Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám, kedd

Tavaly új épületbe költözött a lévai (Levice) Temos helyi ipari vállalat. A korszerűen felszerelt műhelyben a kollektíva tagjai különféle villa­mossági gépek - villanymotorok, dinamók, hajszárítók, mosógépek - gyors és jó minőségű javítását is végzik. A felvételen Agg Viktor egy ventilátort javít. Kovács Árpád felvétele Van megoldás Szerkesztőségünk az utóbbi idő­ben Kassáról (Kosice) számos olyan levelet kapott (többek között Magda- léna Koácovától, Kerekes Istvántól), amelybén olvasóink a Magyar Tele­vízió adásának zavarására, valamint a Csehszlovák Televízió II. műsorá­nak helyenkénti gyenge vételére pa­naszkodnak. Amint azt megtudtuk, más napilapok szerkesztőségeiben is gyülemlenek az említett problé­mával kapcsolatos olvasói levelek. A helyi esti újságban nemrég a Bra­tislavai Rádiómúszaki Igazgatóság igazgatója magyarázta a helyzetet. Milán Prítz mérnökkel a minap mi is beszéltünk.-Tulajdonképpen önöknek is ugyanazt mondhatom, mint amit a Vecernek nyilatkoztam - jegyezte meg elöljáróban. - Ami a Csehszlo­vák Televíziót illeti, elsősorban a he­lyi terepviszonyokkal magyarázható, hogy kezdetben az I. műsort a Kosi­ce 6 V adóállomás nem továbbította minden városrészbe kiváló minő­ségben. A helyzet javítása érdeké­ben épült később a tahanovce 1 H, Myslava 12 H, 2elezníky 11 H, Ka- vecany 10 H és Őaca 9 V továbbító állomás, míg a II. műsor továbbítá­sára az Akasztóhegyen létesített 21 H típusú állomás. A város fokozato­san nőtt, s közben relatívan romlott a tévéadás vétele, mível olyan he­lyeken is épültek lakótelepek, ahol a vételi lehetőségek a természeti viszonyok következtében eleve kor­látozva voltak. A Bratislavai Rádió­műszaki Igazgatóság elemezte a helyzetet, majd megoldást java­solt. Annak alapján készült el az Akasztóhegyen az 52 H típusú adó­állomás a TV l-es programjának su­gárzására. Tavaly júliusban a re­konstrukciója is befejeződött, s azó­ta lényegesen jobb a vétel a város­ban. A felújítás során magasabbra emelték az adó antennáját, így ma a Csehszlovák Televízió 2-es műso­rát, valamint a Szovjet Televízió adását is onnan továbbítják, többek Véradók szervezése Megtartotta évzáró taggyűlését a Csehszlovák Vöröskereszt rima- szécsi (Rimavská Seő) alapszerve­zete. Murányi Ilona elnök beszámolt arról, hogy a szervezetnek 164 tagja van, s a legfontosabb feladatuknak a véradók toborzását tekintik. Tavaly negyvenen adtak vért. Közülük Gál Ferenc, Ragályi Béla, Angyal László és Gaibl László már megkapták a Jansky-emlékérem bronz fokoza­tát. Bekapcsolódnak a hnb által szervezett faluszépítésí akciókba. A tagok főleg a ravatalozó építésé­nél tevékenykedtek aktívan. Egész­ségügyi szolgálatokat tartanak, s éj­szaka, illetve ünnepnapokon elsőse­gélyben részesítik az arra rászoruló­kat. Az elmúlt év folyamán az emlí­tett akciók során a szervezet tagjai 700 órát dolgoztak. Jó az együttmű­ködésük a falu orvosával, dr. Faragó Istvánnal, aki három egészségügyi előadást tartott. Az évzáró taggyűlést követően dr. Ouáan Rybár az AIDS-ről tartott elő­adást. Lipták Lajos között a Tóhát lakótelep irányába is. Ma tehát a városban a Őaca, Kave- cany és Myslava peremterületek ki­vételével a Csehszlovák Televízió I- es adását a 6 V és az 52 H csator­nán javasoljuk venni, mert a t’aha- novcei és a zelezníkyi erősítők már nem perspektivikusak. Ugyanakkor az 52 H csatornán az adás lényege­sen élvezhetőbb. A hazai TV 2-es műsora őaca, Myslava és Kavecany kivételével a helyi feltételektől füg­gően a 21 H vagy a 25 H csatornán vehető. Az említett városrészekben a 2-es műsor jobb vételének lehető­ségeit tovább vizsgáljuk. A Magyar Televízió adásával kapcsolatban Milán Pritz a követke­ző magyarázatot adta:-Ebben az esetben távvételről van szó, s az érvényes nemzetközi egyezmények alapján a hazai táv­közlési szolgálat nem biztosítja a Magyar Televízió adásának zavar­talan vételét. Megjegyzem viszont, hogy az első adást a város egyes helyein a 4 H, 8 H, 23 H, 36 H és 43 H csatornán lehet fogni. A 4 H csa­torna nem perspektivikus, mert a legújabb nemzetközi egyezmé­nyek szerint azt a jövőben kivonják a televíziózás szolgálatából. Ma­gyarországon például csak 1992-ig számolnak a 4-es csatorna üzemel­tetésével. Tudniillik ennek a csator­nának a sávközelségében sugároz­nak a VKV rádióállomások, s úgy­szintén a helyi jellegű üzemi és más adóvevők... Amint azt a rádióműszaki igazga­tóság helyi kirendeltségén megtud­tuk, a Hernád parti város magasab­ban fekvő lakótelepein a Magyar Televízió l-es műsorát a 23-as csa­tornán (telkibányai erősítő) ajánlatos fogni. Ugyanakkor a ll-es műsor a 28-as csatornán lényegesen tisz­tább, mint a 26-oson. Persze csak akkor, ha az antenna műszaki álla­pota és irányzéka is megfelelő. Ami pedig az antennákat illeti: Kassán szinte minden lakóházon több is ágaskodik. Ez arra vall, hogy a lakáskarbantartó vállalat, a lakás- szövetkezetek és a többi lakásfenn­tartók azon vannak, hogy a lakók ne csupán a két hazai tévéműsort néz­hessék, hanem a Szovjet, valamint a Magyar Televízió adását is. Szán­dékuk tehát dicséretet érdemel. Ter­mészetesen tetteik is, de az utóbbi­ért még nagyobb elismerésben csak akkor részesülnének, ha az anten­nákkal kevesebb lenne a baj, azaz ha a karbantartást is szakszerűen végeznék. Gazdag József Hatékony szervezőmunka A nemzeti bizottságok beruházá­sainak fontos részét képezik a váro­sok és a községek fejlesztésére, az üzlethálózat, a szolgáltatások, vala­mint az egészségügyi, kulturális és szociális létesítmények bővítésére irányuló Z akciók beruházásos és önerős építkezései. Az utóbbi évek­ben a Losonci (Lucenec) járásban előtérbe került a szociális létesítmé­nyek, az óvodák, bölcsődék, iskolák, orvosi rendelők, sportpályák, torna­termek, buszmegállók várócsarno­kainak, de ugyanúgy a víz- és gáz­vezetékek építése is. A Z akció beruházásos formájá­ban a járás lakosai az elmúlt évben társadalmi munkában 153 987 óra ledolgozásával 27,3 millió korona értéket hoztak létre. A legtöbbet a szolgáltatási hálózat létesítménye­inél segítettek. A járás területén 26 létesítmény építését fejezték be, kö­zülük a legjelentősebb a dívíni torna­terem, mely 5,4 millió korona beru­házással épült. A Z akció önerős építkezései so­rán a járás lakosai 15,2 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak, fő­leg a községek és a városok szépí­tésére, a környezetvédelemre, a parkok és zöldövezetek létesítésé­re, a közterületek fejlesztésére és karbantartására. Valójában 2 070 640 órát dolgoztak le, - ebből 437 680 órát a fiatalok -, s így 23,6 millió korona értéket hoztak létre. A Z akcióban elért kiváló eredmé­nyek a lakosság növekvő aktivitása mellett a nemzeti bizottságok és tár­sadalmi szervezetek hatékony szer­vezőmunkájának köszönhetők. Bár évközben adódtak gondok főleg az építkezések anyagellátása körül, a munkaszervezés és a különböző szakmunkák elvégzése terén a nemzeti bizottságok nagy része kiváló eredményeket ért el a tervfel­adatok biztosításában. Trest’ansky Mária Határidőre elkészülnek A dunatőkési (Dunajsky Klátov) Csehszlovák-Szovjet Barátság Álla­mi Gazdaság gépjavítói mindent megtesznek a műhelybe került gé­pek gyors és szakszerű javítása ér­dekében. Kovács András főgépesítő igényes feladatnak tartja a gépek téli javítását és karbantartását, ugyanis ettől függ a tavaszi teendők rugal­mas végzésé. Zökkenőmentes a munkaeszközök karbantartása. Az erőgépek felújítása már nem ilyen egyszerű, mert gyakori az alkatrész- hiány. Február végéig 58 kerekes és 6 lánctalpas traktort tesznek üzem­képessé. A talajművelő eszközök karbantartása nem jelent problémát. Tervszerű, jó minőségű munkát vé­geznek, s a hiányzó részeket eszter- gályozással pótolják. Folyamatos a símítók, fogasok, hengerek és ve­tőgépek javítása. Ezzel szemben a permetezőgépek, rendfelszedőko­csik karbantartásához nincs biztosít­va elegendő pótalkatrész. A gazda­ság gépszerelői hozzáláttak a kom­bájnok javításához, téli karbantartá­sához is. Hat darab nagyteljesítmé­nyű gép felújítását végzik el. A ko­rábbi évekhez viszonyítva örvende­tesen javult a német gyártmányú kombájnok alkatrészellátása. A javí­tás eddigi üteme alapján minden feltétel adva van ahhoz, hogy határi­dőre elkészüljenek a tavaszi mun­kák első szakaszához szükséges gépek és eszközök felújításával. Krascsenics Géza KÖZÖS ERŐVEL A 820 lakosú Újbódva (Nová Bod- va) három falu egyesítéséből kelet­kezett központi község. Egyik társ­községében, Tornaújfalun (Tur- nianska Nová Vés) a lakosoknak 1988-ban 10 hónap alatt sikerült felépíteni a ravatalozót. Az eddig elvégzett munka értéke meghaladja a 350 ezer koronát. Az efsz 50 ezer korona anyagi támogatással járult hozzá a létesítmény felépítéséhez, s a szövetkezet szakmunkásai is készségesen segítettek. A lakosság 1570 órát dolgozott le társadalmi munkában, hogy a mun­kálatokat a tervezett határidőn belül elvégezhessék. Bár a belső beren­dezés még nincs teljesen kész, Eperjesi László, a hnb elnöke az átadáson köszönetét fejezte ki min­den polgárnak és az efsz-nek a hat­hatós támogatásért. Farkas Rózsa u fü PT! 1 Ki (TI 1 Betegség az anyasági szabadság alatt B. I.: A feleségemet anyasági szabadsága idején baleset érte. A gyermek ekkor még csak öt hóna­pos volt, s mivel a feleségem a bal­eset következtében mozgásképte­lenné vált, a gyermek körüli teendő­ket én láttam el. A baleset napjától a feleségem betegállományba ke­rült. Azt szeretném megkérdezni, hogy ilyen esetben kérhetjük-e az anyasági segély folyósításának szü­neteltetését, s hogy a feleségemnek betegsége idejére táppénzt folyósít­sanak. Ezzel függ össze a második kérdésünk is, meghosszabbítható-e az anyasági segély folyósításának ideje azzal az idővel, amíg a segély helyett táppénzt folyósítottak? A 88/1968. Tt. sz. törvény 7. § (1) bekezdése szerint az anyasági se­gélyt a munkabér helyett, esetleg a táppénz helyett folyósítják. A táp­pénz helyett nyilván anyasági se­gélyt folyósítottak feleségének arra az időre is, míg az orvos munkakép­telennek ismerte el. Az anyasági segély folyósítását a fenti rendelke­zés értelmében nem lehet szünetel­tetni abból az indokból, hogy a jogo­sult megbetegedett, s a segély fo­lyósításának időtartama így nem is hosszabbítható meg. Munkaközi szünet A. E.: Minden másnap 12 órát dolgozom (szombaton, illetve vasár­nap is) egy kölcsönzőben. Azt olvas­tam, hogy megváltozott az étkezési szünet hossza. Milyen és mennyi idejű étkezési szünetre vagyok jogo­sult? önnek egyenlőtlen munkaidő-be­osztása van. Az átlagos heti munka­idő persze ilyenkor sem haladhatja meg a törvénnyel megállapított 42,5 órát. A heti munkaidő azért fontos, mert a végrehajtási rendelet ennek alapján határozza meg, hogy a mun­kaközi szünetből mennyit kell be­számítani a munkaidőbe (vagyis a fi­zetett munkaközi szünet hosszát). Az étkezési és pihenési munkaközi szüneteket a megállapított heti mun­kaidő egyötödének megfelelő mun­kavégzésért 30 percnyi tartamban számítják be a munkaidőbe. A heti munkaidő az ön esetében is 42,5 óra (legalábbis átlagosan). A heti munkaideje azonban nem öt napra, hanem az egyik héten három a másik héten négy napra van szét­osztva, s a műszakja 12 óráig tart. Ugyanakkor a Munka Törvényköny­ve 89. § (1) bekezdése szerint a munkáltató legfeljebb ötórai mun­kavégzés után legalább 30 perces munkaközi szünetet köteles biztosí­tani a dolgozójának pihenésre és étkezésre. A munkáltatója tehát a 12 órás műszak alatt kétszer köteles félórás munkaközi szünetet adni ön­nek. A munkaidejébe azonban nem fogják mindkét szünetet beszámítani (azaz nem lesz mindkét szünet fize­tett munkaközi szünet). A megállapí­tott heti munkaidejének egyötöde 8.5 óra, s az idézett rendelkezés szerint az adott héten annyiszor 30 percet számítanak majd be a mun­kaidejébe (fizetnek meg) ahányszor 8.5 órát dolgozott. Azt, hogy mikor jogosult a két munkaközi szünetre, már a munkál­tatója állapítja meg az illetékes szakszervezeti szerv előzetes bele­egyezésével. Munkaidő-beosztás K. I.: A feleségem súlyos beteg. A kórház (melyben kezelték), a kör­zeti orvos, de még a helyi nemzeti bizottság is igazolta, hogy beteg, azaz ápolásra szorul. így értem el, hogy a munkáltatóm engedélyezte, csak délelőtt járjak műszakba, mivel a feleségemnek olyan betegsége van, hogy éjszaka nem maradhat egyedül. Májustól csak nappali mű­szakra jártam, és most vissza akar­nak tenni éjszakai műszakokba is. Azt mondták, maradhatok nappali műszakban, ha elmegyek őrnek. Négy hónapom van hátra a nyugdí­jig. Azt szeretném tudni, miért nem dolgozhatok ebben a rövid időben úgy, mint eddig - nappal? A munkaidő-beosztásról a mun­káltató dönt a szakszervezet előze­tes beleegyezésével. A munkáltató­nak ezt a jogosultságát (a szakszer­vezet beleszólási jogán kívül) a tör­vény csak a fiatalkorú dolgozók, il­letve a nők érdekében korlátozza (egyes kivételektől eltekintve nem szabad őket éjszakai munkával fog­lalkoztatni). A törvény tehát nem állapít meg az ön számára perelhető jogot arra, hogy kedvezőbb munka­idő- (műszak-) beosztást követeljen. Kérésével ajánljuk keresse fel a szakszervezet üzemi bizottságá­nak elnökét, aki közbenjárhat az ön érdekében. A kedvezőbb munkaidő­beosztásra csak akkor lenne perel­hető joga, ha a felesége túlnyomó­részben vagy teljesen magatehetet­len lenne. Pótszabadság K. K.: Tavaly olvastam a Munka Törvénykönyve novellizálásának álapelveiben, hogy bevezetik az egyhetes pótszabadságot a lega­lább három gyermekről gondoskodó nők számára. Igényt tarthatok már az idén erre a szabadságra? A CSSZSZK kormánya a Munka Törvénykönyve 95.§ (3) bekezdé­sében felhatalmazást kapott arra, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsával való megállapodás után rendeletével megállapítsa, milyen feltételek fennállása mellett és mi­lyen időtartamban jár különleges pótszabadság a több gyermekről gondoskodó nőknek és magányos férfiaknak. A különleges pótszabad­ságra való jogigényt tehát csak a CSSZSZK kormányának rendelete alapozhatja meg. Ilyen rendelet azonban egyelőre nem jelent meg. Próbaidő S. T.: Tavaly augusztusban lép­tem be a jelenlegi munkahelyemre. Az év végéig, próbaidőre vettek fel azzal, hogy amennyiben megfelelek, véglegesítik a munkaviszonyomat. Decemberben alá is írtuk a végleges munkaszerződést, de megint kap­tam egy hónap próbaidőt. Január elején a főnököm behívatott és kö­zölte, hogy a próbaidő lejártával el leszek bocsátva. Törvényes az ilyen eljárás? Tavaly a próbaidő leghosszabb időtartama legfeljebb egy hónap volt (most a Munka Törvénykönyve no- vellizálása óta három hónap). Az augusztusban aláírt szerződésben tehát nem lehetett rendelkezés pró­baidőre. Ez nyilván egy határozott időre (öt hónapra) szóló munkaszer­ződés volt, melynek lejártával új munkaszerződést kötöttek (decem­berben). A próbaidőben úgy a dolgozó, mint a munkáltató bármilyen indok­ból vagy akár indoklás nélkül is megszüntetheti a munkaviszonyt. Ezt a megszüntetést nem kell írás­ban megtenni (ezzel szemben a fel­mondás vagy a munkaviszony azon­nali megszüntetése csak akkor ér­vényes, ha írásban adták), érvényes a szóbeli megszüntetés is. A mun­kaviszony próbaidőben történő megszüntetése kivételes azért is, mert ebbe nem szólhat bele a szak- szervezeti szerv (melynek bele­egyezése nélkülözhetetlen feltétele a felmondás vagy az azonnali meg­szüntetés érvényességének. A Munka Törvénykönyve 58. § sze­rint a munkaviszony a próbaidőben bármikor megszüntethető írásban, ezt az írásbeli értesítést a másik félnek legalább három nappal aze­lőtt kell kézbesíteni, hogy a munka- viszony megszűnne. Az itt említett írásbeli formát azonban a Munka Törvénykönyve nem sújtja az ér­vénytelenség szankciójával (lásd a Munka Törvénykönyve 242. § (2) bekezdését, mely szerint „az a jog­ügylet, amely nem volt az előírt formában megtéve, csak akkor ér­vénytelen, ha erről a törvény kifeje­zetten rendelkezik“). Nem teszi ér­vénytelenné a munkaviszony meg­szüntetésére irányuló nyilatkozatot az sem, ha nincs megtartva a há­romnapos határidő. A munkaszerző­dés persze tartalmazhat olyan ren­delkezést, amely az írásbeli formát vagy (és) a határidő megtartását az érvényesség feltételeként szabja meg. A munkajog tehát nem nyújt különösebb védelmet a munkaszer­ződésben megállapított próbaidő­ben a munkaviszony megszünteté­sével szemben. Rendkívül fontos azonban az, hogy a próbaidő „eltel­tével“ már nem bocsáthatják el, nem szüntethetik meg munkaviszo­nyát. A munkaviszony csak a próba­időben, tehát a próbaidő vége előtt szüntethető meg ilyen könnyen. (m-n) új szd 6 1989. 11.1*

Next

/
Thumbnails
Contents