Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám, csütörtök
Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát A Csallóköz és Mátyusföld határán fekvő Pozsonyeperjes helyi nemzeti bizottsága ama közigazgatási szervek közé tartozik, amely valójában két település, Pozsonyeperjes és a szomszédos Dunatő- kés (Dunajsky Klátov) irányítását végzi. Munkáját a CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa, valamint a kerületi és járási pártkonferencia határozataiból eredő feladatok teljesítése jellemzi. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy az átalakítás és a szocialista demokrácia elmélyítésének igényes feladatait teljes mértékben meghatározzák a nemzeti bizottságok munkáját is. Az átalakítással kapcsolatos feladatainkat, e forradalmi folyamat társadalmi-politikai céljait ismerjük, és tudjuk, hogy megvalósításuk nagyobb erőfeszítést, következetesebb, tervszerűbb, összehangoltabb munkát igényel. Az összehangolt munka alatt értem a tömegszervezeteknek és az irányító szerveknek a közös cél érdekében végzett együttes törekvését. Az említett szervekkel közösen arra törekszünk, hogy a község lakossága és dolgozói minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közjót szolgáló elképzelések megvalósításához. Értem ez alatt a Nemzeti Front választási programjának teljesítését, a Z akció beruházásainak megvalósítását, valamint az élet- és munkakörülmények javítását, átalakítását. Az elmúlt időszakban törekvéseinket siker koronázta. Meg kell említeni a beruházásos akciók közé tartozó három tantermes óvoda építését, melyre a járási nemzeti bizottság és a helyi földműves-szövetkezet közösen mintegy hatmillió koronát fordított. A szövetkezet az anyagiakon kívül gépekkel és munkaerővel is segítette az átadás előtt álló intézmény építését. 1987-ben 1,6 millió korona ráfordítással sikerült tovább szélesíteni a község vezetékes ivóvízhálózatát. Mivel a vezetékes ivóvízhálózatra kötött kút vize egészségi szempontból nem megfelelő, a Dunatőkés és Pozsonyeperjes közötti Reríczés-major mellett 741 ezer korona ráfordítással újabb kutat fúrattunk, amely később Dunatőkés ivóvízellátásait is biztosítja. Kiemelt helyen szerepel a választási programban a szolgáltatások minőségének javítása. A Z akció építkezései között említhető a hárommillió korona ráfordítással felépítendő egészségügyi központ is. Az építkezéshez szükséges pénzösszeget a járási nemzeti bizottság (1 millió), valamint a helyi földműves-szövetkezet és a Dunatőkési Állami Gazdaság adja (1-1 millió). A tervdokumentáció előkészítése már folyik. Ha már a felsorolásnál tartok, meg kell említenem, hogy a választási programban számos más akció is szerepel, mint például a 6,5 millió korona beruházással építendő bevásárlóközpont, Tőkésen pedig egy üzlet felépítése, de ez utóbbi a szükséges anyagiak hiánya miatt a következő választási programban kerül megvalósításra. Kilátásba helyeztük továbbá az alapiskola bővítését, melynek keretében iskolai étkezde, napközi és tanműhely épül 9,5 millió korona beruházással. Az építkezés 1990-ben kezdődik. Minden évben immár hagyományosan a dunatőkési labdarúgópályán rendezik meg a kerületi békeünnepélyt - eléggé mostoha körülmények között. Ezért a helyi nemzeti bizottság egy több célú, különböző akciók megrendezésére alkalmas klubhelyiség és öltöző megépítését tervezi. Tudjuk, hogy anyagi háttér nélkül elképzelhetetlen a község dinamikus fejlesztése. A Z akció beruházásaira, a szolgáltatások bővítésére, fejlesztésére szükséges anyagiak állami támogatás, illetve társított pénzösszegek formájában biztosítottak. Bízunk a lakosság támogatásában is, amelyben eddig sem csalódtunk. Ehhez mindenesetre szükség van a 30 képviselő segítségére is, akik választókörzetükben tájékoztatják a lakosokat e célok megvalósításának lehetőségeiről, a készülő akciókról. Ha figyelembe vesz- szük az előttünk álló nagy feladatokat, nemcsak a választott szervek, de a társadalmi szervezetek aktív segítségére is szükség lesz. Nagy a változtatni akarás az egész országban - így nálunk is egyelőre az eredmények még nehezen mérhetők, mert csak most tettük meg az első lépéseket. Azt azonban már az eddigi részeredmények igazolják, hogy jó irányban haladunk, egyre több érték születik. Azonban sokkal fegyelmezettebb munka, naprakészség szükséges, hogy tökéletesítsük a szocialista államigazgatás módszereit, keressük a jobb munkamódszereket. A cél végül is az, hogy tevékenységünk minél közelebb kerüljön a lakossághoz, kielégítse igényeit, biztosítsa jogait. MIZERA JÁNOS, a hnb elnöke A JÓ KÖZÉRZET SOKAT JELENT Csúz (Dubník) lakossága, a szövetkezet és a hnb vezetősége sokat tett az utóbbi években a település megtartó erejének növeléséért. Ennek köszönhető, hogy 1965-től mindössze 85-tel csökkent a lakosok száma. A szövetkezetben és az állami gazdaságban dolgozik a munkabíró lakosság kétharmada, vagyis csak a maradék egyharmad ingázik. Igyekeztünk községünket úgy fejleszteni, hogy mindaz, amire szükség van, helyben megtalálható legyen. Az ami a községben Z akcióban felépült, a lakosok és a két mezőgazdasági üzem segítségével valósult meg. Büszkék vagyunk a közös erőfeszítéssel felépített létesítményekre, mint például a 12 tantermes iskolára, amelyet étteremmel is bővítettünk. A jövő évben az eddig nélkülözött tornaterem építését is szeretnénk megkezdeni. Korszerű óvodát is építettünk. Társadalmi összefogással épült fel a szolgáltatóház, tavaly pedig az élelmiszer- és a hentesüzlet, mégpedig rekordidő alatt. Márciusban fogtunk hozzá a munkálatokhoz és az év végén már át is adtuk. A fő érdem a kivitelezést vállaló szövetkezeté, de lakosaink is 5500 óra társadalmi munkával járultak hozzá építéséhez. Számolunk a vízvezeték bővítésével, a jövő tervidőszakban pedig a gázvezeték megépítésével. Feladataink között tartjuk számon a zöldterületek felújítását, bővítését, járdák építését. Jobb feltételeket szeretnénk teremteni a magánépítkezésekhez, hogy a jelenlegi évi öt családi ház helyett a jövőben több épülhessen. Ezt elsősorban a fiatalok várják el tőlünk. Megszerveztük a háztartási szemét elszállítását és helyben cseréljük a gázpalackokat. A szolgáltatóház - amelyben a gyógyszertár is helyet kap - megépülése után lehetőség nyílt a lakossági szolgáltatások javítására. Az új épületben kapott helyet a borbély és a fodrászműhely, a ruhabegyűjtő, a női szabóság, a tévéjavító. Itt veszik át a meghibásodott háztartási gépeket, amelyeket a Renokov ipari vállalat a járási székhelyen javít meg. Itt működik a járási közszolgáltató vállalat temetkezési részlege is. Sajnos, nincs halottaskocsijuk, így azt minden alkalommal kölcsön kell kérni. Úgy összegezhetnénk, hogy a legkeresettebb lakossági szolgáltatások helyben megoldottak, de azért a színvonalukon van mit javítani. Főleg a kínálatot kell bővíteni, szem előtt tartva a gazdaságosságot, mert ez ma fontos tényező. Meg kell említenünk kisüzemünket is, igaz csak tizenkét embert foglalkoztat, de bővítését egyik fontos feladatunknak tartjuk. Kőműveseink főleg a középületeket tatarozzák, de lakossági megrendeléseket is vállalnak. Van lakatos, üvegező műhelyünk és fuvarozó részlegünk. Mivel a fuvarozás iránt nagy az érdeklődés, további járművekre lesz szükségünk. Számolunk asztalosműhely létesítésével, és talán kozmetikai szalont is nyitunk. A kisüzem révén olyan szolgáltatásokat is bevezethetünk, amelyek a nagyobb üzemek számára nem rentábilisak, de a lakosság igényt tart rájuk. Nem szeretném azt a látszatot kelteni, mintha nálunk a szolgáltatások terén minden a legnagyobb rendben volna. Hibák, fogyatékosságok nálunk is akadnak, de ezeket helyben, az illetékesek bevonásával, rugalmasan igyekszünk megoldani. Tudatosítjuk, ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magukat, az apró-cseprő dolgokat is meg kell oldanunk: Sokat nyom a latba a zavartalan áruellátás, a lakossági szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése. Mindennapi munkánk során ezt tartjuk szem előtt, s ez áll a figyelmünk középpontjában a távlati fejesztési tervek kidolgozása során. KOVÁCS GYULA, a Csúzi Hnb titkára Elsősorban mi, kommunisták vagyunk felelősek azért, hogy tovább mélyüljön a párt és az állampolgárok kapcsolata és az élet valamennyi területén megvalósítsuk a párt politikáját. Ezért feladatul adtuk, hogy a Nemzeti Frontban és a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták elemezzék eddigi tevékenységüket, értékeljék a káderhelyzetet azzal a céllal, hogy a helyi és a városi bizottságokban a legaktívabbak, a legrátermettebbek dolgozzanak. A Nemzeti Front tekintélyét növeli, hogy a nemzeti bizottságok képviselői számot adnak munkájukról azoknak a szervezeteknek, amelyek képviselővé jelölték őket. Ez arra ösztönöz, hogy kezdeményezőbben, megértőbben viszonyuljanak az állampolgárok igényeihez, észrevételeihez. 1988 szeptemberében és októberében minden faluban elbeszélgettünk a helyi tisztségviselőkkel. Ezek a beszélgetések megmutatták, hogy a képviselők, a választók és a Nemzeti Front helyi bizottságainak kapcsolata csak akkor lehet eredményes, ha folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást, következetesen, felelősségteljesen teljesítik kötelességeiket az egyes területi egységek sokoldalú fejlesztésében. Nagy csalóm iában (Vel’ká Öalomi- ja) például a helyi nemzeti bizottság novemberben a környezetvédelemmel foglalkozott. A beszámoló alapanyagait már egy hónappal korábban megtárgyalta a Nemzeti Front helyi bizottsága és a helyi pártalap- szervezet. Ennek eredményeként a tanácskozás tárgyilagos volt és a Nemzeti Front egyes szervezetei vállalták, hogy konkrétan hozzájárulnak a környezet alakításához és védelméhez. így a SZISZ-tagok gondoskodnak az Ipoly és környékének tisztaságáról, a Nőszövetség és a Csemadok tagjai a helyi parkot, a CSSZBSZ és a Vadászszövetség tagjai a csatornákat gondozzák, a sportolók pedig patronátust vállaltak kisebb sportpályák létesítése fölött. A Vöröskereszt tagjai gondozzák a rászorult betegeket, nyugdíjasokat. Hasonlóan dolgoznak a Nemzeti Front őelovcei Helyi Bizottságának tagjai is. Az ottani fiatalok és a vadászok vállalták, hogy gondozzák a környező erdőket. A fiatalok már tavaly hat hektáron segítettek a fák ültetésében, illetve az erdő gondozásában. Hasonlóan járnak el a Nemzeti Front helyi bizottságai Zélyben (2e- lovce), Ipolynyéken (Viníca), Al- sósztregován (Dolná Strehová) és másutt is. Vannak azonban községek, ahol egyelőre nem sikerült aktivizálni a társadalmi szervezeteket. A járásban 74 város és község van, egy harmadukban a Nemzeti Front bizottságai nem dolgoznak megfelelően, ami jelentősen megnehezíti azt, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő embereket jelöljenek a választott szervekbe. Minden erőfeszítésünk ellenére a járási székhelyen is gondot okoz a politikai, a társadalmi élet aktivizálása. Az egyes társadalmi szervezeteknek új munkaformákat és módszereket kell alkalmazniuk. Ebben példát mutat a Nőszövetség városi bizottsága, amelynek szervezeti felépítése hasonló, mint a pártszervezeteké, illetve a nemzeti bizottságok polgári bizottságaié, és így tömeg- politikai munkájuk révén a város valamennyi asszonyához, lányához eljutnak. Hasonlóan dolgoznak más szervezetek is, mindenekelőtt a CSSZBSZ, a Vöröskereszt, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség és a SZISZ. Továbbra is problémákkal küszködünk, így például kevés a helyiség a klubtevékenységhez és a gyűlésekhez is. Az SZLKP járási bizottságának elnöksége december elején megvitatta a tapasztalatokat. Megállapítottuk, hogy az elért eredmények ellenére még mindig nem használjuk ki kellőképpen a Nemzeti Front széles bázisát az emberek alkotó elkötelezettségének fokozására, nem sikerül az egyes társadalmi szervezetek tagjait jobban bevonni a döntéshozatalba. Néhány társadalmi szervezetünk munkájában még mindig találkozhatunk a formalizmussal és a bürokráciával, nincs élő kapcsolatuk a dolgozókkal. A jó tapasztalatok népszerűsítésével továbbra is folytatni akarjuk munkánkban a pozitív irányzatokat, elmélyíteni a párt vezető szerepét. Rendszeresen értékelni fogjuk a nemzeti bizottságokon és a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták munkáját, jobban bevonva közös erőfeszítéseinkbe a fiatalokat, a nőket és a pártonkívülieket, MILÁN ELSINGER, az SZLKP nagykürtösi (Vel’ky Krtís) járási bizottságának titkára Magánvállalkozók és a szolgáltatások Eredmények, gondok A helyigazdálkodási üzemek sokrétű szolgáltató tevékenysége mellett a Rimaszombati (Ri- mavská Sobota) járásban fontos szerepe van a nemzeti bizottságok kisüzemeinek és a magán- személyek által végzett szolgáltatásoknak is. Az elmúlt évben már 23 nemzeti bizottság mellett működtek gazdálkodó és szolgáltató egységek, nem kevesebb mint 32 féle tevékenységet végezve. Az év elején Gesztete (Hostice) községben kezdett működni egy újabb kisüzem s ezzel tovább bővült a szolgáltató létesítmények hálózata. A meglévő kisüzemek tevékenysége is bővül, színesedik. Tavaly például Csíz (¿íz) községben kölcsönzőt létesítettek, és a lakásalap karbantartását, a helyi park gondozását is a kisüzem dolgozói végzik el. Gömöralmágyon (Gemersky Jablonec) úgyszintén a közelmúltban fodrászmű-* helyt, virágüzletet, ruhabegyűjtőt adtak át, és felújították a temetkezési szolgáltatást. A lakosság igényeinek megfelelően működni kezdett a gabonadaráló. A határmenti Újbást (Nová Bas- ta) községben asztalosműhelyt hoztak létre, személy- és teherszállítási szolgáltatást vezettek be. A működő kisüzemek visszatérő gondja, hogy kevés pénz jut fejlesztésükre, márpedig enélkül nem lehet igazán áttörést elérni a lakossági szolgálgatások terén. Az áldatlan helyzet javul valamicskét azáltal, hogy egy közelmúltban elfogadott kormányrendelet lehetővé teszi bizonyos gépek és berendezések vásárlását 200 ezer korona értékben. A nemzeti bizottságok által működtetett kisüzemek tavaly (az elmúlt év szeptember végéig) több mint 15 és fél millió koronát forgalmaztak, ennek azonban csak alig több mint egynegyede származik a lakossági szolgáltatásokból. Sajnos, az arány évről évre csökken, mert mind több helyen működnek erős építőcsoportok, melyeket általában közlétesítmények építésével bíznak meg. A kisüzemekben tavaly 282 dolgozót foglalkoztattak, emellett 262 személlyel teremtettek szerződéses munkaviszonyt. A legtöbb gondot az üzemanyag-ellátás okozta. A szemétbegyűjtő autók egy részét emiatt kellett leállítani, noha ez a fontos szolgáltatás már a járás 70 községére terjedt ki az elmúlt év végéig. A magánszemélyek különösen a városoktól távoleső falvakban végeznek hasznos szolgáltató tevékenységet. Az elmúlt év végéig összesen 345 kisiparos kapott működési engedélyt, természetesen nem számítva a kereskedelmi és vendéglátó-ipari magánvállalkozásokat, melyek száma szintén jelentős. A legtöbb működési engedélyt a városokban Rimaszombatban, Hnúst'á- ban és Safárikovóban állították ki, a falvak közül pedig Klenovecben, Bátkában és Ozsgyánban (Ozcfany). Elsősorban kőművesek (85), szobafestők és mázolok (51), asztalosok (32), bádogosok (18), autójavítók (27) és szabók (41) kaptak működési engedélyt. Mind nagyobb érdeklődés tapasztalható a környezet- és egészségvédelemmel összefüggő szolgáltatások iránt. Hnúst’ában a vnb kisüzeme mellett autógumi-begyűjtőt nyitottak, Hrachovó- ban és Rimaszécsen (Rimavská Sec) a szennyvíz elszállítását is megoldották már. A másodlagos nyersanyagok (hulladékvas, papír, textil, üveg és bőr) gyűjtésére több magánvállalkozó is akadna, kérvényeiket azonban el kell utasítaniuk a nemzeti bizottságok illetékeseinek, mivel az említett tevékenységeket nem tartalmazza a hivatalos jegyzék, ugyanakkor a cseh országrészekben engedélyezik ezeket a közhasznú szolgáltatásokat is. Hasonlóan elutasítják az egészségügyi szolgáltatások iránt érdeklődőket, noha a fodrászok példájára a pedikűrösök, masszőrök is az önállósulás lehetőségeit keresik, sőt akad olyan személy, aki magánlakásban épített szaunáját és medencéjét szerette volna hasznosítani. A magánvállalkozói engedélyek kiadása kapcsán felmerülő nehézségek ellenére a Rima- szombati járás a Közép-szlovákiai kerületben vezető helyet foglal el, szlovákiai viszonylatban pedig második ezen a téren, ami arról tanúskodik, hogy az Irányító szervek megfelelő figyelmet fordítanak a kiegészítő szolgáltatásokra. DROBKA EMIL mérnök, a Rimaszombati Jnb helyigazdálkodási osztályának dolgozója Élő kapcsolat A számadás aktivizálja a képviselőket Együttműködve
