Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-18 / 91. szám, kedd

Bútorgyáriak sikere Tavaszi szél vizet áraszt.. A füleki (Fil’akovo) Béke Bútor­gyár dolgozói tartották szavukat, melyet a tavalyi év első félévének értékelésekor adtak. A második fél­évben elért eredményeikért a járási pártbizottság elnöksége ismét a bú­torgyár dolgozóinak ítélte oda a bo- gorogyicki dolgozók vándorzászla­ját. A testvérjárás kitüntetését 106 százalékos tiszta teljesítménnyel, 102,4 százalékos munkatermelé­kenységgel és 105,8 százalékos ha­szon elérésével érdemelték ki. A raktárállomány tervét 96,7 száza­lékra teljesítették. Az elért eredmé­nyekhez nagyban hozzájárult a dol­gozók . munkakezdeményezése, a Szakszervezetek Központi Taná­csa felhívásának eleget téve vállalá­Régi tárgyak, eszközök kiállítása A tardoskeddi (Tvrdoáovce) nyugdíjasok érdekes kiállítást ren­deztek. összegyűjtötték a köz­ségben még fellelhető régi háztartá­si és mezőgazdasági eszközöket, különféle ruhadarabokat, használati tárgyakat, régi fényképeket, és eze­ket kiállítva, két hétre honismereti múzeummá változtatták a helyi nyugdíjasklub két helyiségét. A nagyközség lakosai élénk ér­deklődést tanúsítottak a kiállított tár­gyak iránt, melyeket az idősebb kor­osztály tagjai némi nosztalgiával, a fiatalok pedig kíváncsian néztek meg. Az iskolások részére a kiállítás megtekintése felért egy honismereti kirándulással, hisz az őseik által használt, de ma már ismeretlen tár­gyak nevét tanulták meg. Láthatták például a cseréphordót, a nádvágót, a nádtörőt, a vályogvetőt, a csősz­ostort, a gerebent, a guzsalyt, a vás- kát, a kacit, a fíketőt, stb. melyeknek rendeltetését Vincze Károly nyugdí­jas - a kiállítás fő szervezője - ma­gyarázta meg. Köszönet és elismerés illeti a kiál­lítás szervezőit, a nyugdíjasklub ve­zetőségét azért a hasznos rendez­vényért, mellyel példát mutattak a fiataloknak a hagyományőrzés és őseink munkájának megbecsülésé­ben- Csomó Magda A Tőketerebesi (Trebisov) Járási Szolgáltató Vállalat királyhelmeci (Král’ovsky Chlmec) üzeme perbenyi- ki (Pribeník) kertészetének tíz dolgo­zója különféle virágokat termeszt üvegházakban, fóliasátrakban és szabadban. A Bodrogközben lévő - Királyhelmecen, Ágcsernyón (Öier- na nad Tisou) és Bodrogszerdahe- lyen (Streda nad Bodrogom) - saját üzleteiket látják el cserepes és vágott virágokkal. A vállalatok és intézmé­nyek munkakörnyezetének szépíté­sére felajánlják szolgáltatásukat, mely parkosítással és virágok ülteté­sével is össze van kapcsolva. A felvé­telen Telech Éva, Juhász Eleonóra s Füstüs Ágnes az üvegházi palántá­kat pikírozzák. Jozef Bumbera felvétele sukat a februári győzelem 40. évfor­dulója tiszteletére 209,8 százalékra teljesítették. A vándorzászlót a járási pártbi­zottság vezető titkára adta át Franti- §ek Jánoéíknak, az üzem igazgató­jának. Nagy Ferenc Gáspár Edit felvétele A Csemadok KB népdal és nép­zenei versenyének idei évre meghir­detett XI. évfolyamát a Dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) járásban az udvarnoki (Dvorníky na Ostrove) művelődési házban rendezték meg. Az érdeklődők VI kategóriában szép és igen érdekes népdalokat és nép­zenét hallhattak. A versenyen részt­vevő 23 csoportból a bírálóbizottság 15 csoportot javasolt tovább a terü­leti döntőbe, mely szeptemberben Dunaszerdahelyen lesz megtartva további két járás részvételével. Tóth Géza A Galántai (Galanta) járás elő­döntőjének színhelye a jókai (Jelka) művelődési ház volt. Száznyolcvan versenyző népdalokat, népi tánco­kat és szokásokat mutatott be. A né­zők körében legnagyobb sikert a vágkirályfai (Král'ová nad Váhom) citerazenekar aratta. A nemzetközi összetételű zsűri kiemelte a rendez­vény magas színvonalát és egyben méltányolta a Csemadok-szervezet igyekezetét a szocialista kultúra fel­virágoztatásában. Gáspár Lajos A szövetkezeti kereskedelem négy évtizede Nagykaposon (Veiké Kapuáany) negyven évvel ezelőtt kezdte meg működését a Jednota fogyasztási szövetkezet. Ennek jegyében ismer­tette Béres Pál, a helyi felügyelőbi­zottság elnöke a tavalyi év gazdál­kodásának eredményeit. A szövet­kezet megalakulásakor négy fű­szerüzlettel indult el a szocialista szövetkezeti kereskedelem. Jelen­leg 28 üzlet és 7 vendéglátóegység szolgálja a város környékének lako­sait. A kiskereskedelmi forgalom ter­vét 102 százalékra, azaz 178 millió koronára teljesítették. A beszámoló­ban külön kiemelték az áruház kol­lektíváját, mivel hatmillió koronával túlteljesítette tervét. Kamenca Te­réz, az áruház vezetője még Cseh­országból is biztosított áruszállít­mányt. A szövetkezet fennállásának 40. évfordulója alkalmából a nagykaposi felügyelőbizottság felhívással fordult a többi felügyelőbizottsághoz, hogy tevékeny hozzájárulásukkal minden üzletben biztosítsák a pénzügyi fe­gyelem betartását. Minden üzletve­zetőtől azt kérik, hogy jobb munka- szervezéssel, gondos áruátvétellel, a higiéniai fegyelem megtartásával igyekezzenek a pénzügyi fegyelmet biztosítani a kollektíva tagjaival együtt. Reméljük, ezek betartásánál az áruszállítóknál és a nagykereske­delmi vállalatoknál is megértésre, szorosabb együttműködésre talál­nak, s ezek javítani fogják a szövet­kezeti kereskedelem szolgáltatásait, s a vásárlók igényeit még jobban ki tudjuk elégíteni. SZABÓ JÓZSEF Gondoskodás és egészségmegőrzés A Vöröskereszt naszvadi (IMesvady) alapszervezete Dibusz Lídia vezetésével már évek óta a Komáromi (Komárno) járás élen járó szervezetei közé tartozik. Természetes tehát, hogy az évzáró tag­gyűlésen az elnök sokrétű tevékenységről számolhatott be. A szervezet, melyet 13 tagú vezetőség irányít, a szociális gondoskodás terén jeleskedik. A helyi nemzeti bizottsággal karöltve 102 esetben látogattak meg idős polgárokat. Gyakran felkeresik a hátrá­nyos helyzetű családokat, köztük három olyan családot, ahol a szülők alkoholisták. Két család gyermekeit már elhelyezték egy gyermekotthonban. Két ápolónő rendszeresen gondoz két idős embert. A Tisztelet az időseknek mozgalom kere­tében a szervezet tagjai állandó jelleggel részt vesznek a jubileumi ünnepségeken. A nőszövetség alapszervezetével együtt kirándulást szerveztek és beszél­getést rendeztek több hazai íróval. Fekete Zoltán, a szervezet tagja a nyuguijasMub- ban Az ember és a környezetvédelem címmel előadást tartott. A környezetszépítési munkákban hét­száz órát dolgoztak le. Kilencvenhat ön­kéntes véradójuk van. Sajnos, a fiatalokat nem sikerült bevonni az akcióba. Hasonló a helyzet a különféle sportrendezvénye­ken is, ahol nem tudják megszervezni az egészségügyi felügyeletet, noha nagyon sok fiatal ápolónő él a községben. A körzeti orvos előadásokat tartott az efsz-ben korunk betegségeinek megelő­zéséről. A vitákban kiemelte, hogy nagy­mértékben növekszik a magas vérnyomá­sú lakosok száma, s ezt a rohanó élet­módnak tulajdonította. Furcsának tartja, hogy a golyva is sok embert kínoz a falu­ban, bár már van egészséges ivóvíz, és a jódozott konyhasó is segít a betegség megelőzésében. Tanulságos filmvetítés gazdagította az előadásokon megjelentek egészségmegőrzésére vonatkozó ismere­teit. Tóth Jánosné özvegyi nyugdíj Cs. E.: 42 éves vagyok. A'férjem négy éve halt meg. A lányom nem­sokára befejezi a középiskolát. Mi­előtt megözvegyültem, 504 korona részleges rokkantsági nyugdíjat kaptam. Ezt az özvegyi nyugdíj megítélése után 277 koronára csök­kentették. A munkahelyemen napi 4 órát dolgozhatok, s 930 koronát kereshetek. Azt szeretném tudni, kaphatok-e özvegyi nyugdíjat az­után is, hogy a lányom befejezi az iskolát? Az özvegyi nyugdíjra való jogigé­nye megszűnik, ha a lánya befejezi az iskolát. A jogigénye azonban megújulna, ha az említett időponttól számított két éven belül elismernék, hogy teljesen rokkant, esetleg ha - akár a két év letelte után is - ismét gondoskodni kezdene legalább egy ellátatlan gyermekről. Hogyan végrendelkezzünk? D. I.: 70 éves múltam, s a felesé­gem sem sokkal fiatalabb. A gyer­mekeink közt a vagyonúnkat nem egyformán akarjuk elosztani. A járá­si közjegyzőhöz azonban már nincs erőnk elmenni - beteg a feleségem és magam is. Valamikor saját kezű­leg is meg lehetett írni a végrendele­tet. Változott ebben valami? Hogyan végrendelkezhetünk? A törvény jelenleg is szabályozza azt a lehetőséget (jogot), hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedéssel rendelkezzen vagyonáról, illetve ar­ról, mi legyen vagyonával halála után, ki és hogyan részesüljön va­gyontárgyaiból. A törvény a végrendelet két - jo­gilag teljesen egyenlő - alapját is­meri; a saját kezűleg írt végrendele­tet (magánvégrendeletet) és a köz­jegyző előtt jegyzőkönyvbe mondott végrendeletet. Egy iratot általában csak akkor lehet magánvégrendelet­nek tekinteni, ha azt az örökhagyó az elejétől a végéig saját kezűleg írta (tehát az írógéppel, esetleg más személy által megírt vagy feljegye­zett végrendelet nem fogadható el végrendeletként még akkor sem, ha azt az örökhagyó akár tanúk előtt a sajátjának ismeri el, aláírja, s az aláírást hitelesítteti), aláírta lehető­leg a teljes nevével, ellátta keltezés­sel, és az iratból kitűnik, hogy a va­gyonáról, esetleg annak egy részé­ről rendelkezik halála esetére, s az is, kit (kiket) nevez örökösének. A fent említett alaki szabályok bármelyikének megsértése a vég­rendelet teljes érvénytelenségét eredményezheti. A korábbi szabályozással szem­ben tehát a tanúk jelenléte hatályos jogunk szerint már nem feltétele a végrendelet érvényességének, de nem is lehet a tanúk előtt érvényes szóbeli végrendeletet tenni. Meg kell említenünk még egy jelentős válto­zást; korábban a házastársak írhat­tak közös végrendeletet. A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv azonban úgy rendelkezik, hogy, „több örökhagyó közös végrendele­te érvénytelen“. Hatályos jogunk szerint tehát mindkettőjüknek külön kell végrendelkezniük, külön vég­rendeleteket kell írniuk. Fel kell egyben hívnunk a figyel­met arra is, hogy végrendelkezési szabadságát jelentősen korlátozza a leszármazók kötelesrészéről szóló rendelkezés (lásd a Polgári Tör­vénykönyv 479. paragrafusát), amely szerint a leszármazóknak, akár az örökhagyó akarata ellenére is, meg kell kapniuk kötelesrészüket. A kötelesrész mértéke szempontjából különbség van a kiskorú és a nagykorú leszármazók örökrésze között. Köteles­részként a kiskorú leszármazót legalább annyi illeti meg, amennyi törvényes örök­része lenne, vagyis amennyit akkor örö­kölne, ha egyáltalán nem lenne végren­delet. A nagykorú leszármazó kötelesré­szének mértéke a törvényes örökrészé­nek háromnegyede. Ha az örökhagyó a végrendeletével nem juttat a leszárma- zójának annyit, amennyi annak kötelesré­sze, a végrendelet a kötelesrészből hi­ányzó részben érvénytelen, s a leszárma­zó (örökös) a végrendelet ellenére is követelheti kötelesrésze kiadását (hacsak nem vált öröklésre érdemtelenné vagy ha az örökhagyó nem tagadta ki - ezekkel az esetekkel azonban az ön levelére vála­szolva fölösleges foglalkozni). Az említett részleges érvénytelensé­get az öröklés (hagyaték) ügyében eljáró közjegyző viszont csak akkor veszi figye­lembe, ha a kötelesrészre jogosult örökös hivatkozik az érvénytelenségre. Mennyi is tehát az, amennyivel szaba­don rendelkezhet végrendeletében? Ha két nagykorú gyermeke van, ők az ön feleségével együtt örökölnének, mégpe­dig egyenlő arányban (mindegyikük a ha­gyaték egyharmad részét). A felnőtt gyer­mek törvényes örökrésze ebben az eset­ben a hagyaték 1/3 része, kötelesrésze pedig törvényes örökrészének háromne­gyede, vagyis a hagyaték 3/12 része. Mivel a házastársa nem jogosult köteles­részre, a felesége törvényes örökrészével szabadon rendelkezhet, s a vagyonát két felnőtt gyermeke között úgy is megoszt­hatja, hogy az egyiknek vagyona 3/12 részét juttatja (a kötelesrészt), a másik­nak pedig vagyona 9/12 részét (vagyis a teljes örökrészét, továbbá a felesége teljes örökrészét és azt a bizonyos egyne­gyedet, mellyel előző gyermeke törvé­nyes örökrészét megrövidítheti). Ennél egyenlőtlenebb megosztás, mint már em­lítettük, érvénytelen lenne. Azonnali hatállyal K. S.: 1989 márciusában kértem a munkaviszonyom megszüntetését. A felmondásomat természetesen írásban és postán küldtem el, s azt a munkáltatóm másnap meg is kapta. Azt szeretném tudni, hogy a törvénymódosítás érvény­ben hagyta-e azt a rendelkezést, hogyha a munkáltató 15 napon belül nem vála­szol, azonnali hatállyal megszűnik a mun­kaviszony. Mellesleg megjegyzem, a fel­mondásomban nem írtam meg, mely nap­tól szüntetem meg a munkaviszonyomat. Volna még egy kérdésem, mellyel talán már elkéstem, hiszen a felmondásomat már elküldtem. Van-e valami más módja is a munkaviszony azonnali hatályú meg­szüntetésének és mi? A munkáltatója nem köteles válaszolni a felmondásra. A felmondás egyoldalú jogügylet (ugyanúgy, mint például a vég­rendelet), s ezért érvényességének nem feltétele az, hogy bárki más jóváhagyja, beleegyezzen. Munkaviszonya tehát nem szűnik meg a 15 nap elteltével. A munka- viszony megszűnése a felmondási idő elmúlásához kapcsolódik. Ha a felmon­dást márciusban kézbesítette a munkálta­tójának, a felmondási időt április elsejétől számítják, s május 31-én telik le (egysé­gesen két hónapos felmondási időről ren­delkeznek az új szabályok). A 15 napi válaszadási határidőről a Munka Törvénykönyve hatályon kívül helyezett 43. § (4) bekezdése rendelke­zett, mégpedig a munkaviszonynak meg­állapodással történő megszüntetésével kapcsolatban (ha a dolgozó írásban kér­vényezte a munkaviszonya megszünteté­sét egy adott időponttól, és a munkáltató a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül nem utasította el kérvényét, a munkaviszony megállapodással szűnt meg a kérelemben megjelölt napon). Azonnali hatállyal azonban a 15 napi válaszadási határidő hiábavaló leteltével sem szűnt meg a munkaviszony - csak a kérelemben megjelölt napon. Ami a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését illeti, a Munka Törvény- könyvének módosítása nem érintette a Munka Törvénykönyve 54. § (1) és (2) bekezdését. Az említett rendelkezések szerint a dolgozó azonnali hatállyal szün­tetheti meg munkaviszonyát, ha a munká­ját orvosi szakvélemény szerint nem vé­gezheti tovább egészsége komoly veszé­lyeztetése nélkül, s a munkáltatója a szakvélemény előterjesztésétől számí­tott 15 napon belül nem helyezte őt át más, számára megfelelő munkakörbe. Annak a dolgozónak, aki azonnali hatály- lyal szüntette meg munkaviszonyát, joga van a felmondási idő tartamára a havi átlagkeresete összegében járó munka­bér-megtérítésre. A munkaviszony azon­nali hatályú megszüntetését írásban kell megtenni, feltüntetni benne az indokot és kézbesíteni a munkáltatónak, különben érvénytelen. Az eredetileg feltüntetett in­dokot utólag nem lehet megváltoztatni. A munkaviszony azonnali hatályú meg­szüntetésének (ha teljesítve vannak az említett feltételek) nem lenne akadálya az, hogy márciusban felmondást kézbesí­tett munkáltatójának. A munkaviszony megszüntetésére irányuló jogügyletek (jogcselekmények) érvényességét önálló­an kell elbírálni. A felmondás beadása sem akadályozza például azt, hogy a dol­gozó mindjárt másnap írásbeli kérvénnyel forduljon munkáltatójához a munkavi­szony megállapodással történő megszün­tetése céljából (s természetesen felmond­hat akkor is, ha előzőleg kérelmezte a munkaviszonya megszüntetését). (m-n.) ÚJ SZÍ 6 1989. IV.

Next

/
Thumbnails
Contents