Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám, szerda

ISZÚ 5 . III. 22. Gyors ütemben épül a pionírtábor főépülete HOSSZÚ HUZAVONA UTÁN- iöil (A szerző felvétele) Épül a pionírtábor MEGELŐZNI A BAJT A rendész nem tudja, hol a kapcsoló... Legalább tíz éve már, hogy meg­született a gondolat: néhány duna- szerdahelyí (Dunajská Streda) válla­lat közösen pionírtábort épít a Kis- Duna partján, Nyárasd (Topol’níky) határában. Szép és tiszteletreméltó vállalkozás. Csakhogy az ötlettől a megvalósításig rendszerint hosszú az út. Ebben az esetben pedig rend­kívül hosszú lett. Az Ister, az Agroprogres Zlaté Klasy, az Agrokémiai Vállalat, az Agrofrigor, az Agrostav és a Máso- spol vállalkozott arra, hogy fedezi a költségeket, illetve a Dunaszerda- helyi Járási Nemzeti Bizottság is hozzájárult némi összeggel az el­képzelés megvalósításához. A költ­ségek fedezésével nem is lett volna baj, jóllehet a Másospol időközben visszalépett és legújabban az Agro­kémiai Vállalat is fontolgatja, hogy kiszáll a közös vállalkozásból. A pío- nírtábor ügye azonban más miatt jutott kátyúba. Eredetileg az Ister vállalta a terv előkészítését, egyben a fővállalkozó és kivitelező is lett volna. A feltételes mód itt helyénvaló, mert a pionírtá­bor ügye sehogy sem akart elmoz­dulni a holtpontról, mert az Ister időközben meggondolta magát és lemondott a fővállalkozó szerepéről. Mire a Bratislavai Sportprojekta el­készült az új tervdokumentációval, a Duna Folyamigazgatósága avat­kozott be a fejleményekbe. Arra való hivatkozással, hogy a píonírtábor veszélyeztetett árterületen épülne, tervmódosítást követelt. Beavatko­zása ismét elodázta a munkák meg­kezdését. Ezt az egész kálváriát Nagy Jó­zsef, az Agrostav közös vállalat el­nöke mondta el, mert végül is ők vállalkoznak a pionírtábor felépíté­sére.- A Duna Folyamígazgatósága az árvízveszélyre hivatkozva nem en­gedélyezte az épület földszinti ré­szének használatát, vagy azt köve­telte, hogy az egész felvonulási terü­letet töltsük fel a gát magasságáig. Ez olyan emberfeletti munka lett vol­na, amelynek az árán akár egy újabb pionírtábort is építhetnénk, te­hát egyszerűen elképzelhetetlen. Akkor inkább máshol kellene felépí­teni a tábort. Viszont tudtuk, hogy a százéves, sőt az ennél hosszabb megfigyelések szerint is szinte telje­sen valószínűtlen egy esetleges ár­hullám a Kís-Dunán. Még akkor is, ha a Duna vízlépcsőrendszer építé­se miatt valamelyest ennek a folyó- nak is megváltozik a vízrezsimje. Szóval úgy gondoltuk, hogy miért ne használhatnánk ki a földszinti részt, illetve a részeket is, mert lényegé­ben ikerépületről van szó. Módosí­tottuk a tervet és úgy döntöttünk, a földszinti részt is beépítjük olyan helyiségekkel, amelyek a majdnem valószínűtlen, de feltételezhető árvíz esetén sem károsodnának. Persze ehhez lényeges tervmódosítások kellettek, amelyeket most menet közben magunk végzünk. Időköz­ben ugyanis megkaptuk az építési engedélyt és december utolsó nap­jaiban megkezdtük a munkát. Viola László részlegvezetővel megtekintettük az építkezést. Egy biztos, bár alig egy hajításnyira van a falutól, Nyárasdtól, csodálatos kör­nyezetben fekszik. Ha igaz - és miért ne lenne hogy itt az árvíz teljesen ki van zárva, akkor a pioní­rok valóban szép ajándékot kapnak. A munka nagyszerű tempóban fo­lyik. Decemberben az üzemi sza­badság miatt csak három napot dol­goztak, de annál jobban rákapcsol­tak az új évben. Végéhez közeledik a főépület betonvázának a szerelé­se. Gráféi István épületelem-szerelő munkacsoportja derekas munkát végez.-Ajándékba kaptuk ezt a telet - mondja a csoportvezető. - Szinte egy percet sem álltunk fagy, hó vagy akár eső miatt. Egész szép előnyhöz jutottunk a tervteljesítésben, és ezt szeretnénk tovább tartani. Minden jel arra vall, hogy most már végérvényesen egyenesbe ju­tott a pionírtábor ügye. Erről győz­nek meg Viola László szavai is, aki elmondja, hogy a főépület ugyanúgy mint a közvetlenül mellette épülő kétszintes lesz. Ebben lesz a kony­ha, az étterem, a műszaki helyisé­gek, közös helyiségek, irodák stb. és A szépségekben, látnivalókban rendkívül gazdag Közép-szlovákiai kerületben régi hagyománya van a természetvédelemnek. Príboj és Ponícká Dúbrava térségét már a múlt század végén védetté nyilvá­nították, s a század elején hasonló rendelkezések születtek a Sklené Teplice közelében lévő Szabó-szik­la, valamint az úgynevezett badíní őserdő megóvására. Az ipari és me­zőgazdasági fejlesztés és az egyéb civilizációs ártalmak a későbbiek so­rán megkövetelték a természetvé­delem intézményesítését. A Szlovák Nemzeti Tanács idevo­natkozó határozatai még 1955-ben születtek, s azóta több kormányere­jű rendelet is napvilágot látott. Jel­lemző a fejlődésre, hogy amíg 1945- ben csupán tizenkét védett területet tartottak nyilván, tíz évvel később számuk harminckettőre nőtt, bele­értve a nagykiterjedésű Tátrai Nem­zeti Parkot is. Újabb húsz év eltelté­vel a nagykiterjedésű kerületben már négyszáz kisebb-nagyobb táj­egységet, területet nyílvánítottak védetté. Később, 1981 -ben a fauna és a flóra megóvása érdekében az évszázad végéig szóló programot dolgoztak ki. A szlovákiai viszonylat­ban védett 320 állatfajtának 97 szá­zaléka található meg a Közép-szlo­vákiai kerületben. A legjelentőseb­bek közül a Turiec folyóban nagy számban előforduló lazacpisztrán­gok, a Zvolen közelében fekvő Cab­44 személy részére lakószobák. A másik lesz a lakóépület, kétszáz gyermek részére. Az épületek úgy készülnek, hogy egész évben hasz­nálhatók legyenek. Az egész pionír­tábor építési költsége majdnem ki­lenc millió koronát tesz ki. A befeje­zés határideje: 1989 júniusa.-Az Isternek eredetileg 1986- ban kellett volna elkezdenie a mun­kát - mondja a részlegvezető -, és az eredeti terv szerint már állna is a tábor. Mi eléggé tisztázatlan körül­mények között vállaltuk a feladatot^ szerencsére ez most már nincs be­folyással a munkára. Pedig tervező- irodánkban most készülnek még a tervrajzok. Mivel a télen az időjá­rás is kedvezett, rajtunk most már nem múlik, hogy betartsuk a határ­időt. Jó ezt hallani. A mai nehéz gaz­dasági helyzetben egyre ritkább je­lenség, hogy a vállalatok olyan vál­lalkozásba fektetnék anyagi eszkö­zeiket, mint ez a pionírtábor. Még ha szükség is van rá. Inkább a szűkeb­ben vett gazdasági érdekeiket he­lyezik előtérbe. Szerencsére Duna- szerdahelyen ebben az esetben egy másféle szemléletmód kerekedett felül, örülhetnek tehát a pionírok, hogy már jövőre birtokukba vehetik az új tábort. PALÁGYI LAJOS rád’ település mellett található csú­szómászók, valamint a Jurajova stőlfia térségében fellelhető ritka de­nevérfajták. Több értékes állatfaj található a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban is. A legveszélyezettebbek közé tartoznak a különböző ragado­zó madarak, például a költöző sóly­mok, továbbá a sasok, s néhány vízi és mocsári állatfaj, így a gémek, kócsagok. Ami a növényvédelmet illeti, mintegy háromezer fajtát érint, közülük legalább kétszázötven már igen komolyan veszélyeztetett. A kerületben jelenleg hetvenhárom növényfajtát nyilvánítottak szigorúan védettnek. A meliorációs és folyam­szabályozási munkálatok miatt je­lenleg a legnagyobb veszély a vi­zes-mocsaras vidékek állatvilágát fenyegeti. Különösen a déli, mező- gazdasági jellegű járásokban kriti­kus a helyzet. A növény- és állatvilág megóvása érdekében az utóbbi években ko­moly ismeretterjesztő munka folyik a különböző tömegszervezetekben és az iskolákban. Több megjelent publikáció is e célt szolgálja, közülük hadd említsünk meg egy magyar nyelvű időszaki kiadványt, amely a Csemadok rimaszombati helyi szervezetének gondozásában jele­nik meg. A nagyon érdekes és szín­vonalas Zöld levél szerkesztője Vö­rös Zoltánná biológia szakos gimná­ziumi tanár. Az utóbbi években nem kis gon­dot okozott a tűzesetek számának növekedése. Tavaly is - 1984-hez viszonyítva héttel több - negyvenhét esetben pusztítottak a lángok, két ember életét vesztette, egy pedig sérülést szenvedett. A tűzoltók gyors beavatkozásukkal közel négy­millió korona értéket mentettek meg. Juraj Palacka mérnök, tűzoltó szá­zados az Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Tűzoltótestület parancsnoká­nak helyettese további fontos adato­kat is felsorol.- A múlt évben 117 esetben riasztották a tűzoltókat, de szeren­csére többnyire csak kisebb tűzhöz, negyvenhét okozott csupán na­gyobb kárt. Az előző évhez viszo­nyítva a szóban forgó időszakban egy tűzesettel volt kevesebb, de az anyagi kár több mint ötmillió koroná­val csökkent. Ha a gazdasági veze­tők, a dolgozók munkahelyükön és odahaza is nagyobb figyelmet fordí­tottak volna a tűzrendészen előírá­sok megtartására, ennyi értéknek sem kellett volna elpusztulnia. Ami­kor jobban megnézzük az eseteket, bármi is volt a baj okozója, a háttér­ben a nemtörődömség, az emberi hanyagság, figyelmetlenség húzódik meg. A Koltai Efsz-ben a traktoros nem vette észre, hogy a hidraulikus be­rendezés tömlőjéből a traktor kipufo­gó csövére csöpög az olaj, s emiatt tűz keletkezett. Leégett a teljesen új önjáró szecskázógép, a kár 360 ezer korona. Nem sokkal ezután a Mikuláéi Állami Gazdaságban is hasonló okból keletkezett tűz. Az év februárjában Kéménden (Kamenín) egy kémény meghibásodása oko­zott tüzet egy családi házban, a kár meghaladja a kilencvenezer koro­nát. Volt egy közlekedési baleset során keletkezett tűzeset is, egy em­ber életét is vesztette.- Fel kell figyelni arra, hogy a tűz­esetek ötvenegy százaléka a ma­gánszektorban fordult elő, tehát nagyrészt a családi házakban. Igaz, hogy a kár csupán háromszázezer koronát tett ki, de az ilyen eseteknél mindig fennáll az a veszély, főleg kedvezőtlen időjárás esetén, hogy a tűz könnyen átterjed a szomszé­dos épületekre, ha nem érkezik ide­jében segítség. AJárási székhelyen, $túrovóban és Suranyban vannak hivatásos egységeink, de számolunk az üzemi és az önkéntes tűzoltóegy­ségek segítségével is. Itt említeném meg, a szőgyéni (Svodín) szövetke­zet tűzoltói és a kürti (Strekov) ön­kéntes tűzoltók elismerő oklevelet Fontos helye van a természet- és tájvédelemben a barlangok és egyéb képződmények megóvásá­nak, újabbak feltárásának, hiszen ezekben rendkívül gazdag a Közép­szlovákiai kerület. A kétszázötven barlang és egyéb föld alatti képződ­mény összterülete meghaladja az ezer négyzetkilométert, közöttük ta­lálható néhány európai különleges­ség, mint a demánovái cseppkőbar- lang-rendszer, a Kristály-barlang vagy a harmaneci barlang. Jelenleg öt barlang a nagyközönség számára is hozzáférhető, valamennyi igazi turisztikai látványosság. A tervek szerint a közeljövőben újabb három barlangba látogathatnak majd a tu­risták, mégpedig Demánová, Stani- sov és Brestov térségében. Van már gyógyászati célokat szolgáló barlan­gunk is, melyben évente több száz léghurutos beteget, mindenekelőtt gyermeket gyógyítanak. Itt a tavasz, s a tapasztalatok szerint ezekben a hónapokban Kö- zép-Szlovákiában is ugrásszerűen megnövekszik a kirándulók, a ter­mészetjárók száma. Az elmúlt évek tapasztalatai sajnos nem túl kedve­zőek természet és tájvédelmi szem­pontból. Bizony nagyon sok károsí- tója, rongálója van felbecsülhetetlen értékű közkincseinknek. A vandaliz­mus visszaszorítása éppen ezért nem lehet csak a természetvédők ügye, hanem mindannyiunké, -h. a­kaptak. Az utóbbi időben sikerült több tűzoltószertárat tatarozni, illet­ve átépíteni, de ennek ellenére azt kell mondanom, hogy az önkéntes tűzoltók műszaki ellátottsága nincs mindenütt a kívánt színvonalon. A taktikai gyakorlatok - amelyek­ből tavaly is nyolcvanöt volt a járás­ban a különböző versenyek elő­segítik az önkéntes és a hivatásos tűzoltók felkészítését. A járási ver­senyen négy üzemi és egy hivatá­sos tűzoltóraj vett részt. A kerületi vetélkedőn a járási tűzvédelmi testü­let helyi egysége tizenöt versenyraj közül az ötödik helyet szerezte meg.- Azt valljuk, hogy a jövőben el­sősorban a megelőző munkára kell nagyobb figyelmet fordítanunk. En­nek egyik formája a rendszeres tűz- rendészeti ellenőrzések. Tavaly fő­leg a fogyasztási és az ipari szövet­kezetekre összpontosítottuk a fi­gyelmünket. A szóban forgó idő­szakban harminchét ellenőrzést vé­geztünk, amelyek során 1221 fogya­tékosságot állapítottunk meg. Két esetben adtunk ki végzést az üze­meltetés megszüntetésére, mind­kettőt a SIGMA vállalatnál. Betiltot­tuk nyolc berendezés használatát, a legtöbb esetben fűtőtestekről volt szó. A Mafíai Efsz-ben például az asztalos- és gépjavító műhelyben is meghibásodott kályhát használtak. Az ellenőrző szervek, a járási tűz­védelmi testület a bírságok kiszabá­sában sem fukarkodott. A Remes- losluzba ipari vállalatot negyvenezer koronára bírságolták meg, mert az ellenőrzés során talált harminckilenc fogyatékosságból határidőre egyet sem távolítottak el. Mi sem termé­szetesebb, minthogy fellebbezést nyújtottak be, de eredménytelenül, a bírságot meg kellett fizetniük, és a fogyatékosságokat gyorsan fel is számolták. A Jednota és a Sigma vállalat 10-10 ezer korona bírságot fizetett, mert gyúlékony anyagokat nem előírásszerűen tároltak.- A gyors és eredményes beavat­kozás egyik feltétele, hogy idejében jelezzék a bajt. A múlt évben végzett hatvan ellenőrzés során is arra vol­tunk kíváncsiak, hogy az egyes üze­mekben hogyan állnak az éberség­gel, gyorsasággal. Megállapítottuk hogy főleg munka után, az üzemren- dészek nem tudnak minden épület­be bejutni, s ez sok veszélyt rejt magában. Több helyen a szolgálatot teljesítő rendész nem tudta, hol le­het a gázt, az áramot elzárni, de még azt sem, hogy tűz esetén mi­lyen számot kell feltárcsázni, kit kell értesíteni. Ebből azt a következte­tést kell levonni, hogy a tűzrendé­szeti előadók, a gazdasági vezetők nem fordítanak kellő gondot a tűz megelőzésére. Az is tény, hogy a rendészek nagy része idős ember, s ez nehezíti a dolgunkat. Feladataik közé tartozik, hogy tűzrendészeti szempontból ellen­őrizzék a nagyobb létesítmények ipari üzemek tervdokumentációját. Ezen a téren is bőven van munká­juk, tavaly négyszáznegyvenöt ter­vet tettek le az asztalukra. Kétszáz­három esetben voltak jelen az épít­kezési telek kiválasztásánál, illetve az elkészült épületek, létesítmények átadásánál. Szímőn (Zemné) példá­ul nem járultak hozzá egy magtár üzembe helyezéséhez, mert nem épült meg a tűzbiztonsági fal. Véle­ményük szerint nem szabad komp­romisszumot kötni, mert abból csak baj származhat. Példa erre a áuranyi malomban történt szerencsétlenség, amely nemcsak anyagi kárt, hanem több ember halálát okozta.-Ez az év számunkra nem jól kezdődik. Az első két hónapban a tűz már 2 068800 korona kárt okozott, de ennél is megdöbben­tőbb, hogy nyolc ember meghalt, heten pedig megsérültek. Mindent elkövetünk, hogy a statisztika a to­vábbiakban kedvezőbb legyen. A legfőbb feladatunknak a baj meg­előzését tartjuk. NÉMETHJÁNOS Óvjuk közös értékeinket Természetvédelem a Közép-szlovákiai kerületben

Next

/
Thumbnails
Contents