Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1989. VI. 1. Demokratizálni, demilitarizálni és humanizálni a nemzetközi kapcsolatokat à NATO-csúcs után ______ Kompromisszumok - előrelépéssel (Folytatás az 1. oldalról) nem pedig a fegyvereket kell kor­szerűsíteni. Kontinensünknek újra azzá a régióvá kell válnia, ahonnan az egész emberiség számára kiin­dulnak a társadalmi haladás erős impulzusai Az európai népek rendelkeznek minden előfeltétellel ahhoz, hogy a konfrontációról és a katonai ver­sengésről áttérjenek a biztonság, a stabilitás és a széles körű kölcsö­nös együttműködés új struktúrájá­nak megteremtésére. Itt erőteljeseb­ben nyilvánul meg mint másutt an­nak megértése, hogy csak közösen lehet előrehaladni. Ebben építhetünk a földrészünk népei által létrehozott hatalmas anyagi és szellemi gazdagságra, a politikai kultúra, a tudomány és a technika, a műveltség és a huma­nizmus tőkéjére. Éppen itt jöttek lét­re a demokrácia és a szociális igaz­ságosság eszméi. Éppen Európa volt annak a két nagy történelmi fordulópontnak a bölcsője, amelyek döntően befolyásolták az egész vi­lág fejlődését - Európa volt a nagy francia forradalom bölcsője, amely­nek 200. évfordulójáról rövidesen megemlékezünk és a nagy októberi szocialista forradalomé, amely 1917-ben Oroszországban megte­remtette az új társadalmi rendet- mondotta Jaromír Johanes. Az emberiség történelmének el­választhatatlan részévé vált a tudo­mány és a technika fejlődése. Van­nak fényes és árnyékos oldalai is- megkönnyíti az életet s egyben tökéletesíti elpusztításának eszkö­zeit. Mégpedig olyan mértékben, amely ma mélységes nyugtalansá­got kelt. Ma egyre határozottabban lépnek előtérbe az emberi élet meg­őrzésének kérdései, az ember ké-' pessége, hogy megakadályozza az önpusztítás fenyegető veszélyét. Ezek alapján törekvésünk legfon­tosabb célját az általános emberi érdekek kielégítésében látjuk. Ez mindenekelőtt megköveteli a nem­zetközi kapcsolatok demokratizálá­sát, demilítarizálását és humanizálá­sát. Ebben keresnünk kell a kivezető utakat a sürgető politikai, gazdasági és ökológiai problémákból. A népek harmonikus fejlődése és biztonsá­guk garantálása nemcsak azt köve­teli meg, hogy folytassuk ezeknek a kérdéseknek a megoldását és a leszerelési folyamatot, hanem azt is, hogy tiszteletben tartsuk és elmé­lyítsük az emberi jogokat és az alap­vető szabadságjogokat, bővítsük a kölcsönös kapcsolatokat és az együttműködést humanitárius téren. Hiszen éppen ezáltal lép be a nem­zetközi politikába az ember, mint mindennek a mércéje. Szükségletei­nek és érdekeinek kielégítése, jogai­nak és szabadságjogainak biztosítá­sa, a lehetőségek megteremtése a nemzetközi életben való aktív részvételéhez - ezek ma a bel- és külpolitika, valamint az általános emberi értékek összhangjának fon­tos kritériumai. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok komplex kategóriát alkotnak. Ezért megalapozatlanok azok a törekvések, hogy az egyik jogot kiemeljük vagy túlságosan hangsúlyozzuk egy másik rovására. Hiszen a legszélesebb körű politikai és állampolgári jogok is sokat ve­szíthetnek jelentőségükből, ha a gyakorlatban nem érvényesül a munkára, a művelődésre, a lakás­ra, az orvosi gondoskodásra, a mél­tó emberi létre való jog. Nem kisebb jelentőségű az a tény sem, hogy a bécsi utótalálkozó záró­dokumentuma a helsinki folyamat­ban résztvevő minden országot ki­vétel nélkül érintő kérdésként kezeli a humanitárius együttműködés fej­(CSTK) - Az amerikai kormány úgy döntött, hogy katonai segítséget nyújt a kambodzsai kormányellenes csoportoknak. Ehhez a Kongresz- szus beleegyezésére van szükség - tájékoztatott tegnap a New York Times című lap. Elsősorban lőfegyvereket szállí­tanának az ún. nem kommunista el­lenzéknek, amelynek élén Norodom Szihanuk herceg és Són Sann áll. A Fehér Ház egyik képviselője sze­lesztését és az emberi jogok problé­makörét. A dokumentum megerősí­tette, hogy a 35 résztvevő ország mindegyikében nemcsak lehetsé­ges, hanem szükséges is a helyzet javítása ezen a téren. Tökéletesíteni kell az együttműködést az emberek közti kapcsolatokban és más huma­nitárius kérdésekben. Mindannyiunk érdeke, hogy a pá­rizsi tanácskozás az egyenjogú és konstruktív párbeszéd szellemében folyjon. A kölcsönös vádaskodások és az ideológiai párbajok sosem ve­zettek pozitív eredményekhez, csak aláásták a bizalmat, növelték az el­lentéteket és szaporították a kölcsö­nös előítéleteket. Ugyanez mondha­tó el azokról a törekvésekről is, hogy egyesek megpróbálják másokra rá­kényszeríteni elképzeléseiket a de­mokráciáról, mintha egyedül csak azok lennének helyesek - jelentette ki a csehszlovák külügyminiszter. A bécsi dokumentum az emberi dimenzió mechanizmusával egészí­tette ki a helsinki folyamatot. Talál­kozónknak értékelnie kell a működé­se során szerzett első tapasztalato­kat. összegző következtetéseket csak akkor vonhatunk le, ha már nagyobbak lesznek az alkalmazása során szerzett tapasztalataink. Úgy véljük, a mechanizmusnak nem len­ne szabad különálló esetek megíté­lésére korlátozódnia, a kérdések szélesebb körének megvitatására is ki kellene térnie. Csehszlovákiában, hasonlóan más szocialista országokhoz, a tár­sadalom élete minden területének mélyreható átalakítását és demok­ratizálását célzó folyamatok zajla­nak. Ezek új hozzáállásokat is jelen­tenek a külpolitika kérdéseihez. Üdvözöltük a bécsi tárgyalások eredményeit, mivel összhangban állnak érdekeinkkel és igényeinkkel. A CSSZSZK kormánya felelősség­gel és rendszerességgel látott hozzá megvalósításukhoz. Rövid idő alatt nagy példányszámban adtuk ki a zá­ródokumentum teljes szövegét. Ez­zel lehetőséget adunk a széles köz­véleménynek arra, hogy alaposan megismerkedjen tartalmával. A bécsi záródokumentum az em­beri jogok és a humanitárius kérdé­sek terén számos fontos határozatot tartalmaz, ezek teljesítését biztosítja érvényes jogrendünk, s a döntések megvalósítása mindennapi életünk természetes része. Ott, ahol ez szükségesnek mutatkozik, megfele­lő intézkedéseket tervezünk. Az emberi jogok védelme és el­mélyítése a készülőben lévő új csehszlovák alkotmány meghatáro­zó elve. Alapvető kérdés lesz az állam és az állampolgár közti vi­szony rendezése. Erősíteni akarjuk az állampolgár jogi helyzetét, gaz­dagítani jogait és szabadságjogait. Arra törekszünk, hogy társadalmi rendszerünk demokratikus és hu­manitárius potenciáljának tökélete­sítésérőrés sokoldalú kihasználásá­ról minél szélesebb párbeszéd való­suljon meg, hogy új alaptörvényünk széles teret biztosítson a szocializ­mus erősítéséhez és továbbfejlesz­téséhez. Előkészületben van a választási és a sajtótörvény módosítása, az egyházak és vallási közösségek helyzetének jogi rendezését és a Büntető Törvénykönyv módosítá­sát is tervezzük. Folyik az állampol­gáraink külföldi útjaira vonatkozó jo­gi előírások egész komplexumának megvitatása. A reciprocitás alapján készek vagyunk tovább egyszerűsí­teni a vízumokiadás rezsimjét, amely nemzetközi összehasonlítás­ban ma is a legrugalmasabbak közé tartozik és lényegesen egyszerűbb, mint számos nyugati partnerünk elő­rint az amerikai fegyverek egy részét akkor szállítanák Kambodzsába, amikor az országot elhagyja a viet­nami kontingens utolsó tagja is. A lap rámutat: a Kongresszus néhány tagja - köztük neves szená­torok - nemtetszését fejezte ki a lé­péssel kapcsolatban. Attól tartanak, hogy az amerikai fegyverek a polpo- tista vörös khmerek kezébe ke­rülnek. írásaí és gyakorlata - mondotta Ja­romír Johanes. Csehszlovákia őszintén érdekelt a sokoldalú humanitárius együtt­működés fejlesztésében. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy ez az együttműködés - a katonai, politikai^ gazdasági és ökológiai terület mel­lett - elválaszthatatlan része annak a javaslatunknak, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagországai­nak érintkezési vonalán hozzuk létre a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok öveze­tét. Milos Jakes, a CSKP KB főtitká­ra által tavaly előterjesztett kezde­ményezés erre vonatkozó része töb­bek között magában foglalja az em­berek, főleg a fiatalok, továbbá a vá­rosok, üzemek, iskolák és tudomá­nyos intézmények közti kapcsolatok bővítését, valamint a külföldi utazá­sok feltételeinek javítását. Ide sorol­ható a kulturális kapcsolatok jelen­tős potenciáljának szélesebb körű kihasználása is. Ezt szorgalmazva mindenekelőtt a kölcsönös bizalom és megértés sokoldalú megszilárdí­tására törekszik. Ezt a célt, s egyben az ember jobb életfeltételeinek létre­hozását tartja szem előtt Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök kezdeményezése a közép-európai környezetvédelemre vonatkozóan - emlékeztetett a csehszlovák kül­döttség-vezető. A párizsi találkozóval fontos mű­höz látunk hozzá, amelyet folytatni fogunk Koppenhágában és Moszk­vában. A helsinki folyamat így széle­sebbé válik, gyakorlatilag kitér nap­jaink minden létfontosságú kérdésé­re. Ezek között kulcsfontosságú he­lyet tulajdonítunk az európai lesze­relési folyamatnak. Kontinensünk biztonsága egyre sürgetőbben kö­veteli, hogy kiterjesszük olyan kér­désekre is, amelyek mindeddig kívül maradtak a közös erőfeszítések lá­tószögén. Ezért üdvözlünk minden, ebbe az irányba mutató lépést. Hi­szen az embernek nem szabad az új évezred küszöbén a pusztulástól va­ló félelemben élnie. Zavargások Argentínában (CSTK) - Argentínában a rendkí­vüli állapot kihirdetése ellenére ked­den folytatódtak a szociális indíttatá­sú megmozdulások, amelyek az el­múlt három nap alatt 11 áldozatot követeltek. Az újabb zavargások azután robbantak ki, hogy Alfonsín elnök vasárnap drasztikus takaré­kossági intézkedéseket foganatosí­tott. Buenos Airesben és elővárosai­ban a biztonsági erőknek kedden este sikerült némileg felújítani a ren­det, a zavargások azonban tovább folytatódtak Argentína második leg­nagyobb városában Rosarióban. Emberek ezrei vonultak az utcákra, köztük nők és gyerekek, kirámolták az élelmiszerüzleteket és raktárokat. A megmozdulások során mintegy 1800 személyt tartóztattak le. Fegyveres és bombatámadások­ra is sor került, a főváros szegény­negyedeiben barikádharcok folytak. (ŐSTK) - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a magyar televíziónak kedd este adott nyilatkozatában elutasította azt az állítást, miszerint az elmúlt negyven év zsákutca, hibás út volt, s hogy Magyaror­szág rossz alternatívát választott. Az a tény, hogy az eszme a gyakorlatban rosszul valósult meg, az nem magának az eszmének a hibája - hangsúlyozta. A je­lenlegi helyzet azt bizonyítja, súlyos hibák történtek, de a hibák mellett eredménye­ket is fel lehet mutatni, amelyekért senki­nek sem kell szégyenkeznie, húzta alá Grósz Károly. A továbbiakban rámutatott, az'MSZMP egyeduralma sok tekintetben nem volt hasznára a pártnak, mert olyan emberek lettek a tagjai, akik nem meggyőződésből, hanem karrierizmusból léptek a pártba. Elméleti és ideológiai szempontból hibás­nak mutatkozott az a gyakorlat, amely az elmúlt harminckét év során nem a megú­julásra, hanem a folyamatosságra és a változatlanságra helyezte a hangsúlyt, ez ugyanis közönyhöz és stagnáláshoz vezetett. Pozitívan kell értékelni az általá­nos leszerelési folyamat szempont­jából a kedden véget ért kétnapos brüsszeli NATO-csúcsot. Maguk a résztvevők is optimistán nyilatkoz­tak, hiszen a létrejött rakétakompro- mísszummal - s ez az utolsó pillana­tig nyitott kérdés volt - többé-kevés- bé sikerült helyreállítani a paktum alaposan megtépázott egységét. Tény persze az is, hogy a 16 állam- és kormányfő tárgyalásai nem voltak olyan felhőtlenek, mint a csúcs utáni nyilatkozataik, interjúik. Kedvező volt az első szovjet reagálás is a bel­ga fővárosban ismertetett amerikai javaslatokra: Sevardnadze külügy­miniszter a helyes irányba tett lépes­ként értékelte azokat párizsi nyilat­kozatában El vannak ragadtatva maguktól a nyugati szövetségesek, s ezt egyáltalán nem az ironikus felhang miatt írjuk le, hanem mert: tény. Csomagtervének ismertetése után az amerikai elnök nyilatkozta az új­ságíróknak, hogy offenzívába len­dültek a ,, bátor és Moszkvát próbára fevő“ javaslataikkal. Lélektani hátte­re is van ennek, hiszen a Bush- kormánynak nagy szüksége volt már a nemzetközi elismerésre. Tudjuk, már szövetségesei is szemére ve­tették hosszas tétovázását, óvatos­kodását a leszerelési kérdésekben, a Szovjetunióval kapcsolatos ameri­kai politika koncepciójának kidolgo­zásában. S most először méltathat­nak nyugati kommentárok Bush-ter- vet, hiszen eddig sorozatosan Gor­bacsov békeoffenzíváít kellett el­könyvelniük. Nézzük a konkrétumokat. A Bush-tervezetet, valamint a NA- TO-t eddig megosztó rakétakorsze­rűsítési vitában elfogadott brüsszeli kompromisszumot vizsgáljuk köl­csönhatásukban. Az amerikai elnök indítványának - amelyet hamarosan a bécsi hagyományos leszerelési fó­rumon is előterjesztenek - első pontja az azonos felső határokat szabja meg a két tömb fegyveres erői számára, azokra az eszközökre vonatkozóan, amelyeket a kialakult aszimmetriák miatt is kulcsfontossá­gúnak tartanak. A harckocsiknál 20 ezer, a páncélozott szállító harci járműveknél 28 ezer, a tüzérségi rendszereknél 16 500 és 24 ezer között lenne a felső limit. E számok nagyon hasonlítanak azokra, ame­lyeket Gorbacsov május 11 -i javas­latában ismertetett az amerikai külügyminiszterrel. Emlékeztetőül: Gorbacsov a két tömb fegyveres erőinek és fegyverzetének jelentős csökkentését indítványozta. Szám­szerűen: 1996-1997-re mindkét szövetségnél 1 millió 350 ezer kato­na, 1500 harci repülőgép, 1700 harci helikopter, 20 ezer harckocsi (teljes az egyezés), 24 ezer tüzérségi lö- veg, aknavető és sorozatvető raké­tafegyver (ennyi volt a Bush-javaslat felső határa), valamint 28 ezer pán­célozott jármű (teljes az egyezés) maradna. E szerint a feleknek több mint egymillió fővel kellene csökken­teniük katonáik számát. Washington sokáig ellenezte, a Szovjetunió viszont szorgalmazta, Nagy Imre ügyével kapcsolatban a fő­titkár rámutatott: amennyiben az ügyészség a vizsgálat során arra a meg­állapításra jut, hogy az ítélet jogilag indo­kolatlan volt, ez egyben a politikai rehabi­litálással lesz egyenlő. A pártvezetés egyes tagjainak a sze­repére vonatkozó kérdésre válaszolva Grósz Károly azt mondta, nem szabad eltúlozni az egyének szerepét. Egy ember nem dönthet arról, milyen lesz a párt a jövőben. Az MSZMP főtitkára a továbbiakban rámutatott, a párton belül jelenleg kispol­gári áramlatok hatnak, amelyek a partta­lan demokrácia szószólói. A másik irány­zat szocializmust kíván, de nem úgy, ahogy azt ma csináljuk - mondotta -, s e két tendencia között helyezkedik el a centrum, amely a változásokra törek­szik, ugyanakkor szeretné megőrizni a korábbi értékeket. Grósz Károly önma­gát a centrumhoz sorolta, s hozzáfűzte, hogy ez számára megtisztelő. hogy a légierőt is vonják be a bécsi fórum témakörébe. Az amerikai érv: a taktikai légierő nem alkalmas terü­letfoglalásra, s csökkentése a gyors átcsoportosíthatóság miatt nehezen ellenőrizhető. A szovjet érv: a légie­rő is destabilizáló, meglepetésszerű támadásra alkalmas. Ráadásul szá­zadunk minden agresszív támadása légicsapással indult. Bush második pontja most először tesz eleget a szovjet elvárásnak, s javasolja, hogy a szárazföldi állomásoztatású harci repülőgépeket és harci heli­koptereket is csökkentse azonos szintre a Varsói Szerződés és a NA­TO. Ez a felső határ 15 százalékkal lenne kevesebb annál, mint ameny- nyivel jelenleg az észak-atlanti tömb Európában rendelkezik. (Harci repü­lőgépekből és helikopterekből a NA- TO-nak van több.) Úgy mint a légierő esetében, Wa­shington korábban a csapatcsök­kentésről sem akart tárgyalni Bécs­ben. Bush most a harmadik pontban hajlandóságot mutat arra, hogy 20 százalékkal csökkentsék az Egye­sült Államok Európában állomásozó erőit, ha a Szovjetunió is csökkenti európai szövetségesei területén el­helyezett csapatainak számát. Ez a 20 százalék azonban a harci egy­ségekre vonatkozik, ha a teljes ame­rikai létszámot tekintjük, akkor a csökkentés 10 százalékos. Az amerikai terv célja, hogy a két or­szág nem több, mint 275 ezer főnyi kontingenst állomásoztasson hatá­rain túl, Európában. (A Gorbacsov- nál említett szám a két tömb egé­szére vonatkozott, nem a két or­szágra.) Hasonló javaslatot a szov­jet delegáció a múlt kedden terjesz­tett elő Bécsben, ajánlva, hogy a VSZ és a NATO országainak kül­földi hadereje katonai szövetségen­ként legfeljebb 350 ezres csapatlét­számot foglalhat magában. Saját hírszerzési adataikra hivatkozva amerikai szakértők mindjárt számí­tásokba kezdtek, s arra a következ­tetésre jutottak, hogy a Szovjetunió­nak több mint 300 ezerrel kellene csökkentenie csapatainak létszá­mát, ezzel szemben az Egyesült Államoknak jóval kevesebbel. Kulcsszerepe van a Bush-javas­lat negyedik pontjának, ez az úgyne­vezett ,,gyorsítási terv“. Hat-tizen- két hónapot irányoz elő a bécsi tár­gyalások befejezésére, s az ott kö­tendő majdani megállapodások vég­rehajtását 1992-1993-ra feltételezi (Gorbacsov 1996-1997-ről beszélt az amerikai külügyminiszternek). Ez a taktikai nukleáris fegyverek szem­pontjából is fontos fejleményekkel járhat. Abban már korábban egyet­értettek a felek - főleg az NSZK álláspontjára való tekintettel -, hogy a korszerűsítésről nem most Brüsz- szelben, hanem csak 1992-ben hoz­zák meg a végleges döntést. S a keddi nyilatkozat kimondja, hogy a NATO hajlandó tárgyalni e rakéták számának csökkentéséről (de nem a teljes felszámolásukról, mert az észak-atlanti vezetők az atomfegy­verektől mentes Európát még nem tudják elképzelni), ha Bécsben sike­rül megállapodást kötni a hagyomá­nyos erők korlátozásáról, s megkez­dik a végrehajtást is. Ha tehát a Bush-féle gyorsított menetrend érvényesülne, akkor e rakéták csökkentéséről a tárgyalá­sokat még az 1992-es tervezett döntéshozatal előtt meg lehetne kezdeni. Mindez persze egész gon­dolatsort indít el az emberben arról, hogy azt követően - ha a hagyomá­nyos erőket is radikálisan csökken­tik, s ráadásul fokozatosan védelmi jellegűvé is átalakítják - fölösleges­sé válna a NATO számára is a kor­szerűsítés. A leglogikusabb követ­kező lépés csakis a harmadik nulla­megoldás lehetne, ennek egyébként a Nyugaton is sok híve van, főként az NSZK-ban. De ne szaladjunk ennyire előre, ez egyelőre a távolab­bi jövő kérdése. Szükség van egy kis időre ahhoz, hogy a Varsói Szerződés komolyan áttanulmányozza az amerikai javas­latokat, s válaszoljon rájuk. A Bush- terv a korábbi merev állásponthoz képest nagy előrelépést jelent, s most majd a szakértőknek, a Bécsben tárgyaló küldöttségeknek kell elbírálniuk, hogy mennyire kivi­telezhető, nekik kell megvizsgálniuk e nagyon bonyolult problémakör minden apró részletét. MALINÁK ISTVÁN Washington katonai segítséget akar nyújtani a kambodzsai ellenzéknek Grósz Károly az elmúlt negyven évről Történtek hibák, de jelentős eredmények is születtek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents