Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám, szombat

Népességfejlődésünk felkiáltójelei A népesség vagy közhasználatú szóval a lakosság bizonyos területen élő emberek összessége. Termelők­ből és fogyasztókból tevődik össze s ebből is nyilvánvaló, hogy alakulá­sának és jelenségeinek nyomon kö­vetése és természetesen kilátásai­nak prognosztizálása elhanyagolha­tatlan tennivaló. Minden mástól elte­kintve, a szó szoros értelmében lét- fontosságú. Manapság az ezzel kapcsolatos világstatisztikák két el- lenpólusos veszélyre utalnak. Az egyik oldalon vannak olyan, főleg a gazdasági fejlődés alacsonyabb fokán álló országok, amelyekben felvették vagy fel kellene venni a harcot az életszínvonalra kedve­zőtlenül ható túlnépesedéssel. S ez csakúgy létkérdés mint azoknak a fejlett vagy fejlettebb országoknak helyzete, amelyekben a népesség már nem gyarapodik, hanem csök­ken, ami hosszabb távon megkérdő­jelezi a jövőt. Az előbbiekre a sok közül példa Kína és India, az utóbbi­akra pedig a nyugat-európai orszá­gok közül az NSZK, Ausztria és Nagy-Britannia, a szocialista világ­közösségben pedig Magyarország és az NDK. Hol helyezkedünk mi? Országunk a további társadalmi és gazdasági fejlődés koncepciójá­nak egyik alapját képező népesség számbeli alakulását tekintve nagyjá­ból a fejlett országok derékhadában foglal helyet. Persze ez annak tuda­tosításával érvényes, hogy nincs messze az az idő, amikor gondjain­kat tetézni fogja a lakosság apadása s ennek kedvezőtlen kísérőjelensé­gei. Egyebek között a hatvan éven felüliek számának gyarapodása s ezzel szemben a gyerekek és a fiatalok csoportjának megcsappa­nása. Ez nyilván - s nem a ködbe vesző távoli jövőben - joggal előre­vetít nemzet- és nemzetiségféltő ag­godalmakat is. Egyébként tanulságos a közel­múltra visszatekintés is. Csehszlo­vákia lakossága a hatvanas évek első felében évi 0,73, a második felében jóval kisebb arányban, 0,28 százalékkal, a hetvenes évek első felében ismét erőteljesebben, 0,6, a második felében pedig 0,68 szá­zalékkal, majd a nyolcvanas évek első felében megint mérsékelteb­ben, 0,43 százalékkal gyarapodott. A fejlett nyugati tőkés országok né­pessége az 1980-1985-ös években ugyan átlagosan kedvezőbben ala­kult (0,71 százalékos növekedés), viszont tény, hogy e közösség már említett néhány országában 0,01 és 0,18 százalék közötti lakosságcsök­kenés következett be. Ez utóbbihoz képest tehát helyze­tünk kedvezőbb volt. Sőt, egy másik jelentős mutatóban - a 14 éven aluliak és a 60 éven felüliek kategó­riájában - sem álltunk rosszul. Ala­pul véve az 1980-as esztendő ada­tait megállapíthatjuk, hogy nálunk Nyugat-Európához viszonyítva na­gyobb volt az említett korú gyerekek és serdülők hányada (24, illetve 20,9 százalék) s kisebb a hatvan éven felülieké (17, illetve 20,1 százalék). Igaz ugyan, hogy a szocialista or­szágok átlagához képest a 14 éven aluliak korosztályában ez a hányad egytized százalékkal kisebb, s ezzel szemben a hatvan éven felüliek korosztályaiban jóval, 2,3 százalék­kal nagyobb volt, ami kedvezőtlen, de az összkép még így sem adott okot komolyabb nyugtalanságra. Az utóbbi időben azonban nyilvá­nosságra jutottak nálunk olyan ada­tok és tények, amelyek népessé­günk alakulásának nem éppen ró­zsás kilátásaira utalnak. Ide soroljuk az egyik oldalon azt, hogy a leggya­koribb végzetes kimenetelű szív- és érrendszeri, továbbá a daganatos betegségek számarányát tekintve világviszonylatban is a leginkább sújtott országok között foglalunk he­lyet, ami csökkenti esélyeinket. De van más elgondolkoztató kö­rülmény is. A Szövetségi Statisztikai Hivatal kidolgozta s nagy vonalak­ban nyilvánosságra is hozta azt a prognózist, amely egészen 2010- ig térképezi fel népességünk várha­tó számbeli fejlődését, ez esetben jobban mondva alakulását. A tanul­mány három változatban készült el. Az első - kissé leegyszerűsítve a dolgot - borúlátó, a második derű­látó, a harmadik pedig átlagos becs­léseket összegez. Mi ez utóbbiból indulunk ki. Nyugtalanító apadás Eszerint mérsékelten csökkenni fog az élveszületések, a közép-ko­rúak korosztályában az elhalálozá­sok száma - s továbbra is a csecse­mőhalandóság. Mindent egybevetve 2010-ig, 1986-hoz képest - s ez már igen komoly dolog - feltehetően 5,9 százalékkal vagyis abszolút szám­mal kifejezve 914 ezer fővel fog gyérülni országunk lakossága. Az élve született gyerekeknél a várható helyzet az, hogy számuk csaknem az ezredfordulóig növekedni fog, majd fokozatosan jelentősen vissza­esik. A kérdéses időszak végén e felmérés szerint a 15 éven aluli gyerekek és serdülők a nyolcvanas évek derekához képest a'népesség- nek már nem az egynegyedét, ha­nem csak az egyötödét fogják kiten­ni. Ugyanakkor éves átlagban az elhalálozások száma 186 ezerről 198 ezerre növekszik. További várható jelenség, hogy míg az ezredfordulóig gyarapodni fog a munkaképes lakosok száma, addig 2000 után e tekintetben is csökkenés következik be. Végső so­ron mind több lesz az idősebb korosztályokba tartozó személy. Már jóelőre gondolnunk kell arra, zsugorodni fog az a réteg, amely termeli és gyarapítja az anyagi és a szellemi javakat. Ugyanakkor a társadalomra, szociálpolitikánkra a korábbiaknál igényesebb felada­tok hárulnak majd idősebb polgár­társaink ellátásában. Ez természet­szerűleg költségnövekedést von maga után. Megfontoltan és idejében Az illetékes kormányzati szervek ezeket a körülményeket természete­sen nem hagyják és nem is hagyhat­ják figyelmen kívül. Nem könnyű gazdasági helyzetben kell megfon­toltan, de idejében lépéseket tenniük nemcsak az elháríthatatlan jelensé­gek következményeinek ellensúlyo­zására, hanem olyan aktív intézke­désekre is, amelyek legalább rész­ben megelőzhetnék a prognosztizált előnytelen helyzet bekövetkezését. Ez utóbbiak közé sorolhatjuk főleg az olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzőleg hatnának az élveszüle­tések számának növelésére, a má­sik oldalon podig a halálesetek ará­nyainak szűkítésére. Mert a tét nem csekély... GÁLY IVÁN AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FELADATAIRÓL Szakítsunk rossz szokásainkkal-Az egészségnevelés színvonalát értékelve figyelembe kell vennünk a legfontosabb mutatót, azt, hogy milyen az állampolgárok egészségi állapota - kezdte a beszélgetést dr. Pavel Krásnik, a bratislavai Egészség- nevelési Intézet igazgatója. Ilyen alapvető mutató a munkaképte­lenség aránya, a halálozási, rokkantsági, megbetegedési statisztika, az átlagos életkor. Különösen fontos, hogyan alakul a szív- és érbetegségek, a rákos beteg­ségek aránya, a csecsemőhalandóság és általában a produktív korban lévő lakos­ság halálozása. A felszabadulás utáni első három évtizedben minden téren jo­gosan büszkélkedtünk eredményeinkkel. A világ élenjáró országai közé kerültünk. Az utóbbi évtized azonban már nem ad okot az elégedettségre. így például ná­lunk minden második ember szív- és érrendszeri betegségben, minden ötödik rákbetegségben hal meg. Ezért az orvo­sok figyelmük 70 százalékát e két beteg­ségcsoportban szenvedő emberek gyó­gyítására összpontosítják. • Milyen mértékben lehet ez az egészségnevelés hiányosságainak kö­vetkezménye és ki felelős ezért?-Az 1966-ban elfogadott törvény ér­telmében minden egészségügyi dolgozó feladata az egészségnevelés. Figyelmü­ket azonban a betegek gyógyítása köti le. így tehát a nevelő funkciót nem tudják teljes mértékben betölteni. Természete­sen tájékoztatják a beteget milyen legyen az életvitele, megmagyarázzák, hogy fel- gyógyulása után vagy az esetleges króni­kus betegség kapcsán milyen életmódot kell folytatnia. Intézetünk önmagában nem tud min­dennel megbirkózni, ezért a szlovák kor­mány 1979. évi határozata értelmében egészségnevelési koordinációs bizottság alakult. Ebben képviselve van tárcánk, valamint számos társadalmi szervezet. A bizottság az Egészség- és Szociális Ügyi Minisztérium keretében dolgozik. Tagjainak az a feladata, hogy hatáskörük­ben megszervezzék az egészséges élet­mód propagálását. Az eredeti elképzelé­sek szerint valamennyi nemzeti bizottság mellett alakítani kellett volna ilyen bizott­ságot. Ezt sajnos eddig nem sikerült elér­ni. Egészségnevelési Intézetünk, vala­mint kerületi és járási osztályaink mód­szertani segítséget nyújtanak. Brosúrá­kat, szórólapokat, plakátokat adnak ki, filmeket, videoprogramokat, diapozitívo- kat készítenek. • Mi az egészségnevelés tulajdon­képpeni tartalma?- Egyrészt információkat adunk a be­tegeknek, külön azoknak, akik dolgozni tudnak, így pl. a cukorbetegeknek, a ma­gas vérnyomásban szenvedőknek stb. Nem feledkezünk meg a rokkantakról sem. Az emberek többsége hallgat ránk. Az egészségesek viszont figyelmen kívül hagyják szavainkat. Nem hallgatnak ránk, amikor arról beszélünk, hogyan kell élni ahhoz, hogy egészségesek legyünk, hogy megőrizzük szellemi, fizikai erőnlétünket. Az egészséges ember egyszerűen egészséges. Tanácsainkat esetleg csak akkor fogadja el, ha már megbetegszik. A legnehezebb azonban rábírni az embe­reket, hogy szakítsanak rossz szokásaik­kal. A dohányzással, az alkoholfogyasz­tással, a mértéktelen evéssel, az indoko­latlan gyógyszerfogyasztással. Nehezen győzzük meg a dohányzókat a cigaretta ártalmairól, azzal érvelnek, hogy ők élve­zik a nikotin jótékony hatását. A felzakla- tottakat megnyugtatja, a fáradtakat éppen hogy felfrissíti. Azt pedig egyszerűen nem hiszik el, hogy rákkeltő anyagokat is belé­legeznek és fokozatosan előkészítik a ta­lajt az infarktushoz. Vagy vegyük az aránytalan gyógyszerfogyasztást, az ön- gyógyszerezést. Ez okozza napjainkban a betegségek mintegy 20 százalékát. • Hogyan értékeli az egészségneve­lés eredményeit?- A legjobb eredményeket a szoptatás propagálásában érjük el. Az anyák egyre hosszabb ideig szoptatják csecsemőiket. Célunk az, hogy minden csecsemő leg­alább hat hónapig anyatejet kapjon. Bizo­nyos eredmények születtek a dohányzás elleni kampányban is. Az utóbbi két-há- rom évben csökkent az eladott dohány- termékek mennyisége. Ez ugyan nem elég meggyőző bizonyíték, de mégis arról tanúskodik, hogy az emberek kezdenek rádöbbenni a dohányzás ártalmasságára. Nem járunk eredménnyel azonban ab­ban a törekvésünkben, hogy az embere­ket rábírjuk a bioritmus megtartására. Te vábbra is ellentét van az emberi szervezet és a társadalom ritmusa között. Például a munkaidő kezdetére, az étkeztetési szünet idejének meghatározására stb. gondolok. Ez nálunk nincs összhangban a bioritmussal és az emberi szervezet szükségleteivel. Sokkal nagyobb mérték­ben kellene kihasználnunk a rugalmas munkaidő bevezetésének lehetőségét és így jobban hasznosítani az emberek energiáját. • A CSKP KB 12. ülése leszögezte, minden állampolgárnak felelősségtelje­sen, körültekintően kell viszonyulnia egészségéhez. Erre kell irányulnia a szé­les körű egészségnevelésnek is.- Az emberek azonban saját kárukra veszélyeztetik egészségüket. Ezt tanúsít­ja pl. az is, hogy nem volt eredményes a szív- és érrendszeri, valamint a daga­natos betegségek elleni küzdelmünk, an­nak ellenére, hogy ezek szorosan össze­függnek azzal, hogy az emberek milyen környezetben élnek és dolgoznak. Csakis az emberek maguk változtathatnak a mai helyzeten. Ha sikerülne betartanunk az ésszerű táplálkozás, a helyes életmód szabályait, a szabadidő aktív kihasználá­sának, a sportolás alapelveit, ez megnyil­vánulna az említett betegségek gyakori­ságának csökkenésében is. Ezért jobban kell bevonnunk az egészséges életmód propagálásába a tájékoztató eszkö­zöket, a videofilmeket, de egyúttal az orvosokat, tudósokat, biológusokat, köz­gazdászokat, szociológusokat és más ne­ves személyiségeket is. JANA ÓASNOCHOVÁ APRÓHIRDETÉS * KÖSZÖNTŐ csókolják. ■ 1989. március 12-én ünnepli 80. születésnapját a szeretett férj, édesapa, nagyapa és dédnagyapa, Pindes Antal Pogrányban (Pohranice). E szép ünnep alkal­mából sok erőt, egészséget és boldog, békés életet kívánnak: felesége, fia, menye, unokái: Erika, Mária, Lídia, unokavejei, dédunokái: Kristian, Juditka, Dávid, Patrícia és Brigitka, akik a nagyapát sokszor Ú-399 ■ Sok szeretettel és hálával köszöntjük az ügyes kezű, víg kedélyű, drága édesanyát, Kalas Lászlónét Alsóvályban (Nizné Valice), aki március 12-én ünnepli 70. születés­napját. E szép ünnep alkalmából nagyon jó egészséget és békés életet kívánunk: szerető férje, három fia: Sándor, László, Árpád, menyei, hat unokája: Gábor, Sándor, Iván, János, a kis Marika és Marcelka, akik sok puszit küldenek a nagymamának. Ú-620 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a legdrágább édesanyát, özv. Hartman Istvánnét Várgedén (Hodejov), aki 1989. március 11-én ünnepli 60. szü­letésnapját. E szép ünnep alkalmából szeretettel gratulálnak és jó egészséget, valamint hosszan tartó, boldog életet kí­vánnak: lányai: Edit, Judit, Valéria és Anna, , valamint vejei: László és Oszkár, unokái: Beáta, Jutka, Lacika, Adrian- na, Henrietta és a kis Anita, aki sok puszit küld a nagymamának. Ú-710 ■ 1989 március 11-én ünnepli 60. születésnapját, kö­zelgő névnapját és nyugalomba vonulá­sát a szeretett, drá­ga, jó férj, édesapa, após, nagyapa, Csiba József Felsőpatonyban (Horná Potőn). E szép, hármas ünnep alkalmából szí­vünk teljes szeretetével köszöntjük öt és kívánjuk, hogy elkövetkező éveit nyugodt, békés körülmények között élje jó erőben és főleg nagyon jó egészségben, hogy jóságos szíve még igen sokáig melenges­se az egész családot: szerető felesége: Ilonka, fiai: Ferenc, József és Zoltán, leánya: Zsuzsa, veje: Géza, menyei: Piroska és Kati­ca és kisunokái: Zoltán, Tamás, Viktó­ria, Lacika és a kis Anita. Ú-739 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a legdrágább édesanyát, nagymamát, Katona Máriát Nyárasdon (Topoíníky), aki 1989. március 11-én ünnepli 50. szü­letésnapját. E szép ünnep alkalmából hosszan tartó, boldog életet és jó egészséget kíván: férje, lánya: Edit, fia: Tamás, veje: Péter, valamint a nagymamát oly na­gyon szerető unokái: Péter és Igor. Ú-745 ■ 1989. március 13-án ünnepli 65. szüle­tésnapját Széles László Kistárkányban (Maié Trakany). Ebből az alkalomból szívből gratulál, jó egészséget, hosszan tartó, boldog életet kíván: felesége, fiai, lánya, menyei, veje és unokái: Szilviké, Zolika, Valikaés Ka­tinka, akik sokszor csókolják a nagy­apát. Ü-751 ■ 1989. március 12- én ünnepli 50. szüle­tésnapját Makky József Vajkán (Vojka nad Dunajom). E szép ünnep alkal­mából erőt, egész­séget és na'gyon hosszú, boldog életet kíván: felesége, szerető gyermekei: Tibor és Erika. Ú-837 VA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Bánatunkban köszönetét mondunk minden kedves rokonnak, szomszédnak, jó barátnak és mindazoknak, akik elkísér­ték utolsó útjára a drága, jó férjet, édes­apát, nagyapát és dédapát, Herda Györgyöt a nyiri (Nyrovce) temetőbe. Köszönjük a sok szép virágot és koszorút, valamint a részvétnyilvánításokat. Az elhunyt sze­rető szívét, jóságát nem feledik: gyászoló felesége, leányai, vejei, unokái és dédunokái. Ú-798 ■ Kifejezhetetlen fáj­dalmunkban kö­szönjük a hnb elnö­kének, a polgári ügyek testületének, az állami gazdaság és a pártszervezet vezetőségének, az összes volt munka­társnak, a járási pos­ta munkatársainak, minden kedves ro­konnak, szomszédnak, a falu lakosainak és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára 1989. február 24-én a Nagyszarvai (Rohov- ce) temetőbe drága halottunkat, CsőIle Jánost, akit a váratlan halál 55. életévében raga­dott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép koszorút és virágot, melyekkel mély együttérzésüket fejezték ki. Szerető felesége, fia, három lánya, három veje, hat kis unokája, édes­anyja, anyósa, apósa, hét testvére, sógornői, sógora és családjaik. Ú-829 MEGEMLÉKEZÉS ■ Az idő múlik, de a fájdalom megma­rad. 1987. március 12-én örökre elha­gyott a szerető férj és édesapa, Tóth János Tardoskedd (Tvrdosovce). Akik ismerték, sze­rették, gondoljanak rá ezen a szomorú évfordulón. Emléke szívünkben örökké élni fog: szerető felesége és családja. Ú-297 ■ Március 17-én lesz egy éve annak, hogy elhunyt szeretett édesanyánk, Prikiérné Palotás Gabi, a Komáromi (Komárno) Területi Színház volt tagja. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá velünk: fiai és unokái családjukkal. Ú-664 ■ Fájó szívvel emlé­kezünk a mindig hiányzó, dolgos ke­zű, drága, jó fiunkra, szerető férjre, édes­apára, testvérre, sógorra, ifj.Wolf Lászlóra Nagymegyer-Csicsó (Calovo-Cicov), akinek szive 1988. március 12-én, 39. életévében megszűnt örökre dobogni. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen az évfordulón. Emlékét szívünkben őrizzük: fájó szívű édesanyja, édesapja, sze­rető felesége: Marika, gyermekei: Marika, Lacika, húga: Babus, sógora: Péter családjukkal. Ú-706 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emléke­zünk a drága édes­apára, nagyapára, apósra, Rostás Józsefre Izsap (Izop), akit a halál 1979. március 12-én raga­dott ki szerettei köréből. Akik ismerték, szerették, emlékezzenek rá ezen a szo­morú, tizedik évfordulón. Gyászoló családja. Ú-742 ■ Fájó szívvel, soha el nem múló szere­tettel emlékezünk drága halottunkra, Csicsayné Mészáros Juliannára Várkony (Vrakúfi), akit a halál 1988. március 11 -én, váratla­nul ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlé­kének egy néma pillanatot ezen az első évfordulón. A gyászoló család. Ú-749 ■ Míg éltek, szerettük őket, míg élünk, nem feledünk. Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk drága halottainkra, Rigó Veronikára és Rigó Józsefre Madarász (osada Tomasov), akik 1988. március 11-én, ill. 1980. május 21-én, 67 és 64 éves korukban távoztak szeretteik köréből. Akik tisztelték és sze­rették őket, emlékezzenek rájuk e szá­munkra szomorú első, valamint kilencedik évfordulón. Emléküket, jóságukat és sze- retetüket kegyelettel őrzi: nyolc gyermekük családjukkal és a rokonok. Ú-794 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN! ÚJ SZÓ 6 1989. III. 1

Next

/
Thumbnails
Contents