Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám, csütörtök
A párt és az olvasók szolgálatában Jubilál a Smer, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának napilapja Negyven évvel ezelőtt 1949. március 11-én kora reggel új lapot kínáltak a közép-szlovákiai dolgozóknak az újságárusok. Akkor jelent meg először a Smer, az SZLKP Banská Bystrica-i Kerületi Bizottságának sajtóorgánuma. Az évforduló alkalmából Anton Ka- más, főszerkesztő a kerületi párt- bizottság titkárságának tagja válaszolt kérdéseinkre. 1- Mik voltak a lapindítás előzményei?-A csehszlovák munkásosztály februári győzelmét, majd 1949-ben hazánk kerületeinek kialakítását kővetően Közép-Szlovákiában a Banská Bystrica-i és a iilinai kerületi pártbizottságnak lett feladata a járási és az alsóbb szintű pártszervek tevékenységének irányítása. Mivel a kommunista sajtó a politikai szervező munka régen bevált, hatékony eszköze, a párt Banská Bystri- ca-i kerületi szerve a dolgozótömegek szocialista országépítésünk céljaiért való széles körű mozgósításához feltétlenül fontosnak tartotta egy kerületi újság rendszeres megjelentetését. A Smer első számától kezdve a Proletár és a Hlas l’udu című Klement Gottwald szerkesztette kommunista lapok irányvonalának folytatója. Első vezércikkünket „Az új, örömteli munkába!“ címmel Karol Smidke írta. Később Gustáv Husák, Ondrej Klokoő és a CSKP többi kimagasló vezetői is írtak vezércikkeket. írásaik és a szerkesztőségi kollektíva munkája a IX. párt- kongresszus határozatai szellemében kerületünkben nagyban elősegítette a szocializmus alapjainak megszilárdítását. A Smer szervező és agitáló tevékenységét értékelve újabb fontos fejezetnek tekintjük a közép-szlovákiai egységes földműves-szövetkezetek megalakulásának időszakát, amikor a pártszervek dolgozóinak és a szerkesztőség munkatársainak tollából minden számban konkrét példák népszerűsítésével, a kollektív gazdálkodásra buzdító írások jelentek meg. Negyvenéves utunk további fontos mérföldköve az 1964. évi. Azóta naponta kerül az olvasókhoz a hetilapként indult Smer.- Pártunk és társadalmunk válságos időszaka következményeinek felszámolásában megint rendkívül fontos szerep hárult a kerületi pártsajtóra is. E feladatoknak hogyan tett eleget a Smer?- Az 1968-69-es évek után kerületünk politikai, gazdasági és kultuÚszni jó Rimaszombatban (Rimavská Sobota) néhány hete pazar fedett uszodát adtak át. Építési költségei meghaladták a 22 millió koronát. Szerencsére nem ez az első és egyetlen ilyen létesítménye a járási székhelynek, hiszen immár második éve a köz- gazdasági középiskola is üzemeltet egy huszonöt méteres tanuszodát, s tavaly nyáron Ku- rincon is átadtak egy nyitott, ám melegített vizű uszodát, melyet a tervek szerint májustól szeptember végéig üzemeltet a helyi műszaki szolgáltató vállalat. Sajnos, az új városi sportlétesítmény bejáratára a délutáni és a kora esti órákban mind gyakrabban teszik ki a Megtelt feliratot, a látogatói nem kis bánatára. A szerencsések viszont kellemes környezetben, igazán kulturált körülmények között tölthetnek ott két órát, ami elegendő is a munkában megfáradt emberek fizikai felfrissüléséhez. Persze azért érik apró bosz- szúságok is a fürdővendéget, gondolunk itt a büfé korai zárására, az olykor fülsüketítően hangos zenére, vagy a közös, ám igencsak szűk öltöző kényelmetlenségeire. Bízunk benne, hogy mindezek csak a kezdet nehézségei, a járatlanság számlájára írhatók, mint ahogyan abban is reménykedünk, hogy az uszoda később megfelelő érdekelődés esetén már a kora reggeli órákban is kitárja ajtaját a nagyközönség és a sportolók előtt. -h. arális életének konszolidálása érdekében munkálkodtunk. Elsődleges küldetésünknek tekintettük a jó ügyet szolgáló munkakezdeményezések felkarolását, széles körű népszerűsítését. Az ipari vállalatoknál és üzemeknél a nyomtatott szó súlyával igyekeztünk elősegíteni ,,a százezresek“ munkaversenyének kibontakoztatását, melynek célkitűzése évi százezer korona termelési vagy nyersanyagköltség megtakarítása volt egy-egy dolgozókollektíva munkaterületén. Ehhez hasonlóan rendszeresen foglalkoztunk a Banská Bystrica-i Városi Nemzeti Bizottság és a SZISZ Zvoleni Járási Bizottságának felhívása nyomán kibontakozott közép-szlovákiai munkaverseny eredményeinek ismertetésével, méltatásával. Szerkesztőségünk védnökséget vállalt a prievi- dzai Cígel’ Bánya, és a Sklabinái Egységes Földműves-szövetkezet egy-egy szocialista munkabrigádjának tevékenysége felett is. Mindkét sikeres kollektíva munkájáról, illetve a brigádtagok életéről rendszeresen beszámoltunk olvasóinknak. Ugyanakkor új rovatok indultak, hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés intenzifikálásának eredményeit bemutassuk és népszerűsítsük. Szerkesztőségünk munkatársai azóta a Közép-szlovákiai kerület dolgozóinak életéről, munkájáról, hazánk belpolitikai eseményeiről és a világ történéseiről hűen beszámoló napilapot igyekeznek az olvasóknak készíteni. Jelenleg 32 szerkesztő és a külső munkatársak hetente 48 oldalon publikálják - elsősorban a közép-szlovákiai hétköznapokról, az építőmunka sikereiről, kerületünk lakosainak örömeiről, gondjairól szóló - írásaikat. Ezen kívül állandó rovatainkban rendszeres tájékoztatást adunk Közép-Szlovákia szovjetunióbeli, bulgáriai, magyarországi, NDK-beli és lengyelországi testvérkerületei lakóinak életéről is. Az APN szovjet hírügynökséggel például 1969 óta közvetlen együttműködésünk eredményeként már több ezer írást jelentettünk meg, amelyekben a szovjet párt- és állami vezetés békepolitikáját, a haladó munkamódszereket és főleg a tulai körzet lakosainak hétköznapjait issága „nyelvakadály-megszüntető“ programot dolgozott ki, amelynek köszönhetően egyszerűsödik az integrációs folyamat s az EGK-tagor- szágok vámuniójának 1992-ben esedékes létrehozása. Az oktatásra és ösztöndíjra fordítandó összegeket beleszámítva a terv megvalósításának költségei elérik a 250 millió ECU-t. Az EGK-ban hivatalosan kilenc nyelvet használnak: az angolt, franciát, németet, olaszt, spanyolt, hollandot, dánt, portugált és görögöt. A nemzetközi tanácskozások angolul és franciául folynak. A program lényegében nem helyezi előnybe egyik vagy másik hivatalos nyelvet, csak valamelyikük intenzív tanulását ajánlja. # A fejlődő országok legnagyobb tartozója, Brazília bejelentette, hogy az elmúlt évben 5,2 százalékkal csökkent külföldi adósságállománya: az 1987. évi 121,17 milliárd dollárról 114,9 milliárdra. Az ország központi bankja szerint az adósságállomány az idén 111,9 milliárd dollárra szorítható le. • Hollandia a múlt évben is „hozta formáját“. Rekordmennyiségű, 400 ezer tonna sajtot exportált a világ 130 országába, s ezzel megtartotta első helyét a tejtermék-exportőrök között. A virágkertészeteiről híres tenyérnyi ország egy esztendővel korábban 383 ezer tonnát szállított külföldre. Biztosan magáénak tudhatja a sajtvilágpiac 22 százalékát, s az előrejelzések szerint az évezred végéig félmillió tonnára növeli az exportsajt mennyiségét. Jelenleg e tejtermék 80 százaléka a Közös Piac többi tagállamába irámertetjük meg olvasóinkkal. Átlagos példányszámunk hétköznapokon eléri az 52 ezret, pénteken pedig, amikor 16 oldalon jelenünk meg, 92 ezer példány kerül ki nyomdánkból.- Közép-Szlovákia déli részén, a Rimaszombati (Rimavská Sobota), a Losonci (Luéenec) és a Nagykürtösi (Vel’ky Krtíá) járás magyar nemzetiségű lakosai közül aránylag sokan előfizetői, olvasói a kerületi lapnak. Hogyan foglalkoznak nemzetiségi politikánk kérdéseivel, a magyar nemzetiségű lakosság életével?- Losoncon állandó munkatársunk dolgozik, aki gyakran választja tudósításai, beszámolói vagy riportjai témájául a Csemadok alapszervezetei tevékenységének bemutatását és a déli járásokban élő magyar nemzetiségű dolgozók példamutató helytállása eredményeinek népszerűsítését. Gyakran foglalkozunk a vegyes lakosságú községek fejlődésének eredményeivel, hangsúlyozva, hogy egyazon célok megvalósításáért munkálkodnak mind a szlovák, mind a magyar nemzetiségű dolgozók.- Milyen feladatok várnak a szerkesztőségi kollektívára a legközelebbi időszakban?-A társadalmi és a gazdasági átalakítás programja szellemében a szocialista demokrácia elmélyítésének elősegítése a célunk. A pártszervek és az olvasók nyilvános fórumának szánjuk lapunkat. Rovatainkban helyet adunk minden haladást szolgáló ötletnek, gondolatnak, véleménynyilvánításnak, hiszen közös célunk az építő munka gondjainak megoldása is. Az állami vállalatok megalakítása, működése a nagyobb önállóság és az önfinanszírozás sikereinek, gondjainak elemzése gazdasági propagandánk állandó témakörének számít. Pártélet rovatunkban ugyancsak rendszeresen közlünk gondolatébresztő írásokat mind az SZLKP kerületi bizottsága és a járási pártszervek ^olgozói, mind saját munkatársaink es olvasóink tollából. A CSKP politikáját népszerűsítve hű krónikásai maradunk a Közép-szlovákiai kerület hétköznapjainak. LALO KÁROLY nyúl. Az NSZK e tekintetben is legfőbb partnere: oda 170 ezer tonna minőségi holland sajt kerül évente. • A francia Citroen autógyár rúgólengés-csillapítókat összeszerelő új gépsort szállít az NDK-nak. A 23 millió frank értékű berendezés a Zwickauhoz közeli werdaui üzembe kerül. Az utóbbi tíz évben a híres franciaországi gyár kétmilliárd frank értékben exportált gépkocsikat és termelőberendezéseket a Német Demokratikus Köztársaságba. • Kína tavaly felsorakozott a világ legnagyobb színestévékészülék- gyártói közé. Az Új Kína hírügynökség jelentette, hogy az elmúlt évben az ország üzemeiben 10,27 millió színes tévékészüléket szereltek össze, amelynek zöme kivitelre került. A kínai elektronikai cikkeket gyártó ipar dinamikus fejlődését támasztja alá az a tény, hogy tíz évvel ezelőtt a helyi üzemek még csak 3800 ilyen készüléket szállítottak piacra. Jelenleg 25 millió kínai családnak van színes tévékészüléke. • A csendes-óceáni térség hatalmas tartalékainak kiaknázására új szervezet létrehozását javasolta az ausztrál miniszterelnök. Hawke szerint a gazdasági együttműködést a térség országai között jelenleg nem feltétlenül egy kereskedelmi tömb létrehozásával kellene elősegíteni, de a kereteket esetleg már most elő lehet készíteni e csoportosulás jövőbeni kialakítására. Az ausztrál politikus hangoztatta, hogy. a délkelet-ázsiai-csendes-óceáni térség napjainkban a világ kereskedelmének egyharmadát teszi ki, s ez az arány a következő évtizedben 50 százalékra emelkedhet. (mg) A VILÁGGAZDASAG ¡03Qs • Az Európai Közösségek BízottKOMMENTÁLJUK Érmek és eredmények A szakszervezeti tisztségviselők tanácskozásán kevés olyan vitázó akadt, aki a hibákra és főleg azok okaira is rámutatott volna, többségük az elért eredményeket tartotta fontosnak hangsúlyozni. Az egyik országos hírű (monopolhelyzetben lévő) üzem képviselője egyéb szép eredmények között elmondta, hogy náluk a szocialista munkabrigádok 4420 tagja arany-, ezüst- vagy bronzérmes. Nincs adatom a dolgozók összlétszámáról, de valószínűnek tartom, hogy kevesebben vannak azok, akik egyelőre az érem megszerzéséért törik magukat, mint azok, akik már viselik. Ennek a figyelemre méltó eredménynek azonban nem tudok őszintén örülni, mivel köztudomású - tehát az én figyelmemet sem kerülte el hogy az illető vállalat legkeresettebb terméke már évek óta hiánycikk a hazai piacon. Laikusként hajlamos vagyok olyan oktalan kérdést föltenni, vajon miért osztottak ki csaknem négy és fél ezer érmet, ha a lakosság igényeit képtelenek kielégíteni? Vagy talán termelési tervük és a lakossági szükséglet közt van oly nagy szakadék? Egy további felszólaló szerint náluk a dolgozók 90 százaléka bekapcsolódik a szocialista munkaversenybe. Nem a kétkedés ördöge mondatja velem, de tudomásom van arról, hogy a felszólaló üzem az utóbbi években azok között szokott szerepelni, amelyeket a lemaradók között emlegettek.-Ez esetben is indokolt a kérdés: milyen célért verseng az üzem csaknem összes dolgozója? Nem mai az a fölismerés, hogy a dolgozók kezdeményezése, érdekeltsége nélkül tartós gazdasági eredmények aligha születnek. Ezért a párt-, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet vezető szervei sorra bocsátották közre határozataikat, felhívásaikat, kezdeményezésüket a dolgozók aktivitásának fokozására. Ugyancsak hosszú lenne az a lista, amelyet a különböző versenymozgalmakról készíthetnénk. Az elért eredmények azonban egyáltalán nincsenek arányban velük. Nem lehetünk elégedettek azokkal az eredményekkel, amelyeket az egyes termelőüzemekben az anyag- és energiamegtakarításban a hatékonyság növelésében és főleg a minőség javításában elértek. Ennek nyilván számos és bonyolult oka lehet. Közülük föltétlenül az egyik a határozatok formális teljesítése, amely szorosan összefügg az elavult mennyiségi szemlélettel és a társadalomirányítás idejétmúlt bürokratikus módszerével. Ott tehát, ahol anélkül látnak hozzá a határozatok lebontásához, hogy saját feltételeik szemszögéből megvizsgálnák, mérlegelnék mi a legfontosabb: csupán formális eredmények születnek. Egy konkrét példával illusztrálnám ezt is. Alapvető gazdasági érdek fűződik ahhoz a döntéshez, hogy fokozni kell a termelésben a tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak alkalmazását. Ezért az üzemekben föl kell karolni, ki kell bontakoztatni az újító, föltaláló mozgalmat. Nem kaphat tehát pozitív értékelést olyan üzem, amely csupán a tervfeladatokat teljesíti, s nem tud számot adni „széles körű“ újítói mozgalomról. Az üzem „ráhajt“ tehát az újítómozgalomra, s hamarosan a jelentések egymást licitálják túl a benyújtott és a bevezetett újítások, ésszerűsítések számában. Mindezt persze anélkül, hogy a termelésben bármilyen változás bekövetkezne. Nemrég egy tudósításban például azt olvastam, hogy az egyik dél-szlovákiai, talán a közepesnél is kisebb üzemben három hónap alatt csaknem kétszáz újítást nyújtottak be. Egy év alatt ez - feltéve, hogy egyenletesen újítanak - nem kevesebb mint nyolcszáz. Ilyesmiket hallva, olvasva az ember jogos hitetlenkedéssel teszi föl a kérdést: vajon hányán foglalkoznak az ilyen üzemben újítással, vagy talán egyet évente mindenkinek kötelező benyújtania? Hogyan folyt eddig a termelés, ha ennyit lehet és kell rajta újítani, éssszerűsíteni? Persze megfogalmazódnak bennünk egyéb kérdések is. Közülük talán a legsúlyosabb az, hogy a munkahelyi párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezeteknek sikerül-e hamarosan megtalálniuk azt az utat, amely a munkahelyi kollektívák alulról jövő kezdeményezéséhez vezet. Ennek sürgető voltára figyelmeztet az a tény, hogy rövidesen a gazdasági mechanizmus átalakításának második szakaszába lépünk. * MORVAY GÁBOR A Vel’ké Bierovce-i Közös Állattenyésztési Mezőgazdasági Vállalat ebben az évben két új, tíztojásos, hússal töltött tésztafélével gazdagítja a piaci kínálatot. Az újdonsággal és a már eddig gyártott tésztafélékkel a vállalat az idei brnói Sáli mán mutatkozott be. Naponta 300 kilogramm tésztafélét gyárt a vállalat, és az év végére várhatóan száz tonna tésztafélét fog készíteni. A felvételen Renata Oravcová a Trecesi tésztafélét reklámozza. (felvétel: Pavel Neubauer - ŐSTK) i ÚJ SZÚ 4 1989. III. 16
