Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-22 / 95. szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Szombat, 1989. április 22. Ára 50 fillér XLII. évfolyam, 95. szám Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ŐSTK) - Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának Elnöksége tegnapi ülésén megtárgyalta Miloé Jakeá elvtárs­nak, a CSKP KB főtitkárának a Szovjetunióban tett munkaláto­gatásáról és a látogatás eredmé­nyeiről szóló jelentést. A testület ezzel kapcsolatos állásfoglalását külön közöljük. Egyúttal megvitatta a CSKP KB, illetve az SZKP KB főtitkárá­nak, valamint a szövetségi mi­niszterelnöknek, illetve a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének 1987 áprilisa és 1989 februárja között tartott tanácskozásaiból eredő feladatok teljesítésének ütemtervét, s egyetértését fejezte ki a szövetségi kormány által tett intézkedésekkel kapcsolatban. Azzal az ellenőrzéssel össze­függésben, amely felmérte, ho­gyan hajtják végre a szövetségi kormány programnyilatkozatát, az elnökség a csehszlovák gazda­ság helyzetének néhány időszerű kérdésével foglalkozott. Ezt követően jóváhagyólag tu­domásul vette a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága által előterjesztett jelentést annak a felmérésnek az eredményeiről, amelyet az önigazgatási szervek és igazgatók választása első sza­kaszának realizálása, valamint a pártépítésre s a komplex gazda­sági kísérletre vonatkozó elvek érvényesítése kapcsán végeztek. Feladatul adta, hogy a felmérés során szerzett tapasztalatokat használják fel az államigazgatási szervek tevékenysége, valamint az állami vállalatok létrehozása (Folytatás a 2. oldalon) A CSKP KB Elnökségének állásfoglalása Milos Jakes és Mihail Gorbacsov tárgyalásaival kapcsolatban (ŐSTK) - A CSKP KB Elnöksé­ge jelentést tárgyalt meg Miloé Jakeé, a CSKP KB főtitkára szov­jetunióbeli munkalátogatásáról és a látogatás eredményeiről. Nagy­ra értékelte azon megbeszélések eredményeit, amelyeket Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtit­kárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével A béke az emberiség legfőbb vágya 40 éves a csehszlovák békemozgalom (ŐSTK) - Együttes ülést tartott tegnap Prágában a Csehszlovák Békebizottság, valamint a Őseh, illetve a Szlovák Béketanács a szerve­zett nemzetközi és csehszlovák békemozgalom létrejöttének 40. évfor­dulója alkalmából. Josef Krejőí, a Csehszlovák Bé­kebizottság alelnöke a találkozón üdvözölte Rudolf Rohlíceket, a CSKP KB Titkárságának tagját, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnökét, továbbá a Nemzeti Front politikai pártjainak és társadalmi szervezeteinek tisztségviselőit, a felsőoktatási intézmények vezetőit s a béke városainak képviselőit. A Csehszlovák Békebizottság, illet­OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A Szövetségi Statisztikai Hi­vatal jelentését népgazdasá­gunk fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének teljesítéséről 1989 első ne­gyedévében, hétfői számunk­ban tesszük közzé. ve a Cseh és a Szlovák Béketanács tagjai szívélyesen köszöntötték kö­rükben Alexander Horákot és Mi­roslav Novákot, akik részt vettek a békevédők I. világkongresszusán. Ezt követően Bedrich Ővestka akadémikus, a Csehszlovák Békebi­zottság elnöke megtartotta ünnepi beszédét. Ebben egyebek között hangsúlyozta: A béke az emberiség régi vágya, elérése azonban törté­nelmünkben mindig erőszakhoz kö­tődött. A civilizáció kezdetétől évszá­zadunk közepéig földünk 14 500 há­ború színtere volt. A harcokban csaknem 4 milliárd ember vesztette életét. Rámutatott a történelem első nemzetközi békefórumának jelentő­ségére, amelyre Victor Hugo kezde­ményezésére száz évvel a békesze­rető erők I. világkongresszusa előtt került sor. Ezt követően Bedrich Ővestka (Folytatás a 2. oldalon) folytatott, s amelyeket a teljes né­zetazonosság jellemzett. Ki­emelte: a testvéri országok veze­tői találkozói hasznosak és a ta­pasztalatcsere nagy jelentőségű az átalakítás és a demokratizálás további menete szempontjából minden ország számára. E folya­mat célja a szocializmus megszi­lárdítása és fejlesztése. Rámuta­tott a megérett problémák idejé­ben történő megoldásának és az elfogadott határozatok követke­zetes végrehajtásának szüksé­gességére. A CSKP KB Elnöksége megál­lapította, hogy a CSKP és az SZKP magas színvonalú együtt - (Folytatás a 2. oldalon) 119 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir lljics Lenin Az ifjúság nevelésének mindannyian részesei vagyunk A Pionírszervezet 600 képviselője a prágai várban • Gustáv Husák mondott beszédet • 37 pionír részesült kitüntetésben (ŐSTK) - A Pionírszervezet megalapításának 40. évfordulója alkalmá­ból tartott országos ünnepségek keretében tegnap a prágai várban a legfelsőbb csehszlovák párt- és állami szervek tisztségviselői találko­zót tartottak pionírokkal és pionírszervezeti dolgozókkal. Az összejöve­telt Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a köz- társasági elnök, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a szövetségi kormány rendezte. A találkozón részt vett Miloé Ja­keá, a CSKP KB főtitkára, a Cseh­szlovák Nemzeti Front KB elnöke, Gustáv Husák köztársasági elnök, Ladislav Adamec szövetségi mi­niszterelnök, valamint Jan Fojtík, Karéi Hoffmann, Alois Indra, Ig­nác Janák, Ivan Knotek, Jozef Le­nárt, Frantiéek Pitra, Miroslav áté- pán és Miroslav Zavadil, a CSKP KB Elnökségének további tagjai, Jo­sef Haman és Vladimír Hermán, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Frantiéek Hanus, a CSKP KB titká­ra s Josef Mevald és Rudolf Rohlí- cek, a CSKP KB Titkárságának tagjai. Jelen voltak a CSKP KB osztály- vezetői, a csehországi pártmunkát irányító bizottság tisztségviselői, a Csehszlovák Nemzeti Front KB Elnökségének tagjai, a szövetségi kormánynak, illetve a CSSZK kormá­nyának elnökhelyettesei és tagjai, továbbá a szocialista munka hősei, élenjáró feltalálók és újítók, él­sportolók és más személyiségek. A pionírok és pionírszervezeti dolgozók 600 tagú csoportját Vasil Mohorita, a CSKP KB Titkárságá­nak tagja, a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának elnö­ke vezette. A legifjabb nemzedék szervezete képviselőinek kíséreté­ben volt Jaromír Meitner, a SZISZ Pionírszervezete Központi Tanácsá- (Folytatás a 2. oldalon) M ihail Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodásmód országunk és az egész világ számára című könyvében Le­nin eszmei hagyatékának folytatásaként jellemzi az átalakítást. „Lenin munkái, a szocializmus lenini eszméje számunkra a dialektikus alkotó gondolkodás, az elmé­leti gazdasági és a politikai előrelátás ki­meríthetetlen forrásai, Lenin számunkra a nagy erkölcsi erő, az univerzális szellemi kultúra, a nép és a szocializmus iránti feltétlen odaadás halhatatlan példája.“ A lenini forradalmi elmélet életadó ereje igazságában, alkotó lényegében rejlik, ab­ban a képességében, hogy a társadalmi gyakorlat szükségleteinek megfelelően fejlődjék. Lenin gyakran hangsúlyozta, hogy a marxizmust nem lehet dogmaként értelmezni, hanem utasításként a tevé­kenységhez, a létező valóság átalakításá­hoz, forradalmasításához. Ugyanez érvé­nyes a leninizmusra is, amely a dialektikus gondolkodás, az alkotó tudományos elem­zés elmélete. Lenin hangsúlyozta, hogy a szocializ­must mint a tömegek alkotó tevékenysé­gét kell értelmezni, tervezni és megvalósí­tani. Nem eleve adott elméleti séma, amely szerint a társadalom az utasítások kiadóira és megvalósítóira oszlik. A nép, az ember a társadalmi haladás hordozója, a történel­mi folyamat szubjektuma. Az átalakítás legfontosabb feladata, szükséges feltéte­le, de egyben sikerének garanciája is. Ép­pen ezért az emberi aktivitás újjászületése a társadalmi élet minden területén. matok széles körű demokratizálásának kérdéséhez. A demokráciát azonban nem lehet part­talanul értelmezni, mint „kötetlen“, sőt felelőtlen cselekvést. A demokrácia nem öncélú, a szocializmus megszilárdítása, további fejlesztése és előrehaladása a cé­lunk. Az átalakításnak és a demokráciának nincs alternatívája. Le kell még küzdeni a meglévő tehetetlenségi nyomatékot, a „befutott“ eljárásokat és sztereotípiákat, fel kell számolni a fékező mechanizmuso­kat a gazdaságban és a szocialista társa­dalom tevékenységének más területein is. Koordináltan, szervezetten és hozzáértően kell eljárni. Nem lehet azonban tolerálni a kivárást, az óvatoskodást, az alibizmust, mák és hiányosságok ellenére nincs okunk kétségbe vonni, hogy képesek va­gyunk a gyakorlatban megvalósítani a ki­tűzött irányvonalat. Mindenekelőtt tőlünk, a párt, a Nemzeti Front, a nép közös, egységes erőfeszítéseitől függ, mi lesz. Ha kivárnánk, csökkentenénk az aktivitást, ez lenne a legrosszabb. Az átalakítás élén Csehszlovákia Kom­munista Pártja, a marxista-leninista párt áll. Éppen munkája színvonalától és haté­konyságától, eszmei és akcióegységétöl függ, hogyan sikerül megoldani a társa­dalmunk előtt álló feladatokat. Egyre sür­getőbbé válik a pártmunka minőségének és rugalmasságának fokozása. A CSKP XVIII. kongresszusára való intenzív előké­születek időszakában döntő jelentőségű, hogy a párt mindenütt mozgósító, irányító politikai élcsapatként működjön. Ez meg­követeli valamennyi pártszerv és szerve­zet aktivizálását, a passzivitás és a közöny legyőzését. A pártmunka lenini stílusa az elmélet és a gyakorlat egységének tiszteletben tartá­sán, a politikai, irányító és szervezőmun­kán alapul. Vlagyimir lljics Lenin születésének 119. évfordulójára olyan évben emlékezünk, amely a CSKP és egész népünk számára jelentős történelmi évfordulók éve: a CSKP V. kongresszusa 60. évfordulójá­nak, a CSKP IX. kongresszusa 40. évfordu­lójának, a szlovák nemzeti felkelés 45. évfordulójának éve. Ezek az események a forradalmi lenini hozzáállás példái, bizo­nyítják, hogy a CSKP képes válaszolni a kor sürgető és nem könnyű követelmé­nyeire, képes kidolgozni a megfelelő, ért­hető és a nép által támogatott stratégiai irányvonalat. LJ £ I a kommunisták változtatni akar­nd nak a valóságon, maguknak kell a változások középpontjában, a tűzfészek­nél állniuk. A forradalmi változások dina­mikáját kell megtestesíteniük, garantál­niuk kell az alkotóképességet az elmélet­ben, a politikában, a hatékony formák és eszközök keresésében az új társadalom építéséhez. Nagyon igényeseknek kell len­niük magukkal és másokkal szemben, fi­gyelmeseknek az emberek gondjai iránt. Erre kötelez minket a lenini hagyaték. (Pravda) A leninizmus alkotó ereje Lenin az irányítás demokratikus mód­szereinek híve és megvalósítója volt. A szocializmust és a demokráciát egymás­tól elválaszthatatlannak tartották. Hiszen éppen a demokratikus szabadságjogok ki­vívásával jutottak hatalomra a dolgozók, de csak a demokrácia fejlesztésével szilár­díthatják meg és gyakorolhatják hatalmu­kat. Minél bonyolultabbak napjaink felada­tai, annál nagyobb potenciált kell mozgó­sítani teljesítésükhöz. És ismét visszake­rülünk a demokrácia, a társadalmi folya­nem lehet elvárni, hogy a felelősség ránk háruló részét valaki más vállalja át. Az átalakításban a leninizmus többek között határozottságot és szilárd realiz­must jelent, az eddigi erőfeszítések és eredményeik folyamatos és állandó érté­kelését. Az ismeretekből és a tapasztala­tokból le kell vonni a tanulságokat, meg kell oldani a problémákat, helyrehozni a hibákat, felszámolni a hiányosságokat. Miloé Jakeé elvtárs, a CSKP KB 13. ülésén kijelentette, a fejlődésünket kísérő problé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents