Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Péntek, 1989. június 16. * • Ára 50 fillér • XLII. évfolyam, 140. szám A nők számvetése A prágai Kultúrpalotában mától hazánk lányainak, asszonyainak képviseletében mintegy ezer küldött tanácskozik: a Csehszlovák Nőszövetség tagjai számvetést készítenek az elmúlt időszakról, megbeszélik eredményeiket és gondjaikat. Természetesen a jövőbe mutató út kijelölése sem marad el. A száztornyú főváros tehát ezen a hét végén a nőké. A kérdések viszont, melyek a kongresszusi emelvényről és a tanácskozás szüneteiben elhangzanak, nem csu­pán „női ügyek“. Az egész társadalmunkat érintő, mindennapjainkat befolyásoló témák vetődnek fel. „Nem arról van szó, hogy a férfi és a nő mindig és mindenütt ugyanolyan feladatokat teljesítsen. Feladataikat viszont - a termé­szetes különbségek megőrzése mellett - társadalmilag egyformán kell értékelni. A nők némely szerepét helyettesíthetjük, de van, amit nem lehet teljes mértékben pótolni...“ - mondotta Ladislav Adamec, a szövetségi kormány elnöke. Valóban nem arról van szó, hogy az egyenjogúságot mereven érvényesítsük - nem ezt akarják a nők. Sok esetben azt nehezményezik, hogy a velük szemben támasztott követelmények nincsenek összhangban az elismeréssel, a megbe­csüléssel. Pedig ha közelebbről szemügyre vesszük a nőkre háruló feladatokat, nyugodtan kijelenthetjük: ők azok, akik a terhek nagyobbik részét vállalják. Vegyük akár a munkahelyi helytállásu­kat. A vonzónak kevésbé mondható, egyhangú szalagmunkát, az egyoldalú megterhelést jelentő tevékenységeket szinte kizárólag ők végzik. Férfiakat az ilyesmire nem lehetne „befogni“. Nemcsak hogy nem vállalnák el az ilyen munkát, hanem a kereset miatt sem végez(het)nék. És a nők? Az új gazdasági mechanizmus nyereségorientált, fokozott telje­sítményt követelő alapelveit úgy értékelik a nagyobb női kollektívák, hogy erejükön felüli elvárásokat támasztanak velük szemben. Nem, egyáltalán nem arról van szó, hogy kerékkötői lennének a haladás­nak, vagy hiányzik belőlük az akarat. Az foglalkoztatja őket, mi lesz, ha tovább nő a nőknél már most is magasabb megbetegedési arány, vajon az állami vállalatok vezetői (akik nagyrészt férfiak) elég körültekintően kezelik-e majd a munkakörülmények javításának kérdését. Az eltelt időszakban végzett elemzések ugyanis nem ezt igazolják. És az sem mindegy a dolgozó nők számára, milyen a munkaidő-beosztásuk. A rugalmas, a rövidített és a csúsztatott munkarendet még mindig csak kivételes esetekben alkalmazzák a munkáltatók. Sajnos ott is, ahol erre lehetőség volna. Az asszo­nyok sokszor úgy érzik, nincs ki az érdekükben szóljon, a férfiveze­tők általában az egyszerűbb megoldásokat választják: csak rendben menjen a termelés. A nők körében gyakran felmerül a kérdés: igazán részt tudnak-e venni társadalmunk demokratizálási folyamatában. Az eddigi gya­korlat úgyis azt igazolja, hogy bár a jelöltek között ott vannak a nők - akár a vállalati igazgatás vagy a képviselők választásáról legyen szó -, ha döntésre kerül sor, csak ritkán „győz“ a nő. Az is igaz, hogy sokszor nem eléggé harciasan állnak ki igazuk mellett. De nem véletlen az a mondás sem: ha a nő százszázalékos akar lenni, kétszáz százalékos teljesítményt kell nyújtania. S tulajdonképpen elsősorban ezt az egyenjogútlanságot fájlalják. A legszebb, legnemesebb küldetésükről igazán csak kivételes esetekben mondanak le a nők. A gyerekek nevelését természetes­nek tartják, viszont a magas fokú foglalkoztatottság és az anyaság összehangolása sokszor ütközik akadályokba. Tény: szociálpoliti­kánk nagy vívmánya az anyáról és a gyermekről való átfogó gondoskodás, viszont a mindennapi élet számtalan problémát hoz felszínre. Úgy tűnik, ezek kiküszöbölésében még mindig lemara­dunk. Ezt viszont nem hagyhatja figyelmen kívül szocialista társa­dalmunk. Lányaink, asszonyaink nem elégszenek meg azzal, hogy csupán a fakanál legyen a munkaeszközük, hisz képzettségi,^műveltségi szintjük alapján ettől jóval többre hivatottak. Azt azonban minden­képpen el kell érnünk, hogy a nő maga dönthesse el, életének melyik szakaszában vállalja és mennyi időre a gyermeknevelés miatti „munkaszünetet“, és nem veszíthetjük szem elől az iskoláskorú gyermekek családi nevelésének fontosságát sem. S hogy teljes legyen a felsorolás, szólnunk kell a nők harmadik szerepéről, a közéletbe való bekapcsolódásukról. Arra igazán nem panaszkodhatunk, hogy nem elég aktívak, hogy azok, akik bizalmat kaptak, nem végzik becsülettel, tudásuk legjavát adva munkájukat. Más kérdés viszont, milyen feltételeket teremtünk a sokrétű társa­dalmi kezdeményezésükhöz. Csak akkor várhatjuk el a nőktől, hogy szabadidejükben egyre többet tegyenek a közösségért, ha felesle­gesen nem rabolja el a munka utáni órákat a bevásárlás, ha a szolgáltatások elérhetőek, ha gyermeküket biztonságban tudják és nem utolsósorban a férj is egyenrangú partner az otthoni munkamegosztásban. Ha mindezek hiányoznak, aligha vállal - vagy ha igen, milyen áron! - tisztséget a nők nagy része. A Kultúrpalotában ma és holnap a Csehszlovák Nőszövetség legaktívabb tagjai tanácskoznak. Hazánk valamennyi részéből érkeztek, hogy elmondják: nem csupán dicsekedni akarnak eredmé­nyes tevékenységükkel, hanem a nők nagyobb társadalmi elismeré­séért is síkra szállnak. A szövetség adta lehetőségeket kihasználva próbálnak a jövőben tovább lépni: valamennyi nőhöz közelebb kerülve a békés, szebb holnapért fáradoznak majd. DEÁK TERÉZ Antonín Janousekre emlékeztek Befejeződött a CSKP Központi Bizottságának 14. ülése A tudomány és technika vívmányait céltudatosabban alkalmazzuk az átalakításban A vitában 37-en szólaltak fel • Milos Jakes elvtárs mondott zárszót • Fontos káderváltozások a párt vezető testűleteiben • Határozatot hagytak jóvá (ŐSTK) - A prágai vár Spanyol Termében tegnap vitával folytatódott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 14. ülése. A délelőtti tanácskozást Frantisek Pitra elvtárs, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja nyitotta meg és vezette. (CSTK) - A Szlovák Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 70. évfordulója alkalmá­ból tegnap koszorúzási ünnepséget tar­tottak Antonín Janousek cseh újságíró­nak, a csehszlovák és a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom kimagasló kép­viselőjének a prágai Zizkov-hegyen levő emléktáblájánál. Antonín Janousek emlékének kegye­lettel adózott: Karéi Urbánek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a csehországi pártmunkát irányító bizottság elnöke, Mi­roslav Stépán, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára, Rudolf Rohlícek, a CSKP KB Titkárságának tagja és Frantisek Sé­dek altábornagy, az Antifasiszta Harco­sok Csehszlovákiai Szövetsége Föderális Központi Bizottságának alelnöke. Az elsőként felszólaló Josef Ri­mán elvtárs a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémián folyó átalakítás­ról, valamint az alapkutatás és a gyakorlat közötti kapcsolatok el­mélyítéséről beszélt. Frantisek Graif elvtárs síkraszállt a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésben és más területeken tapasztalható régi keletű problémák energikusabb megoldása mellett. Jan Novák elvtárs a vegy­ipari, ökológiai és egyéb célokra szolgáló gépeket s berendezéseket gyártó brnói Chepos állami vállalat­nál kifejtett tudományos-műszaki te­vékenységről szólt. Frantisek Kubes elvtárs az ülés résztvevőit tájékoztatta azokról a ta­pasztalatokról, amelyeket a prágai CKD állami vállalat alkalmazottai az átalakítás során szereztek. Rámuta­tott arra, hogy továbbra is adminiszt- ratív-direktív irányítási módszereket Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jó­váhagyja: 1. a Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának a Központi Bizottság 13. ülése óta eltelt időszakban kifejtett tevékenységéről és to­vábbi feladatairól szóló beszámo­lót, amelyet Milos Jakes elvtárs, főtitkár terjesztett elő, 2. Frantisek Hanus elvtársnak, a CSKP KB titkárának vitaindító beszédét a tudományos-műszaki fejlesztésről, továbbá a kohó-, gép- és elektrotechnikai ipar fej­lesztéséről jóváhagyott határozat végrehajtásának ellenőrzéséről, 3. a CSKP KB állásfoglalását a tudományos-műszaki fejlesztés s a kohó-, gép- és elektrotechni­kai ipar fejlesztése kapcsán jóvá­hagyott határozat végrehajtásá­nak ellenőrzéséről, 4. a CSKP KB Elnökségének, Titkárságának és bizottságainak a Központi Bizottság márciusban tartott 13. ülése óta eltelt időszak­ban kifejtett tevékenységéről szó­ló beszámolót, 5. a kommunistáknak a lakóhe­lyi pártalapszervezetek munkájá­ba való bevonására és nyilvántar­tására vonatkozó elveket; JÓVÁHAGYÓLAG TUDOMÁ­SUL VESZI: 1.a tudományos-műszaki fej­lesztés, valamint a kohó-, gép- és elektrotechnikai ipar fejlesztése terén kitűzött feladatok teljesíté­séről szóló beszámolókat, ame­lyeket Pavel Hrivnák elvtárs, illet­ve Karéi Julis elvtárs, a szövetsé­gi kormány tagjai terjesztettek elő. 2. a CSKP KB 14. ülésén jóvá­hagyott határozatok végrehajtá­sának politikai-szervezési biztosí­tása; FELADATUL ADJA: a pártszerveknek és -szerveze­teknek, valamint a kormányok­ban, központi szervekben a gaz­dasági és társadalmi szervezetek­ben tevékenykedő kommunis­táknak: 1. az eddiginél határozottabban küzdjenek a társadalmi munkater­alkalmaznak, s ez akadályozza az átalakítási folyamatot. Jirí Dundá- cek elvtárs azt elemezte, hogy a chrudimi Transporta vállalatnál mi­képp használják fel a tudományos­kutatási eredményeket az anyag- mozgató és raktári gépek gyártásá­ban. Marié Zábranská elvtársnö azokról a tapasztalatokról szólt, amelyeket a tudományos-műszaki fejlesztés elveinek érvényesítése során a libereci Tesla állami vállalat­nál szereztek. Ladislav Gerle elvtárs a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak tevékenységével összefüggő időszerű kérdéseket elemezte. A nemzetközi szocialista munkameg­osztásban yaló hazai részvétellel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nemcsak a végtermékek, hanem a kölcsönösen felhasználható alkat­részek tekintetében is nagy figyel­melekenység növelésének leg­fontosabb útját jelentő tudomá- nyos-műszaki fejlesztés eredmé­nyeinek szélesebb körű felhasz­nálásáért. A kitűzött feladatok megvilágításával és megvalósítá­sával s hatékony munkamódsze­rek alkalmazásával törekedjenek a jóváhagyott határozatok követ­kezetes végrehajtására. Aktivizál­ják a dolgozókat a munkakezde­ményezések bevált és új formái­nak fejlesztésére, a nagyobb munkatermelékenység, jó minő­ség, gazdaságosság és az 1989. évi feladatok teljesítése céljából. Szervezzék meg a jövő évi terv következetes kidolgozását. A ko­hó-, gép- és elektrotechnikai ipar­ra vonatkozóan minőségi fordulat elérése céljából minden szinten hagyjanak jóvá intézkedéseket, és hajtsák végre őket. A CSKP KB 14. ülésén született eredményeket használják föl a CSKP XVIII. kongresszusának, az évzáró taggyűléseknek és a pártkonferenciáknak az előké­szítése, valamint a mindennapi eszmei nevelő-, szervező- és irá­nyítótevékenység során. Mihail Gorbacsov bevezetőben értékelte látogatását, többek között kijelentette, jelentős esemény ez nemcsak a két ország, hanem Euró­pa és az egész világ számára is. Eredményei nagy lehetőséget te­remtettek az együttműködés tovább­fejlesztéséhez. Kijelentette, hiva­talos látogatása egyedülálló volt, tárgyalásai Richard von Weizsák- ker államfővel, Helmut Kohl kan­cellárral, a gazdasági körök vezetői­met kell fordítani a gyártásszakosí­tásra Rudolf Hronec elvtárs az elektronizálás és a számítástechni­ka fejlesztése kapcsán kiemelte, hogy bár ez költséges, azonban elengedhetetlen feladat. Jirí Brück- ner elvtárs rámutatott a finomacél­gyártás jelentőségére a tudomá- nyos-műszaki ismeretek. gyakorlati alkalmazása szempontjából. Vasil Bil’ak elvtárs hangsúlyozta, hogy szilárd alapokra kell helyezni az átalakítást, s a pártszerveknek meg kell világítaniuk a hazánkban és külföldön folyó változásokat. Jo­sef Král elvtárs arról beszélt, hogy az olomouci Sigma állami vállalatnál miképp alkalmazzák az új gyártási eljárásokat, és hogyan törekednek a termelés innoválására. Felszólalá­sában Vladimír Poledník elvtárs nagyra értékelte a párt-, állami és szakszervezeti szerveknek a szén- bányászatban, valamint az urán- és vasárcgyártásban dolgozókról való gondoskodását. Mária Garajceková elvtársnö azt elemezte, hogy a Kelet-szlovákiai kerület gépipari vállalatainál milyen kérdések merültek fel az automata vezérlőrendszerek alkalmazása kapcsán. Frantisek Bejvl elvtárs azzal foglalkozott, hogy a Kladnói Bányavállalatnál miképp hasznosít­ják a tudományos-műszaki fejlesz­tés eredményeit. Jaroslav Tesar elvtárs arról tájékoztatott, hogy az (Folytatás a 2. oldalon) Kubai küldöttség Bratislavában (CSTK) - Bratislavában tegnap Pavel Koys, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális minisztere fogadta az Antonío Nunez Jimenez Kubai Műemlékvédelmi Nemzeti Bizottság elnöke által vezetett kubai küldöttséget, amely a kubai kultúra napjai alkalmából érkezett hazánkba. Pavel Koys egyebek között hangsú­lyozta, hogy a kultúráink közötti kapcsola­tot a szocializmus, a béke, az antiimperia- lizmus és a humanizmus eszméi jellemzik és ez megfelel a két ország kommunista pártja jelenlegi politikájának. A kubai kül­döttség vezetője megköszönte a szívé­lyes fogadtatást, amelyben a delegáció tagjai és a művészek részesültek, majd a kultúra területén folyó átalakítással kap­csolatos kérdésekről szólt. vei és másokkal sok új ismeretet adtak az NSZK-ról, politikájáról és célkitűzéseiről. A tárgyalások egy­ben komoly viták voltak a jelenről és a jövőről. Gorbacsov elmondta, ta­lálkozásai az NSZK állampolgáraival megerősítették, hogy nagy változá­sok következtek be a két ország viszonyában, s ma már beszélni le­het a két ország népeinek közeledé­séről és együttműködéséről. (Folytatás a 3. oldalon) A CSKP KB 14. ülésének határozata Mihail Gorbacsov NSZK-beli látogatásának zárónapja Új minőséget értek el a kétoldalú kapcsolatok A szovjet államférfi Bonnban sajtóértekezleten összegezte tárgyalásainak eredményeit (CSTK) - MIHAIL GORBACSOV tegnap, NSZK-beli látogatásának utolsó napján délelőtt Bonnban sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekez­leten részt vett EDUARD SEVARDNADZE külügyminiszter és a szovjet államférfi kíséretének további tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents