Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám, szerda
Éppen tiz éve van annak, hogy a Nemzetközi Nőnap Üzemben fiatal kubaiakat, s két évvel később vietnami lányokat kezdtek foglalkoztatni. A baráti országokból érkezett mintegy 400 munkásnőt itt tanították be, s ma közülük sokan magasan túlteljesítik a termelési normákat. A felvételen Dai- mys Gomez, aki három évvel ezelőtt érkezett Bratislavába. (Felvétel: Vlastimír Andor- CSTK) Nemcsak virágot nevelnek Az érsekújvári (Nővé Zámky) 8-as számú utcai pártalapszervezet a Déli lakótelep hetven kommunistáját tömöríti. A fejlődő város tizenegy utcai szervezete mint valami élő organizmusban a sejtosztódás, a meglévők osztódásával jött létre. Nemcsak a város növekszik, szaporodik a nyugdíjasok száma is. Az élet törvénye, hogy aki a hatodik ikszet eléri, lassan megválik attól a közösségtől, amelyben sok esetben évtizedeket töltött el jóban- rosszban. Megköszönik munkáját, virágot s emlékként szerény ajándékot kap, s megkezdődik irigylésre méltó nyugdíjas élete, melyet a kedvtelések: kertészkedés, virágnevelés töltenek ki - legalábbis a közhiedelem szerint. A munkahely pártszervezetének még egy ideig tagja marad - ha nem esik túl messze lakhelyéhez -, majd lakónegyedének illetékes utcai szervezetéhez igazolják át. Tagsága ezután itt folytatódik, itt végez pártmunkát. De vajon milyen pártmunkát végezhetnek egy utcai pártszervezet túlnyomó többségükben nyugdíjas kommunistái, erre a kérdésre keresve a választ beszélgettem el Stefan Szásszal, az említett alapszervezet elnökével, aki három éve vonult nyugdíjba, miután 44 évet dolgozott a helyi Elektrosvit üzemben, melynek történelmét attól az időtől kezdve ismeri, amikor a gyár még Bat’a tulajdona volt. A karbantartó részleg vezetőjeként ment nyugdíjba, miután alaposan kivette részét mindenféle társadalmi tevékenységből. Tevékeny élete folyamán az üzemi pártbizottság alelnöke, a Népi Milícia járási parancsnokának helyettese volt, és különböző tisztségeket töltött be az üzemi testnevelési egyesületben is. Ilyen sokrétű elfoglaltság után lett nyugdíjas s a Déli lakótelep utcai szervezetének elnöke. Első dolga az volt, hogy az óriási, 130 tagú alapszervezet kettéosztását kieszközölje. Ha figyelembe vesszük, hogy a tagság mintegy ötven utcában lakik, tevékenységének irányítása, szervezése egyáltalán nem tűnik könnyű feladatnak. Nem könnyíti e munkát a tagság túlságosan is vegyes összetétele - egyébként ez minden utcai szervezet problémája. Hajdani munkások, nyugalmazott üzemigazgatók, orvosok ugyanúgy találhatók köztük, mint kisipari szövetkezetek aktív dolgozói, sőt magánkisiparosok is. A népes alapszervezet élén héttagú bizottság áll, amely a járási bizottság útmutatásai szerint irányítja a munkát. Helyzete egyáltalán nem könnyű. Már egy taggyűlés megszervezése is nehéz feladatnak számít. Hetven olyan embert kell összehozni, akiket semmilyen egyéb kapocs nem köt össze csupán párttagságuk, s a többség havonta csak egyszer találkozik. Ennek ellenére - az elnök szerint - a részvétel eléri a hetven-nyolcvan százalékot, s ez egy zömmel nyugdíjasokat tömörítő szervezetnél jó eredménynek számít. Általában a taggyűlés az a fórum, amelyen tolmácsolják a felsőbb pártszervek tájékoztatásait, és ismertetik az időszerű feladatokat. Szervezetüknek több olyan tagja is van, aki képes alapos elemzést adni a bel-, illetve a külpolitikai eseményekről. E tekintetben a tagság tájékozottsága gyakran az üzemi szervezetekben tevékenykedőkét is fölülmúlja: hiszen olyan emberekről van szó, akiknek sok idejük van a tömegtájékoztató eszközök híradásait figyelemmel kísérni.- Ugyanez korántsem mondható el a város életére vonatkozó tájékozottságunkról - fűzte tovább a gondolatot az elnök. Sok eseményről, intézkedésről, rendezvényről; a város fejlesztésére, a szolgáltatások javítására hozott határozatról szeretnénk idejében tudomást szerezni. Mindezért főleg a városi pártbizottságnak kellene többet tennie, jobban érvényesítenie vezető, irányító funkcióját. Szervezetünk és a járási bizottság kapcsolata mindig jó volt, s az instruktorok munkája által még szorosabbá vált. Rendszeresen részt veszek az alapszervezetek elnökeinek járási összejövetelein is. Természetes azonban, hogy ezeken nem foglalkozhatnak a legapróbb részletekbe menő egy-egy helység problémáival. Ezért tartom nélkülözhetetlennek, hogy a városi pártbizottság sokkal jobb, rendszeresebb kapcsolatokat építsen ki az utcai alapszervezetekkel. Több olyan tagjuk van, aki a háború alatt vagy közvetlen utána lépett a pártba. Közülük néhányan fontos nevelői feladatot teljesítenek az ifjúság körében. Főleg azok a tagok látják el eredményesen ezt a feladatot, akik a háború alatt partizánként harcoltak, vagy részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. Ők rendszeresen kapnak meghívást a város iskoláiba, a pionírcsapatokhoz és az ifjúsági klubok rendezvényeire. Az ilyen találkozók mindkét fél számára hasznosak: a fiatalok kiegészítik, illetve pontosítják a múltról kialakított képüket; s a pártnak ezek a régi harcosai megismerkednek a fiatalok nézeteivel, jelenünkről kialakított véleményével. Az alapszervezet tagjainak sorából sokan kapcsolódnak be az egyes tömegszervezetek munkájába. Közülük kerülnek ki a város olyan szervezeteinek vezető tisztségviselői, mint a nőszövetség, a Vöröskereszt, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége. Nem ritka azonban az sem, hogy néhány egykori párttisztségviselő nyugdíjasként nem hajlandó semmilyen feladatot sem vállalni.- Nem vehetjük ezt sem zokom tőlük - mondja megértő mosollyal az elnök. Talán elfáradtak, vagy egyszerűen csak elegük van a közszereplésből. Sikeresnek mondta viszont a környezetvédelem és a városszépítés terén tett kezdeményezésüket, összefogva három társával, a közterület-fönntartó vállalat dolgozóinak támogatásával rendbehozták a Kassák Lajos teret és a Cseresznye utcát. Megtisztították a füves területeket, díszfákat, cserjéket, virágokat ültettek. Ugyancsak részt vettek a város melletti parkerdő megtisztításában is. Jóleső érzést nemcsak az okozott nekik, hogy mindenki számára hasznos munkát végeztek, hanem a szabad levegőn végzett mozgás is. Az elnök mint régi sportember - fiatalkorában aktív labdarúgó, később az ökölvívó-szakosztály elnöke volt - nagyon fájlalja, hogy a városi sportcsarnok építését évről évre halogatják, holott ma már minden környező járási székhelyen van ilyen létesítmény. Ha építése megkezdődne, alapszervezetük is kivenné belőle a részét - jelentette ki határozottan. Mint minden utcai pártszervezetnek, ennek is egyik' legfontosabb, nagy tapintatot és emberi szolidaritást igénylő feladata a tartósan beteg, vagy mozgásképtelen párttagokkal a kapcsolattartás. Joggal tulajdonít ennek nagy jelentőséget az elnök. Megengedhetetlen ugyanis, hogy azok a párttagok, akik közvetlen a háború után, a szocializmus építésének kezdetén a legnehezebb munkát vállalták, a legtöbb áldozatot hozták, ma azt érezzék, hogy elvtársaik megfeledkeztek róluk. Ezért a bizottság tagjai rendszeresen látogatják beteg elvtársaikat. A munka javításának lehetőségét latolgatva, az utóbbi időben a szervezetben fölvetődött az a kérdés, vajon nem volna-e célszerű a tagokból utcák szerint pártcsoportokat alakítani. Stefan Szász véleménye szerint ezek a kisebb szervezeti egységek rugalmasabban tevékenykednének, szorosabb és közvetlenebb kapcsolat alakulna ki kereteik közt az egyes tagok között, egyszóval összeforrottabb kisebb kollektívák alakulhatnának ki. Egyetlen utcai pártalapszervezet- ről beszélgettünk, de mindaz, ami szóba került, kisebb-nagyobb mértékben vonatkozik nemcsak Érsekújvár további tíz ilyen szervezetére, hanem hasonló más kisvárosokéra is. Annyi bizonyos, hogy agazdasági, társadalmi átalakítás jelenlegi szakaszában a nyugdíjas kommunisták segítségére és főleg termékeny éveik gazdag tapasztalataira is szükségünk van. Az utcai szervezetek munkája ezért a felsőbb szervek, de elsősorban a városi bizottságok részéről igényel nagyobb figyelmet, hiszen tagjaik egy élet tapasztalataival nemcsak virágot képesek nevelni. MORVAY GÁBOR APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ 1989. március 8- án ünnepli 60. születésnapját Megó István Kosúton (Kosúty). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, s jó erőt, egészséget és békés, boldog, hosszú életet kívánnak: felesége: Irén, fiai: Marián, Igor, menyei: Jarmíla, Dorota, unokái: Andrea, Marék, Brigitka és a nászék Kosút- Ú-557 ■ Szivünk teljes szeretetével köszöntjük a dolgos kezű, családszerető, legdrágább férjet, édesapát, nagyapát, apóst, Vörös Zoltánt (Csicsón - Cicov), aki 1989. március 8- án ünnepli névnapját, valamint közelgő 51. születésnapját. E szép ünnepek alkalmából hosszú, boldog életet,- jó erőt, egészséget kívánunk, hogy jósága és szeretete még sokáig melengesse az egész családot. Szerető felesége: Magda, lányai: Magda, Erzsi, fiai: Zoli, Gabi, vejei: Alfréd, Tibor, menye: Kati és unokái: Tündiké, Tibiké, Frédiké, Attila, Mariann, Zolika, akik sokszor csókolják a nagypapát. Ú-651 ■ 1989. március 8- án ünnepli 77. születésnapját özv. Mag Borbála Hidegkúton (Studená). E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével kívánunk, jó egészséget és boldog, hosszú életet szerettei körében. Lánya: Olga férjével, unokái: Hajnalka, Klára, Rózsi, Teréz férjükkel, valamint dédunokái: Krisztián, Richárd, Bernadett, Renáta és a kis Rituska, akik sokszor csókolják a mamát. Ú-783 ■ Ma ünnepli 55. születésnapját Molnár Gézáné Kondé Mária Ekelen (Okolicná na Ostrove). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálunk, és további boldog életet kívánunk. Férje, leányai, vejei, unokái és Ilonka néni. Ú-814 VA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Köszönetét mondok a rokonoknak, szomszédoknak, jó barátoknak és mindazoknak, akik 1989. február 8-án elkísérték utolsó útjára a bohatái temetőbe a felejthetetlen, drága jó férjet, Körinek Ferencet, akit a kegyetlen halál 68. életévében, váratlanul ragadott ki szerettei köréből. Köszönöm a sok szép virágot, az őszinte részvétet, a tiszteletteljes búcsúbeszédet. Külön köszönetét mondok a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat komáromi (Komárno) üzeme vezetőségének, valamint az összes munkatársnak. Köszönetemet fejezem ki a vállalat hurbanovói részlege kollektívájának. Gyászoló felesége Ú-735 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédnak, barátnak, ismerősnek, a falu lakosainak, a munkatársaknak és mindazoknak, akik 1989. január 21-én elkísérték utolsó útjára a sik- abonyi (Maié Blahovo) temetőbe a felejthetetlen, szeretett feleséget, lányt, testvért és sógornőt, Simon Jenöné Bíró Erzsébetet, akit a kegyetlen halál váratlan hirtelenséggel, 46 éves korában ragadott ki családja köréből. Köszönjük a gyászbeszédet s a sok virágot, koszorút és részvétnyilvánítást. Gyászoló férje valamint a rokonok Ú-736 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik február 2-án elkísérték utolsó útjára a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) temetőbe drága halottunkat, a drága édesanyát és nagymamát, özv. Miklós Frigyesné Szabó Karolinát, akit a könyörtelen halál 76. életévében kiragadott szerettei köréből. Köszönjük a sok virágot, koszorút, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Lányai: Éva, Magdi, Zsuzsi, Ancsi, Ilonka, Erzsi és Mária, fia: Sándor, menye: Zsuzsa, vejei: Sándor, Gábor és Honza, unokái: Zolika, Karolinka, Lidiké, Ingrid, Henike, Peti, Jancsi, Román, Lucinka, Ági, Bea és Józsi- ka Ú-743 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédnak, ismerősnek, a helyi vendéglő alkalmazottainak, valamint a helyi polgári ügyek testü- lete tagjainak, akik 1989. február 11-én elkísérték utolsó útjára a vásárúti (Trhové Myto) temetőbe a drága jó feleséget, édesanyát, nagymamát, testvért, Vontszemű Erzsébetet. Köszönjük a sok virágot és koszorút, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-752 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédnak, ismerősnek, a falu lakosainak, a hnb elnökénék a szép búcsúztatóért és mindazoknak, akik 1989. február 25-én elkísérték utolsó útjára a bélvatai (Vojtechovce) temetőbe a felejthetetlen édesanyát, anyóst, nagymamát, déd- mamát, özv. Molnár Gergelynét, akit a kegyetlen halál 80. életévében, hosszú betegség után ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép virágot, koszorút, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-776 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédoknak, barátnak, az efsz dolgozóinak, a falu lakosainak és mindazoknak, akik 1989. január 19-én elkísérték utolsó útjára a kisgéresi (Maly Hores) temetőbe a drága jó férjet, édesapát apóst, testvért és nagyapát, Miklós Jánost, akit a kegyetlen halál 61. életévében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép virágot és koszorút s a szövetkezet vezetőségének a megható búcsúbeszédet,. melyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló, mély fájdalmunkat. Emlékét örökké őrizzük. A gyászoló család Ú-778 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek és mindazoknak, akik 1989. február 10-én elkísérték utolsó útjára a drága jó, felejthetetlen férjet, édesapát, testvért, apóst, nagyapát, Harnócz Árpádot (Lenartovce), akit a halál 57 éves korában,11 súlyos betegség után ragadott ki szerettei köréből. Köszönetét mondunk a búcsúbeszédért és a sok virágért, koszorúért, részvétnyilvánításért, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-787 Xv> MEGEMLÉKEZÉS ■ Fájdalommal és soha el nem múló szeretettel emlékezünk Boros Ignácné Herberger Magdolnára Bodak (Bodíky), akit a halál 1981. március 9-én ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. A gyászoló család Ú-713 ■ Fájó szívvel emlékezünk a szeretett fiúra, férjre, édesapára, nagyapára, testvérre, Czifra Zoltánra, akit a kegyetlen halál kilenc évvel ezelőtt váratlanul kiragadott családja köréből. Emlékezzenek rá szeretettel ezen a szomorú évfordulón. A gyászoló család Ú-780 HALÁLOZÁS ■ Megtört szívvel értesítem a rokonokat, ismerősöket és barátokat, hogy 1988. december 14- én, 58 éves korában súlyos betegség után elhunyt testvérem, Barbolyás Lajos. Akik szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Gyászoló testvére: Gyula és családja Ú-734 ■ Tudatjuk, hogy 1989. február 26-án elhúnyt Pullmann Ilona (Bratislava). Kívánságára csendben eltemettük. Gyászoló családja Ú-775 ÚJ szú 6 1989. III. 8.
