Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-12 / 86. szám, szerda

Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) melésból legalább 25 százalékban kellene részesedniük. Az elmúlt év során ez a részarány az SZSZK gazdaságában csak a 13,9 százalé­kot érte el, ami összehasonlítva a korábbi esztendőkkel csökkenést jelent. Ennek oka elsősorban az intenzi- fikáció lassú folyamatában, a döntő tényezők elégtelen kihasználásá­ban, mindenekelőtt a tudományos­műszaki fejlesztés és a nemzetközi munkamegosztás elégtelen kiakná­zásában rejlik. A 8. ötéves tervidőszak feladatai­nak megvalósításában a jelenleg ta­pasztalható állapot mindenekelőtt előtérbe helyezi a pártmunkában azt a feladatot, hogy a tervteljesítésben különös hangsúlyt kapjanak az idei és a jövő évi tervfeladatok. Erre az esztendőre a terv a nem­zeti jövedelem 3,5 százalékos növe­kedésével, valamint a gazdasági egyensúly javulásával számol. Arra helyezi a fő hangsúlyt, hogy alapve­tő fordulat következzen be a fejlődés minőségi paramétereiben, valamint az alapeszközök ésszerűbb felhasz­nálásában, mindenekelőtt a társa­dalmi igények terén. Egyútttal minő­ségi javulásnak kell beállnia az egészségügyi, az iskolaügyi, a kul­turális és a szociális gondoskodás területén esedékes szolgáltatások­ban is. Azt várjuk el a központi szervek­ben dolgozó kommunistáktól, hogy megfontoltan és gyorsan oldják meg a gépiparban felszabaduló kapacitá­sok kihasználásának kérdését, te­kintve, hogy ezen a területen az előirányzott feladatoktól több mint 4 milliárd koronával maradunk el és hasonló a helyzet az idei tervfelada­tok teljesítése iránti elvárásokban a szállítói-megrendelői kapcsolatok terén. Hangsúlyoznunk kell, hogy a ter­melésben dolgozó kommunisták fi­gyelmét nem szabad elkerülnie és nem tanúsíthatnak megértést sem a szállítói-megrendelői kapcsolatok területén tapasztalható markánsan növekvő hiányosságokkal szemben. Azonban nem elégséges csak álta­lánosságban bírálni. A párttanács­kozások során a gondokat elsősor­ban abból a szempontból kell ele­mezni, hogy a konkrét gazdasági szervezetek miként teljesítik felada­taikat, miként felelnek meg partner- szervezeteik elvárásainak akárcsak a társadalmi igényeknek. Ettől is függ a hazai piac ellátása akárcsak a kiviteli igények biztosítása. A nö­vekvő erőfeszítések megkívánják a beruházási feladatok biztosítását is, elsősorban a kiemelt építkezése­ken, a komplex lakásépítés területén és a környezetvédelmi beruházá­sokban. A gazdasági élet fő és dön­tő területe annak a harcnak, amelyet az átalakítás sikeréért, a lakosság életszínvonala javulásáért és emel­kedéséért vívunk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kongresszusi felkészülés során a szállítói-megrendelői kapcsolatok problémái megoldásának a kommu­nisták kiemelt figyelmet szentel­jenek. Nagyon fontos politikai feladat a hazai piac ellátási igényeinek telje­sítése. A termelési szférában a párt­taggyűlések tanácskozásai során mindenképpen meg kell találni an­nak feltételeit és lehetőségeit, hogy a dolgozókollektívákat ösztönözzük a hazai piaci ellátási feladatok telje­sítésére, hogy ne ismétlődhessenek meg az elmúlt esztendő problémái. Közös, összehangolt hozzáállást várunk a termelésben és a kereske­delemben dolgozó kommunistáktól annak érdekében, hogy javuljon az ellátás folyamatossága és a kínálat. A kereskedelmi szervezetek 1989. január 1-től új gazdasági feltételek között tevékenykednek. Elvárjuk, hogy mindez markánsan jelentkezik majd munkájuk minőségének és kul­turáltságának javulásában. Nem ér­tünk egyet azzal a gyakorlattal, hogy bizonyos állami vállalatok, elsősor­ban a szolgáltatások terén, az új gazdasági mechanizmus előnyeit, úgy szeretnék a maguk javára fordí­tani, hogy növelik az árakat a szol­gáltatások minőségének javítása és a termékek használati értékének nö­velése nélkül. Dráguló beruházások, elhúzódó határidők Szükségszerű lesz, hogy az irá­nyítási, szolgáltatási szférában dol­gozó kommunisták újszerűen fogja­nak hozzá feladataik teljesítéséhez, a beruházások befejezése területén tapasztalható problémák áthidalásá­hoz, különösen azokhoz, amelyek termelési jellegűek. Nem tűrhetjük a végtelenségig azt az állapotot, hogy a beruházások összértékét te­kintve a kiadások évről évre nőnek, nő a befejezetlen építkezések szá­ma, ezzel párhuzamosan növeked­nek a költségvetési terhek és az új beruházások átadási határideje is aránytalanul növekszik. Azzal sem érthetünk egyet, hogy a kiemelt épít­kezéseken erre az esztendőre az építőipari kivitelezések területén 186 millió értékben még mindig nem történt megállapodás a szállítá­sok biztosításáról és a gépi, vala­mint a szerelési munkálatok terüle­tén 291 millió korona értékű szállítás sorsáról sincs még mindig meghatá­rozott elképzelés. Eközben a beru­házási szerkezet nincs összhang­ban a tervezett célkitűzésekkel. To­vábbra is aránytalanul alacsony a korszerűsítési akciók részaránya. Meggyőződésem, hogy a Szlovák Tervezési és Tudományos-Műszaki Fejlesztési Bizottságban az Építés­ügyi és Építőipari Minisztériumban, valamint az illetékes ágazatokban és beruházási szervezetekben dol­gozó kommunisták nem elégedhet­nek meg a beruházási folyamatok jelenlegi állapotával és azok irányí­tásában tapasztalható helyzettel. Komoly hiányosságok tapasztal­hatók Szlovákiában a komplex la­kásépítés területén. Lényegesen el­maradtunk a befejezett és átadott lakások számát illetően a tervezet­től. • Éppen ezért támogatjuk az SZSZK kormánya által foganatosí­tott intézkedéseket, amelyek a hely­zet javítását célozzák. A pártszer­vek- és szervezetek felelősségre vonják azokat, akik előidézték a la­kásépítésekre való felkészülés hiá­nyosságait, késve adják át a lakáso­kat, azoknak alacsony a minőségük és gyakran számos más szempont­ból sem felelnek meg a használók igényeinek. Az eddiginél felelősség­teljesebb hozzáállást követelünk meg az építőktől, valamint az anyag és berendezések szállítóitól. A nem­zeti bizottságoktól elvárjuk, hogy a lakáskérdést az eddiginél sokkal felelősségteljesebben és minden szempontból következetesebben közelítsék meg. Elvárjuk azt is, hogy keressék a lakáskorszerűsítést, va­lamint a lakásalap felújításának to­vábbi lehetőségeit és módjait, bele­értve a rendelkezésünkre álló la­kásalap teljes kihasználását. A komplex lakásépítés idei és jövő évi terveit feltétlenül teljesíteni kell! A párt, az állami szervek, a Szlo­vák Nemzeti Tanács és a Nemzeti Front kiemelt figyelhet szentelnek a környezetvédelmi kérdéseknek. Például a legutóbbi időszakban is számos olyan intézkedést fogadtunk el, amelyek a jelenlegi állapot lé­nyeges javulását irányozzák elő. A 8. ötéves tervidőszakra az SZSZK kormánya erre a célra több mint 6 millió koronát irányzott elő. Ezzel szemben a tervidőszak első három évében ebből az összegből csak 40 százalékot használtunk fel. Ebből tehát az következik, hogy a jelenlegi ütem elmaradt a várakozásoktól. Ennek fő oka, elsősorban a beruhá­zók és a kivitelezők elégtelen felké­szültsége, s ugyanez vonatkozik a munkavégzésre, a műszaki beren­dezések szállítóira egyaránt. Meg kell találni annak a lehetőségét, hogy ebben és a jövő esztendőben miként használjuk fel lehető legjob­ban és leghatékonyabban az elő­irányzott pénzeszközöket. Nem téveszthető szem elől az a tény sem, hogy az erre az évre szolgáló tervjavaslatok az előirány­zottakkal szemben jóval nagyobb devizaigényt tartalmaznak, amelyek nincsenek összhangban a nem szo­cialista országokba irányuló kivitel­ből származó jövedelmekkel. A technológiai korszerűsítésre, a hazai piaci ellátás javítására, az egészségügyi berendezésekkel és gyógyszerekkel történő ellátásá­ra, valamint a lakosság külföldi turis­ta útjainak bővítésére irányuló meg­alapozott igények kielégítését csak akkor tudjuk teljesíteni, hogyha arra a megfelelő keretet az exportból származó jövedelmekből biztosítjuk. Változnak azonban a szocialista országok közötti együttműködés és kereskedelem feltételei, különösen a KGST-tagországok viszonylatá­ban. Ezek a változások, elsősorban az új megközelítések sokszor ked­vezőtlen hatással vannak a cseh­szlovák gazdaságra. Legnagyobb és továbbra is elsőrendű fontosságú partnerünk a Szovjetunió, s az is marad a jövőben is. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy nem maradha­tunk meg a jövőben csak a klasszi­kus árucsere formáinál. Az új feltéte­lek megkövetelik, hogy mielőbb ele­mezzük a régi, - és a tapasztalatok­ból kiindulva - gondoljuk át és való­sítsuk meg a kölcsönös gazdasági kapcsolatok új formáit, mint például az együttműködési, a közös kutatá­si, termelési és kereskedelmi viszo­nyok. Hozzunk létre új közös mun­kahelyeket, közös vállalatokat és al­kalmazzuk az együttműködés más korszerűbb formáit. Éppen ezért az újonnan megalakuló állami vállala­tok - a központi szervek segítségé­vel - rugalmasabban és az eddiginél gyorsabban kell, hogy viszonyulja­nak a kialakult gazdasági helyzet­hez. Együttműködésünket az eddigi­nél sokkal inkább gazdagítania kel­lene az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság között aláírt megál­lapodások teljesítése révén. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum eredményei lényegesen hozzájárulnak a népgazdasági egyensúly szilárdításához, ennek el­lenére számottevően nem sikerült továbblépnünk a termelés hatékony­ságának javításában. Éppen ezért továbbra Is alapvető fontosságú az a feladat, hogy javít­suk a mezőgazdaság intenzifikálá- sát, jobban értékesítsük az élelmi­szer-ipari termékeket, javítsuk az élelmiszerek minőségét. Ezeknek az ágazatoknak a válla­latai az idei esztendő január elsejé­től az új gazdasági mechanizmus elvei alapján gazdálkodnak. Az át­alakításra számos szövetkezetben, állami gazdaságban és élelmiszer- ipari vállalatban nem volt a felkészü­lés egyszerű és ezeket számos új jellegű probléma megoldása elé állí­totta. A fejlődés megfelelő dinamiká­jának biztosítása és az ezzel együtt járó társadalmi és szociális bizton­ság megvalósítása a lényegesen igényesebb gazdasági feltételek kö­zött egyre nehezebb feladat. Éppen ezért döntő fontosságú, hogy a kom­munisták az önköltség csökkentésé­re, a hatékonyság növelésére he­lyezzék a fő hangsúlyt, és arra töre­kedjenek, hogy az új gazdasági me­chanizmus követelményei között egyre inkább érvényesüljön a jóval nagyobb felelősség vállalását tükrö­ző szándékuk. Az erre az esztendőre szóló tár­sadalmi megrendelések teljesítésé­nek igénye egyúttal megmutatta, hogy az új gazdasági mechanizmus elveit a megvalósítás folyamatában tovább kell tökéletesíteni, közben ki kell küszöbölni hiányosságait, ame­lyeket objektív okokra visszavezet­hetően előre látni nem lehetett. Az elfogadott politikai döntéssel össz­hangban az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hatáskörében szükségszerűvé válik, hogy foglalkozzunk és megfontoltan oldjuk meg a felmerülő kérdéseket, amelyek a mezőgazdasági vállala­tok tapasztalataiból erednek, vala­mint azokat az igényeket, hogy szakmai szempontból megfontoltan kövessük a nagykereskedelmi és felvásárlási árak alakulását, értékel­jük azok hatékonyságát. Mindez el­sősorban az élelmiszerellátási prog­ram további folyamatos biztosításá­nak és megszilárdításának érdeké­ben fontos, és azért történik. Fokozni kell a gazdaság teljesítőképességét Elvtársnők, elvtársak! Olyan időszakban élünk, amikor elengedhetetlen, hogy komolyan el­gondolkozzunk Szlovákia további hatékony gazdasági fejlődésének feltételeiről. A 9. ötéves tervidőszak feladatait körvonalazó javaslatok, valamint^a távlati fejlesztés céljai alapvető fontossággal kellene hogy megnyilvánuljanak a legfontosabb szándék elérésében - az SZSZK gazdasága teljesítőképességének javításában. Ezt a nagyon komoly kérdést nemrégiben megvitatta az SZLKP KB Elnöksége is. Az elnök­ség foglalkozott azokkal a feladatok­kal, amelyek a jelenlegi állapot, a termelési potenciál és a berende­zések felhasználásának és haté­konyságának elemzéséből követ­keznek, mert elsősorban ez határoz­za meg a társadalmi és személyi szükségletek kielégítésének haté­konyságát. Az elnökség egyetérté­sét fejezte ki azokkal az intézkedé­sekkel kapcsolatban, amelyeket az SZSZK kormánya hozott, s ame­lyekben feladatul adta a miniszte­reknek az egyes ágazatok haté­konyságát növelő program kidolgo­zását, valamint azokat a feltételeket, amelyek a termelés, az egyes szak­ágazatok, valamint a szolgáltatá­sok, az iskolaügy és az egészség­ügy hatékonyságának javítására irá­nyulnak. Ezeket az intézkedéseket az illetékes gazdasági szervekben és szervezetekben dolgozó kommu­nistáknak következetesen fel kell dolgozniuk és meg kell valósítaniuk. A pártszervekben- és szervezetek­ben ezek teljesítését folyamatosan ellenőrizni fogjuk. A 9. ötéves tervidőszak előkészí­tése az SZSZK gazdaságában át­gondolt szerkezeti változtatást köve­tel, s annak tervezetét összhangba kell hozni a CSSZSZK-ban végbe­menő egységes megvalósítási ter­vezettel. Azt várjuk, hogy a szerke­zeti változások hozzájárulnak a ha­zai és az importból származó nyers­anyagok magasabb szintű értékesí­téséhez. Mindez megköveteli, hogy megváltoztassuk a fogyasztási cik­keket gyártó iparágak fejlesztéséről eddig vallott nézeteinket, s fokozott mértékben vonatkozik ez az élelmi­szeriparra, amelynek felújításával és technológiai korszerűsítésével gyors ütemben ki kellene elégítenie igé­nyeinket. Határozottabban kellene az eddi­gieknél csökkentenünk a termelés magas energiaigényét és egyúttal a kohóipari termékek felhasználását is a termelés számos ágazatában. A gépipar aránytalanul széles ter­mékskáláját szűkíteni kell és a nagy hatékonyságú termékek gyártására kell összpontosítani erőinket. Mindenképpen az eddiginél sok­kal inkább előtérbe kell helyezni az elektronika korszerű ágazatait, ame­lyek lényegesen emelhetik a gépipar és a népgazdaság többi ágazatai­nak színvonalát. A mezőgazdaság­ban tovább kell javítani a növényter­mesztés színvonalát, fejlődésének ütemét, hogy biztosíthassa az állat- tenyésztés szükségleteit és az eddi­ginél jobban hozzájáruljon a lakos­sági igények kielégítéséhez. Nyilvánvaló, hogy a szerkezeti változásoknak meg kell mutatkozni­uk a termelés jobb minőségében is. Az önkormányzati szervek, az állami vállalatok pártszerveinek erőfeszíté­seit abba az irányba kell terelni, hogy lényegesen befolyásolják a dolgozókollektívák felelősségének elmélyítését a minőségért, hogy a minőség vállalaton belüli ellenőr­zése igényesebb legyen, s hogy az ellenőrzés rendszerében az. eddigi­nél sokkal inkább felhasználják a rendelkezésünkre álló mérő és ellenőrző berendezéseket a nem­zetközi normák és normatívumok fi­gyelembe vételével. Ez az az út, amelyen haladva teljesíteni tudjuk az SZLKP kongresszusa által kitű­zött feladatokat - lényegesen növel­ni a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek részarányát a termelés egészében. Éppen ezért a szerkezeti változá­sok kérdéseinek a teljesítőképes­ség, a hatékonyság és a minőség javítása érdekében az SZSZK kor­mányában, az egyes ágazatokban és az állami vállalatokban dolgozó kommunistáknak állandó folyamatos és következetes figyelmet kell szen­telniük. A párt szerveinek és szerve­zeteinek kötelességük, hogy támo­gassák ezeket a célkitűzéseket és segítsenek azoknak, akik mindezt tevékenyen megvalósítják. Aktívabb részvételt a társadalom irányításában A kongresszus előtti időszakban nagyon fontos, hogy fokozott figyel­met szenteljünk politikai rendsze­rünk aktivizálásának. Ebben a tekin­tetben nagy jelentősége van a CSKP KB Elnöksége dokumentu­mának, amely a Nemzeti Front és a benne tömörülő szervezetek moz­gósításának nagy fontosságot tulaj­donít a politika alakításában, meg­valósításában és ellenőrzésében. A Nemzeti Front szervei és szerve­zetei ezt a dokumentumot kedvező­en fogadták és tevékenyen hozzá­láttak az ebből származó feladatok lebontásához. Elsajátításának és megvalósításának folyamatában olyan javaslatokkal is éltek, amelyek - feltételeik között - aktivitásuk fo­kozását eredményezik. Ennek az erőfeszítésnek az eredményei rész­ben megnyilvánulnak tevékenysé­gük tartalmának, elveinek és formái­nak pozitív változásaiban, s ez tük­röződik a lakosság aktivitása folya­matos fokozódásában. Mindezek azonban csak az első lépések, amelyek teljes mértékben nem tükrözik jelenlegi szükséglete­inket. Még mindig megfigyelhető a beidegződött munkamódszerek­ben a tehetetlenség ténye, továbbra is megfigyelhetők a kevésbé haté­kony tanácskozások, ülések, aktíva­értekezletek és más rendezvények. A helyzet csak lassan változik abban, hogy a Nemzeti Front szer­vei és szervezetei miként vesznek részt a párt-, állami és gazdasági szervek elvi döntéseinek előkészíté­sében és megfogalmazásában. Ez a részvétel részben sikeres az egyes szervezetek központi bizott­ságainak szintjén, de kevésbé ered­ményes az alapvető láncszemek te­rületén. Nagyobb segítséget kell nyújtani nekik, hogy a felsőbb szer­vek határozatait, valamint az állami szervekkel folytatott tárgyalásokon elfogadott intézkedéseket tükröztes- sék a Nemzeti Frontba tömörülő tár- sadaln# és tömegszervezetek tevé­kenységében. Nevelő-, tömegpoliti­kai és szervezőmunkájukat arra keli összpontosítani, hogy a dolgozók aktívabban vegyenek részt a társa­dalom irányításában és igazgatásá­ban, a gazdasági feladatok teljesíté­sében, az emberek élete és jogos igényeik szempontjából fontos kér­dések megoldásában. A társadalmi és tömegszerveze­tek kongresszusai sok ösztönzést adtak munkájuk minőségének javí­tásához. A szakszervezetek aktívan vettek részt a Munka Törvényköny­véről, az állami vállalatról szóló tör­vény javaslatáról szóló vita meg­szervezésében. Ugyancsak részt vesznek a gazdasági mechanizmus átalakítása elveinek érvényesíté­sében. Az FSZM részt vesz a szocialista önigazgatási szervekbe történő vá­lasztások előkészítésében és lebo­nyolításában. Meg kell mondani, hogy kezdetben a gazdasági vezető szervek részéről azt lehetett tapasz­talni, hogy nem értik teljesen, milyen szerepet játszhatnak itt a szakszer­vezetek. Előfordulnak olyan néze­tek, miszerint az önigazgatási szer­vek tevékenysége csökkenti a szak- szervezet szerepét a dolgozókollek­tívákban. Ezzel nem érthetünk egyet. Az önigazgatási szervek és a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom nem állhat egymással szem­ben, közösen kell cselekedniük az­zal a céllal, hogy a dolgozók részvé­tele állandóan növekedjék az irányí­tásban, a munkafolyamat hatékony­ságának növelésében, a vállalati önelszámolási rendszer elmélyíté­sében, a munka- és életkörülmé­nyek javításában, az irányítás töké­letesítésében. A pozitívumok mellett a szakszer­vezetek munkájában hiányosságok is tapasztalhatók. Sokáig keresik annak formáit, hogyan lehetne fo­kozni a dolgozók kezdeményező­készségét és a szocialista verseny­mozgalmat az állami vállalatok felté­telei között, hogyan lehet növelni az állami szervek és a szakszervezet részvételét a feltalálók és újítómoz­galom hatékony fejlesztésében, a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésében. A szakszervezeti szervek és szerve­zetek feladata lesz a következő idő­szakban az is, hogy aktívabban gon­doskodjanak a dolgozók szociális igényeiről és jogairól, segítsék elő kezdeményezőkészségüket, s érté­keljék a kollektíváknak a munkafela­datok teljesítése során kifejtett erő­feszítéseit. A társadalmunkban végbemenő fontos változások időszaka közvet­lenül érinti a fiatalokat is. Gyakran hívta fel rá a figyelmet, hogy az átalakítást nem valósíthatjuk meg az ifjú nemzedék nélkül. A fiatalok ne­velését, a róluk való gondoskodást rendkívül fontos kérdésnek tartjuk. (Folytatás a 5. oldalon) ÚJ SZŐ 4 1989. IV. V.

Next

/
Thumbnails
Contents