Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■ ------------------------------------------------­Sz erda, 1989. május 10. ★ • Ára 50 fillér • XLII. évfolyam, 108. szám A közvetlen kapcsolatok útján A csehszlovák népgazdaság termelési szerkezetének fejlődése szorosan összefügg külgazdasági kapcsolataink alakulásával, első­sorban legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttmüködésünkkel. A jelenlegi időszakban a társadalmi és gazdasági fejlődés szükségleteiből kiindulva mind nálunk, mind pedig a Szovjetunióban elkezdődött a népgazdaság tervezési, irányítási és szervezeti rendszerének az átalakítása, s az ezzel járó változások új feltételekhez kötik a kölcsönös gazdasági együttműködés elmélyítését. Amint azt a két ország belső gazdasági életében is tapasztalhat­juk, a népgazdaság intenzív fejlesztésére, s a világméretű nemzet­közi munkamegosztásban való rugalmasabb részvételre irányuló reformintézkedések csak fokozatosan változtatják meg a termelési és gazdasági viszonyokat, ugyanígy a gazdasági együttműködés területén is bizonyos fokozatossággal kell számolni a kitűzött célok elérésében. A gazdaság intenzifikálásában, a termelés tudományos-műszaki fejlesztésében, valamint a világpiaci versenyképesség elérésében és fenntartásában kitűzött célok eléréséhez elsősorban az áru- és pénzviszonyok tervszerű érvényesítésére, a belső és a külső gazda­sági egyensúly megteremtésére, a hiánygazdaság felszámolására, s a veszteséges termelés megszüntetésére van szükség. Ebből is látni, hogy egymást kölcsönösen befolyásoló feltételek kialakításá­ról van szó, ezért nagy körültekintéssel kell megválasztani az intézkedések sorrendjét, hogy az átalakítás folyamata minél keve­sebb feszültséggel járjon. Hasonló körültekintésre van szükség a szocialista országok közti gazdasági együttműködés fejlesztésében. Az elmúlt évek során fontos szerepet kapott ebben a népgazdasági tervek egyeztetése, amire a jelenlegi időszakban még nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezt elsősorban az indokolja, hogy a gazdasági átalakítás útján haladó tagországokban mélyreható szerkezeti változásokra kerül sor a következő ötéves tervidőszakban, s ezek kihatásait előre figyelembe kell venni. Nem kevésbé fontos az a körülmény, hogy a vállalatok teljes önelszámolási és önfinanszírozási rendszerében a külgazdasági kapcsolatokért vállalt felelősség is decentralizáló- dik, tehát az érdekelt vállalatokat is be kell vonni a népgazdasági tervek egyeztetésébe. A gazdasági átalakítás koncepciója azt is jelenti, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági integráció cselek­vési területe fokozatosan a mikroszférába, az önálló vállalati gazdál­kodás körébe helyeződik át, a makroszférára pedig főleg az a feladat hárul, hogy megteremtse hozzá a feltételeket. Közismert, hogy a mikrointegráció kibontakoztatásának elsősor­ban pénzügyí-valutáris akadályai vannak. Mivel a szocialista orszá­gok nemzeti valutái az elhibázott gazdaságpolitikai koncepciók kö­vetkeztében elvesztették reális értékmérő szerepüket, alkalmatlanná váltak a társadalmi munkatermelékenységből kiinduló csereérték kifejezésére. Ezért a KGST keretében folyó nemzetközi kereskede­lemben is csak az „árut áruért“, „használati értéket használati értékért“ elvet lehetett érvényesíteni, s a pénz csak a kölcsönös kétoldalú elszámolás deformálódott eszközeként érvényesülhetett. Ilyen körülmények között természetesen a transzferábilis rubel sem tölthette be azt a szerepet, amelyért bevezették. A szocialista valuták konvertibilitásának, kölcsönös átválthatósá­gának a hiánya az új gazdasági mechanizmus feltételei között a nemzetközi gazdasági együttműködés és az integráció legfőbb akadályává vált. A valódi integrációt a gyakorlatban a kétoldalú kapcsolatok keretei közé korlátozza, s még azon belül is korlátokat képeznek a kölcsönös árukínálat lehetőségei az egyenleg megköve­telt kialakításában. A konvertibilitás hiánya különösen nagy gondot okoz a nemzetközi termelési és gazdasági kapcsolatok legprogresz- szívabb formáinak fejlesztésében, a közös vállalatok és a szocialista transznacionális szervezetek pénzügyi gazdálkodásában. Nem véletlen, hogy a gazdasági reform kérdéseivel foglalkozó közgazdá­szok elsősorban a konvertibilitás szükségességét hangsúlyozzák. Ehhez azonban, amint arra számos gazdaságpolitikai írás, tanul­mány hivatkozik, először a termelésben kell megteremteni a feltéte­leket, a munkatermelékenység területén mutatkozó lemaradás pót­lásával, s csúcsszínvonalú, versenyképes és keresett termékek gyártásával. A szocialista országok nemzeti valutáinak kölcsönös átváltható­sága azonban bizonyos keretekig mo3t is megvalósítható, mégpe­dig a gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolataiból eredő elszá­molásoknál. A Szovjetunió eddig Bulgáriával, Csehszlovákiával és Lengyelországgal kötött ilyen jellegű megállapodást. A közvetlen kapcsolatokra tehát nem úgy kell tekinteni, mint valamilyen pót­megoldásra, hanem mint olyan fokozatosan kibontakozó intéz­ményre, amely szerény alapokról indul ugyan, de végső célja a mindenre kiterjedő teljes konvertibilitás megteremtése. A közvet­len kapcsolatok gazdasági volumenének növelésében egyelőre a kölcsönös árukínálat összetételének és terjedelmének van döntő jelentősége. Ez alapvető mértékben növelhető a kölcsönösen elő­nyös termelési kooperáció fejlesztésével, valamint egymás kínálatá­nak jobb megismerésével. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a csehszlovák és a szovjet városok, közigazgatási egységek közti sokéves baráti kapcsolatok ellenére nem ismerjük eléggé egymás termelési adottságait, a közvetlen kapcsolatok fejlesztésé­ben rejlő lehetőségeket. Ebből a szempontból különösen nagy jelentőségűek azok a közös szemináriumok, tanácskozások, amelyeket egymás feltéte­leinek és kínálatának jobb megismerése céljából az egyes ágazati minisztériumok szerveznek a vállalatok vezetői számára. Május folyamán a nemzeti ipari minisztériumok rendeznek ilyen találkozót, amely bizonyára elősegíti majd a közvetlen kapcsolatok elmélyítését a sok lehetőséget kínáló vegyiparban, valamint a belső piaci egyensúly kialakításában fontos szerepet játszó könnyűipar terüle­tén. MAKRAI MIKLÓS A hagyományos Vyáné Nemecké-i találkozón a népviseletbe öltözött lányok sóval és kenyérrel köszöntik Michal Épakot, a Kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárát (Jozef Vesely felvétele - ŐSTK) Barátság, együttműködés, kézfogások Kelet-szlovákiai és kárpát-ukrajnai dolgozók találkoztak Vyéné Nemeckében (Munkatársunktól) - Kelet-Szlo­vákiában és az Ukrán SZSZK kárpá- tontúli területén már hagyománnyá vált, hogy május elején a községek­ből és városokból egy rövid üdvözlő, köszöntő szöveggel ellátott vörös szalagos stafétát visznek a járási székhelyre, majd azokat a járások képviselői a kerület központjába to­vábbítják, onnan pedig sportolók jut­tatják el Vyáné Nemeckébe, a cseh­szlovák-szovjet határátkelőhelyre, s a két szomszédos ország dolgozó­inak békenagygyűlésén kerülnek a címzettekhez, cserélik ki egymás között a két kerület párt- és állami szerveinek, tömegszervezeteinek, településeinek és üzemeinek képvi­selői. Ez a staféta lényegében szimbó­lum. A két ország népei a békés egymás mellett élés jeléül adják át egymásnak, s azon felül a kelet­szlovákiaiak hálájukat is kifejezik ve­le hazánk felszabadítójának. A szalagvivők és az őket kísérők most május hetedikén találkoztak a megszokott helyen. A hűvös, sze­les időjárás ellenére is több ezren voltak. Sokan közülük ismerősként üdvözölték egymást, hiszen nem először vettek részt ezen a hagyo­mányos összejövetelen, meg aztán az is igaz, hogy a két kerület üze­meinek dolgozói az utóbbi időben rendszeresen látogatják egymást, gyakran folytatnak eszmecserét, sőt, már olyanok is szép számmal akadnak, akiket a gazdasági kap­csolat, a termelési együttműködés hozott, illetve hoz egyre közelebb egymáshoz. Barátság, együttműködés: tulaj­donképpen ezek voltak a mostani találkozónak is a kulcsszavai, ezek­i (Folytatás a 2. oldalon) Dmitrij Jazov napiparancsa Megemlékezések a győzelem napjáról (ÓSTK) - Dmitrij Jazov hadse­regtábornok, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere tegnap napi­parancsot adott ki a szovjet nép nagy honvédő háborúban aratott győzelmének 44. évfordulója al­kalmából. A napiparancs megállapítja, hogy a szovjet nép és dicső fegyveres erői viselték a történelem legpusztí­tóbb háborújának legsúlyosabb ter­heit, megvédelmezték hazájuk sza­badságát és függetlenségét és segí­tettek az európai népeknek megsza­badulni a fasizmustól. A szovjet em­berek méltatják a Hitler-ellenes koa­lícióban részt vevő országok, a fa­sisztaellenes mozgalmak résztvevő­inek hozzájárulását a náci megszál­lók vereségéhez, állapítja meg a na­piparancs. Dmitrij Jazov a továbbiakban rá­mutat arra, hogy napjainkban az új politikai gondolkodásmódban élnek és fejlődnek tovább azok a hagyo­mányok, amelyek a fasizmus elleni közös harcban alakultak ki a népek együttműködésében. A dokumen­tum rámutat arra, hogy a szovjet fegyveres erők a Varsói Szerződés tagországainak hadseregeivel együttműködve eleget tesznek vé­delmi küldetésüknek és éberen őr­ködnek a szocializmus vívmányai és a béke felett. A győzelem 44. évfordulója tiszte­letére Moszkvában, a szövetségi köztársaságok fővárosaiban és a hősi városokban díszsortűzzel emlékeztek a jubileumra. Berlinben Erich Honecker legfel­sőbb NDK párt- és állami vezető jelenlétében ünnepi nagygyűlésen (Folytatás a 2. oldalon) Üdvözlő táviratok (CSTK) - Miloá Jakeának, a CSKP KB főtitkárának, Gustáv Husák köztársasági elnöknek és Ladislav Adamec szövetségi mi­niszterelnöknek további vezetők fe­jezték ki jókívánságaikat Csehszlo­vákia népe nemzeti felszabadító harca tetőzésének és hazánk fel­szabadításának 44. évfordulója al­kalmából: Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt főtitkára, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának elnö­ke és Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke; Grósz Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára, Straub F. Brúnó, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke és Németh Miklós a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának el­nöke; Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizott­ságának főtitkára, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke és Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke; Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Mieczislaw Rakowski, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke; Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke és Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterel­nöke; Sztipe Suvar, a Jugoszláv Kom- '(Folytatás a 2. oldalon) A kambodzsai kormányfő Vietnamban tárgyalt (CSTK) - Hun Sen kambodzsai miniszterelnök, külügyminiszter in­donéziai és thaiföldi tárgyalásai után hazafelé tartó útját megszakította a vietnami fővárosban. Nguyen Co Thach vietnami kül­ügyminisztert tájékoztatta Noro- dom Szihanuk herceggel múlt hé­ten tartott dzsakartai találkozójának eredményeiről. Vietnami és kam­bodzsai részről egyaránt hangoztat­ták, hogy a találkozó fontos lépést jelent a kambodzsai kérdés átfogó rendezéséhez vezető úton. Hun Sent fogadta vietnami kollé­gája, Do Muoi, majd a kambodzsai politikus Ho Si Minh-városból haza­utazott. Baker ma érkezik Moszkvába Folytatódik a szovjet-amerikai párbeszéd (ŐSTK) - James Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere ma kezdi meg tárgyalásait Moszkvában a szovjet vezetőkkel. Az amerikai diplomácia vezetője első ízben tesz hivatalos látogatást a Szovjetunió­ban és várhatóan fogadja öt Mihail Gorbacsov is. James Baker rövid kitérővel érke­zik a szovjet fővárosba, hiszen teg­nap Helsinkiben járt, ahol fogadta őt Koivisto finn államfő, Harri Holkeri miniszterelnök és finn kollégája, Pertti Paasii is. Baker első moszkvai útjától azt várják, hogy folytatódjon a párbe­széd Moszkva és Washington kö­zött, amely az amerikai elnökváltás következtében megszakadt, mivel a Bush-kormányzat saját külpolitikai és katonapolitikai koncepciójának kidolgozásával volt elfoglalva. A tár­gyalásokon elsősorban leszerelési kérdésekről lesz szó. A Szovjetunió az utóbbi időben alapvetően fontos leszerelési javaslatokat tett, sőt, egyoldalú lépésekre is elhatározta magát, politikai megfigyelők szerint azonban nem várható, hogy Baker valamilyen alapvetően új ellenjavas­latokat hoz magával a szovjet fővá­rosba. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a Baker-látogatást megelőzően az amerikai Time ma­gazinnak adott interjújában többek között kitért a magas szintű szovjet -amerikai tárgyalások kilátásaira. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet vezetés és az új amerikai kormányzat meg tudja őrizni, sőt, tovább tudja fejleszteni a szovjet­amerikai kapcsolatokban az utóbbi három-négy évben elért pozitív eredményeket. Úgy vélte, hogy Baker kétnapos moszkvai tárgyalá­sai megteremtik ehhez a szükséges feltételeket.

Next

/
Thumbnails
Contents