Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám, szerda

Csehszlovákia aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok békés átalakításában (Folytatás az 1. oldalról) bacsov beszéde az ENSZ-közgyű- lés 43. ülésszakán. A szó szoros értelmében intellektuális áttörésről van szó a hozzáállásokban napjaink problémáihoz. Mi is a 21. század biztonságosabb és emberibb világá­nak filozófiáját hirdetjük, teljes mér­tékben támogatjuk és segítjük meg­valósítását. Aktívan részt veszünk a nemzetközi kapcsolatok békés átalakításában, min­denekelőtt demokratizálásukra, demilita- rizálásukra és humanizálásukra töreked­ve. Mindez azt jelenti, hogy bekapcsoló­dunk minden ország - a kis és nagy országok - nemzetközi párbeszédébe, ugyanígy a politikai, vallási és békeszer­vezetek, mozgalmak és erők széles ská­lájának párbeszédébe. Szorgalmazzuk a biztonság politikai és nemzetközi jogi tényezőinek megszilárdítását a katonai tényezők rovására, az általános emberi értékek prioritását minden nemzet és minden egyén létbiztonsága javára. A nemzetközi kapcsolatoknak ez a gyö­keres átalakítása teljes mértékben meg­felel Csehszlovákia nemzeti érdekeinek. Realisztikusan értékeljük a globális helyzetet. A kedvező folyamatok még nem váltak visszafordíthatatlanokká. Egyes kulcsfontosságú területeken még mindig tartják magukat a negatív mozza­natok. Minden erőfeszítés és a remény­keltő jelzések ellenére még nem sikerült leállítani a lázas fegyverkezést. Még min­dig történnek próbálkozások arra, hogy egyesek saját nézeteiket és meggyőző­désüket rákényszerítsék másokra. Nö­vekszik az ökológiai veszély, még mindig megfigyelhetők a gazdasági diszkriminá­ció különböző formái. Csillagászati összeget ér el a fejlődő országok külföldi adóssága. Bizalom - biztonság Csak a tartós béke és a biztonság feltételei között valósíthatjuk meg sikere­sen az átalakításra és demokratizálásra irányuló erőfeszítéseinket. Ezért a katonai enyhülést tartjuk külpolitikánk egyik leg­fontosabb feladatának. A haladás a le­szerelés terén vitathatatlanul javítaná a nemzetközi légkört, nagyobb biztonsá­got és bizalmat eredményezne, kedve­zőbb feltételeket teremtene a sokoldalú nemzetközi együttműködés elmélyíté­séhez. Az elmúlt időszakban szövetségese­inkkel és minden realisztikus erővel együtt aktívan szorgalmaztuk a bizalom megszilárdítását és a leszerelést. Abból indulunk ki, hogy mindenki számára egyenlő biztonságot kell garantálni, foko­zatosan fel kell számolni a tömegpusztító fegyvereket és lényegesen csökkenteni Európában a hagyományos fegyveres erőket és fegyverzeteket. Csehszlovákia a közé a kilenc ország közé tartozik, amelyek közvetlenül részt vesznek a közepes és rövidebb hatótá­volságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló, történelmi jelentőségű szovjet­amerikai szerződés megvalósításában. Területünkre vonatkozóan elfogadtuk az ellenőrző intézkedéseket és minden felté­telt biztosítottunk az első amerikai ellen­őrzéshez. Következetesen valósítjuk meg a stockholmi bizalomerősítő és biztonsági konferencia határozatait is. A globális nemzetközi biztonság szempontjából elsőrendűnek tekintjük a hadászati támadófegyverek 50 százalé­kos csökkentésére vonatkozó szovjet­amerikai szerződés aláírását. Szorgal­mazzuk a nukleáris kísérletek beszünte­tését és a vegyi fegyverek teljes betiltását és megsemmisítését. Az erre vonatkozó tárgyalások sikeréhez azzal járultunk hozzá, hogy Csehszlovákiában kísérletet valósítottunk meg, mely bizonyítja, lehet­séges a vegyi fegyverek gyártása tilalmá­nak hatékony ellenőrzése a polgári iparban. A Varsói Szerződés többi tagországá­val együtt arra törekszünk, hogy mielőbb kezdődjenek tárgyalások a harcászati nukleáris fegyverekről. Országunk a kontinens szívében fek­szik, a két legerősebb katonai-politikai szövetség határán. Megvannak a vérrel megfizetett keserű tapasztalatai. A törté­nelem arra is megtanított minket, hogy a köztársaság biztonságát nem tudta ga­rantálni a felkészült és jól felszerelt had­sereg sem, ha ehhez nem voltak meg a megfelelő belső és külső politikai felté­telek. . Ez az oka annak, miért fordítunk olyan intenzív figyelmet a katonapolitikai kérdésekre. Ez tükröződik hozzáállásunk­ban is a két jelentős fórumhoz, amely külügyminiszteri szinten a hónap elején kezdődött az európai hagyományos le­szerelésről, valamint a biztonsági és biza- ' lómerősítő intézkedésekről. A januári pá­rizsi külügyminiszteri találkozó után Bécs­ben is lehetőségünk volt kifejteni a cseh­szlovák kormány véleményét és javasla­tait a biztonság, a leszerelés és a békés együttműködés kérdéseire vonatkozóan, mindenekelőtt ami Európát illeti. Döntőnek tartjuk a politikai akaratot és megállapodási készséget. Mindent meg­teszünk azért, hogy ne ismétlődjön meg a meddő vita a fegyveres erők és a fegy­verzet számáról, ami kátyúba juttatta a 15 évig tartó tárgyalásokat a közép-európai hagyományos haderők csökkentéséről. Érdekeinknek olyan intézkedések felelné­nek meg, amelyek mindenekelőtt Közép- Európára, a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalára vonatkoznak. Kül­döttségünk Bécsben ebben az irányban fog tevékenykedni. Jelentős ösztönzést adtak ezeknek a tárgyalásoknak a szocialista országok, köztük Csehszlovákia döntései a fegyve­res erők, a fegyverzet és a katonai kiadá­sok egyoldalú csökkentéséről. Ezen intéz­kedések közé sorolható aterületünkön ide­iglenesen állomásozó szovjet csapatok egy részének kivonása is. Ezek a nagy horderejű lépések bizonyítják a Varsói Szerződés doktrínájának egyértelműen védelmi jellegét. Meggyőződésünk, hogy a NATO-tagországok hasonló konstruktív hozzáállása pozítív hatást gyakorolna a bécsi tárgyalásokra. Európa Helsinki útján A fegyveres erők és fegyverzet szá­mának csökkentése, valamint a csehszlo­vák néphadseregben eszközölt szerveze­ti változások a népgazdaság, mindenek­előtt az építőipar és a közlekedés támo­gatását is célozzák. Azt is tervezzük, hogy fokozatosan korlátozzuk, vagy telje­sen leállítjuk a termelést egyes katonai üzemekben, s ezeket átállítjuk a polgári termelésre. Véleményünk szerint a ter­melés ilyen átállításáról sokoldalú nem­zetközi párbeszédet kellene folytatni. Aktivitásunk a leszerelés terén termé­szetesen nem jelenti azt, hogy kisebb figyelmet szentelünk hazánk védelmi ké­pességének. Az ország biztonságának és védelmének megbízható garantálása to­vábbra is egyik elsőrendű feladatunk. Külpolitikánk egyik fő iránya az euró­pai politika. Mindenekelőtt a helsinki fo­lyamat sokoldalú kibontakoztatására tö­rekszünk. Azt szeretnénk, ha ez a folya­mat teljes szélességében tovább mélyül­ne a közös európai ház építése érdeké­ben, s eredményeket hozna minden té­ren: a politikai párbeszéd fejlesztésében, a reális leszerelési folyamat folytatásá­ban, szoros együttműködést eredmé­nyezne a környezetvédelem terén a gaz­dasági és tudományos-műszaki potenciál kihasználásában, a kulturális értékek cse­réjében és az emberi jogok biztosításá­ban, azok egész komplexumában. Jelentős mérföldkő volt ezen a téren a bécsi utótalálkozó, amely a mi hozzájá­rulásunkkal is jelentősen előrevitte a hel­sinki folyamatot. Az elfogadott záróok­mány új fejezetet nyit kontinensünk fejlő­désében. Mint azt a CSKP KB Elnöksége hangsúlyozta, ez a dokumentum megte­remti a feltételeket az összeurópai erőfe­szítések minőségének magasabb szintjé­hez a politikai, gazdasági és humanitárius együttműködés fejlesztése érdekében. A bécsi utótalálkozó nyitotta meg az utat a már említett tárgyalási fórumok megkezdéséhez, minőségileg új szintre emelte a humanitárius együttműködést, új lehetőségeket teremtett a gazdasági, tu­dományos és műszaki együttműködés bővítéséhez is. Még akkor is, ha nyíltan kimondjuk, hogy számos más országhoz hasonlóan éppen ez utóbbi területen töb­bet akartunk elérni. Aktívan bekapcsoló­dunk a dokumentum azon részeinek megvalósításába, melyekben az orszá­gok kötelezték magukat: kedvező feltéte­leket teremtenek a kereskedelmi és ipari együttműködéshez, a vállalkozók közti közvetlen kapcsolatokhoz, s törekedni fognak a kereskedelem, valamint a tudo­mányos-műszaki ismeretek és modern technológiák cseréje útjában álló akadá­lyok csökkentésére vagy fokozatos fel­számolására. Az államközi kapcsolatokban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az embe­ri jogok, az emberek közti kapcsolatok, a kulturális és szellemi értékek, valamint az információk cseréjének kérdésköre. A záródokumentum egész sor határozatot tartalmaz arra vonatkozóan, milyen irány­ban kell orientálni az együttműködést ezen a területen. A dokumentum hangsúlyt helyez az emberi jogok érvényesítésére egész szé­lességükben, beleértve tehát a politikai, állampolgári, gazdasági, szociális és kul­turális jogokat. Kötelezi a részt vevő or­szágokat, hogy megkülönböztetett figyel­met szenteljenek a foglalkoztatás, a la­káshelyzet, a szociális biztosítás, az egészségügyi gondoskodás, az oktatás és a kultúra problémáinak. Minden részt vevő országnak ebből kell kiindulnia. Az emberi jogok terén való együttmű­ködés valóban magasabb szinten követeli meg, hogy az államközi kapcsolatokat ne terhelje az ideológiai konfrontáció. Véget kell vetni annak, hogy egyesek másokra erőszakolják rá véleményüket. Mint Bécs­ben már hangsúlyoztuk, ezekről a kérdé­sekről komoly párbeszédet kell folytatni. Véget kell vetni a megalapozatlan vá­daskodásoknak arra vonatkozóan, hogy nem teljesítjük a vállalt kötelezettségeket, ugyanakkor a próbálkozásoknak, hogy kívülről befolyásolják belső fejlődésünket. Elutasítjuk az ilyen próbálkozásokat, mi­vel ellentétesek a helsinki Záróokmány elveivel és a bécsi utótalálkozó döntése­ivel. Csehszlovákia hozzálátott a bécsi do­kumentum következetes teljesítéséhez. Az illetékes reszortok és intézmények, alaposan áttanulmányozták a nagy pél­dányszámban kiadott dokumentumot, s a kormány elé terjesztették javaslataikat és ajánlásaikat megvalósítására. Termé­szetesen azzal is foglalkozni fogunk, ho­gyan teljesítik a dokumentumot a többi résztvevők. Nyugati partnereinknek is tu­domásul kell venniük, hogy a vállalt kötelezettségek a Kelet és a Nyugat szá­mára egyformán érvényesek. Azt szeretnénk, hogy a bécsi utótalál­kozó döntéseinek megvalósításában nemcsak a diplomaták vennének részt. Széles lehetőségek nyílnak itt „a népi diplomácia“ előtt is. Részt veszünk azok­ban az akciókban is, amelyek 1992-ig, a helsinki utótalálkozóig valósulnak meg. Arra fogunk törekedni, hogy ezeknek a ta­lálkozóknak az eredményei nagyobb megértéshez és bizalomhoz vezessenek. A bécsi utótalálkozó sikeres befejezése jelentős forrása a pozitív irányú nemzet­közi fejlemények megszilárdításának. Most már a helsinki folyamat résztvevőitől függ, hogy ezt a potenciált teljes mérték­ben kihasználják-e az európai népek ér­dekében. Jelentős kezdeményezéseink Köztársaságunk az elmúlt időszakban saját külpolitikai kezdeményezéseivel is bekerült az európai közvélemény tudatá­ba. Elvi jelentőségű az a javaslat, amelyet Miloá Jakeá, a CSKP KB főtitkára tett a bizalom, az együttműködés és a jó­szomszédi kapcsolatok övezetének létre­hozására a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán. Ez a mi konkrét hoz­zájárulásunk a közös európai ház gondo­latának megvalósításához, a helsinki fo­lyamat minden téren való fejlesztéséhez. Úgy értelmezzük ezt a javaslatot, mint a több nyugat-európai országgal folytatott párbeszéd széles platformját. Megismer­tettük őket elképzeléseinkkel, melyeket érdeklődéssel fogadtak. Intézkedések széles körét javasoltuk, melyek közös nevezője a nagyobb bizalom, biztonság és a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés. Ami a kezdeményezés katonai vonat­kozását illeti, egyetértünk a NATO-tagor- szágokkal abban, hogy ezeket összefüg­gésbe kell hozni az európai globális erővi­szonyokkal. Azt várjuk, hogy a bécsi fóru­mok elősegítik az általunk javasolt övezet fokozatos létrehozását. Készek vagyunk arra, hogy a stockholmi megállapodások­ban foglaltaknál szélesebb információ- cserében állapodjunk meg, beleértve a fegyveres erőkről szóló adatokat is. Javasoljuk a katonai szakértők közti kap­csolatfelvételt különböző szinteken, ami hozzájárulna a jobb kölcsönös megisme­réshez és az „ellenségkép“ felszámolá­sához. A partnerekkel folytatott konzultá­ciók azt mutatják, a legnagyobb érdeklő­dés az említett övezet politikai, gazdasá­gi, ökológiai és humanitárius vonatkozá­saira tett javaslataink iránt van. A bizalmi övezet létrehozására tett javaslathoz szervesen kapcsolódik Ladis­lav Adamec szövetségi miniszterelnök in­dítványa, hogy a Csehszlovákiával szom­szédos országok kormányfői tartsanak találkozót a környezetvédelem problémái­ról. Azt ajánljuk, hogy ezen vitassanak meg olyan kérdéseket, mint a nemzetközi környezetvédelmi programok feldolgozá­sa, erre a célra közös alapok létrehozása, konzultatív és tájékoztató központ létre­hozása az ökológiai balesetek következ- ményeinek'felszámolására stb. Az elmúlt héten Prágában hét érintett ország szak­értői tanácskoztak ennek az akciónak az előkészítéséről. Megmutatkozott, a kez­deményezést megértéssel, s úgy fogad­ják, mint az ökológiai biztonság garantá­lásának egyik hasznos útját. Ezt igazolja az a szakértői ajánlás, hogy már idén májusban az illető orszá­gok környezetvédelmi miniszterei tartsa­nak értekezletet, amelyen remélhetőleg létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy a kor­mányfők is találkozhassanak még ebben az évben. Csehszlovákia egyébként az ENSZ talaján is szorgalmazta a sokoldalú együttműködés fokozását a környezetvé­delem terén. Jarorpír Johanes a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy humanitárius területen is az együttműködés bővítésére töreke­dünk. Érvényes ez a művelődés és a ne­velés területére is, s többek között emlí­tést tett arról, hogy 1992-ben Prágában a tervek szerint nemzetközi konferenciát tartanak Jan Amos Komensky születésé­nek 400. évfordulója alkalmából. A meg­emlékezés méltó lefolyása érdekében már létre is hozták az előkészítő bizottsá­got, melynek tekintélyes külföldi szemé­lyiségek is a tagjai. Határozottan fellépünk a nemzetközi terrorizmus ellen, s ezt igazolja a Nagy- Britannia kormányának tett indítványunk is: javaslatot tettünk egy közös ENSZ-beli csehszlovák-brit kezdeményezésre. En­nek a javaslatnak az a lényege, hogy tárgyalásokat kezdeményezünk a plasz­tik robbanóanyagok ellenőrzésére vonat­kozó megállapodás megkötéséről. Változatlanul érvényesek az NDK-val közösen előterjesztett javaslataink a kö­zép-európai atomfegyver-mentes folyosó és vegyi fegyverektől mentes övezet lét­rehozására. Dinamikusabb, tartalmasabb együttműködést Jaromír Johanes a továbbiakban hangsúlyozta: külpolitikánkban kulcsfon­tosságú szerepet játszik a szocialista kö­zösség országaival fenntartott barátság, szövetség és sokoldalú együttműködés elmélyítése és megszilárdítása, s különö­sen érvényes ez a Szovjetunióval fenntar­tott kapcsolatainkra. Szólt arról, hogy a szocializmus építésének jelenlegi idő­szakában nagyobb hangsúlyt kell helyez­ni a kölcsönös együttműködés tartalmára, módszereire és dinamikájára, s ennek érdekében teljesebb mértékben ki kell használni az átalakítás folyamatában rejlő lehetőségeket az egyes szocialista orszá- sokban. Szilárd, akcióképes szövetséget kell építeni, amelynek egysége és ereje abban rejlik, hogy tiszteletben tartja az egyes tagországok reális, sokszínű érde­keit - szögezte le Jaromír Johanes. A továbbiakban megállapította, hogy az eltelt időszakban kétségtelen sikereket értünk el, azonban látjuk a meglevő prob­lémákat és hiányosságokat is, ezeket azonban nem leplezzük, de nem is na­gyítjuk fel, hanem reálisan értékeljük őket és hatékony megoldásukra törekszünk. Rámutatott arra, hogy egységünk, ak­cióképességünk és nemzetközi helyze­tünk szilárdításának elengedhetetlen alapfeltétele a szocialista országok politi­kai és gazdasági együttműködésének ja­vítása és hatékonyabbá tétele. Szüksé­gesnek tartjuk a Varsói Szerződés kereté­ben megvalósuló együttműködés mecha­nizmusának a tökéletesítését is. S ez az igényes feladat a politikai tanácskozó tes­tület, a külügyminiszteri és a honvédelmi miniszteri bizottság tanácskozásain is a figyelem homlokterében állt. A KGST-n belüli együttműködésről szólva úgy vélte, hogy csakis akkor lehet­séges a további előrelépés, ha megtörté­nik az áttérés az új együttműködési for­mákra és módszerekre. Síkraszállunk a szocialista gazdasági integráció haté­kony modelljének és távlatilag az egysé­ges piacnak a megteremtéséért. Cseh­szlovákia éppen ezért támogatja a szer­vezet sokoldalú együttműködési mecha­nizmusának a mélyreható átalakítására irányuló törekvéseket, s ebből a szem­pontból nagy jelentőséget tulajdonít a KGST-tagországok legfelsőbb szintű pártvezetői idén Prágában esedékes ta­lálkozójának. Az együttműködés tökélete­sítése szükségessé teszi a gazdaságpoli­tika egyeztetésének az elmélyítését is, s a kölcsönös kapcsolatokban nagyobb teret kell biztosítani a közgazdasági mód­szerek alkalmazásának, továbbá a köl­csönös kapcsolatok szélesebb körű ki­bontakozásának. Szükséges a valutáris együttműködés és az árképzés tökélete­sítése és az árfolyamokat reálisakká kell tenni. S ennek kapcsán fokozni kell a transzferábilis rubel szerepét és távlati­lag meg kell teremteni a feltételeket nem­zeti pénzegységeink kölcsönös átváltha­tóságához. Jaromír Johanes a továbbiakban ele­mezte az egyes szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat, s rámutatott arra, hogy a legfontosabb szövetségesünk és gazdasági partnerünk a Szovjetunió. Ezekben a kapcsolatokban kedvezően éreztetik hatásukat az országainkban zaj­ló átalakítási és demokratizálás i folyama­tok. A kapcsolatok fejlődését jelentős mértékben ösztönözte kommunista párt­jaink főtitkárainak - Miloá Jakeá és Mihail Gorbacsov elvtársnak - tavaly megtartott találkozója. Miniszterelnökeink, Ladislav Adamec és Nyikolaj Rizskov rövid időn belül kétszer is tárgyaltak a gazdasági együttműködés dinamikusabb fejlődését szolgáló intézkedésekről és sor került a 15-20 évre szóló gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködési koncepció aláírására is, amelynek megvalósítása várhatóan meghozza a gazdasági éle­tünkben olyannyira szükséges szerkezet- váltást. Jaromír Johanes ezután a többi baráti országhoz fűződő kapcsolatainkat taglal­ta. Megállapította, hogy különösen nagy figyelmet szentelünk a szomszédos szö­vetséges országokkal fenntartott kapcso­lataink bővítésének. Lengyelországhoz jó kölcsönös kapcsolatok fűznek bennünket és a gazdasági együttműködésben a kor­szerű formák alkalmazására törekszünk. Folytatódik az NDK-val fenntartott sok­oldalú, széles körű együttműködés elmé­lyítése, különös tekintettel a szakosítás és a kooperáció bővítésére. Intenzíven fej­lődnek kapcsolataink a Magyar Népköz- társasággal. Nagy fontosságot tulajdoní­tunk annak, hogy a létrejött megállapodás értelmében 15 hónappal korábban fejező­dik be a Gabcíkovo-Magymarosi Vízlép­cső rendszer építése. Fejlesztjük hagyo­mányosan jó baráti kapcsolatainkat a Bol­gár Népköztársasággal, gazdasági terü­leten arra törekszünk, hogy a legfonto­sabb területeken megújuljon kapcsolata­ink dinamikus fejlődése. Az elmúlt időszak gazdag volt a Ro­mán Szocialista Köztársasághoz fűződő kapcsolataink vonatkozásában, s mindkét részről hangsúlyoztuk, hogy át kell tér­nünk a hatékonyabb együttműködési for­mákra. A Mongóliával fenntartott kapcso­latainkban szintén a gazdasági együttmű­ködés hatékonyságának a fokozására tö­rekszünk, s Kuba viszonylatában minde­nekelőtt a gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés bővítésére he­lyezzük a hangsúlyt. A külügyminiszter kitért a Vietnammal, Laosszal, Kambo­dzsával, Jugoszláviával, a Kínai Népköz- társasággal, a KNDK-val és Albániával fenntartott kapcsolatainkra, majd rámuta­tott arra, hogy a fejlett kapitalista orszá­gokkal fenntartott kapcsolatainkban a konstruktív és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt, összhangban a helsinki Zá­róokmány elveivel. A kölcsönös érdekek alapján A szónok kitért rá, hogy a közelmúlt­ban felvettük a kapcsolatokat az Európai Gazdasági Közösséggel és megelége­déssel szögezhetjük le, hogy az Európai Közösségek tárgyszerűen viszonyulnak a Csehszlovákiával való kapcsolatok fej­lesztéséhez, erről tanúskodik az is, hogy tavaly decemberben Brüsszelben sor ke­rült Csehszlovákia és a Közös Piac meg­állapodásának az'aláírására az ipari ter­mékekkel való kereskedelemről. Ezzel összefüggésben szólt arról, hogy Nyugat- Európában nagyon dinamikusan folytató­dik az integráció és rendkívüli figyelmet szentelünk ennek, különös tekintettel ar­ra, hogy a tervek szerint 1992-ben létre­jön Nyugat-Európában az egységes piac. A továbbiakban ecsetelte az egyes nyugat-európai országokhoz fűződő vi­szonyunkat. Megállapította, hogy az NSZK-hoz fűződő kapcsolataink kiegyen­súlyozottak, tovább mélyül a gazdasági, kulturális, humanitárius és környezetvé­delmi együttműködés és lényegében fo­lyamatban van a Helmut Kohl kancellár prágai tárgyalásain létrejött megállapodá­sok teljesítése. Ausztriával fenntartott kapcsolataink intenzívek és széles kör­ben fejlődnek. Úgy véljük, hogy mindkét ország érdeke az együttműködés bővíté­se és a kölcsönös megértés fokozása. A Franciaországgal fenntartott kapcsola­tainknak újabb ösztönzést adott Francois Mitterrand elnök tavalyi látogatása. Jaromír Johanes a továbbiakban szólt a Görögországhoz, Spanyolországhoz és Olaszországhoz fűződő kapcsolatainkról, s itt az aktív politikai párbeszéd és a köl­csönösen előnyös gazdasági együttmű­ködés bővítéséből Indulunk ki. Hangsú­lyozta, hogy Csehszlovákia nagy jelentő­séget tulajdonít a kis és közepes nagysá­gú országokkal való együttműködésnek, s ezen belül is specifikus helyet foglalnak el a semleges és el nem kötelezett orszá­gokkal fenntartott kapcsolatok. Ebben a vonatkozásban példaértékűek a cseh­szlovák-finn kapcsolatok. Hagyományo­san jó a Ciprussal fenntartott együttműkö­désünk. Konstruktív szellemben folytatni (Folytatás a 3. oldalon) új ne 2 1989. III. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents