Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám, szombat
Népességfejlődésünk felkiáltójelei A népesség vagy közhasználatú szóval a lakosság bizonyos területen élő emberek összessége. Termelőkből és fogyasztókból tevődik össze s ebből is nyilvánvaló, hogy alakulásának és jelenségeinek nyomon követése és természetesen kilátásainak prognosztizálása elhanyagolhatatlan tennivaló. Minden mástól eltekintve, a szó szoros értelmében lét- fontosságú. Manapság az ezzel kapcsolatos világstatisztikák két el- lenpólusos veszélyre utalnak. Az egyik oldalon vannak olyan, főleg a gazdasági fejlődés alacsonyabb fokán álló országok, amelyekben felvették vagy fel kellene venni a harcot az életszínvonalra kedvezőtlenül ható túlnépesedéssel. S ez csakúgy létkérdés mint azoknak a fejlett vagy fejlettebb országoknak helyzete, amelyekben a népesség már nem gyarapodik, hanem csökken, ami hosszabb távon megkérdőjelezi a jövőt. Az előbbiekre a sok közül példa Kína és India, az utóbbiakra pedig a nyugat-európai országok közül az NSZK, Ausztria és Nagy-Britannia, a szocialista világközösségben pedig Magyarország és az NDK. Hol helyezkedünk mi? Országunk a további társadalmi és gazdasági fejlődés koncepciójának egyik alapját képező népesség számbeli alakulását tekintve nagyjából a fejlett országok derékhadában foglal helyet. Persze ez annak tudatosításával érvényes, hogy nincs messze az az idő, amikor gondjainkat tetézni fogja a lakosság apadása s ennek kedvezőtlen kísérőjelenségei. Egyebek között a hatvan éven felüliek számának gyarapodása s ezzel szemben a gyerekek és a fiatalok csoportjának megcsappanása. Ez nyilván - s nem a ködbe vesző távoli jövőben - joggal előrevetít nemzet- és nemzetiségféltő aggodalmakat is. Egyébként tanulságos a közelmúltra visszatekintés is. Csehszlovákia lakossága a hatvanas évek első felében évi 0,73, a második felében jóval kisebb arányban, 0,28 százalékkal, a hetvenes évek első felében ismét erőteljesebben, 0,6, a második felében pedig 0,68 százalékkal, majd a nyolcvanas évek első felében megint mérsékeltebben, 0,43 százalékkal gyarapodott. A fejlett nyugati tőkés országok népessége az 1980-1985-ös években ugyan átlagosan kedvezőbben alakult (0,71 százalékos növekedés), viszont tény, hogy e közösség már említett néhány országában 0,01 és 0,18 százalék közötti lakosságcsökkenés következett be. Ez utóbbihoz képest tehát helyzetünk kedvezőbb volt. Sőt, egy másik jelentős mutatóban - a 14 éven aluliak és a 60 éven felüliek kategóriájában - sem álltunk rosszul. Alapul véve az 1980-as esztendő adatait megállapíthatjuk, hogy nálunk Nyugat-Európához viszonyítva nagyobb volt az említett korú gyerekek és serdülők hányada (24, illetve 20,9 százalék) s kisebb a hatvan éven felülieké (17, illetve 20,1 százalék). Igaz ugyan, hogy a szocialista országok átlagához képest a 14 éven aluliak korosztályában ez a hányad egytized százalékkal kisebb, s ezzel szemben a hatvan éven felüliek korosztályaiban jóval, 2,3 százalékkal nagyobb volt, ami kedvezőtlen, de az összkép még így sem adott okot komolyabb nyugtalanságra. Az utóbbi időben azonban nyilvánosságra jutottak nálunk olyan adatok és tények, amelyek népességünk alakulásának nem éppen rózsás kilátásaira utalnak. Ide soroljuk az egyik oldalon azt, hogy a leggyakoribb végzetes kimenetelű szív- és érrendszeri, továbbá a daganatos betegségek számarányát tekintve világviszonylatban is a leginkább sújtott országok között foglalunk helyet, ami csökkenti esélyeinket. De van más elgondolkoztató körülmény is. A Szövetségi Statisztikai Hivatal kidolgozta s nagy vonalakban nyilvánosságra is hozta azt a prognózist, amely egészen 2010- ig térképezi fel népességünk várható számbeli fejlődését, ez esetben jobban mondva alakulását. A tanulmány három változatban készült el. Az első - kissé leegyszerűsítve a dolgot - borúlátó, a második derűlátó, a harmadik pedig átlagos becsléseket összegez. Mi ez utóbbiból indulunk ki. Nyugtalanító apadás Eszerint mérsékelten csökkenni fog az élveszületések, a közép-korúak korosztályában az elhalálozások száma - s továbbra is a csecsemőhalandóság. Mindent egybevetve 2010-ig, 1986-hoz képest - s ez már igen komoly dolog - feltehetően 5,9 százalékkal vagyis abszolút számmal kifejezve 914 ezer fővel fog gyérülni országunk lakossága. Az élve született gyerekeknél a várható helyzet az, hogy számuk csaknem az ezredfordulóig növekedni fog, majd fokozatosan jelentősen visszaesik. A kérdéses időszak végén e felmérés szerint a 15 éven aluli gyerekek és serdülők a nyolcvanas évek derekához képest a'népesség- nek már nem az egynegyedét, hanem csak az egyötödét fogják kitenni. Ugyanakkor éves átlagban az elhalálozások száma 186 ezerről 198 ezerre növekszik. További várható jelenség, hogy míg az ezredfordulóig gyarapodni fog a munkaképes lakosok száma, addig 2000 után e tekintetben is csökkenés következik be. Végső soron mind több lesz az idősebb korosztályokba tartozó személy. Már jóelőre gondolnunk kell arra, zsugorodni fog az a réteg, amely termeli és gyarapítja az anyagi és a szellemi javakat. Ugyanakkor a társadalomra, szociálpolitikánkra a korábbiaknál igényesebb feladatok hárulnak majd idősebb polgártársaink ellátásában. Ez természetszerűleg költségnövekedést von maga után. Megfontoltan és idejében Az illetékes kormányzati szervek ezeket a körülményeket természetesen nem hagyják és nem is hagyhatják figyelmen kívül. Nem könnyű gazdasági helyzetben kell megfontoltan, de idejében lépéseket tenniük nemcsak az elháríthatatlan jelenségek következményeinek ellensúlyozására, hanem olyan aktív intézkedésekre is, amelyek legalább részben megelőzhetnék a prognosztizált előnytelen helyzet bekövetkezését. Ez utóbbiak közé sorolhatjuk főleg az olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzőleg hatnának az élveszületések számának növelésére, a másik oldalon podig a halálesetek arányainak szűkítésére. Mert a tét nem csekély... GÁLY IVÁN AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FELADATAIRÓL Szakítsunk rossz szokásainkkal-Az egészségnevelés színvonalát értékelve figyelembe kell vennünk a legfontosabb mutatót, azt, hogy milyen az állampolgárok egészségi állapota - kezdte a beszélgetést dr. Pavel Krásnik, a bratislavai Egészség- nevelési Intézet igazgatója. Ilyen alapvető mutató a munkaképtelenség aránya, a halálozási, rokkantsági, megbetegedési statisztika, az átlagos életkor. Különösen fontos, hogyan alakul a szív- és érbetegségek, a rákos betegségek aránya, a csecsemőhalandóság és általában a produktív korban lévő lakosság halálozása. A felszabadulás utáni első három évtizedben minden téren jogosan büszkélkedtünk eredményeinkkel. A világ élenjáró országai közé kerültünk. Az utóbbi évtized azonban már nem ad okot az elégedettségre. így például nálunk minden második ember szív- és érrendszeri betegségben, minden ötödik rákbetegségben hal meg. Ezért az orvosok figyelmük 70 százalékát e két betegségcsoportban szenvedő emberek gyógyítására összpontosítják. • Milyen mértékben lehet ez az egészségnevelés hiányosságainak következménye és ki felelős ezért?-Az 1966-ban elfogadott törvény értelmében minden egészségügyi dolgozó feladata az egészségnevelés. Figyelmüket azonban a betegek gyógyítása köti le. így tehát a nevelő funkciót nem tudják teljes mértékben betölteni. Természetesen tájékoztatják a beteget milyen legyen az életvitele, megmagyarázzák, hogy fel- gyógyulása után vagy az esetleges krónikus betegség kapcsán milyen életmódot kell folytatnia. Intézetünk önmagában nem tud mindennel megbirkózni, ezért a szlovák kormány 1979. évi határozata értelmében egészségnevelési koordinációs bizottság alakult. Ebben képviselve van tárcánk, valamint számos társadalmi szervezet. A bizottság az Egészség- és Szociális Ügyi Minisztérium keretében dolgozik. Tagjainak az a feladata, hogy hatáskörükben megszervezzék az egészséges életmód propagálását. Az eredeti elképzelések szerint valamennyi nemzeti bizottság mellett alakítani kellett volna ilyen bizottságot. Ezt sajnos eddig nem sikerült elérni. Egészségnevelési Intézetünk, valamint kerületi és járási osztályaink módszertani segítséget nyújtanak. Brosúrákat, szórólapokat, plakátokat adnak ki, filmeket, videoprogramokat, diapozitívo- kat készítenek. • Mi az egészségnevelés tulajdonképpeni tartalma?- Egyrészt információkat adunk a betegeknek, külön azoknak, akik dolgozni tudnak, így pl. a cukorbetegeknek, a magas vérnyomásban szenvedőknek stb. Nem feledkezünk meg a rokkantakról sem. Az emberek többsége hallgat ránk. Az egészségesek viszont figyelmen kívül hagyják szavainkat. Nem hallgatnak ránk, amikor arról beszélünk, hogyan kell élni ahhoz, hogy egészségesek legyünk, hogy megőrizzük szellemi, fizikai erőnlétünket. Az egészséges ember egyszerűen egészséges. Tanácsainkat esetleg csak akkor fogadja el, ha már megbetegszik. A legnehezebb azonban rábírni az embereket, hogy szakítsanak rossz szokásaikkal. A dohányzással, az alkoholfogyasztással, a mértéktelen evéssel, az indokolatlan gyógyszerfogyasztással. Nehezen győzzük meg a dohányzókat a cigaretta ártalmairól, azzal érvelnek, hogy ők élvezik a nikotin jótékony hatását. A felzakla- tottakat megnyugtatja, a fáradtakat éppen hogy felfrissíti. Azt pedig egyszerűen nem hiszik el, hogy rákkeltő anyagokat is belélegeznek és fokozatosan előkészítik a talajt az infarktushoz. Vagy vegyük az aránytalan gyógyszerfogyasztást, az ön- gyógyszerezést. Ez okozza napjainkban a betegségek mintegy 20 százalékát. • Hogyan értékeli az egészségnevelés eredményeit?- A legjobb eredményeket a szoptatás propagálásában érjük el. Az anyák egyre hosszabb ideig szoptatják csecsemőiket. Célunk az, hogy minden csecsemő legalább hat hónapig anyatejet kapjon. Bizonyos eredmények születtek a dohányzás elleni kampányban is. Az utóbbi két-há- rom évben csökkent az eladott dohány- termékek mennyisége. Ez ugyan nem elég meggyőző bizonyíték, de mégis arról tanúskodik, hogy az emberek kezdenek rádöbbenni a dohányzás ártalmasságára. Nem járunk eredménnyel azonban abban a törekvésünkben, hogy az embereket rábírjuk a bioritmus megtartására. Te vábbra is ellentét van az emberi szervezet és a társadalom ritmusa között. Például a munkaidő kezdetére, az étkeztetési szünet idejének meghatározására stb. gondolok. Ez nálunk nincs összhangban a bioritmussal és az emberi szervezet szükségleteivel. Sokkal nagyobb mértékben kellene kihasználnunk a rugalmas munkaidő bevezetésének lehetőségét és így jobban hasznosítani az emberek energiáját. • A CSKP KB 12. ülése leszögezte, minden állampolgárnak felelősségteljesen, körültekintően kell viszonyulnia egészségéhez. Erre kell irányulnia a széles körű egészségnevelésnek is.- Az emberek azonban saját kárukra veszélyeztetik egészségüket. Ezt tanúsítja pl. az is, hogy nem volt eredményes a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek elleni küzdelmünk, annak ellenére, hogy ezek szorosan összefüggnek azzal, hogy az emberek milyen környezetben élnek és dolgoznak. Csakis az emberek maguk változtathatnak a mai helyzeten. Ha sikerülne betartanunk az ésszerű táplálkozás, a helyes életmód szabályait, a szabadidő aktív kihasználásának, a sportolás alapelveit, ez megnyilvánulna az említett betegségek gyakoriságának csökkenésében is. Ezért jobban kell bevonnunk az egészséges életmód propagálásába a tájékoztató eszközöket, a videofilmeket, de egyúttal az orvosokat, tudósokat, biológusokat, közgazdászokat, szociológusokat és más neves személyiségeket is. JANA ÓASNOCHOVÁ APRÓHIRDETÉS * KÖSZÖNTŐ csókolják. ■ 1989. március 12-én ünnepli 80. születésnapját a szeretett férj, édesapa, nagyapa és dédnagyapa, Pindes Antal Pogrányban (Pohranice). E szép ünnep alkalmából sok erőt, egészséget és boldog, békés életet kívánnak: felesége, fia, menye, unokái: Erika, Mária, Lídia, unokavejei, dédunokái: Kristian, Juditka, Dávid, Patrícia és Brigitka, akik a nagyapát sokszor Ú-399 ■ Sok szeretettel és hálával köszöntjük az ügyes kezű, víg kedélyű, drága édesanyát, Kalas Lászlónét Alsóvályban (Nizné Valice), aki március 12-én ünnepli 70. születésnapját. E szép ünnep alkalmából nagyon jó egészséget és békés életet kívánunk: szerető férje, három fia: Sándor, László, Árpád, menyei, hat unokája: Gábor, Sándor, Iván, János, a kis Marika és Marcelka, akik sok puszit küldenek a nagymamának. Ú-620 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a legdrágább édesanyát, özv. Hartman Istvánnét Várgedén (Hodejov), aki 1989. március 11-én ünnepli 60. születésnapját. E szép ünnep alkalmából szeretettel gratulálnak és jó egészséget, valamint hosszan tartó, boldog életet kívánnak: lányai: Edit, Judit, Valéria és Anna, , valamint vejei: László és Oszkár, unokái: Beáta, Jutka, Lacika, Adrian- na, Henrietta és a kis Anita, aki sok puszit küld a nagymamának. Ú-710 ■ 1989 március 11-én ünnepli 60. születésnapját, közelgő névnapját és nyugalomba vonulását a szeretett, drága, jó férj, édesapa, após, nagyapa, Csiba József Felsőpatonyban (Horná Potőn). E szép, hármas ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük öt és kívánjuk, hogy elkövetkező éveit nyugodt, békés körülmények között élje jó erőben és főleg nagyon jó egészségben, hogy jóságos szíve még igen sokáig melengesse az egész családot: szerető felesége: Ilonka, fiai: Ferenc, József és Zoltán, leánya: Zsuzsa, veje: Géza, menyei: Piroska és Katica és kisunokái: Zoltán, Tamás, Viktória, Lacika és a kis Anita. Ú-739 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a legdrágább édesanyát, nagymamát, Katona Máriát Nyárasdon (Topoíníky), aki 1989. március 11-én ünnepli 50. születésnapját. E szép ünnep alkalmából hosszan tartó, boldog életet és jó egészséget kíván: férje, lánya: Edit, fia: Tamás, veje: Péter, valamint a nagymamát oly nagyon szerető unokái: Péter és Igor. Ú-745 ■ 1989. március 13-án ünnepli 65. születésnapját Széles László Kistárkányban (Maié Trakany). Ebből az alkalomból szívből gratulál, jó egészséget, hosszan tartó, boldog életet kíván: felesége, fiai, lánya, menyei, veje és unokái: Szilviké, Zolika, Valikaés Katinka, akik sokszor csókolják a nagyapát. Ü-751 ■ 1989. március 12- én ünnepli 50. születésnapját Makky József Vajkán (Vojka nad Dunajom). E szép ünnep alkalmából erőt, egészséget és na'gyon hosszú, boldog életet kíván: felesége, szerető gyermekei: Tibor és Erika. Ú-837 VA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Bánatunkban köszönetét mondunk minden kedves rokonnak, szomszédnak, jó barátnak és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára a drága, jó férjet, édesapát, nagyapát és dédapát, Herda Györgyöt a nyiri (Nyrovce) temetőbe. Köszönjük a sok szép virágot és koszorút, valamint a részvétnyilvánításokat. Az elhunyt szerető szívét, jóságát nem feledik: gyászoló felesége, leányai, vejei, unokái és dédunokái. Ú-798 ■ Kifejezhetetlen fájdalmunkban köszönjük a hnb elnökének, a polgári ügyek testületének, az állami gazdaság és a pártszervezet vezetőségének, az összes volt munkatársnak, a járási posta munkatársainak, minden kedves rokonnak, szomszédnak, a falu lakosainak és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára 1989. február 24-én a Nagyszarvai (Rohov- ce) temetőbe drága halottunkat, CsőIle Jánost, akit a váratlan halál 55. életévében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép koszorút és virágot, melyekkel mély együttérzésüket fejezték ki. Szerető felesége, fia, három lánya, három veje, hat kis unokája, édesanyja, anyósa, apósa, hét testvére, sógornői, sógora és családjaik. Ú-829 MEGEMLÉKEZÉS ■ Az idő múlik, de a fájdalom megmarad. 1987. március 12-én örökre elhagyott a szerető férj és édesapa, Tóth János Tardoskedd (Tvrdosovce). Akik ismerték, szerették, gondoljanak rá ezen a szomorú évfordulón. Emléke szívünkben örökké élni fog: szerető felesége és családja. Ú-297 ■ Március 17-én lesz egy éve annak, hogy elhunyt szeretett édesanyánk, Prikiérné Palotás Gabi, a Komáromi (Komárno) Területi Színház volt tagja. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá velünk: fiai és unokái családjukkal. Ú-664 ■ Fájó szívvel emlékezünk a mindig hiányzó, dolgos kezű, drága, jó fiunkra, szerető férjre, édesapára, testvérre, sógorra, ifj.Wolf Lászlóra Nagymegyer-Csicsó (Calovo-Cicov), akinek szive 1988. március 12-én, 39. életévében megszűnt örökre dobogni. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen az évfordulón. Emlékét szívünkben őrizzük: fájó szívű édesanyja, édesapja, szerető felesége: Marika, gyermekei: Marika, Lacika, húga: Babus, sógora: Péter családjukkal. Ú-706 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága édesapára, nagyapára, apósra, Rostás Józsefre Izsap (Izop), akit a halál 1979. március 12-én ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték, szerették, emlékezzenek rá ezen a szomorú, tizedik évfordulón. Gyászoló családja. Ú-742 ■ Fájó szívvel, soha el nem múló szeretettel emlékezünk drága halottunkra, Csicsayné Mészáros Juliannára Várkony (Vrakúfi), akit a halál 1988. március 11 -én, váratlanul ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen az első évfordulón. A gyászoló család. Ú-749 ■ Míg éltek, szerettük őket, míg élünk, nem feledünk. Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk drága halottainkra, Rigó Veronikára és Rigó Józsefre Madarász (osada Tomasov), akik 1988. március 11-én, ill. 1980. május 21-én, 67 és 64 éves korukban távoztak szeretteik köréből. Akik tisztelték és szerették őket, emlékezzenek rájuk e számunkra szomorú első, valamint kilencedik évfordulón. Emléküket, jóságukat és sze- retetüket kegyelettel őrzi: nyolc gyermekük családjukkal és a rokonok. Ú-794 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN! ÚJ SZÓ 6 1989. III. 1
