Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1989-04-19 / 92. szám, szerda
Aj szú 5 89. IV. 19. ÚJ választási elemek A CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának Elnöksége ez év március 20-i ülésén foglalkozott a Szövetségi Gyűlés pótválasztásainak előkészítésével. Ezzel összefüggésben a CSTK és a Rudé právo interjút kért Rudolf Rohlícek elvtárstól, a CSKP KB Titkársága tagjától, a CSSZSZK NF KB alelnökétöl: Kommunális hulladék Gondok és lehetőségek • Alelnök elvtárs, miért lesznek pótválasztások?- Ez nem rendkívüli dolog. A sajtó már közölte, hogy a Szövetségi Gyűlés kilenc képviselője munkakörének megváltozása miatt felmentését kérte a képviselői tisztségből. Ezért a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének Elnöksége a hatályos választási rendszernek megfelelően pótválasztásokat hirdet a CSSZK hét és az SZSZK két választókörzetében. A pótválasztások napja 1989. április 20. Társadalmunk demokratizálásával összefüggésben a pótválasztások során élni szeretnénk a választási törvényeinkből következő lehetőségekkel, hogy tapasztalatokra tegyünk szert a választási rendszerünkben szándékolt változtatásokat illetően. Persze ezeket a pótválasztásokat a hatályos törvények alapján ejtjük meg, vagyis csak azokat az elemeket próbálhatjuk ki, amelyek összhangban állnak a jelenlegi jogi rendezéssel. A CSSZSZK NF Központi Bizottsága Elnökségének tanácskozását megelőzte nagyszámú jelölt kiválasztása. Ezeket az egyes járások területén a Nemzeti Frontban tömörült szervezetek és a dolgozókollektívák javasolták. A járásokban összesen 106 jelöltet javasoltak, s ezek közül a Nemzeti Front járási bizottságai 20-at választottak ki. Jelölésüket megtárgyalta a CSSZSZK WF KB Elnöksége, s március 21 -én bejelentették őket regisztrálásra a körzeti választási bizottságokban. • Milyen új elemeket akarnak kipróbálni a pótválasztások során?- A jelöltek széles körének kiválasztása mellett, amiről már szóltam, a legfontosabb új elem az a körülmény, hogy minden választókörzetben két-három jelölt lesz a Szövetségi Gyűlés képviselői posztjának betöltésére. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek a Nemzeti Front jelöltjei, vagyis szilárdan állnak az NF talaján. A választók szavazatukat arra a jelöltre adhatják, akiről az a meggyőződésük, hogy jobban fogja érdekeiket képviselni. Közülük azt választják meg, aki a választásban részt vevő választók szavazatainak több mint a felét elnyeri, persze akkor, ha a választásban részt vesz a választók jegyzékén szereplő választók felén túli többsége. Figyelmeztetni szeretnék arra, nem lehetséges az, hogy a szavazatok felén túli többségét elnyerje mind a két jelölt. Csehszlovákiában érvényes az egyenlő választójog, ami azt jelenti, hogy minden választónak egy szavazata van. Amennyibe tehát a választó nem változtat a szavazócédulán, akkor a törvény értelmében ezáltal arra a jelöltre adta szavazatát, aki sorrendben az első. • Miképp teremtik meg az ilyen új elemek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit?-A jelölteket választókörzeteikben számos választási gyűlésen bemutatják, s ezeken személyesen is részt vesznek, ha ezt idejük engedi. Tekintettel a gyűlések nagy számára, magától értetődő, hogy valamennyin nem vehetnek részt. A törvényes előírásokkal összhangban a jelöltek a választási agitáció során azonos mértékben vehetik igénybe a tömegtájékoztatás és -propaganda eszközeit választókörzeteikben, vagyis a járási és az üzemi újságokat, folyóiratokat, a helyi és az üzemi hangosanbeszélőt, stb. Fontos az, hogy minden választó valóban választhasson a jelöltek közül. Ez megkívánja a választások titkosságának szilárd szavatolását. Tehát nemcsak olyan elkülönített szavazófülkéket, amelyekben a választók titkosan lekezelhetik a szavazócédulát, hanem a választók arra való ösztönzését is, hogy gyakorlatilag éljenek választási jogukkal. Ez annyit jelent, hogy szavazócédulájukat tényleges akaratuknak megfelelően lekezelhetik. Hangsúlyt kell helyezni az-ilyen jellegű választás technikai részének egységes magyarázatára, vagyis arra, hogy feltétlenül ki kell húzni (pl. vízszintes vonallal annak a jelöltnek (jelölteknek) teljes nevét, akire illetve akikre nem adják szavazatukat. 0 Ilyen körülmények között milyen magatartást tanúsítson a választó?-A választóknak részt kellene venniük főleg a választásokat megelőző gyűléseken, amelyeken a jelölteket bemutatják. Itt nemcsak velük ismerkedhetnek meg közelebbről a véleményalkotás céljából, hanem az ilyen választások technikai vonatkozásaival és végső soron a választási program teljesítésével is. • Végül engedjen meg még egy kérdést. Említette, hogy jelenleg javaslat készül az általános választások rendszerének tökéletesítésére, esetleg a választási törvények módosítására. Ezzel összefüggésben milyen változásokra gondolnak?- Elsősorban le szeretném szögezni, hogy az új javaslatok jelenleg az előkészítés szakaszában vannak. Kidolgozásukban részt vesz számos tudományos munkahely és társadalmi szervezet, tekintetbe veszik a külföld, főleg a szocialista országok tapasztalatait. Nagyon ösztönzően hatottak ránk a Szovjetunióban a népi képviselők választásának előkészületei és lebonyolítása, amelynek során alkalmazták az elmélyülő szocialista demokrácia sok új elemét. Ezeket az ösztönzéseket csakúgy, mint a hazai pótválasztások tapasztalatait, hasznosítani fogjuk az új választási törvények kidolgozásában. Az első javaslatokkal foglalkoztunk a CSSZSZK NF KB Elnökségének januári ülésén, amelyen az Elnökség tagjainak számos javaslata és észrevétele hangzott el. A választási törvények módosítása keretében fontolóra vettük például a választókörzetekben a többes jelölés bevezetését. Ez esetben tehát a jelöltek száma meghaladná a mandátumok számát. Ezzel összefüggésben mérlegeljük azt is, hogy a meg nem választott képviselőjelöltek pótképviselőkké válnának, akik a képviselői madátum megszűnésekor automatikusan betöltenék a megüresedett képviselői posztot. Ez akkor lenne lehetséges, ha elérnék az érvényes szavazatok felén túli többséget, amit a jelenlegi választási rendszertől eltérően az új lehetővé fog tenni. Ezáltal elesnének a pótválasztások. Megítéljük azt a lehetőséget is, hogy további szubjektumokra kiterjesztenénk a képviselőjelöltek javasolásának jogát, a nemzeti bizottságok választásánál 18 évre csökkentenénk a megválasztható személyek korhatárát. Az előkészített változások elsőrendű célja elmélyíteni a nemzeti bizottságok és a törvényhozó testületek általános választásának demokratizmusát. A választási törvények módosításának javaslatát országos vitára bocsátjuk, s a lakosok javaslatai és észrevételei alapján kiegészítjük, majd a Szövetségi Gyűlés elé terjesztjük. A washingtoni Worldwatch Institute jelentése szerint az USA-ban a háztartások által élelmiszerre, italra fordított összeg 10 százaléka azok csomagolására esik. A lakosság csomagolásra fordított összkiadása 1986-ban csaknem 23 milliárd dollárt tett ki. A jelentés azt is megállapította, hogy „Egy San Francisco nagyságú város több alumíniumot dob el, mint ameny- nyit egy kis bauxitbánya termel, és több papírt, mint amennyit egy tekintélyes méretű erdőből elő lehet állítani." Becsléseik szerint, ha nem bauxitból, de a szemétbe dobott konzervdobozból stb. állítanák elő az alumíniumot, akkor az energiafelhasználást s a levegőszennyezést 95 százalékkal lehetne csökkenteni. A városi agglomerációk kialakulása előtt, mikor a paraszti közösségek önellátóak voltak, megtermelték az önellátáshoz szükséges élelmiszert, szinte semmi sem veszett kárba. Az élelmiszerhulladékot feletették az állatokkal vagy komposztálva trágyázásra használták. Az üvegnek, bádogdoboznak pedig mindig akadt helye a gazdaságban. Amióta azonban a lakosság nagy része szinte mindenütt- egyre inkább a harmadik világban is- a városokba tömörül, egészen más szokások, magatartásformák alakulnak ki. S ahogy növekszik a nők foglalkoztatottságának aránya, úgy emelkedik a kész- és félkész élelmiszerek iránti igény is. Nem csoda tehát, ha a fejlett ipari városokban az egy főre jutó napi ' hulladéktermelési ráta megközelíti az 1-2 kilogrammot (New York 1,8; Hamburg 0,85 kg). Ennek a szemétnek egyik felét az élelmiszermaradékok, s különféle kerti hulladékok, a másikat pedig a csomagolóanyagok képezik. Az utóbbi negyedszázad folyamán a szemétben főleg a műanyagok részaránya növekedett. Ezek sem a napfény, sem a mikroorganizmusok hatására nem bomlanak le. így a szállításon, tároláson túl további környezeti problémát is jelentenek. Hasonló gondokkal küzdünk mi is, hiszen Csehszlovákia lakosainak egy főre jutó évi szilárd háztáji hulladéktermelése 230, azaz napi 0,62 kg. A kialakult helyzetet súlyosbítja az a tény is, hogy az évente keletkező 3,5 millió tonnányi háztáji hulladéknak 95 százalékát - egyéb lehetőségek hiányában - tárolni kell. A szemét jelentős része azonban nem a hatóságilag kijelölt tárolóhelyekre kerül, hanem vadlerakatok formájában gyakran a legváratlanabb helyen - folyók, patakok árterületén, talajvízzel elárasztott kubikgöd- rökben, védett területek közelében stb.- csúfítja a tájat. Nem ritkán maró füst lebeg a napokig égő szeméthegyek felett, s a tökéletlen égés során nagy mennyiségű veszélyes anyag kerül az atmoszférába, hogy később ¡misszió formájában további károkat okozzon, (gy a kommunális hulladék, amely egyébként jelentős másodlagos nyersanyagforrás környezetünket nemcsak esztétikailag rontja, de rontja a talaj, a víz, a levegő minőségét is. A helyi nemzeti bizottságok egyik feladata, hogy a vadlerakatok kialakulását megakadályozzák, a meglévőket pedig felszámolják. Ez az igyekezetük azonban gyakran szélmalomharcnak bizonyul. így van ez például a Kelet-szlovákiai kerületben is, ahol tavaly 158 ilyen lerakatot sikerült ugyan felszámolni, de másutt rövid idő alatt csaknem ugyanannyi képződött. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tudatosítva a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát, úgy döntött, hogy 1989. május 1-ig fel kell számolni a városok környékének valamennyi rendezetlen, hatóságilag nem engedélyezett szemétle- rakatát. Elrendelte továbbá, hogy a helyi nemzeti bizottságok minden községben jelöljenek ki szeméttároló helyet, s következetes szankciókat, pénzbeli bírságot érvényesítsenek azokkal az állampolgárokkal szemben, akik fegyelmezetlen és felelőtlen magatartásukkal vadlerakatokat hoznak létre. Megjegyzendő, hogy a helyi nemzeti bizottságok mindeddig nem jártak el ellenük kellő eréllyeí, s csak a legritkább esetben bírságoltak. A környezet- szennyezők leleplezésében számítanak a Szlovák Természet- és Tájvédelmi Szövetség tagjainak közreműködésére is. Az adminisztratív jellegű intézkedéseken túl megtették az első lépéseket a kommunális hulladékok hasznosításának érdekében is. Míg 1985-ig Szlovákiában a keletkezett összmennyiségnek csak mintegy 5 százalékát hasznosították, a 8. ötéves tervidőszak végén a hasznosítási aránynak el kell érnie a 10,9, az ezredfordulón pedig az 50 százalékot. Ezzel a programmal összhangban már az idén májusban megkezdi működését a Kassán (Koáice) felépített hulladékégető. A következő ötéves tervidőszakban pedig Poprádon kerül sor egy hasonló létesítmény felépítésére. A Kelet-szlovákiai kerületben tervbe vették a tárolt kommunális hulladék hasznosítását is. A Kassa melletti myslavai szeméttelepen fúrások segítségével megállapították, hogy a depóniumban a földgázéhoz hasonló hóértékű, nagy mennyiségű gáz képződött, amely 25 éven keresztül biztosítja a közelében lévő kassai Lunik IX. lakótelep fűtését. A kazánházak berendezése erre kisebb átalakítások után alkalmassá tehető. A gáz hasznosításához szükséges kompresszorállomást Magyarországról importálják, ahol már hat városban hasznosítják hasonló módon a szeméttelepeken rejlő energiát. -prelőkészítés és kiválasztás alapján kerülhetnek a párt soraiba a legjobbak, legyenek akár munkások, szövetkezeti dolgozók, értelmiségiek, fiatalok vagy nők. Az SZLKP KB ülése a pártmunka minőségére a 8. ötéves terv feladatai teljesítése szempontjából is nagy figyelmet fordított. A pártszervezetek talaján, tanácskozásain meg kell vitatni azt is, hogyan teljesítik feladatukat a gazdasági szervezetek. A gazdasági szférában dolgozó kommunisták látószögében a kongresszusra készülve ott kell szerepelnie a hazai piac ellátásának, a kivitel teljesítésének, a beruházási építkezések, a komplex lakásépítkezések és a környezetvédelmi akciók kérdésének is. Az ülés hangsúlyozta, hogy a gazdaság jelenti küzdelmünk fő, döntő tényezőjét, ezen múlik az átalakítás sikere. Mindenképpen növelnünk kell Szlovákia gazdaságának teljesítményét. Szlovákia pártszervezetének feladatai sorában a CSKP XVIII. kongresszusára valamint az SZLKP kongresszusára készülve fontos helyet foglal el politikai rendszerünk cselekvőképességének fokozása. Ebből a szempontból nagy jelentőségű a CSKP KB Elnökségének, a Nemzeti Front és a benne tömörülő szervezetek aktivizálásáról kiadott dokumentuma. A dokumentum egyhangú támogatásra talált és hozzájárult e szervezetek sajátos körülmények között kifejtett tevékenységének fokozásához. Még mindig sok a zavaró mozzanat, amely akadályozza az eredeti cél elérését, a Nemzeti Front részvételét a politika létrehozásában, megvalósításában és ellenőrzésében. Elsősorban a társadami szervezetek alapszint- ' jén érezhető ez, amelyeknek nevelő, tömegpolitikai és szervező munkájukkal kellene a dolgozók számára nagyobb teret teremteni a társadalom irányításában, a gazdasági feladatok teljesítésében és az emberek élete fontos kérdései megoldásában való részvételre. Társadalmunknak már vannak tapasztalatai a szakszervezetek részvételével kapcsolatban a szocialista önigazgatás szerveinek megválasztása előkészítésében és lebonyolításában. Azonban az önigazgatás szerveinek és a szakszervezeti mozgalomnak a szerves együttműködésére kell továbbra is törekednünk, úgy, hogy teljes mértékben elérhessük a célt, a dolgozók nagyobb részvételét az irányításban, a munkafolyamatokban a magasabb hatékonyságot, az érdemek szerinti jutalmazást, a szocialista demokrácia további fejlesztését. Az ülés kritikusan foglalt állást a dolgozók kezdeményezése különböző, hatékonyabb formáinak hosszadalmas keresésével, az állami vállalatokban szervezett szocialista versenymozgalmakkal kapcsolatban. Nagyon időszerű, komoly, de hosszúlejáratú feladat az ifjú nemzedék nevelése. Mindannyiunk, az egész társadalom törekvésévé kell válnia, hogy a fiatal emberek olyan öntudatos és tevékeny állampolgárokká fejlődjenek, akik határozottan kapcsolódnak be a társadalom életébe és az átalakításba. Megbocsáthatatlan hiba lenne, ha kitérnénk az ifjúsággal folytatott párbeszéd elől, történelmünkkel, jelenünkkel és jövőnkkel kapcsolatos kérdéseik elől. A fiatal emberek nyílt választ várnak problémáikra és kérdéseikre. Egész felelősségünkkel kell megtanulnunk a nyílt párbeszédet, s meggyőző érvekkel menni közéjük szocialista társadalmunk mai nagy lehetőségeit és távlati fejlődését illetően. Azoknak a feladatoknak az Összegezésekor, amelyek a CSKP XVII. kongresszusa irányvonalának teljesítéséből a nemzeti bizottságokra hárultak, az SZLKP KB ülése többek közqtt azt is hangsúlyozta, hogy még nem értük el a kellő változást a nemzeti bizottságok kiszélesített jogkörének érvényesítésében a szociális és gazdasági fejlődés irányítása területén. Továbbra is időszerű feladat a lakosság életkörülményeinek javítása, a fölmerülő problémák gyors megoldása. Elsősorban azonban arról van szó, hogy a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták összpontosítsák figyelmüket a szocialista demokrácia elmélyítésére, a dolgozók részvételének növelésére a közérdekű ügyek intézésében. A lakossággal olyan kapcsolatrendszert kell kiépíteni, amely biztosítja: a nemzeti bizottságok minden fontos döntés előkészítésekor kikérik a polgárok véleményét, rendszeresen informálják őket. Életünkben, munkánk egéáz rendszerében be kell lépjen a párbeszéd, amelyet a szocialista pluralizmus szellemében kell folytatni és fejleszteni. Mindez kétségtelenül elősegíti, hogy növekedjék a Nemzeti Frontba tömörülő szervezetek munkájának színvonala és ezáltal természetes módon kialakuljon a polgárok szükségleteinek és érdekeinek respektálása. A feladatok igényessége miatt még nagyobb hangsúlyt kap az ideológiai munka. Az aktívaértekezleteken, szemináriumokon és iskolázásokon kívül meg kell teremteni a párbeszéd más lehetőségeit is, s az emberek aktivizálása céljából tökéletesebben ki kell használni az informáltságot és a nyíltságot. Szükséges rugalmasabban reagálnunk az alapvető társadalmi változásokra, amelyekre az átalakítás körülményei között sor kerül. A társadalmunk komplex forradalmi átalakításáért és további fejlődése meggyorsításáért folytatott küzdelemben zavaró szándékkal beléptek - aktivizálódásukkal, illetve konkrét tevékenységükkel - különböző ellenállási csoportok és illegális egyházi csoportosulások is. Céljuk világos: élősködni akarnak és hasznot húzni a hiányosságokból, s az átalakítás és demokratizálás folyamatát társadalmunk destabili- zálására használni ki egyidejűleg. Az emberek döntő többsége elítélte ezt a tevékenységet. De elítélő magatartásukhoz átgondolt, offenzív hozzáértő módon kell kapcsolódni. Annál is inkább, mert a Szlovákiában működő illegális egyházi csoportosulások tevékenységükkel azt az egyértelmű célkitűzést követik, hogy aktivizálódjék a politikai kleri- kalizmus. Elkerülhetetlenné vált, hogy ne csak a párt, hanem az egész ideológiai front harcba szálljon ezekkel az opozíciós erőkkel. Olyan módon kell megvalósítani a társadalom komplex forradalmi átalakítását, mint ahogy a CSKP KB Elnökségének a februári győzelem 40. évfordulója alkalmából közzétett Felhívására reagált spontán módon a közvélemény, amelyre csak a bizalom és az alkotó légkör körülményei között válhatott lehetővé. A demokrácia elmélyítése.nem más, mint a jogok tudatos, érvényesítése és a feladatok teljesítése rend és fegyelem. A CSKP KB áprilisi ülésének eredményeiről való eszmefuttatásunk főként a pártkongresszus előkészítő időszakában és társadalmunk fejlődésének távlatai szempontjából nem lenne teljes, ha nem gondolkodnánk el újra a párt nemzetiségi politikájának lenini alapelveiről, amelyeket érvényesítünk. Igen, nem zárkózhatunk el és soha nem is fogunk elzárkózni a problémák megoldása elől, amelyeket a fejlődés hoz magával, hanem lenini internacionalista alapállásból közelítünk majd feléjük. Azon igyekszünk, hogy nemzeteink és nemzetiségeink baráti együttélését ne zavarja meg semmi. Annál is inkább, mivel az antikommunista erők és bizonyos egyének egészségtelen indulatokat próbálnak szítani és helytelen eljárásokat szorgalmazni. Érdekes, megismételhetetlen korban élünk, melynek jellegét társadalmunk forradalmi átalakítása határozza meg. Annak sikeres lefolyása sok szempontból kihat pártszervezeteink életére és a pártmunka egészére. Ezért olyan fontos az évzáró taggyűlések alapos és sokoldalú előkészítése. A taggyűléseken nem engedhető meg semmiféle felületesség vagy formalizmus. Annak semmi értelme, hogy fejlődésünket ellentétektől, akadályoktól és problémáktól mentes folyamatnak tekintsük. Éppen ellenkezőleg. Mindenütt, mély, a valóságot tükröző és igaz elemzést kell készíteni, arról a környezetről, amelyben az érintett párt- szervezet tagjai élnek és dolgoznak. Csak akkor érhetjük el ezt, ha az évzáró taggyűlések előkészítésekor és lebonyolítása során igényes, kritikus és önkritikus lesz a légkör. Ez az optimális azért is, mert mobilizálhatja a kommunistákat a feladatok megoldására és a határozat következetes teljesítésére, amelyet ezeken a tanácskozásokon fogadnak el.
