Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-07 / 107. szám, vasárnap
szú 3 A Varsói Szerződés új javaslata Bécsben Európai haderőcsökkentést regionális tagolással CSEHSZLOVÁKIA - NDK Tegnapi számunkban már beszámoltunk arról, hogy Bécsben megnyílt a hagyományos európai leszerelési fórum második fordulója. Mindjárt az elsó plenáris ülésen a Szovjetunió a Varsói Szerződés tagországai nevében új javaslatot terjesztett elő. Indítványozta, hogy az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő európai haderőcsökkentési térséget földrajzilag osszák fel stratégiai szerepük szerint kisebb területekre, s ezeken külön-külön szabják majd meg a csökkentés mértékeit. Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője az ülés utáni sajtó- értekezleten elmondta: az ilyen regionális tagolással meg kell akadályozni annak a veszélyét, hogy a haderőcsökkentés után egyes területeken bármelyik fél destabilizáló hatású eróösszpontosítást és katonai fölényt alakítson ki. A VSZ-országok olyan optimális meg(ÖSTK) - Amint már beszámoltunk róla, pénteken befejeződött a Lengyel Egyesült Munkáspárt országos konferenciája, a tanácskozás végén hat dokumentumot fogadtak el. A X. pártkongresszus határozatainak teljesítéséről szóló okmányban a küldöttek jóváhagyták a központi bizottság 1986 utáni tevékenységét, s ugyancsak elfogadták a januári, 10. KB-ülés határozatait, valamint az áprilisban véget ért kerekasztal eredményeit. A résztvevők teljes támogatásukról biztosították a radikális gazdasági reformok irányvonalát. Az okmányban szó van arról, hogy változásokat kell eszközölni a LEMP programjában, összhangban a politikai és a gazdaCsehszlovák felszólalások az információs fórumon (ÖSTK) - Londonban pénteken plenáris üléssel folytatódott az információs fórum, majd a délutáni órákban a szervezési bizottság áttekintette az összeurópai folyamatban részt vevő országok újságíróinak tevékenysége javításával összefüggő 47 javaslatot. Erről a témáról május 10-től a fórum záróülésein fognak tanácskozni. A plenáris ülésen felszólalt Jaroslav Kvaőek csehszlovák küldött. Értékelte, hogy a legtöbb javaslat tükrözi a fórum tárgyszerű légkörét. Elmondta továbbá, Csehszlovákia kész következetesen megtartani a helsinki konferencián vállalt kötelezettségeit. Rámutatott: Csehszlovákia nem próbálja megváltoztatni más országok információs politikájának lényegét és hazánk sem fog változtatni hírközlő eszközeinek társadalompolitikai alapjain. Ezután a Csehszlovákiában végbemenő átalakítási folyamatról beszélt, és rámutatott arra, hogy a nyílt tájékoztatás a demokrácia elmélyítésének egyik legfőbb feltétele. A sajtóbizottság délutáni ülésén Milán Jelinek elmondta, hogy a csehszlovák küldöttség üdvözli az érvek vitáját, de elutasítja azt a bírálatot, amely valótlan információkon alapul. Közölte, hazánk még az idén megváltoztatja az újságírói vízumok kiadásának eddigi gyakorlatát. Nem sikerült előrelépni a szovjet -japán viszony teljes normalizálásának útjában álló legfőbb akadály felszámolásában. így foglalhatók össze egy mondatban Unó Szószuké japán külügyminiszter pénteken véget ért ötnapos szovjetunióbeli látogatásának eredményei. Persze, ha csak ennyit állapítanánk meg a Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalásairól, háromszori konzultációiról Eduard Sevardnadzeval, az túlzott leegyszerűsítés lenne. Azt már sokszor leírtuk, hogy a szovjet külpolitikában - főleg az 1986 nyarán elhangzott vlagyivosztoki Gorba- csov-beszéd óta - felértékelődtek az ázsiai kapcsolatok. Ugyanakkor megfigyelhető az a szándék, hogy Japán a világgazdaságban betöltött súlyának megfelelően politikai nagyhatalom (is) akar lenni. Unó Szószuké most Eduard Sevardnadze tavaly decemberi tokiói látogatását viszonozta, amelyről méltán írták a lapok, hogy új fejezetet nyitott a két ország viszonyában. A háború utáni kapcsolatok történetében ugyanis példátlan volt az a nyíltság, ahogyan a problémákról szóltak. Beleértve a területi vitát is, e kérdésről az újonnan létrehozott miniszterhelyettesi bizottság ugyanoldást ajánlanak, amely nemcsak a keleti és a nyugati katonai szövetség, hanem a semleges és el nem kötelezett országok érdekeit is figyelembe veszi. Javaslatuk szerint a haderócsökkentésbe bevonandó térség egészét a NATO- és a VSZ-álla- mok közötti, Non/égiától Törökországig húzódó választóvonal mentén a lehetséges közvetlen katonai összeütközések sávjaira, valamint az ezek mögötti, ún. hátsó területekre osztanák fel. Az egymással szomszédos, „szembenéző" sávokon belül külön lehetne kezelni a leendő haderőcsökkentési megállapodásban Közép-Európa területét, amelybe a Varsói Szerződés oldalán az NDK, Lengyel- ország, Csehszlovákia és Magyarország, a NATO oldalán pedig az NSZK, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Dánia tartozhat. (kpr) sági rendszerben, a társadalmi életben végbemenő változásokkal. A másik dokumentum, a LEMP választási nyilatkozata az ország további fejlődésének irányairól, s a párt szerepéről szól. A Lengyelország elleni hitleri támadás 50. évfordulója alkalmából kiadott dokumentum felszólítja a közvéleményt, hogy tartsa tiszteletben ezt az évfordulót. A sztálinizmus lengyelországi maradványainak és következményeinek felszámolásáról elfogadott állásfoglalás többek között síkraszáll a bürokratikus és antidemokratikus irányítási rendszer visszatérését megakadályozó garanciák elfogadása mellett. Az okmány szerint az ilyen garanciák létrehozása a párt erkölcsi és politikai kötelessége. Az említetteken kívül a résztvevők külön határozatot fogadtak el a környezetvédelemről. A LEMP nemzetközi tevékenységét taglaló határozatnak a címe pedig: Lengyelország a mai világban. (ÖSTK) - Belgrádban pénteken megtartotta első ülését a JKSZ KB-nak a XIV. (rendkívüli) kongresszus előkészítésével megbízott bizottsága. Mint ismeretes, a kongresszust az év végére hívták össze. Az előkészítő bizottság megkezdte a kongresszusi dokumentum kidolgozását. Ez a párt reformjával, a politikai és a gazdasági rendszer átalakításával foglalkozik. A bizottság, amelynek élén Szti- pe Suvar, a JKSZ KB Elnökségének elnöke áll, javaslatot tesz a pártprogram módosítására is. „Jugoszláviában a politikai helyzet rosszabb, mint a gazdasági. A nemzetek közötti torzsalkodások, a politikai vezetés és a kulturális elit összecsapásai, a nemzeti-állami eufória, a nacionalizmus megnyilvánulásai miatt óriási energia vész kárba. Az ország régi, már túléltnek hitt érzelmi kitörések színterévé vált. Jugoszlávia, sajnos, az ésszerűtlen megosztottság és a bénító összeütközések országácsak részletekbe menően tárgyalt. Áttörés nem született, de a légkör jó volt, olyannyirra, hogy még Mihail Gorbacsov tokiói látogatásának lehetősége is szóba került. Március végén már kissé más volt a hangulat, ekkor Igor Rogacsov külügyminiszter-helyettes tárgyalt három napon keresztül a japán fővárosban, s az elég szűkszavú közlemények azt állapíthatták meg, hogy a területi kérdésben nem közeledtek az álláspontok. Ekkor Gorbacsov tokiói útja már nem került szóba. Most pénteken viszont újságírók kérdésére válaszolva a legfelsőbb szovjet vezető azt mondta, érvényes meghívása van Japánba, s élni fog vele. Az ügyre konkrétan a jövő év elején térnek vissza. Unó Szószuké kijelentette, akkor is szívesen látják Tokióban Gorbacsovot, ha addig nem sikerül rendezni a vitás kérdéseket. A japán diplomácia vezetője ezúttal is azzal érvel, hogy az „északi területek“ problémaköre akadályozza a rendezést. Erre Gorbacsov megkérdezte tőle: miért van az, hogy Japán például Dél-Koreá- val és Kínával is aktívan fejleszti a jó kapcsolatokat, pedig ezekkel az országokkal szemben szintén vannak területi igényei? Gorbacsov nyomaA taktikai atomfegyverekről Kohl - Bush telefonbeszélgetés (ŐSTK) - Mivel változatlanul nagyok az ellentétek a NATO taktikai atomfegyvereinek korszerűsítése ügyében Bonn és Washington között, a nyugatnémet kancellár mintegy 20 perces telefonbeszélgetést folytatott ezekről a nézeteltérésekről az amerikai elnökkel. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője Helmut Kohl és George Bush telefonbeszélgetését, „termékenynek, szívélyesnek és ugyanakkor nyíltnak“ minősítette, s ez a diplomáciai szóhasználat is jelzi, hogy a nézeteltérések továbbra is megvannak. Hozzáfűzte: semmi jel nem utal arra, hogy körvonalazódna valamiféle megállapodás. Fitzwater szerint Kohl azért hívta fel Busht, hogy meggyőződjön arról, „vajon helyesen értelmezte-e az amerikai elnöknek a hét derekán ismertetett álláspontját“. Bonni politikai körök ugyanis csodálkozással fogadták Bushnak azt a csütörtöki kijelentését, hogy új javaslatot intézett a Kohl-kabinethez a vita elsimítása céljából. Hans Klein bonni kormányszóvivő közölte, hogy „a nyugatnémet kormány nem tud semmilyen új amerikai javaslatokról“. A NATO-vitában óvatos álláspontra helyezkedő Gro Harlem Brundtland asszony, norvég kormányfő pénteken este a washingtoni nemzeti sajtóklubban kijelentette: a kelet-nyugati leszerelési tárgyalások témaköréből egyetlen fegyverfajtát sem kellene kizárni. Egyébként már szerdán is világosan Bush elnök értésére adta, hogy a taktikai atomfegyverek kérdésében inkább a bonni kormány álláspontja felé hajlik, s támogatja a NATO-VSZ tárgyalások gondolatát. Ezt azonban a szovjet hagyományos fegyverzet csökkentéséhez köti. vá lett.“ Ezt hangsúlyozta Sztipe Suvar a hét közepén egy szarajevói politikai vitafórumon. A jugoszláv pártvezető a bosznia-hercegovinai Mosztarban ugyancsak részt vett egy politikai aktívaértekezleten, amelyről a lapok tegnap számoltak be. Suvar itt azt hangsúlyozta, hogy a politikai helyzet romlásának legfőbb oka az a tény, hogy a konfliktusok nemzetiségi talajon robbannak ki, s ezt a bürokrácia a helyi érdekek elvakult védelmére használja ki. Az előkészületben levő pártkongresszussal összefüggésben közölte, a dokumentumtervezeteket szeptember 15-ig a tagság elé terjesztik. A koszovói tartományi parlament Riza Szapundzsiu személyében megválasztotta azt a politikust, aki Koszovói fogja képviselni a jugoszláv államelnökségben. Szapundzsiu korábban számos gazdasági tisztséget töltött be, a Koszovói Nemzeti Bank kormányzója. tékosan szólt arról, hogy a realitások talaján kell maradni, megszabadulni attól a nézettől, amely szerint a Szovjetuniónak nagyobb érdeke fűződik a jó viszonyhoz, a kapcsolatok fejlődéséhez, mint Japánnak. Mindkét fővárosban egyetértenek abban, a kapcsolatok fejlesztésének alapvető feltétele az együttműködés elveit, fő irányait is rögzítő szovjet- -japán békeszerződés aláírása. Ez ugyanis mind a mai napig nem történt meg, 1956-ban csak fegyverszüneti megállapodást kötöttek, s felvették a diplomáciai kapcsolatokat. A békeszerződés - amelynek kidolgozásával munkacsoportot bíztak meg - fejében Japán azt követeli, hogy a Szovjetunió adja vissza a Kuril-szigetek déli részét, ide tartozik az lturup, a Kunasir, a Sikotan és a Hobamai sziget. Ezek összterülete hozzávetőleg 8000 négyzetkilométer. A vita megértéséhez a múltba kell visszanyúlni. Tömören a lényeg: 1945 februárjában a jaltai konferencián a Szovjetunió közölte, egyebek között azzal a feltétellel hajlandó belépni a Japán elleni háborúba, ha visszakapja Dél-Szahalint, és a Ku- ril-szigeteket. A Szovjetunió teljesítette kötelezettségét, felszabadította a szövetségesek által megjelölt terüRendszeresek a szocialista országok legfelsőbb vezetőinek személyes találkozói, s ma már a leggyakrabban azt a jelzőt kapják, hogy munkalátogatás. Ez lefordítva a pro- tokoláris külsőségek mellőzését szokta jelenteni, azt, hogy a tárgyalóasztalnál rögtön a lényegre térnek, így volt ez Erich Honecker és Milos Jakes egynapos prágai megbeszélésein is. És mi a lényeg Csehszlovákia és az NDK kapcsolataiban? Az, hogy a két népgazdaság hozzávetőleg azonos szintje lehetővé teszi, sőt egyenesen megköveteli a szoros együttműködést minden területen: az iparban és a mezőgazdaságban éppúgy, mint a környezetvédelem vagy - a most aláírt egyezmény alapján - az ifjúság közötti kapcsolatok terén. A hasonló nemzetközi pozíciók ugyancsak arra ösztönzik a két országot, hogy a biztonság, a leszerelés kérdéseiben is egyeztessék terveiket, javaslataikat. A gazdasági fejlődés azonos problémákat vet fel mindkét országban, s ha ezek megoldásának módja a hagyományokhoz, a sajátos feltételekhez igazodik, azon nem kell csodálkozni. A fő, hogy a termelés hatékonyabbá váljon, a tudományos-műszaki haladás révén pedig felzárkózzunk a világ fejlettebb részéhez. Itt kap fontos szerepet a kooperáció, hiszen közösen sok olyan kérdés oldható meg, amelyekre egyedül jóval több energiát kellene fordítanunk. Álljon itt legalább egy adat annak illusztrálására, hogy azért nem tartunk a kezdeteknél: a tudományos és műszaki együttműködés értéke tavaly elérte a 260 millió koronát, ami az összes szocialista országgal folytatott tudományos-műszaki együttműködés volumenének csaknem az egyharmada. Ezen a területen jelenleg az energiafelhasználás ésszerűsítésére, az atomenergiaiparra, az automatizálásra, a számítástechnikára és a mikroelektronikára összpontosítunk, előtérbe állítjuk a tudományos intézetek, a termelővállalatok közvetlen együttműködését. És fiatalok mindenütt dolgoznak, ezért nem csupán az ő szervezeteik kapcsolatépítése szempontjából jeA csehszlovák nagykövet részletes tájékoztatást adott a hazánkban végbemenő eseményekről, s azokra a kérdésekre helyezte a hangsúlyt, amelyek Magyarországon kevésbé ismertek, vagy amelyekről téves és homályos információk terjedtek el. Felhívta rá a figyelmet, hogy az ellenzéki erők törekvéseinek hátterében Csehszlovákiában ugyanazok az emberek állnak, mint 1968-ban. Számos külfölleteket, s így jogigénye keletkezett az említett szigetekre, amelyeket Japánban csak „északi területek“ néven emlegetnek. (Annak idején London és Washington is elismerte: a Szovjetunió belépése a Japán elleni háborúba közelebb hozta a második világháború végét.) Tokióban jelenleg azzal érvelnek, Japánt a jaltai egyezmény nem köti, mivel annak idején tudomása sem volt róla, s azt megelőzően a szigetek egyébként is japán fennhatóság alatt álltak. Valószínűleg Tokió is tisztában van azzal, hogy ez nemcsak a két ország ügye. A második világháború utáni területi realitások tiszteletben tartása a tét. Nem szoktak híreket kiszivárogtatni a szakértői konzultációkról, ezért csak találgatni lehet, hogy egyáltalán milyen megoldások jöhetnek szóba. Különleges gazdasági övezetté nyilvánítás? Esetleg a szigetek közös kihasználása? Sokféle változat lehetséges. S ha gyors fordulatra nem is lehet számítani, arra igen, hogy lesz. Optimizmusra az ad okot, hogy intenzív párbeszéd folyik a két ország között különböző területeken és szinteken, s belátható időn belül a legfelsőbb szintű is megvalósulhat. MALINÁK ISTVÁN lentős Csehszlovákia és az NDK megállapodása az ifjúsági együttműködésről, amelyet Erich Honek- ker látogatása alkalmával írtak alá. Államközi szerződésről lévén szó, a kötelezettségek valóra váltásának biztosítékai, úgymond, magasabb szintűek. Az állam vállalja ugyanis, hogy biztosítja a fiatal munkások, földművesek, értelmiségiek, illetve az őket foglalkoztató üzemek, szövetkezetek, iskolák és más szervezetek akadálytalan együttműködését. Ha kell, törvényes garanciákkal. Ugyanakkor tévedés lenne azt hinni, hogy az állami szervek csak utasít- gatnak, mindent megszerveznek, bábáskodnak a fiatalok fölött. Ellenkezőleg: a megállapodás alapgondolata, hogy a SZISZ- illetve az FDJ-alapszervezeteknek kell kezdeményezniük a kapcsolatfelvételt. A nemzetközi porondon Csehszlovákia és az NDK is speciális szerepet játszik: mindkét ország a NATO és a Varsói Szerződés határán fekszik, s ez a tény meghatározó külpolitikájukra nézve. Itt, Közép-Európában a legnagyobb a konfliktus veszélye, mivel ebben a térségben különösen sűrű a „fegyvererdő“. Prága és Berlin éppen ezért külön-külön és együtt is számos kockázatcsökkentő kezdeményezést tett: a legismertebb a Ja- kes-javaslat, valamint az atom- és vegyi fegyverektől mentes övezet kialakítására vonatkozó közös indít- * vány. De ezeknek az erőfeszítéseknek a sorába tartoznak az egyoldalú leszerelési lépések, a hadsereg és a fegyverzet csökkentését magában foglaló kötelezettségvállalások, valamint a szovjet csapatok egy részének a kivonása is. A jelenlegi időszakban két igen jelentős nemzetközi tanácskozásra készülünk: a KGST csúcstalálkozójára és a Csehszlovákiával szomszédos országok kormányfőinek környezetvédelmi értekezletére (mindkét esemény házigazdája Prága lesz). Erich Honecker látogatása ebből a szempontból is bizonyára elősegítette elképzeléseink, politikánk összehangolását. P. G. di tömegtájékoztató eszköz épp ezeknek az egyéneknek csinál reklámot, csak azt dicséri, ami a szocializmus ellen hat, s bírálja mindazt, ami a szocialista fejlődés erősítését ösztönzi. Ehrenberger egyebek között adatokat is közölt a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiség életéről. Az országaink közötti gazdasági együttműködéssel összefüggésben kiemelte a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok jelentőségét és sajnálattal szólt arról, hogy ez az együttmüködés lassan fejlődik. A Magyarországon gyakran kétkedéssel emlegetett Gabcíko- vo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről szólva kijelentette; Csehszlovákia a nagymarosi lépcső fel nem építése nyomán keletkezett kár megtérítésének igényével nem szívesen állna elő. Kérdésekre válaszolva a sajtóértekezlet résztvevői nem kerülték meg azokat a kényes problémákat sem amelyek az utóbbi időben Magyarországon és nálunk is foglalkoztatják a közvéleményt. Világosan leszögezték, hogy Budapesten bármilyen mennyiségben meg lehet venni például a Kétezer szót, de a közvélemény gyakorlatilag semmit sem tud A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban végbement válságos fejlődés tanulságai című dokumentumról. A múlt értékelését tekintve Magyarországon és Csehszlovákiában egyaránt sok munka vár még a történészekre és más szakemberekre, de az eddig ismert tények az 1968-as fejezetet lezárták. A résztvevők ismeretlen tényeket tudhattak* meg Alexander Dübőek akkori tevékenységéről, amikor az SZLKP KB első titkára volt, és egy kézmozdulattal lesöpörte az asztalról a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések pozitív megoldására vonatkozó követeléseket. A nemzetiségi kérdés végül is a csehszlovákiai ellenforradalom után született alkotmánytörvényben oldódott meg. VILCSEK GÉZA, BUDAPEST A LEMP országos konferenciájának dokumentumai----------------------------------SZOVJET - JAPÁN KAPCSOLATOK---------------------------------A szigetekről — nem elszigetelten Jugoszlávia A politikai helyzet rosszabb, mint a gazdasági Sztipe Suvar értékelése • Megkezdődött a pártkongresszus előkészítése Összhang Alaposabb tájékoztatást Viastimil Ehrenberger, hazánk budapesti nagykövete Csehszlovákia felszabadításának 44. évfordulója alkalmából pénteken magyar újságírókkal találkozott. A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központban megrendezett eseményen részt vettek neves csehszlovákiai történészek, gazdasági és nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó szakemberek: Zdenék Hába professzora Csehszlovák Tudományos Akadémiáról, Václav öada a CSKP KB Politikai Főiskolájáról és Juraj Zvara e főiskola bratislavai karáról.
