Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám, péntek

Az új szovjet kormány programja Nyikolaj Rizskov előterjesztése (ÖSTK) - Mint arról lapunk e heti számában már hírt adtunk, a Szovjetunió népi képviselői kongresszusának szerda délutáni ülésén terjesztette elő Nyikolaj Rizskov, az újonnan kinevezett miniszterelnök kormányprogramját, melyet az alábbiakban ismertetünk. Bevezetőben Nyikolaj Rizskov köszö­netét mondott, amiért elfogadták jelölését a kormányfői posztra és hozzáfűzte: tuda­tosítja az ezzel járó óriási felelősséget. Kormányprogramja ismertetését az or­szág jelenlegi gazdasági helyzetének elemzésével kezdte. Kijelentette, ez a helyzet nem egyértelmű és különböző­képpen értékelhető. Ezt tükrözte egyéb­ként a kongresszusi vita is. Jogos az a vélemény, hogy a fogyasz­tói piacon bonyolult állapotok uralkodnak, felettébb szervezetlen a pénzügyi helyzet. A mezőgazdaság és a beruházások na­gyon lassan győzik le a stagnálást. Nem következett be fordulat a tudományos­műszaki haladás meggyorsítása terén sem. Más, mondhatni hagyományos véle­mény is elfogadható. Növekszik a nemze­ti jövedelem és a termelés üteme, mégpe­dig jelentős mértékben. Az ipari termelés­ben az egész növekményt a munka ter­melékenységének köszönhetően sikerült elérni, első ízben a gazdaságfejlesztés egész történetében. Példátlan ütemben emelkedik a jövedelem, növekednek a bérek és a társadalmi fogyasztási ala­pok. Fordulat következett be a lakásépí­tés, az iskolák, kórházak és óvodák építé­se terén Ez tény és az ilyen értékelés is jogos. S végül nézzük a harmadik hozzáál­lást. Ezeknek a folyamatoknak az erőtel­jessége, ellentmondásossága és szokat- lansága a tudatosan kezdeményezett mélyreható változásokból, azokból a ha- talas bonyodalmakból ered, amelyek elkerülhetetlenek a társadalom új minősé­gi szintre való áttérés során. Tehát különböző értékelések vannak, s csak együttesen adhatnak reális képet a dolgok valódi állásáról. Az embereknek joguk van megkérdez­ni, miért lábal ki országunk olyan lassan a gazdasági válságból? Ennek okai múl­tunkban és jelenünkben keresendők. A 80-as évek közepéig a gazdaság ex­tenzív fejlődése miatt nem volt képes egyenlő arányban biztosítani az ország előtt álló három fő feladatot: 1. a nép életszínvonalának emelését és a sürgető szociális problémák megoldását; 2. a népgazdaság hatékony fejlesztését olyan módon, hogy lehetővé váljon a rö­vid- és hosszú távú feladatok megoldása; 3. az ország magasfokú védelmi képes­ségének biztosítását. Szóljunk először a gazdaság fejleszté­séről. Fékezte azt minden gazdasági rendszer merevsége, az intenzifikálás és a tudományos-műszaki haladás elhanya­golása. A gazdasági helyzetet jelentős mértékben bonyolította a védelmi felada­tok teljesítése is. Vagyis a veszteséges gazdaság és a védelmi komplexum el­nyelte a nemzeti jövedelem jelentős ré­szét. Országunk lényegében zsákutcába jutott. Nem volt itt más választás, az átalakítás objektiven beérett I A termelési viszonyok átalakítása . a kormány tevékenységének leg­fontosabb irányvonala. Az élet mutatta meg nekünk az egyedüli helyes kivezető utat - a radikális gazdasági reformot. Erről a kérdésről beszélve Nyikolaj Rizs­kov emlékeztetett az utóbbi évek jelentős döntéseire, a probléma megoldását célzó törvények elfogadására. A kongresszusi vitában számos képviselő sürgette a köz­társasági önelszámolási rendszer beve­zetését. Egészen nyíltan el kell monda­nom - folytatta Rizskov -, hogy a köztár­saságok véleményében a regionális önel­számolás problémájára vonatkozóan sok minden vonzó, ezek a nézetek egészsé­gesen konstruktív elemeket tartalmaznak. Nagyon vitatható azonban, több javaslat, amely sokban a gazdasági izolációhoz vezetne és elhangzott több olyan tézis is, amely véleményünk szerint nem fogja a köztársaságok javát szolgálni. A minisz­terelnök szerint úgy kell eljárni, hogy 1991-től már valamennyi köztársaság és kerület áttérjen az önelszámolásra, s a jö­vő évtől az egyes köztársaságokban már alkalmazni lehet a regionális önelszámo­lás legfontosabb elemeit. Ezután részletesen foglalkozott a re­form egyik fontos részével, az irányítás szervezeti felépítésének tökéletesítésé­vel. Ennek a kérdésnek a kongresszus is rendkívül nagy figyelmet szentelt. Rizskov elmondta, a vállalatok pozícióinak meg­változtatása lehetővé tette, hogy hozzá- lássanal^az irányítás magasabb szintje tökéletesítéséhez. Számos minisztériu­mot és központi hivatalt megszüntettek, miáltal az államirányításban az apparátus országos méretben 600 ezer emberrel csökkent. A kormányfő külön hangsúlyozta, tel­jes mértékben egyetért azok véleményé­vel, akik a kongresszuson azt mondták: bonyodalmakkal folytatódik a gazdaság radikális átalakítása, számos elfogadott döntés felemás jellegű a reális gazdálko­dási feltételek közepette. Rizskov külön hangsúlyozta, hogy az irányítás valóban közgazdasági módszereinek a híve. Négy pontban foglalta össze az új kormány feladatait a gazdasági reform elmélyítésére: 1. A köztársaságok és a helyi tanácsok munkájának átalakítása a regionális önelszámolás elvei alapján 2. Az önelszámolás modelljeinek tökéle­tesítése a különböző tulajdonformák és az új szerkezeti alakulatok kihasználásá­val. 3. A piaci viszonyok irányítása kor­szerű hatékony módszereinek kidolgozá­sa. 4. Az adópolitika új elveinek kidolgo­zása, hogy garantálni lehessen az igaz­ságos pénzügyi viszonyokat az állam, a köztársaságok, a helyi tanácsok, a vál­lalatok és a lakosság között. N A szerkezeti változások és . a gazdaság szociális orientált­ságának első eredményeire áttérve Nyi­kolaj Rizskov hangoztatta, a gazdaság jelenlegi szerkezete szélsőségesen kon­zervatív és nehézkes. Amíg nem sikerül legyőzni a termelőeszközök gyártása ki­emelt fejlesztésének történelmileg kiala­kult tendenciáját, addig a gazdaságot nem sikerül az emberek javára fordítani. Ez a népgazdaság kardinális szerkezeti változásainak értelme. A valós helyzet elemzése azt mutatja, hogy az 1,9 billió rubel értékű termelési alapok 40 száza­lékban elhasználódtak, ami kétségkívül nagyon kedvezőtlenül hat a gazdaság hatékonyságára. A termelési alapok mű­szaki korszerűsítése kell legyen az egyik fő kérdés. A miniszterelnök megállapította, hogy a társadalom fejlesztésére évtizedeken át a mennyiségi mutatók szemszögéből néztek - ennyi szenet és ércet termeltünk ki, ennyi nyersvasat és acélt gyártottunk, ennyi hektár szántóföldünk van -, ami olyan szociális mutatókat eredményezett, amelyekkel egyáltalán nem lehetünk megelégedve. Nézzük a nemzeti jövede­lem elosztását. A múltban állandóan nö­vekedett az a rész, amelyet a termelési kapacitások létrehozására fordítottak, s ennek megfelelően csökkent a fogyasz­tásra szánt összeg. Ezen a téren már megkezdődött a változás, ezt szemlélte­tően mutatják az állami költségvetés ki­adásai. Míg 1989-ben - 1985-tel össze­hasonlítva - a kiadások összességében 26,4 százalékkal emelkedtek,^ addig a szociális és kulturális kiadások közel 33 százalékkal, ezen belül az oktatás terén 34, az egészségügy terén 45, a lakásépí­tésben 37 százalékkal. Ma bizonyosság­gal elmondhatjuk, hogy a mostani ötéves tervidőszakban a szociális és a kultruális szféra anyagi bázisa fejlesztésében sike­rült megszüntetni a maradék-elvet. m A szociálpolitika lesz a kor- . mány tevékenységének gerin­ce. A Szovjetunió új Minisztertanácsa azoknak a céloknak rendeli alá egész munkáját, amelyek minden egyes ember és társadalom számára a legfontosabbak- az igények kielégítésére, az élelmisze­rek, a fogyasztási cikkek, a szolgáltatá­sok, a lakások, az egészségügy, az isko­laügy, a művelődési lehetőségek biztosí­tása és a környezetvédelem. A számítások azt mutatják, hogy már 1990-ben - az idei évvel összehasonlítva- legalább 20 százalékkal emelnünk kell a fogyasztási cikkek gyártását, ami az előző három év növekményének közel ötszöröse. A kormány lépéseket tett a szolgáltatások bővítésére is. Az ötéves terv három éve alatt a szolgáltatások volumene közel 38 százalékkal emelke­dett. 1988-ban a tervezett 8 milliárd rubel­lel szemben meghaladta a 62 milliárd rubelt. Ki kell azonban még alakítanunk az ipari szolgáltatásokat. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a gyógyszeripar az or­szágos igényeket csak 45 százalékban elégíti ki. A képviselők rendkívüli nyugtalanság­gal szóltak a lakosság bizonyos csoport­jainak anyagi ellátásáról. A jelenlegi öt­éves tervidőszakban egész sor központi intézkedés történt a probléma megoldá­sára. s el kell mondani, hogy ezen a téren a kedvezőtlen anyagi helyzet ellenére bizonyos mértékig régi adósságokat tör­lesztettünk, amelyek a párt XXIV kong­resszusa óta jöttek létre. Rendkívül fon­tosnak tartottuk, hogy legalább részben segítsünk a szociális szempontból gyen­ge családoknak, anyáknak és gyerme­keknek. A kormány tudatosítja, hogy kö­zel 40 millió emberéi a szegénységi határ alatt. Az országban kialakult különböző szociális problémák közül ez a legfájóbb és a szociális igazságtalanságról tanús­kodik mindenekelőtt azokkal az emberek­kel szemben, akik mindenüket a társada­lomnak adták. Ezért tulajdonítunk kiemelt fontosságot az új nyugdíjtörvénynek, amelyen aktívan dolgozunk Ugyanakkor teljesen világos, hogy vannak halasztha­tatlan kérdések. Ezt a kongresszuson élesen és fájdalmasan hangsúlyozták. Nyikolaj Rizskov reményét fejezte ki, hogy a képviselők támogatni fogják az SZKP KB Politikai Bizottságának és a Mi­nisztertanácsnak az álláspontját, misze­rint már január elsejétől 70 rubelre lehet emelni a legalacsonyabb nyugdíjakat, ami 20 millió ember, köztük 8 millió dolgozó nyugdíjas anyagi helyzetén javítana. A rokkantak első csoportjában 80 rubelre, a második csoportban 60 rubelre emelnék a minimális nyugdíjakat, ez több mint 1 millió embert érintene. Hatvan rubelre emelnék az elesett katonák özvegyeinek járandóságát, havi 15 rubellel egészíte­nék ki a hadirokkantak nyugdíját, s a la­kosságnak ezek a kategóriái más kedvez­ményekben is részesülnének, Így pl. in­gyenes gyógyszerellátásban, ingyenes tömegközlekedésben. Vagyis ennek eredményeként már a jövő évben 22 millió ember szociális helyzete javulna. Az igényeket figyelembe véve a jövő évtől megszüntetnének minden korlátozást a nyugdíjasok munkavállalására vonatko­zóan, tekintet nélkül nyugdíjuk összegére. |\ / Az élelmiszerprobléma meg­I V . oldása megkülönböztetett fi­gyelem tárgya. Az új kormány kiemelten fog foglalkozni a mezőgazdasági-ipari komplexum fejlesztésének és a lakosság élelmiszerellátásának kérdéskörével. Az élelmiszerhelyzet az utóbbi években gya­korlatilag nem javult. Továbbra is behoza­talra szorulunk, s még így sem tudjuk kielégíteni a lakossági igényeket. Telje­sen nyilvánvaló, hogy lényeges javulást csak a termelési viszonyok radikális töké­letesítésével és vidéken a gazdasági me­chanizmus lényeges átalakításával érhe­tünk el. Ebben a vonatkozásban teljes mértékben támogatom a képviselőket, akik szorgalmazták a mezőgazdasági ter­melés szervezéséről és a földhasználatról szóló törvény módosítását. Ezek valóban aktuális kérdések. Lényegében jogos volt a bírálat, amely a föld bérelésének lehető­ségeiről szóló rendeletet marasztalta el. Ez ideiglenes dokumentum, s ezért nem is oldhat meg minden problémát. A leg­fontosabb, hogy lehetőséget kell adni a földműveseknek az önálló gazdálko­dásra, a különböző tulajdonformák alapján Kitartó munkával el kell érnünk, hogy mar a 13. ötéves tervidőszakban évente 200 milliárd rubellel növekedjen az élelmi­szertermelés értéke, vagyis az elmúlt év­vel összehasonlítva közel 70 milliárd ru­bellel. Ez csak úgy érhető el, ha az évi növekmény legalább 5 százalék lesz, csak így történhetnek reális változások az élelmiszerpiacon. V Az ország pénzügyi helyzetenek • és a javítását célzó intézke­déseknek a kongresszus rendkívül nagy figyelmet szentel. Ebben a felettébb fon­tos kérdésben a képviselőknek kimerítő információkat kell kapniuk Az ország súlyos pénzügyi örökséggel lépett a 12. ötéves tervidőszakba. Különböző straté­giákat javasoltak a gondok megoldására. Az első az lett volna, hogy korlátozzuk a szociális programokat és emeljük a kis­kereskedelmi árakat A kormány szilárd álláspontra helyezkedett, ezt a megoldást semmi esetre sem tartotta elfogadható­nak. A másik út az volt, hogy az üzemek­től vonjuk el a megkeresett eszközöket és ezzel hozzuk egyensúlyba az állami költ­ségvetést, ahogyan ez a múltban is tör­tént. Ezt is elvetettük, mivel közvetlenül aláásta volna a gazdasági reform alapjait és sérti a vállalati törvényt. A harmadik lehetőség a külföldi adósságok növelése. Ez azonban azt jelentette volna, hogy a belföldi adósságból külföldön adósságot csinálunk Ez pedig már úgyis veszélyes határt ért el. Mindezeket figyelembe véve határoztuk meg a feladatokat: a társadal­mi tarmelés hatékonyságának «növelésé­re. a temelés intenzifikálására kell össz­pontosítani, csak a bevételek növekmé­nyéből kell fedezni az emelkedő állami kiadásokat és igy stabilizálni a pénzügyi helyzetet. S mindezt akkor, amikor csök­kent a fűtőanyagok világpiaci ára. Milyenek az eredmények? Míg meg- szilrádult a vállalatok pénzügyi helyzete, az állami pénzügyek tovább éleződtek. Mi ennek az oka? Az ötéves terv négy éve -alatt az államnak nem sikerült elérnie a tervezett bevételeket és megállítani a kiadások növekedését. A ten/ kidolgo­zásakor a kormány a világpiaci konjuktúra rosszabbodásával számolt, de a valós helyzet a prognózisoknál is rosszabbnak bizonyult. Ez az oka, hogy a tervezettnél 30 milliárd rubellel kisebbek lesznek a külgazdasági bevételek. Megmutatkoz­tak az elhamarkodott antialkoholista kam­pány következményei is. Ennek nyomán várhatóan 40 milliárd rubellel csökkennek az állami bevételek. 1986-1989-ben a tervezettnél 62 mil­liárddal voltak magasabbak a kiadások, ezek jelentős részét a kongresszusi hatá­rozatokkal összhangban szociális fejlesz­tésre fordítottuk. Ezenkívül közel 10 mil­liárd rubelt tesz ki a mezőgazdaságnak nyújtott segély, több mint 8 milliárdot a csernobili atombaleset következménye­inek a felszámolása, jelentős összegeket igényel az örményországi földrengés kö­vetkezményeinek megszüntetése, évente kb. 5 milliárd rubelt tettek ki az afganisztá­ni kiadások. Növekedtek a lakossági be­vételek, a központi fizetésemelések mel­lett - élve önállóságukkal - egyes vállala­tok is jelentős fizetésemeléseket eszkö­zöltek, ami gondokat okoz a pénzforga­lomban. Ennek a helyzetnek a megoldá­sára a kormány kétszakaszos programot javasolt, az első kétéves szakaszban je­lentősen növelni kell az árutermelést, kor­látozni a termelési beruházásokat és a védelmi kiadásokat. A második szakasz­ban, a következő ötéves tervben stabili­zálni kell a pénzügyi helyzetet, s ugyan­akkor megszüntetni a költségvetési hiányt. W| A beruházások normalizálá­V I. sának módjaival összefüg­gésben a képviselők különösen élesen bírálták a beruházási politikát - szögezte le Nyikolaj Rizskov. Ebben az ügyben alaposan el kell igazodni, hogy a legköze­lebbi időben javítani tudjunk a jelenlegi helyezeten. Sürgetően szükség van az építőipari komplexum irányításának lé­nyeges megváltoztatására. Határozatokat hoztunk az építőipar irányításának de­centralizálására. Mindezek ellenére to­vábbra is bonyolult a helyzet. A jelenlegi gazdasági mechanizmus az építőiparban nem szüntette meg az egykori hozzáállá­sokat, amelyek a bruttó termelést vették figyelembe, s nem hatottak megfelelő mértékben a határidőre és a munkák minőségére. Az ötéves tervidőszak elején a befejezetlen építkezések csökkentésé­re irányuló adminisztratív intézkedések csak ideiglenes eredményeket hoztak 1988-ban - 1985-tel összehasonlítva - a befejezetlen építkezések száma ismét emelkedett, mégpedig 31 százalékkal A beruházások újra felaprózódtak az ob­jektumok befejezésének határideje két­szerese a normának \/1 i A tudományos-műszaki ha­vi I. ladás meggyorsításának és a kedvező ökológiai helyzet kialakításá­nak problémáiról szólva a miniszterelnök leszögezte, a tudományos és mérnöki tevékenység terén az önelszámolás és az önfinanszírozás elmélyítésére kell orien- tálódni. Megállapította, komoly feszültsé­geket idéznek elő a környezetvédelmi kérdések. A tömegtájékoztató eszközök és a lakosság ezzel összefüggő aktivitása teljesen érthető. A 40-50 évvel ezelőtt épített ipari üzemek többsége nem felel meg az ökológiai normáknak, s számos esetben az új ipari objektumok is korsze­rűtlen technológiákat alkalmaznak A fel­gyülemlett problémák terhe olyan nagy. hogy felettébb nehéz rövid időn belül javítani a kedvezőtlen ökológiai helyze­ten. Ehhez óriási anyagi és pénzügyi forrásokra van szükség. A hosszú távú környezetvedelmi állami program megva­lósítására az elkövetkező három ötéves tervidőszakban 135 milliárd rubelt kell fordítani, vagyis mindegyik tervidőszak­ban átlagosan 45 milliárdot, míg a mosta­ni ötéves tervben csak 15 milliárd rubelt folyósítunk környezetvédelemre. \/I II ^ védelmi doktrínával VIII. és a gazdaság fejlesztésé­vel összefüggésben Nyikolaj Rizskov le­szögezte, a kormány tevékenységének legfontosabb területei közé tartozik az állam biztonságának garantálása. El­mondta, az 1986-1990-re szóló terv ki­dolgozásakor - figyelembe véve az akkori nemzetközi helyzetet és a szovjet katonai doktrínát - azzal számoltunk, hogy a ka­tonai kiadások gyorsabban fognak növe­kedni, mint a nemzeti jövedelem. A szov­jet békekezdeményezések és az új kato­nai doktrína elvei azonban iehetővé tették egy valóban forradalmi manőver megva­lósítását. A védelmi kiadásoknak az elkö­vetkező két évre javasolt csökkentésével közel 30 milliárd rubelt lehet megtakarí­tani. A kormányfő fontosnak tartotta, hogy a képviselők pontos és teljes tájékoztatást kapjanak a védelmi kiadásokról, amelyek összege 1990-ben 77,3 milliárd rubel lesz. Ezt a következőképpen használják fel: fegyverzet és technika vásárlására 32,6 milliárd, kutatásra, kísérletekre és konstrukciós munkákra 15,3 milliárd, a hadsereg és a haditengerészet fenntar­tására 2,2 milliárd, katonai célú építkezé­sekre 4,6 milliárd, a katonák nyugdíjaira 2,3 milliárd, egyéb kiadásokra 2,3 milliárd A Szovjetunió következetesen akar haladni a leszerelés útján, emellett a kor­mány arra fog törekedni, hogy minden szükségessel ellássa a fegyveres erőket, s ugyanakkor megvalósítsa az ésszerű elégségesség elvét. A felszabadult összegeket szociális és gazdasági fel­adatok megoldására fordítjuk. Az ilyen jellegű intézkedések már eb­ben az évben jelentős szerkezeti változá­sokat eredményeztek a katonai termelés­ben. A fogyasztási cikkek gyártása növe­kedésének üteme a katonai termelésben kétszerese a tényleges katonai termelés növekedési ütemének. A védelmi komp­lexumban a polgári termelés már ma 40 százalék, az ötéves terv végére 46 száza­lék lesz, 1995-ben pedig‘több mint 60 százalék. Ugyanúgy, mint a védelmi célú kiadások esetében, a kongresszusnak is­mernie kell az űrprogramok megvalósítá­sával összefüggő kiadások adatait is Mil­liárd rubelben közlöm a ráfordításukat: népgazdasági és tudományos kutatásra 1,7, katonai célokra 3,9, a Burán űrrepü­lőgépre 1,3, más kiadásokra 6,9. Felmerül a kérdés, kifizetődnek-e ezek a kiadások? Erre azt lehet válaszolni, hogy csak a katonai célú űrprogramok megvalósítása 50-100 százalékkal emeli a fegyveres erők harcképességét. Ezek a honvédelmi minisztérium szakemberei­nek az adatai. Az átalakítás és a glasznoszty fejlesz­tése szellemében változtatni kell a védel­mi kérdésekkel összefüggő döntések ki­dolgozásának és jóváhagyásának mód­ján. Ezeket úgy fogjuk megvitatni, mint az állami tervet és a költségvetést. I y Végezetül Nyikolaj Rizskov az l/V. ország külgazdasági tevé­kenységéről és devizahelyzetéről beszélt. Közölte, hogy már több mint kétezer vál­lalat, egyesülés, szervezet és szövetke­zet kapott külkereskedelmi jogot. Az or­szág területén kb 460 közös vállalatot alapítottak, kétezer szerződést kötöttek a közvetlen partneri kapcsolatokról a KGST-tagországokkal. Kidolgozták a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésé­nek stratégiáját. Ennek fő eleme a hagyo­mányos kereskedelmi formákról az átál­lás a szélesebb körű együttműködésre a tudomány, a technika és a termelés terén. Tervezik a kivitel szerkezetének lényeges módosítását, határozottan nö­velni akarják a késztermékek exportját. A behozatalban előnyben részesítik a re­konstrukciót és a korszerűsítésre szüksé­ges berendezések vásárlását. A külgaz­dasági tevékenységben a helyzet azon­ban továbbra is bonyolult 1985-tel össze­hasonlítva tavaly 7,6 százalékkal csök­kent az export és 6.3 százalékkal az import Az utóbbi három évben csak kon­vertibilis valutában 25 milliárd rubel vesz­teséget okozott a kőolaj és a földgáz világpiaci árának csökkenése Ezt nem sikerült késztermékek kivitelével kompen­zálni. Az országban kialakult helyzet nem teszi lehetővé, hogy elálljunk a külföldi áruvásárlástól. A jelenlegi ötéves tervidő­szak első három évében közel 31 milliárd rubelért vásároltak élelmiszereket és nyersanyagokat, az idén 22 milliárd rubelt fordítunk fogyasztási cikkek és élelmiszer vásárlására. A korlátozott fizetési lehetőségek mel­lett a magas importigény azt eredmé­nyezte, hogy a Szovjetunió devizaadós­sága kétszerese az évi importbevételek­nek. Ez rövidlejáratú kölcsönök felvételét tette szükségessé, az utóbbi időben mind nagyobb mértékben. Ezek kamatainak törlesztésére már az olajbevételek sem elégségesek. Képletesen szólva mar át­léptük a határt, amely a nemzetközi gya­korlatban megengedhető, hiszen a hitelek törlesztése meghaladja devizabevétele­ink 25 százalékát. Nyilvánvaló, a legna­gyobb óvatossággal kell kezelnünk a köl­csönöket. Úgy vélem, az új kormánynak arra kell törekednie, hogy felszámolja gazdaságunk eveken át mesterségesen kialakított elszigetelését a világgazdasági folyamatoktól Nyikolaj Rizskov kifejezte meggyőző­dését, hogy ha következetesen fognak előrehaladni a politikai és gazdasági vál­tozások útján, sikerül megoldani a sürge­tő szociális problémákat. ŰJ2ZÚ 4 1989. VI. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents