Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-26 / 98. szám, szerda

Új mű készül a nagy honvédő háborúról

1987. augusztus 13-án az SZKP KB Politikai Bizottsága jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint ki kell adni A szovjet nép nagy honvédő háborúja című alapvető tízkötetes munkát, összeállításával a Szovjetunió védelmi minisztériumát, Tudományos Akadémiáját és az SZKP KB melletti Marxizmus-Leninizmus Intézetet bízták meg. A fasiszta Németország fölött aratott győzelem 44. évfordulójának küszöbén az APN szerkesztősége azzal a kéréssel fordult a Szovjetunió védelmi minisztériumának Hadtörténeti Intézetéhez, hogy számoljon be erről a tervezett több kötetes tudományos műről. A szerkesztőség kérésére az intézet munkatársai válaszoltak: M. M. Kirjan altábornagy, az OSZSZSZK érdemes tudományos dolgozója, a hadtudományok doktora, professzor, J. G. Perecsnyev ezredes, a történettudományok doktora, professzor és A. M. Noszkov ezredes, a történelemtudományok doktora, professzor.

■ A legutóbbi háborúról sok ezer könyv jelent meg, többek között alapvető munkák is. Mi tette szükségessé azt, hogy egy új tízkötetes művet írjanak?

M. M. Kirjan: - A legutóbbi 20-25 évben valóban jó néhány mű jelent meg a nagy honvédő háború különböző időszakairól, csatáiról és legnagyobb hadműveleteiről, egyes nagyszerű epizódjairól és kiváló hőseiről.

Az alapvető munkák közül ki lehet emelni A Szovjetunió 1941-1945-ös nagy honvédő háborújának története című ismert hatkötetes művet, amely több mint húsz évvel ezelőtt látott napvilágot. 1973-1982-ben kiadták A második világháború története 1939-1945 című 12 kötetes munkát. Első köteteinek megjelenése óta 15 év telt el. Azonkívül, ez a munka az egész második világháború eseményeit vizsgálta, bár a legnagyobb figyelmet a nagy honvédő háborúra, mint ennek fő és döntő tényezőjére fordította. És e 12 kötetes kiadvány terjedelme, jellege mégsem tette lehetővé a nagy honvédő háború sok problémájának alapos és sokoldalú kutatását, különösen az olyanokét, mint a gazdaság fejlődése, a politikai és az ideológiai ellenállás stb.

Az elmúlt években megjelent sok kiadvány a nagy honvédő háború egyes eseményeit sajnos konjunkturális álláspontok alapján világította meg, ami kifogásokat keltett az olvasók részéről. Nemcsak az vált szükségessé, hogy egy új, hatalmas kiadványban értékeljék a szovjet történelemtudománynak a nagy honvédő háborúra vonatkozó eredményeit, hanem az is, hogy az új történelmi gondolkodás alapján nyújtsanak értékelést problémáiról és eseményeiről. Az átalakítás, a szovjet társadalom élete valamennyi oldalának megújulási folyamata elképzelhetetlen a történelmi tapasztalatok sokoldalú elemzése nélkül, bármilyen keserűek legyenek is ezek, a legutóbbi háború tapasztalatait is beleértve.

■ Mi a nagy honvédő háborúról szóló új munka alapgondolata?

J. G. Perecsnyev: - A szovjet nép nagy honvédő háborúja című tízkötetes művet alapvető hadtörténeti tanulmánynak szántuk. Elmélyíteni az e háború eseményeire vonatkozó ismereteket, behatolni ezeknek a lényegébe, észrevenni a múltban a tanulságokat a jelen és a jövő számára - ez a fő gondolata.

A. M. Noszkov: - Hangsúlyozni szeretném, hogy a nagy honvédő háború történetéről korábban megjelent kiadványok ennek az eseményeit a hadjáratok (összesen 9) kronológiai kereteiben vizsgálták, vagyis úgy, ahogyan a legfelsőbb főparancsnokság főhadiszállása a hadműveleteket megtervezte.

A nagy honvédő háború, mint ismeretes, három időszakra oszlik, s ezek - hadjáratoktól eltérően - azokat a legfontosabb, döntő, minőségi változásokat tükrözik vissza, amelyek katonai téren, a politikában, a gazdaságban, a diplomáciai fronton hosszabb idő alatt végbementek. A kifejtett ismérvek alapján, a jelenlegi korszakbeosztásra támaszkodva, amelyet sok hatalmas munkában jóváhagytak s amely nemcsak a mi országunkban, hanem külföldön is bekerült a tudományos használatba - állítottuk össze A szovjet nép nagy honvédő háborúja című mű szerkezeti tervét.

■ Milyen ez a terv?

A. M. Noszkov: - A szerzőkollektíva azt a feladatot tűzi ki, hogy elemezze azokat a tévedéseket, amelyek tragikusan befolyásolták a szovjet fegyveres erők hadműveleteinek jellegét és eredményeit a háború kezdeti időszakában, feltárják a Vörös Hadsereg és a Haditengerészeti Flotta parancsnoki és politikai állományának egyes tagjai ellen 1937-1941-ben foganatosított alaptalan megtorló intézkedések negatív következményeit. Tárgyilagosan, elegendő teljességgel esik majd szó a fasiszta Németország részéről a Szovjetunió ellen intézett támadás visszaverésére való felkészülés hiányosságairól.

J. G. Perecsnyev: - A háború kezdeti időszakának eseményei még „fehér foltnak“ számítanak. A történészekre vár a feladat, hogy feltárják e szakasz kudarcainak okait. Új levéltári okmányok alapján kell elemzést adni olyan problémákról, mint a katonai-elméleti gondolat fejlődése, a fegyveres erők állapota a háború kezdetén, a hadszíntér felszereltségének foka, a fegyveres erők stratégiai hadrendbe állítása terén az annak idején volt előnyök és hátrányok, a kezdeti katonai akciók hadműveleti-hadászati tervezése és eredményei. Azt tervezzük, hogy ebben a munkában elemezzük az 1941-1942-es nyári-őszi hadjáratban előfordult kudarcaink okait.

■ A szerzőkollektíva új okmányokat is igénybe vesz a munka megírásához?

A. M. Noszkov: - A második világháborúról szóló 12 kötetes kiadvány megjelenése után a történészek tovább dolgoztak a levéltárakban, külföldieket is beleértve. Érdekes okmányokat találtak, jelentős

A tomszki bábszínház szép ajándékot adott a szibériai város gyerekeinek: a Mahabharata című indiai eposz motívumai alapján vitte színre A bolygó cár című darabot. A jó győzelméről, az őszinte szeretet diadaláról, a hűségről és a kötelességről szóló legenda nagy sikert aratott.

(APN-felvétel)

anyagot gyűjtöttek. Ez azonban természetesen nem elegendő. A nagy honvédő háború eseményei elemzésének új, átfogóbb szemlélete nemcsak azt teszi szükségessé, hogy korábban ismeretlen okmányokat iktassunk be a tudományos használatba, hanem azt is, hogy komplexen, kölcsönös összefüggésükben értelmezzük őket a konkrét probléma alapján. Reméljük, hogy a szerzői kollektíva ilyen lehetőséget kap, és a feltárt okmányok segítséget nyújtanak a legutóbbi háború történetének tárgyilagos kutatásához. Hiszen az okmányok, a tények - a levegőt jelentik a történész számára.

■ Egyes hadtörténeti munkák a háborúban bekövetkezett gyökeres fordulatot a hitleristák Moszkva előtt történt szézúzásá- nak tulajdonítják, a háború befejezését pedig - a kurszki csata eredményeinek vagy pedig annak, hogy a szovjet csapatok elérték a Dnyepert. Most hogyan szándékoznak meghatározni a háborúban történt döntő fordulat kronológiai kereteit és feltárni e folyamat lényegét?

A. M. Noszkov: - A hitlerista hadsereg Moszkva környékén, a fővároshoz vezető utakon szenvedte el az első nagy vereséget a második világháborúban. Az ellenség valamennyi csoportosítása közül a legnagyobb létszámút és legharcképe- sebbet zúztuk szét. Nézetünk szerint azonban indokolatlan volna a Moszkva előtti csatát a háborúban történt döntő fordulattal kapcsolni össze. Ehhez még nem jöttek létre a szükséges gazdasági és politikai feltételek. A szovjet fegyveres erők a haditechnika és a fegyverzet terén akkor még erős hiánytól szenvedtek, a Hitler-ellenes koalíciónak nem volt egységes politikai és katonai stratégiája. S Japán és Törökország továbbra is veszélyeztette a távolkeleti és déli határainkat. A súlyos és tragikus 1942-es nyári-őszi hadjárat pedig még előttünk volt.

1942 végére országunkban már létrejött az összehangolt és gyorsan növekvő katonai gazdaság, kirajzolódtak a minőségi változások a hátország munkájában. 1943-ban az ellenséggel szemben tanúsított gazdasági ellenállás terén is döntő fordulat ment végbe - a hadműveletek alakulásában történt, döntő fordulatnak is ez volt az anyagi alapja.

Ennek a kezdetét a szovjet fegyveres erőknek a sztálingrádi csatában aratott győzelme jelentette, befejezése pedig a Dnyeperért vívott csatának tulajdonítható. A döntő fordulatot ily módon a sztálingrádi és a kurszki csatában aratott történelmi győzelmek, az 1942/43 telén, az 1943 nyarán és őszén indított hadászati támadás alkalmával aratott történelmi győzelmek során érték el.

J. G. Perecsnyev: - Mint ismeretes, az eszmei propagandamunkában is előfordultak nálunk hibák. Ez a munka alapjában úgy folyt le, hogy könnyű győzelemre számítottak. A lehetséges ellenfél lebecsülése jellemezte, amely abban a helytelen állításban fejeződött ki, hogy az imperialista államok népei állítólag nem fognak harcolni a Szovjetunió ellen. Nem vették figyelembe ezen országok kormányainak a hátországok megszilárdítására irányuló intézkedéseit, leszámoltak az ellenzékkel, a propaganda-apparátus tevékenysége a tömegek elkábítására irányult.

A történészeknek olyan problémákat is vizsgálniuk kell, mint a második világháború okai, megakadályozásának lehetőségei; a Hitler-ellenes koalíció és történelmi tapasztalatainak jelentősége; a támadó államok kül- és megszállási politikájának céljai; a fasiszta ideológiai propaganda; a néptömegek szerepe a fasizmus elleni harcban és az ellenállási mozgalom; a fasiszta támadók szétzúzásának és a Hitler- ellenes koalíció által a második világháborúban aratott győzelemnek a tanulságai. (APN)

Nyílt párbeszéd

Sajtótájékoztató a vatikáni delegáció és a szövetségi kormány tárgyalásairól

(ÖSTK) - A napokban került sor hazánkban a Vatikán és a szövetségi kormány küldöttségének megbeszéléseire. A csehszlovák delegáció vezetője Vladimír Jankú miniszterhelyettes, a szövetségi kormány egyházügyi titkársága igazgatója ezzel összefüggésben sajtóértekezletén hazai újságírók kérdéseire válaszolt.

Csehszlovák Televízió: Miképp értékeli a Vatikán küldöttségével folytatott megbeszélések eredményeit?

V. J.: Mint ismeretes, Csehszlovákiának a tanácskozások iránti magatartása abból indul ki, hogy a kölcsönös tisztelet és a helsinki megállapodások, valamint a bécsi utótalálkozó záródokumentuma elveinek tiszteletben tartása alapján fokozatosan normalizálja a Vatikánnal fenntartott kapcsolatokat. Ezen az elvi alapon törekszünk a nyitott kérdések megoldására. Egyidejűleg megjegyezhetjük, hogy a másik fél is tanúsított bizonyos realizmust, s a kiutak keresésére törekszik. Ez érthetően nem jelenti azt, hogy álláspontjaink azonosak. Több kérdésben különböző nézeteket vallunk. Tanácskozásaink azonban nyíltak, az eszmecsere pedig konstruktív volt. A megbeszélések valós eredményeit egy részt abban látom, hogy elértünk bizonyos haladást, s erről érthetően mindkét fél beszámol az illetékes szerveknek.

Azonban mégis szeretném kifejezni, bizonyos mértékben csalódtunk, hogy nem értünk el lényegesebb eredményeket. A csehszlovák küldöttség erre fel volt készülve. A másik fél procedurális eljárásához tartotta magát, és a Csehszlovákia által hangoztatott jóakarat továbbra is kissé egyoldalú maradt.

Gyakran felteszik a kérdést,.hogy tulajdonképpen mi zavarja vagy fékezi a párbeszédet. Az álláspontokban tapasztalt, már említett különbségeken kívül, ezt mindenekelőtt külső hatások okozzák. Közülük az első helyre sorolhatók a különféle nyugati központok nem szűnő erőfeszítései. Ezek a legkülönfélébb eszközökkel akarják megzavarni a tanácskozásokat. Céljuk egyszerűen nem a Csehszlovákia és Vatikán közötti megállapodás, hanem a konfrontáció és a konfliktus szítása. Hasonló célokat követnek a hazai illegális struktúrák is. Előszeretettel adják ugyan ki magukat a haladás híveinek, a valóságban azonban mindent megtesznek azért, hogy megzavarják és meghiúsítsák a tárgyalásokat.

Csehszlovák Sajtóiroda: A sajtóközlemény szerint ön megerősítette a tárgyalásokon a szövetségi kormány pozitív álláspontját a püspöki székek elfoglalására. Mondana erről valamit részletesebben?

V. J.: A csehszlovák kormány abból indul ki, hogy az egyház rendszerének részét alkotják a püspökök, és arra törekszik, hogy az egyházmegyékben a püspökök foglalják el helyüket.

A püspök szerepét nemcsak egyházi, hanem társadalmi szempontból is jelentősnek és felelősségteljesnek tartjuk. A társadalom érdeke, hogy nagyfokú felelősséggel válasz- szuk ki a jelölteket. Az egyházi szempontokat ebben természetesnek tartjuk, de ugyanakkor meg kell lennie a megfelelő erkölcsi és állam- polgári tulajdonságoknak is. Hiszen ebben a szocialista országban fog dolgozni, és hívei a társadalom további fejlődésének aktív részesei. Mind a hívők, mind pedig az egyház számára aligha lenne megfelelő az olyan ember, aki elutasítja az együttműködést, és különböző törvénytelen struktúrákkal paktál.

Rudé právo: Ismeretes, hogy Csehszlovákia a vallásszabadság teljes biztosítását támogatja. Ugyanakkor Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára a közelmúltban ismételten elítélte az illegális egyházi struktúrák tevékenységét, amelyek arra törekszenek, hogy visszaéljenek a vallási érzülettel, s a szertartásokat politikai célokra akarják felhasználni, hogy valamiféle frontot nyissanak a szocializmus elleni harchoz. Erről is szó esett a tárgyalásokon? Ha igen, milyen álláspontra helyezkedett a vatikáni küldöttség?

V. J.: E kérdésekről részletesen szóltunk. Hangsúlyoztuk, hogy az állam érdeke és célja a létező problémák megvitatása a felelős egyházi

képviselőkkel, és nyílt párbeszédben megtalálni a konstruktív megoldást. Mind az állam, mind pedig az egyházi képviselők elutasító álláspontra helyezkedtek a törvénytelen struktúrákkal, az olyan csoportokkal és egyénekkel szemben, akik a vallást és az egyházat szocialistaellenes célokra akarják felhasználni.

A vatikáni küldöttség teljesen elhatárolta magát a törvénytelen struktúrák tevékenységétől és kijelentette, hogy mögöttük nem a Szentszék áll, és hangsúlyozta továbbá, hogy az új püspökök kinevezésének hozzá kellene járulnia az eddigi abnormális helyzet felszámolásához.

Lidová demokrace: Mondana valami közelebbit Anezka Premyslovná szenttéavatásáról.

V. J.: Mint ismeretes, a vatikáni küldöttség tájékoztatta a csehszlovák felet, hogy II. János Pál pápa novemberben Rómában szentté avatja Anezka Premys- lovnát. A csehszlovák fél örömmel fogadta ezt a hírt. Ismeretes, hogy Anezka Premyslova a Premysl királyi család tagja.

Feltételezhető, hogy a szenttéavatáson csehszlovák lelkészek és hívők is résztvesznek majd.

Svobodné slovo: Szóba került-e a tárgyalásokon a pápa csehszlovákiai látogatása?

V. J.: II. János Pál pápa látogatásáról nem volt szó a tárgyalásokon. Mint ismeretes, jelenleg a pápa kilencvenes évekre szóló programját tárgyalják a Vatikánban.

Csehszlovák Rádió: Az Osztrák Rádió április 17-én azt közölte, hogy a megfelelő püspökjelöltek keresésével kapcsolatos problémák állítólag abból erednek, hogy „a prágai rezsim állandóan saját papjait javasolja, akik a kormányhoz közel álló Pacem in terris szervezethez tartoznak. Ezek a jelöltek, ahogy azt a Katolikus Hírügynökség megjegyzi, a Vatikán számára elfogadhatatlanok“. Valós ez az információ?

V. J.: Az információ teljesen torz. Mindenekelőtt: a jelölteket a Vatikán javasolja. Továbbá: az állam képviselői a bécsi utótalálkozó záródokumentumának szellemében azt az elvet hangsúlyozzák, hogy az egyházi ügyekben nem engedhetünk meg sem diszkriminációt, sem merevséget. A vatikáni küldöttség kijelentette, hogy a jelöltek kiválasztásánál kizárólag csak a szóban forgó lelkész személyét, tulajdonságait veszi figyelembe, attól függetlenül, hogy tagja-e vagy nem a Katolikus Lelkészek Szervezetének.

Orbis: Az Amerikai Hangja rádióban gyakran fellép Anton Hlinka páter durva támadásaival nemcsak a csehszlovák állam hanem a magas és legmagasabb egyházi személyek ellen is. Hogyan ítéli meg ezt?

V. J.: Hlinka páter fellépése joggal bőszíti fel állampolgárainkat, elsősorban a hívőket. Sértő támadásai, például a püspöki kar elnöke Jozef Feranc ellen, akit a pápa nevezett ki, annyira nyersek és alantasak, hogy az összeegyeztethetetlen a papi méltósággal. Úgy látszik a Hlinka páter számára még a Vatikán autoritása sem jelent semmit, amelynek küldöttsége találkozásuk alkalmával olyan barátságos volt a püspök úrral szemben. Tekintettel arra, hogy az Amerika Hangja az Amerikai Egyesült Államok hivatalos rádiója, fel kel! tenni a kérdést, hogy a bécsi utótalálkozó fényében hogyan értelmezik ott ezeket a hivatalos egyházi személy ellen irányuló hallatlan támadásokat.

Mladá Fronta: A Szabad Európa rádióban ezekben a napokban hallatta hangját Zvérina úr, az illegális struktúrák képviselője arról, hogy a csehszlovákiai egyházak nem tudják miről is tárgyal a Vatikán a kormány képviselőivel. Ugyanabban a műsorban Carnogursky úr azt nehezményezte, hogy az egyházak képviselőinek nem volt lehetőségük kontaktust teremteni a vatikáni delegációval.

V. J.: Részünkről már hagyománnyá vált, hogy a római katolikus egyház képviselőit részletesen informáljuk azokról a tárgyalásokról, amelyet a vatikáni delegációval folytatunk. Carnogursky úr panaszához csupán annyit: a vatikáni delegáció egy sor egyházmegyébe ellátogatott, járt mindkét hittudományi karon is, és több száz lelkésszel találkozott. Lehet, Carnogursky úr azt sajnálja, hogy a delegáció éppen vele nem találkozott, de ez már más téma.

«

ÚJ SZÚ

4

1989. IV. 26. 1