Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-03 / 129. szám, szombat
u szó 5 189. VI. 3. VÉLEMÉNY A VÍZLÉPCSŐRŐL Nem lehet csak vitázni Nemrégiben a Rudé právo vitába szállt a Nikával. Eléggé szokatlan dolog, hiszen a Nika csak a Cseh Természetvédők Szövetsége városi bizottságának információs füzete, noha hatása túlterjed - főleg azért, mert gyorsan, sokféle olyan információt is közöl (nem hivatalosakat is), amilyeneket más lapok nem engedhetnek meg maguknak. Ráadásul a Csehszlovák Tudományos Akadémia Biológiai Társaságának környezetvédelmi szekciójába tömörült tudósoknak és ágazati szakembereknek álláspontját is, akik gyűléseiken különböző ökológiai problémákat vitatnak meg, amelyekkel kapcsolatban állást is foglalnak. Most szóvivőjüknek, Vav- rouáek mérnöknek közvetítésével a szekció a Gab- cíkovo-Nagymaros Vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatos nézetéről informálta a folyóiratot. Minden percet kihasználva Végéhez közeledik az évelő takarmánynövények első kaszálása Nem az a baj, hogy a Rudé právo felrója nekik, hogy a dologból politikai ügyet csinálnak. A környezet, az ökológia ma politikai ügy, mivel a társadalom fejlődésének lényegét érinti. Hiba viszont mindennemű egyoldalúság, mivel a társadalmi problémák megoldása megítélésük komplexitásától függ. Érvényes ez mindkét oldalon. A gazdasági céllal épülő beruházásokat mindenféle szempontból meg kell ítélni, a műszaki szakembereknek figyelembe kell venniük az ökológiai szempontokat is. Minden ilyen mű a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi és más szakemberek vitájának tárgya kell, hogy legyen. Az esetek egész sorában ez így is történt, de vannak olyan építkezések is, amelyeket enélkül készítettek elő, és csak utólag keresik összehangolásukat a környezetvédelmi szempontokkal. Az világos, hogy ez így a nehezebb, néha nem is sikerül teljesen, vagy egyáltalán nem, és a károkat is csak utólagosan hozzák helyre. Az ideális helyzet az, amikor mindenféle szempontot értékelnek, a környezet- védelmieket is, és a döntést hozó szervek elé többféle alternatívát nyújtanak be. A legrosszabb azonban az, hogy ha csak a gazdasági szempontokat veszik figyelembe, és a döntés után lázasan keresik, sokszor nem is a kiutat, hanem csak a magyarázatot - a demagógiától sem visszariadva - a mű hasznosságáról. Az ökológiai szekció álláspontjában az egyoldalú nézetet kifogásolhatjuk a gabcíkovo-nagymarosi vízművel kapcsolatban. Ez csak akkor lenne megengedhető, ha az építkezés megkezdése előtti vitáról lenne szó. Ugyanakkor azonban erről a műről már döntöttek, más szociális, gazdasági és politikai feltételek között, és fölösleges azt mérlegelni, hogy ma más döntés születne-e. Hogy ez egy sor ökológiai problémával járó komoly beavatkozás a környezetbe, azt már akkor is tudták. Ezért a tudományos munkahelyeket és kutatóintézeteket megbízták azzal, hogy a kérdést tanulmányozzák, és javaslatokat tegyenek ezeknek a hatásoknak a mérséklésére, a felmerülő problémák megoldására. Ez jelenleg folyik. A területen nagyszabású kutatásokat végeznek alapos mérésekkel. Ennek szemléltetésére elmondhatom, hogy Csehszlovákia nagyon kevés területén vizsgálták át olyan alaposan a növény- és állatvilágot, mint Gabcíkovo környékén. Vizsgálták a talajvízszint alakulásának dinamikáját a környező mező- gazdasági területeken. Meglátogattam néhány olyan területet, ahol ezeket a méréseket végzik. Az állás- foglalás tartalma azonban kétkedést vált ki bennem az iránt, hogy a szerzők egyáltalán ismerik-e ezeket a dolgokat. Másként ugyanis ezt a hiányt a kutatásban és vizsgálatokban részt vevő kollégák munkájának lebecsüléseként értelmezhetnénk. Visszájára fordított állítása az ökológiai szekciónak az, hogy a mű építésének folytatása megzavarja a csehszlovák-magyar kapcsolatokat. Magyarországon is megjelentek csoportok, amelyek kétségbe vonják az építkezés értelmét, ennek ellenére a legfelsőbb képviseleti szerv jóváhagyta a folytatást. így tehát a magyar kormány legutóbbi lépése ellentétes érzéseket váltott ki. Bizonyára nem hat meggyőzően az az állítás, amely szerint olyan építkezésről van szó, amely javítja a környezet állapotát, ugyanúgy, mint a makacs elutasítása mindannak, ami a környezetet megzavarja. Ez megfelel annak az ökológiai szindrómának, amely ma a világban tapasztalható, de amely nem mindig helyes. A társadalomnak joga van arra, hogy kiaknázza a természeti forrásokat, és ehhez átalakítsa a természetet. Ez néha hasznos, néha kárt okoz, de ez a társadalmi ismeretektől függ. Néhol a természet kiheveri az ember rossz beavatkozásának hatásait, másutt anyagi áldozatok árán kellett a kárt mérsékelni, vagy helyrehozni. Minden bizonnyal tanulnunk kellene ebből. Jobban előkészíteni és tervezni, de ez semmiképpen sem jelentheti azt, hogy elutasítsuk a tájba, a természetbe való beavatkozást. A Duna természeti forrás, a kihasználás széles körű lehetőségeivel! Vízi útként növekszik jelentősége a Duna-Odra-csatorna tervezett építésével, ugyanakkor víz- és energiaforrás is. Megengedhetetlen lenne, ha ezt a forrást nem használnánk ki, és csak az árvizek ellen védő gátak megerősítésénél maradnánk. És ha már egyszer megszületett a döntés arról, hogy ezt a müvet felépítjük, s ma már a befejezés előtt állunk, nincs értelme az egésznek jogosságáról beszélni. Ugyanígy értelmetlen javasolni az energetikai teljesítmény vagy a hajóközlekedés korlátozását. Az eszközöknek, amelyeket ebbe a műbe befektettünk, meg kell térülniük. Biztosan elpusztulnak természeti ritkaságok is, de éppen ezért a megmenthetők megmentésére kellene fordítani figyelmünket. Biztosan fellépnek komplikációk is a vidék kihasználásával kapcsolatban, de figyelmünket ezeknek minimalizálására vagy kiküszöbölésükre kellene fordítanunk. A termőföld csökkentésével kapcsolatban tudatosítanunk kell, hogy itt érdekek ütköznek, és az alacsonyabb szintű érdekeknek helyet kell adniuk a magasabb szintűeknek. A lényeges az, hogy meghatározzuk, melyik az alacsonyabb szintű érdek. Mindebből egy kérdés adódik: miért keletkeznek ilyen ellentétek és viták. Miért támadják meg tudósok vagy szakemberek kis csoportjai az állami és a gazdasági szervek néhány döntését környezetvédelmi szempontból, néha nagyon szűkén értelmezhető indokkal, és ismerjük be egyoldalú célokkal is. Mindez azért van, mert nálunk nincs intézmény, amely komplexen ítélné meg a szociális és gazdasági tevékenységet ökológiai és végeredményben környezetvédelmi szempontból. Az egyes ágazatok, amelyeket a környezetről való gondoskodással megbíztak, ezeket a kérdéseket saját érdekeikkel összhangban értelmezik. A képviseleti és irányítószervek is minden szinten ezeknek az érdekeknek a hatása alatt cselekednek, és akik a környezetvédelem érdekeit akarnák érvényesíteni, gyakran nem találnak kapaszkodókat. Az ilyen irányú tudományos és kutatóbázis szétforgácsolt - valami kevés van a Csehszlovák és Szlovák Tudományos Akadémia talaján, és szétszórtan akadnak munkahelyek a mező- gazdasági, erdőgazdasági, oktatás- és egészségügyi reszortban. Még a tudományos információk rendszere sincs egységesítve ezen a területen. Ugyanakkor ma a környezetvédelem a leszerelés és az élelmezés kérdései mellett a fő világméretű problémák közé tartozik. Ha nemzetközi szinten is kezdeményezők akarunk lenni ezen a területen, e kezdeményezés alapjait Ladisiav Adamec, a CSSZSZK kormányának elnöke javaslataival már lerakta, - akkor megbízható hátterünknek is lennie kell. Ezen a szinten ezután is lehetne folytatni az egyes ökológiai problémákkal kapcsolatos vitákat, és elmaradnának azok az akciók, amelyek csak ellentéteket szülnek, és semmit nem oldanak meg. (gy az ökológia nem állna szemben a gazdasággal, pontosabban a környezetvédők a közgazdászokkal és a műszakiakkal, hanem közösen készítenék el a javaslatokat és variánsokat a döntést hozó szervek számára. Dr. JAROMÍR POSPÍŐIL, a CSSZTA Ceské Budéjovice-i Tájvédelmi Intézetének igazgatója A nap pazarlóan szórja sugarait a határra, ahol verejtékező emberek gyűjtik a takarmányt. Igazi nyárias lendülettel. Délfelé azonban már ritkulnak a gépek a lucernatáblákon. Kezelőik parancsot kaptak a munka befejezésére. Ezt tapasztaljuk a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Egységes Földműves-szövetkezetben is, ahol Vágovics Károly traktoros már a falu felé tart a rendsodróval. A szövetkezet műhelyének udvarán a következőket mondja:- Tíz óra után az agronómus javaslatára leálltunk, mert peregni kezdtek a levelek. Elég is volt, hiszen hajnali négy órakor kezdtük a munkát. És idő is kell a holnapi felkészülésre. Hívja Zelinka Istvánt, az egyes számú traktoros-brigád vezetőjét, hogy utalja ki számára a szükséges alkatrészeket.- Ha nincs harmat - mondja munka közben a vezető -, amint a traktoros is jelezte, már hajnali négy-öt órakor kezdik a munkát. Akkor dolgozunk, amikor a legkisebb a veszteség. Elégedetten hozzáfűzi, hogy a 43 traktorból üzemzavar miatt eddig még egy sem állt hosszabb ideig. Elegendő alkatrészük van a ki- sebb-nagyobb javítások elvégzéséhez. Újabb traktorosok jönnek. A javításokhoz szükséges alkatrészek kiadására Íratják ki a megrendelő lapot. A brigádvezető pedig folytatja:- Szerelőink alapos munkát végeztek, amikor a gépeket felkészítették a tömegtakarmányok betakarítására. A munkák idején négytagú csoport két műszakban végzi a karbantartásokat. Hetente egyszer minden gépet ellenőriznek, és az olajat is kicserélik. A traktorosoknak csak a kisebb meghibásodásokat kell orvosolniuk. A jó összmunka eredménye brigádunk nagy teljesítménye. Horváth Péter mérnökkel, a szövetkezet agronómusával megtekintjük a korszerű, könnyű elemekből épült szénatárolót. Amint mondja, ebben majd a második kaszálásból készült széna kerül elraktározásra. Talán az elsőből is szállítanak bele valamennyit, ha szükség lesz rá. A hidaskürti részlegen Mészáros László traktorossal találkozunk, aki újabb rakomány szénát hozott a határból. Láthatóan elégedett. Verejtékező, poros homlokát megtörülve tömören csak ennyit mond:- Ha nem jön közbe valami, hétszer is fordulok naponta. Mészáros István gépével percek alatt berakja a tárolókba az illatozó szénát, ahol Szolga László, Takács Béla és Novák Pál villával teríti szét. Ők is izzadnak, s bizony nyelik a port, de igyekeznek, hogy a következő traktornak ne kelljen várnia. Az agronómussal körüljárjuk az egyszerű, mégis minden szempontból megfelelő tárolót. Fedett, de az oldalai nyitottak. Ha szükséges ventilátorokkal levegőt fújatnak a tárolóba és így csökkentik a széna nedvességtartalmát. Az agronómus szerint mindenütt ilyen tárolókat kellene építeni. Nem kerülnek túl sokba, és a takarmányt is könnyű kiszedni belőlük. Lombos Kornél gépészmérnökkel, a szövetkezet főgépesítőjével a szövetkezet székháza előtt találkozunk. Az emberek és gépek teljesítményével ő is elégedett.- Gyorsan halad a lucerna betakarítása, mert szigorú munkafegyelmet tartottunk a gépek javításának időszakában. Megköveteltük, hogy a traktoros is ellenőrizze a szerelők munkáját. Elsősorban azt, hogy ne- csak átfessék, de valóban ki is javítsák a gépeket. Nincs felesleges traktorunk, ezért a munkaelosztásokon körültekintően döntünk, hogy a gépek ott dolgozzanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ennek is része van abban, hogy nap mint nap megfelelő teljesítményt nyújt két gépesített munkacsoport. BALLA JÓZSEF A biztonságos munka - társadalmi érdek Beszélgetés Marcela Vokrouhlíkovával, az SZKT titkárával- A közelmúltban egy tanácskozáson a munkavédelem kedvezőtlen helyzetéről, a foglalkozási betegségek kedvezőtlen alakulásáról beszélt. Mi okozza az előforduló fogyatékosságokat? A választ közvetlenül a termelési viszonyokban, a társadalom anyagi feltételeinek mikéntjében kell keresnünk. A termelési viszonyok negatívan tükröződnek a munka- és egészségvédelem szervezésében és irányításában, valamint a dolgozók tudatában is. Ezért el kell gondolkodnunk a szakszervezeti munka színvonala fölött, de mindenekelőtt azon, hogyan ösztönözzük a dolgozókat a felmerülő problémák megoldására.- Az országos szakszervezeti konferencia határozatai a munka- és egészségvédelemre is kiterjednek. Mivel jár ez a szakszervezetek mindennapi tevékenységében? A szakszervezeti munkában egészen új megközelítésekre van szükség. Mindenekelőtt a gazdasági fejlesztés szociális céljainak megerősítésére és arra kell törekednünk, hogy a gazdaságban ellensúlyozzuk a technokrata irányzatokat. Feladatunk, hogy alternatív javaslatokat tegyünk a szociálpolitikával kapcsolatban, hangsúlyt helyezve a dolgozók egészségvédelmére. Tekintettel a gazdasági mechanizmusban eszközölt változásokra, erőfeszítéseinknek arra kell irányulniuk, hogy a munka- és egészségvédelem a munkafolyamat elválaszthatatlan részét képezze. Nem tekinthetjük korszerűnek az olyan tervezést, az olyan termelési folyamatokat, amelyek nem veszik figyelembe az egészség- védelmet. Ma már elismert tény, hogy az egészség a társadalom gazdasági, szociális és kulturális fejlődésének elválaszthatatlan, jelentős tényezője, s nem csupán a nepesség újratermelésének forrása.- Mi az akadálya annak, hogy levonjuk a megfelelő következtetéseket ezekből a tényekből? Sok akadály van. így pl. a gazdasági irányítás ágazati szervei eddig nem alakították ki a munka- és egészség- védelem hatékony rendszerét, mint az irányító és ellenőrző tevékenység elválaszthatatlan részét. Olyan irányzatokkal is találkozhatunk, amelyeknek célja, hogy a központi szervek egyáltalán ne foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel. Ennek következtében az általuk irányított szervezetek nem teljesítik következetesen a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK kormányának határozatait. A gyakorlatban problémák merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy nincs megfelelő összhang az állami, szakágazati felügyelószervek és a közegészségügyi szervek ellenőrző tevékenysége között. Eltérő módon hozzák nyilvánosságra a munkavédelmi és a közegészségügyi előírásokat és rendeleteket. Ez vonatkozik az említett szervek együttműködésére az Állami Szabvány- és Mérésügyi Hivatallal. Előfordul, hogy hatálytalanítják a csehszlovák állami normákat anélkül, hogy ezeket újakkal helyettesítenék, pedig a gyakorlatban szükség van rájuk. Mindez jogos bírálatot és elégedetlenséget vált ki. A közegészségügyi szervek még mindig sok kivételt adnak a hazai gyártóknak, de a gépek és berendezések behozatala esetében is. 1988-ban az SZSZK-ban 64, a CSSZK-ban 97 ilyen kivételt adtak, miközben az SZSZK-ban 33 kivétel kérvényének esetében még nem született döntés.- Ez milyen következményekkel jár? Az állami minőségellenőrző szervek például nem próbáltak ki számos gépet és berendezést, köztük sok munkavédelmi eszközt, mivel műszaki színvonaluk nem felel meg az egészségvédelem követelményeinek. Ez nemcsak nálunk fordul elő, hanem más országokban is. Ezen elgondolkodhatnának a konstruktőrök, az újítók és a feltalálók.- A vállalatoknál panaszkodnak, hogy nagyon sok a munkavédelemmel kapcsolatos rendelet, és az egyes üzemektől nagyon sok írásbeli jelentést kémek. Ez állítólag olyan sok időt köt le, hogy sokszor már nem fut belőle a fogyatékosságok kiküszöbölésére. Milyenek a tapasztalataik a szakszervezetek társadalmi ellenőrzésének érvényesítésével? Tapasztalataink szerint a vezetők, de a dolgozókollektívák is előnybe helyezik a feladatok teljesítését, a biztonsági előírások rovására. Ugyanakkor nyíltan meg kell mondanunk, hogy a szakszervezetek társadalmi ellenőrzése a vállalatoknál nem felel meg az igényeknek. A nyilvános ellenőrzést és a három lépcsős munka- védelmi ellenőrzést nagyon sokszor formálisan hajtják végre, anélkül, hogy konkrét határozatokat hoznának. A vezetők nem foglalkoznak rendszeresen és átfogóan ezekkel a kérdésekkel. A sok papírmunka is a formalizmus egyik megnyilvanulása. A súlyosabb üzemi balesetek vizsgálata azt mutatja, hogy egyes vezetők és más dolgozók nemigen ismerik a rendeleteket. Hiányzik az ösztönzés az optimális munkafeltételek megteremtésére is.- így jogos, hogy ezek a problémák a szakszervezetek figyelmének középpontjában állnak. Hogyan oldják meg ezeket? A szakszervezetek támogatják, hogy a CSSZK-ban és az SZSZK-ban egységesen, egybehangoitan irányítsák a munkavédelmet, beleértve az olyan gazdasági rendszer kialakítását, amely hozzájárulna a munka- és egészségvédelem színvonalának emeléséhez. A kitűzött célok megvalósítása közvetlenül attól függ, hogyan sikerül átalakítanunk a népgazdaság mechanizmusát, ami szorosan összefonódik a tudomáyos-mű- szaki haladás sokoldalúbb érvényesítésével.- A szakszervezeti szervek védik a dolgozókollektívák szociális érdekeit. Elvárjuk, hogy az eddiginél többet tegyenek a munkahelyi, az egészségügyi és a közegészségügyi feltételek javításáért. Beszélhetünk az ilyen irányú tevékenységük jogi szabályozásáról? A központi államigazgatási szervek hatáskörét meghatározó 194/1988 számú törvény magába foglalja azt a feladatot, hogy együtt kell működniük a szakszervezetekkel. Ez a törvény feladatul adja a minisztériumoknak, hogy részt vegyenek a gazdasági és szociális fejlesztés távlati céljainak és irányzatainak, valamint a szociálpolitika kidolgozásában. A minisztériumoknak gondoskodniuk kell az egyes szervezetek szociális tevékenységének fejlesztéséről, főleg a munkavédelem és a megfelelő munkafeltételekről való gondoskodás területén. Egyelőre nem veszik megfelelően figyelembe ezeket a feladatokat. Azzal érvelnek, hogy az állami vállalatról szóló törvény önállóságot biztosít a szervezeteknek szociálpolitikai feladataik meghatározásában. Ez azonban nem szünteti meg az ágazatoknak azt a feladatát, hogy foglalkozzanak a munkavédelem kérdéseivel. Ezért az ágazatokkal és az állami vállalatokkal folytatott tárgyalásaink során figyelembe kell venni a törvény által meghatározott feladatokat. Hogy milyen formában érvényesítik ezeket az ágazatok, az tőlük, valamint egyetértésünktől és támogatásunktól függ. A vállalatoknak ki kell küszöbölniük az üzemi balesetek okait és meg kell teremteniük a feltételeket a fizikailag és pszichikaiig fárasztó munkafolyamatok korlátozásához. Ugyanakkor gondoskodniuk kell a szociális fejlesztés más feladatairól is.- Mit tesznek a szakszervezetek a közeljövőben azért, hogy a munkavédelem és az egészségvédelem javuljon? A kérdésre választ ad a Szakszervezetek Központi Tanácsának 8 ülése, amely június elején azzal foglalkozik majd, milyen szerepe van a szakszervezeteknek a munka- és egészségvédelemben, a megfelelő élet- és munkafeltételek megteremtésében. A tanácskozás előkészítésébe a széles szakszervezeti aktívát is bevonjuk annak érdekében, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom ellenőrzése ezen a téren hatékonyabb legyen. JOSEF JEDLIÚKA
