az irányítás szervezeti felépítésének tökéletesítésével. Ennek a kérdésnek a kongresszus is rendkívül nagy figyelmet szentelt. Rizskov elmondta, a vállalatok pozícióinak megváltoztatása lehetővé tette, hogy hozzá- lássanal^az irányítás magasabb szintje tökéletesítéséhez. Számos minisztériumot és központi hivatalt megszüntettek, miáltal az államirányításban az apparátus országos méretben 600 ezer emberrel csökkent. A kormányfő külön hangsúlyozta, teljes mértékben egyetért azok véleményével, akik a kongresszuson azt mondták: bonyodalmakkal folytatódik a gazdaság radikális átalakítása, számos elfogadott döntés felemás jellegű a reális gazdálkodási feltételek közepette. Rizskov külön hangsúlyozta, hogy az irányítás valóban közgazdasági módszereinek a híve. Négy pontban foglalta össze az új kormány feladatait a gazdasági reform elmélyítésére: 1. A köztársaságok és a helyi tanácsok munkájának átalakítása a regionális önelszámolás elvei alapján 2. Az önelszámolás modelljeinek tökéletesítése a különböző tulajdonformák és az új szerkezeti alakulatok kihasználásával. 3. A piaci viszonyok irányítása korszerű hatékony módszereinek kidolgozása. 4. Az adópolitika új elveinek kidolgozása, hogy garantálni lehessen az igazságos pénzügyi viszonyokat az állam, a köztársaságok, a helyi tanácsok, a vállalatok és a lakosság között. N A szerkezeti változások és . a gazdaság szociális orientáltságának első eredményeire áttérve Nyikolaj Rizskov hangoztatta, a gazdaság jelenlegi szerkezete szélsőségesen konzervatív és nehézkes. Amíg nem sikerül legyőzni a termelőeszközök gyártása kiemelt fejlesztésének történelmileg kialakult tendenciáját, addig a gazdaságot nem sikerül az emberek javára fordítani. Ez a népgazdaság kardinális szerkezeti változásainak értelme. A valós helyzet elemzése azt mutatja, hogy az 1,9 billió rubel értékű termelési alapok 40 százalékban elhasználódtak, ami kétségkívül nagyon kedvezőtlenül hat a gazdaság hatékonyságára. A termelési alapok műszaki korszerűsítése kell legyen az egyik fő kérdés. A miniszterelnök megállapította, hogy a társadalom fejlesztésére évtizedeken át a mennyiségi mutatók szemszögéből néztek - ennyi szenet és ércet termeltünk ki, ennyi nyersvasat és acélt gyártottunk, ennyi hektár szántóföldünk van -, ami olyan szociális mutatókat eredményezett, amelyekkel egyáltalán nem lehetünk megelégedve. Nézzük a nemzeti jövedelem elosztását. A múltban állandóan növekedett az a rész, amelyet a termelési kapacitások létrehozására fordítottak, s ennek megfelelően csökkent a fogyasztásra szánt összeg. Ezen a téren már megkezdődött a változás, ezt szemléltetően mutatják az állami költségvetés kiadásai. Míg 1989-ben - 1985-tel összehasonlítva - a kiadások összességében 26,4 százalékkal emelkedtek,^ addig a szociális és kulturális kiadások közel 33 százalékkal, ezen belül az oktatás terén 34, az egészségügy terén 45, a lakásépítésben 37 százalékkal. Ma bizonyossággal elmondhatjuk, hogy a mostani ötéves tervidőszakban a szociális és a kultruális szféra anyagi bázisa fejlesztésében sikerült megszüntetni a maradék-elvet. m A szociálpolitika lesz a kor- . mány tevékenységének gerince. A Szovjetunió új Minisztertanácsa azoknak a céloknak rendeli alá egész munkáját, amelyek minden egyes ember és társadalom számára a legfontosabbak- az igények kielégítésére, az élelmiszerek, a fogyasztási cikkek, a szolgáltatások, a lakások, az egészségügy, az iskolaügy, a művelődési lehetőségek biztosítása és a környezetvédelem. A számítások azt mutatják, hogy már 1990-ben - az idei évvel összehasonlítva- legalább 20 százalékkal emelnünk kell a fogyasztási cikkek gyártását, ami az előző három év növekményének közel ötszöröse. A kormány lépéseket tett a szolgáltatások bővítésére is. Az ötéves terv három éve alatt a szolgáltatások volumene közel 38 százalékkal emelkedett. 1988-ban a tervezett 8 milliárd rubellel szemben meghaladta a 62 milliárd rubelt. Ki kell azonban még alakítanunk az ipari szolgáltatásokat. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a gyógyszeripar az országos igényeket csak 45 százalékban elégíti ki. A képviselők rendkívüli nyugtalansággal szóltak a lakosság bizonyos csoportjainak anyagi ellátásáról. A jelenlegi ötéves tervidőszakban egész sor központi intézkedés történt a probléma megoldására. s el kell mondani, hogy ezen a téren a kedvezőtlen anyagi helyzet ellenére bizonyos mértékig régi adósságokat törlesztettünk, amelyek a párt XXIV kongresszusa óta jöttek létre. Rendkívül fontosnak tartottuk, hogy legalább részben segítsünk a szociális szempontból gyenge családoknak, anyáknak és gyermekeknek. A kormány tudatosítja, hogy közel 40 millió emberéi a szegénységi határ alatt. Az országban kialakult különböző szociális problémák közül ez a legfájóbb és a szociális igazságtalanságról tanúskodik mindenekelőtt azokkal az emberekkel szemben, akik mindenüket a társadalomnak adták. Ezért tulajdonítunk kiemelt fontosságot az új nyugdíjtörvénynek, amelyen aktívan dolgozunk Ugyanakkor teljesen világos, hogy vannak halaszthatatlan kérdések. Ezt a kongresszuson élesen és fájdalmasan hangsúlyozták. Nyikolaj Rizskov reményét fejezte ki, hogy a képviselők támogatni fogják az SZKP KB Politikai Bizottságának és a Minisztertanácsnak az álláspontját, miszerint már január elsejétől 70 rubelre lehet emelni a legalacsonyabb nyugdíjakat, ami 20 millió ember, köztük 8 millió dolgozó nyugdíjas anyagi helyzetén javítana. A rokkantak első csoportjában 80 rubelre, a második csoportban 60 rubelre emelnék a minimális nyugdíjakat, ez több mint 1 millió embert érintene. Hatvan rubelre emelnék az elesett katonák özvegyeinek járandóságát, havi 15 rubellel egészítenék ki a hadirokkantak nyugdíját, s a lakosságnak ezek a kategóriái más kedvezményekben is részesülnének, Így pl. ingyenes gyógyszerellátásban, ingyenes tömegközlekedésben. Vagyis ennek eredményeként már a jövő évben 22 millió ember szociális helyzete javulna. Az igényeket figyelembe véve a jövő évtől megszüntetnének minden korlátozást a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozóan, tekintet nélkül nyugdíjuk összegére. |\ / Az élelmiszerprobléma megI V . oldása megkülönböztetett figyelem tárgya. Az új kormány kiemelten fog foglalkozni a mezőgazdasági-ipari komplexum fejlesztésének és a lakosság élelmiszerellátásának kérdéskörével. Az élelmiszerhelyzet az utóbbi években gyakorlatilag nem javult. Továbbra is behozatalra szorulunk, s még így sem tudjuk kielégíteni a lakossági igényeket. Teljesen nyilvánvaló, hogy lényeges javulást csak a termelési viszonyok radikális tökéletesítésével és vidéken a gazdasági mechanizmus lényeges átalakításával érhetünk el. Ebben a vonatkozásban teljes mértékben támogatom a képviselőket, akik szorgalmazták a mezőgazdasági termelés szervezéséről és a földhasználatról szóló törvény módosítását. Ezek valóban aktuális kérdések. Lényegében jogos volt a bírálat, amely a föld bérelésének lehetőségeiről szóló rendeletet marasztalta el. Ez ideiglenes dokumentum, s ezért nem is oldhat meg minden problémát. A legfontosabb, hogy lehetőséget kell adni a földműveseknek az önálló gazdálkodásra, a különböző tulajdonformák alapján Kitartó munkával el kell érnünk, hogy mar a 13. ötéves tervidőszakban évente 200 milliárd rubellel növekedjen az élelmiszertermelés értéke, vagyis az elmúlt évvel összehasonlítva közel 70 milliárd rubellel. Ez csak úgy érhető el, ha az évi növekmény legalább 5 százalék lesz, csak így történhetnek reális változások az élelmiszerpiacon. V Az ország pénzügyi helyzetenek • és a javítását célzó intézkedéseknek a kongresszus rendkívül nagy figyelmet szentel. Ebben a felettébb fontos kérdésben a képviselőknek kimerítő információkat kell kapniuk Az ország súlyos pénzügyi örökséggel lépett a 12. ötéves tervidőszakba. Különböző stratégiákat javasoltak a gondok megoldására. Az első az lett volna, hogy korlátozzuk a szociális programokat és emeljük a kiskereskedelmi árakat A kormány szilárd álláspontra helyezkedett, ezt a megoldást semmi esetre sem tartotta elfogadhatónak. A másik út az volt, hogy az üzemektől vonjuk el a megkeresett eszközöket és ezzel hozzuk egyensúlyba az állami költségvetést, ahogyan ez a múltban is történt. Ezt is elvetettük, mivel közvetlenül aláásta volna a gazdasági reform alapjait és sérti a vállalati törvényt. A harmadik lehetőség a külföldi adósságok növelése. Ez azonban azt jelentette volna, hogy a belföldi adósságból külföldön adósságot csinálunk Ez pedig már úgyis veszélyes határt ért el. Mindezeket figyelembe véve határoztuk meg a feladatokat: a társadalmi tarmelés hatékonyságának «növelésére. a temelés intenzifikálására kell összpontosítani, csak a bevételek növekményéből kell fedezni az emelkedő állami kiadásokat és igy stabilizálni a pénzügyi helyzetet. S mindezt akkor, amikor csökkent a fűtőanyagok világpiaci ára. Milyenek az eredmények? Míg meg- szilrádult a vállalatok pénzügyi helyzete, az állami pénzügyek tovább éleződtek. Mi ennek az oka? Az ötéves terv négy éve -alatt az államnak nem sikerült elérnie a tervezett bevételeket és megállítani a kiadások növekedését. A ten/ kidolgozásakor a kormány a világpiaci konjuktúra rosszabbodásával számolt, de a valós helyzet a prognózisoknál is rosszabbnak bizonyult. Ez az oka, hogy a tervezettnél 30 milliárd rubellel kisebbek lesznek a külgazdasági bevételek. Megmutatkoztak az elhamarkodott antialkoholista kampány következményei is. Ennek nyomán várhatóan 40 milliárd rubellel csökkennek az állami bevételek. 1986-1989-ben a tervezettnél 62 milliárddal voltak magasabbak a kiadások, ezek jelentős részét a kongresszusi határozatokkal összhangban szociális fejlesztésre fordítottuk. Ezenkívül közel 10 milliárd rubelt tesz ki a mezőgazdaságnak nyújtott segély, több mint 8 milliárdot a csernobili atombaleset következményeinek a felszámolása, jelentős összegeket igényel az örményországi földrengés következményeinek megszüntetése, évente kb. 5 milliárd rubelt tettek ki az afganisztáni kiadások. Növekedtek a lakossági bevételek, a központi fizetésemelések mellett - élve önállóságukkal - egyes vállalatok is jelentős fizetésemeléseket eszközöltek, ami gondokat okoz a pénzforgalomban. Ennek a helyzetnek a megoldására a kormány kétszakaszos programot javasolt, az első kétéves szakaszban jelentősen növelni kell az árutermelést, korlátozni a termelési beruházásokat és a védelmi kiadásokat. A második szakaszban, a következő ötéves tervben stabilizálni kell a pénzügyi helyzetet, s ugyanakkor megszüntetni a költségvetési hiányt. W| A beruházások normalizáláV I. sának módjaival összefüggésben a képviselők különösen élesen bírálták a beruházási politikát - szögezte le Nyikolaj Rizskov. Ebben az ügyben alaposan el kell igazodni, hogy a legközelebbi időben javítani tudjunk a jelenlegi helyezeten. Sürgetően szükség van az építőipari komplexum irányításának lényeges megváltoztatására. Határozatokat hoztunk az építőipar irányításának decentralizálására. Mindezek ellenére továbbra is bonyolult a helyzet. A jelenlegi gazdasági mechanizmus az építőiparban nem szüntette meg az egykori hozzáállásokat, amelyek a bruttó termelést vették figyelembe, s nem hatottak megfelelő mértékben a határidőre és a munkák minőségére. Az ötéves tervidőszak elején a befejezetlen építkezések csökkentésére irányuló adminisztratív intézkedések csak ideiglenes eredményeket hoztak 1988-ban - 1985-tel összehasonlítva - a befejezetlen építkezések száma ismét emelkedett, mégpedig 31 százalékkal A beruházások újra felaprózódtak az objektumok befejezésének határideje kétszerese a normának \/1 i A tudományos-műszaki havi I. ladás meggyorsításának és a kedvező ökológiai helyzet kialakításának problémáiról szólva a miniszterelnök leszögezte, a tudományos és mérnöki tevékenység terén az önelszámolás és az önfinanszírozás elmélyítésére kell orien- tálódni. Megállapította, komoly feszültségeket idéznek elő a környezetvédelmi kérdések. A tömegtájékoztató eszközök és a lakosság ezzel összefüggő aktivitása teljesen érthető. A 40-50 évvel ezelőtt épített ipari üzemek többsége nem felel meg az ökológiai normáknak, s számos esetben az új ipari objektumok is korszerűtlen technológiákat alkalmaznak A felgyülemlett problémák terhe olyan nagy. hogy felettébb nehéz rövid időn belül javítani a kedvezőtlen ökológiai helyzeten. Ehhez óriási anyagi és pénzügyi forrásokra van szükség. A hosszú távú környezetvedelmi állami program megvalósítására az elkövetkező három ötéves tervidőszakban 135 milliárd rubelt kell fordítani, vagyis mindegyik tervidőszakban átlagosan 45 milliárdot, míg a mostani ötéves tervben csak 15 milliárd rubelt folyósítunk környezetvédelemre. \/I II ^ védelmi doktrínával VIII. és a gazdaság fejlesztésével összefüggésben Nyikolaj Rizskov leszögezte, a kormány tevékenységének legfontosabb területei közé tartozik az állam biztonságának garantálása. Elmondta, az 1986-1990-re szóló terv kidolgozásakor - figyelembe véve az akkori nemzetközi helyzetet és a szovjet katonai doktrínát - azzal számoltunk, hogy a katonai kiadások gyorsabban fognak növekedni, mint a nemzeti jövedelem. A szovjet békekezdeményezések és az új katonai doktrína elvei azonban iehetővé tették egy valóban forradalmi manőver megvalósítását. A védelmi kiadásoknak az elkövetkező két évre javasolt csökkentésével közel 30 milliárd rubelt lehet megtakarítani. A kormányfő fontosnak tartotta, hogy a képviselők pontos és teljes tájékoztatást kapjanak a védelmi kiadásokról, amelyek összege 1990-ben 77,3 milliárd rubel lesz. Ezt a következőképpen használják fel: fegyverzet és technika vásárlására 32,6 milliárd, kutatásra, kísérletekre és konstrukciós munkákra 15,3 milliárd, a hadsereg és a haditengerészet fenntartására 2,2 milliárd, katonai célú építkezésekre 4,6 milliárd, a katonák nyugdíjaira 2,3 milliárd, egyéb kiadásokra 2,3 milliárd A Szovjetunió következetesen akar haladni a leszerelés útján, emellett a kormány arra fog törekedni, hogy minden szükségessel ellássa a fegyveres erőket, s ugyanakkor megvalósítsa az ésszerű elégségesség elvét. A felszabadult összegeket szociális és gazdasági feladatok megoldására fordítjuk. Az ilyen jellegű intézkedések már ebben az évben jelentős szerkezeti változásokat eredményeztek a katonai termelésben. A fogyasztási cikkek gyártása növekedésének üteme a katonai termelésben kétszerese a tényleges katonai termelés növekedési ütemének. A védelmi komplexumban a polgári termelés már ma 40 százalék, az ötéves terv végére 46 százalék lesz, 1995-ben pedig‘több mint 60 százalék. Ugyanúgy, mint a védelmi célú kiadások esetében, a kongresszusnak ismernie kell az űrprogramok megvalósításával összefüggő kiadások adatait is Milliárd rubelben közlöm a ráfordításukat: népgazdasági és tudományos kutatásra 1,7, katonai célokra 3,9, a Burán űrrepülőgépre 1,3, más kiadásokra 6,9. Felmerül a kérdés, kifizetődnek-e ezek a kiadások? Erre azt lehet válaszolni, hogy csak a katonai célú űrprogramok megvalósítása 50-100 százalékkal emeli a fegyveres erők harcképességét. Ezek a honvédelmi minisztérium szakembereinek az adatai. Az átalakítás és a glasznoszty fejlesztése szellemében változtatni kell a védelmi kérdésekkel összefüggő döntések kidolgozásának és jóváhagyásának módján. Ezeket úgy fogjuk megvitatni, mint az állami tervet és a költségvetést. I y Végezetül Nyikolaj Rizskov az l/V. ország külgazdasági tevékenységéről és devizahelyzetéről beszélt. Közölte, hogy már több mint kétezer vállalat, egyesülés, szervezet és szövetkezet kapott külkereskedelmi jogot. Az ország területén kb 460 közös vállalatot alapítottak, kétezer szerződést kötöttek a közvetlen partneri kapcsolatokról a KGST-tagországokkal. Kidolgozták a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének stratégiáját. Ennek fő eleme a hagyományos kereskedelmi formákról az átállás a szélesebb körű együttműködésre a tudomány, a technika és a termelés terén. Tervezik a kivitel szerkezetének lényeges módosítását, határozottan növelni akarják a késztermékek exportját. A behozatalban előnyben részesítik a rekonstrukciót és a korszerűsítésre szükséges berendezések vásárlását. A külgazdasági tevékenységben a helyzet azonban továbbra is bonyolult 1985-tel összehasonlítva tavaly 7,6 százalékkal csökkent az export és 6.3 százalékkal az import Az utóbbi három évben csak konvertibilis valutában 25 milliárd rubel veszteséget okozott a kőolaj és a földgáz világpiaci árának csökkenése Ezt nem sikerült késztermékek kivitelével kompenzálni. Az országban kialakult helyzet nem teszi lehetővé, hogy elálljunk a külföldi áruvásárlástól. A jelenlegi ötéves tervidőszak első három évében közel 31 milliárd rubelért vásároltak élelmiszereket és nyersanyagokat, az idén 22 milliárd rubelt fordítunk fogyasztási cikkek és élelmiszer vásárlására. A korlátozott fizetési lehetőségek mellett a magas importigény azt eredményezte, hogy a Szovjetunió devizaadóssága kétszerese az évi importbevételeknek. Ez rövidlejáratú kölcsönök felvételét tette szükségessé, az utóbbi időben mind nagyobb mértékben. Ezek kamatainak törlesztésére már az olajbevételek sem elégségesek. Képletesen szólva mar átléptük a határt, amely a nemzetközi gyakorlatban megengedhető, hiszen a hitelek törlesztése meghaladja devizabevételeink 25 százalékát. Nyilvánvaló, a legnagyobb óvatossággal kell kezelnünk a kölcsönöket. Úgy vélem, az új kormánynak arra kell törekednie, hogy felszámolja gazdaságunk eveken át mesterségesen kialakított elszigetelését a világgazdasági folyamatoktól Nyikolaj Rizskov kifejezte meggyőződését, hogy ha következetesen fognak előrehaladni a politikai és gazdasági változások útján, sikerül megoldani a sürgető szociális problémákat. ŰJ2ZÚ 4 1989. VI. 9.
