Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-06 / 31. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1989. II. 6. Marad a vándorzászló...(?) A Cseh Speleoló- giai Társaság tagjai 55 méter hosz- szú akna átvágásával feltárták a Morva-karszt középső részén húzódó barlang- rendszer utolsó részét is. Az új folyosó révén sikerült megkerülni azt a részt, amelyen keresztül eddig csak búvárok jutottak el a barlangrendszer e részére. (IgorZehl felvétele - CTK) Nem elég csak elhatározni... Veszélyben a tiszta források Fülek (Fil'akovo) említésekor bizonyára sokaknak azonnal az ottani nagyvállalat, a Kovosmalt jut az eszébe, pedig itt az ipar kerekét már évtizedek óta egy másik nagyüzem is, hajtja: a Béke Bútorgyár. Amikor 1970-ben felépült a gyár új, korszerű otthona, a topolcanyi vállalati igazgatóság egy kulcsfontosságú feladattal bízta meg a füleki üzemet, így vált a nógrádi város 950 munkást foglalkoztató termelőegysége fokozatosan a panelházi lakások és a családi házak konyhabútorainak, a beépített folyosói szekrényeknek monopolgyártójává. Hiteles adatok szerint a hatodik és hetedik ötéves tervidőszakban Csehszlovákiában felépített minden második lakás konyhabútora itt készült. A termelés a kezdeti nehézségek leküzdése után sem ment zökkenő- mentesen, mert mindig fennakadások mutatkoztak az anyagellátásban. Az 1987-es év tervteljesítését elsősorban is a szállítói-megrende- lői kapcsolatok hiányosságai befolyásolták, s ennek következtében a gyár közel négy és fél millió koronával maradt el az előirányzott nyereségtől. A bútoripar nem tartozik a népgazdaság húzóágazatai közé. Ezért - meg a múlt évi kezdvezőtlen mérleg miatt is - sokan felkapták a fejüket azon hír hallatán, miszerint a Béke Bútorgyár kapta az elmúlt év első hat hónapja után a Losonci (Lucenec) járás legjobb ipari üzemének kijáró vándorzászlót. Azt mindenki tudta, hogy a szovjetunióbeli bogorogyíckí körzet vörös zászlajának klérdemlése is a példás tervteljesítés eredménye lehetett, azt viszont már kevesebben, mi változott gyáron belül, miben gyökereznek az elért sikerek. ★ * *- A lényeg az, hogy az idén mind a mai napig nem került sor jelentősebb termeléskiesésre sem anyaghiány, sem egyéb okok miatt - magyarázza Frantiéek Jánoéík, az igazgató. Aztán az embereket is megnyertük az alapanyag-takaré- kosságnak - hogy a munkadarabban ne csak egy darab fát lássanak. Ma már nagyobb gondot fordítunk a megrongálódott kész- vagy félkésztermékek javítására is, vagy amit már végképp nem lehet helyrehozni, abból kisebb darabokat készítünk. Számítógéppel optimalizáljuk az anyagfelhasználást. A préselt falemezek és a különböző deszkaáru biztosításában, vagyis az anyagbeszerzésben több embert foglalkoztatunk, mint az elmúlt évben. Esetenként még én is vállalom az utazásokat, tárgyalásokat, a rázós ügyintézést az anyagellátás zavartalansága és folyamatossága érdekében. Főleg olyan fegyelmezetlen szállítókkal kell erélyesen fellépnünk, mint a Drevoindustria Oravsky Podzámok-i és Liptovsky Mikulás-i üzemei. Aztán abból az alapelvböl indultunk ki, hogy megfelelő embereket a megfelelő helyre. Amelyik részlegen a múltban is voltak hiányosságok, és az új követelményeknek sem tudtak, vagy nem akartak eleget tenni, ott személyi változásokat eszközöltünk. Jómagam ugyan csak négy éve vagyok az üzemben, de a múlt év novemberétől lettem a gyár igazgatója. Sajnos, mind a mai napig szakemberhiánnyal küszködünk, azt sem mondhatom, hogy nincs munkaerővándorlás, így a káderkérdés még most sem teljesem megoldott. Ennek ellenére úgy látónk- és ez örömmel tölt el -, hogy dolgozóink túlnyomó többsége megérti a jelenlegi problémákat, sajátjaként kezeli azokat, és ha kell, nyújtott műszakokban, szabad szombatokon is igyekszik azokat orvosolni, pótolni a kiesést. A „hézagpótlásokat“ most rugalmasan végezzük, nem várjuk meg vele a hónap végét, mint tettük ezt a múltban. Nem akarom elkiabálni, de a vándorzászló az előjelek szerint év vége után is itt marad. Ezzel is szeretnénk bizonyítani, hogy a közös összefogásnak és szívós igyekezetnek nemcsak egy röpke felvillanása volt ez a fél év. A gyár dolgozóinak a fele nő. Sok van közöttük, aki csak délelőtti műszakra jár. A kisgyermekes családanyáknak pedig engedélyezték a későbbi munkakezdést, vannak, akik csak négy, mások hat órát dolgoznak naponta. A gyár vezetősége igyekszik mindent megtenni, hogy jól érezzék itt magukat, anya- ■ gilag megtalálják számításukat, Frantiéek Jánoéík igazgató és erkölcsileg is elismerik munkájukat. A dolgozók munkakezdeményezésének szakelőadója Nagy Ferenc mindezt így látja;- Mindez persze a munkakedvben, a munkatermelékenységben térül vissza. Időnként előfordul, hogy meghibásodás, anyagkiesés, vagy - mind nemrég is - energíakíesés miatt pótolni kell a lemaradást. Sem a nyújtott műszakok, sem az esetleges szombat délelőtti rövidített műszak megszervezése nem ütközik gondokba. Jelenleg 24 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért, kilenc pedig már a bronzjelvény viselője. Ezek munkakezdeményezése mellett a tömegszervezetek segítőkészsége is figyelemreméltó. Szabó Lászlónak, a 125 tagú pártalapszervezet elnökének köszönhetően például nemrég egy sikeres kommunista műszak is megvalósult. A munkakezdeményezés persze nem az óraszámok növekedésében mutatkozik meg elsősorban, hanem a termelés fő mutatóiban. November végén a tervezett nyersanyagtervet 103, a munkatermelékenység tervét pedig 105 százalékra teljesítettük. Az sem mellékes, hogy a dolgozók átlagkeresete a múlt év hasonló időszakához képest 261 koronával emelkedett. A vándorzászló mellé pedig elnyertük a vállalat kilenc üzeme közül a „Legjobb minőség üzeme“ címet. A gyártócsarnok felé haladva a gyár kereskedelmi igazgatóhelyettese, Vladimír Simún mérnök még kitér a minőségre:- Nem titkoljuk, hogy a hazai és a külföldi piacra készült termékek esetében Is vannak reklamációk. A szocialista és kapitalista piacra vándorló Darina, Fina, Rosina és Tenis bútorok esetében főleg a szállításnál keletkezett meghibásodásokból erednek a reklamációk, de az is előfordul, hogy védőcsomagolás híján már eleve hiányosan érkeznek meg a címzettekhez. Innoválni pedig azért nem tudunk, mert az értékesítési árak idestova húsz éve nem változtak, így egyszerűen új termékeinkkel nem férünk bele a jelenlegi árkeretbe. Mondok egy példát: a Ka- mila panelházi bútorfalunkat már háromszor is új köntösben akartuk gyártani, a vásárlók által igényelt „dróthálós programot“ is bevezettük volna, de egyszerűen gátol bennünket az ár, amely hosszú évek óta változatlan. Először egy IBM számítógépes vezérlőterembe kalauzolt kísérőm. Naponta 2500 konyhaszekrénysor készül el, amelyhez több ezer különböző méretű préselt deszkalapra van szükség. A számítógép szinte mindenről „tud“. Tudja, miből mennyi van még a központi raktárban, és azt is jelzi, miből mennyit kell pótolni, hogy az összeszerelés is zavartalanul folyhasson. A hatalmas műhelyben szorgos munka folyik. Az elszívóberendezés halk zúgásába itt-ott a fűrészgépek „szirénázó“ hangja vegyül. A marógépnél szorgoskodó Marko Mártával rövid beszélgetésbe elegyedek. Ó tizenhárom éve a Béke Bútorgyár munkásnője, a bronzjelvényes szocialista munkábrigád tagja, több üzemi és vállalati kitüntetés birtokosa. Mindig délelőtti műszakra jár, mert itt már szinte minden géphez ért. Ha valakit pótolni kell, ő áll a helyébe. Érdekes a véleménye:- Valahogy most jobb a munkások közérzete, mint egy évvel korábban, és ezt nemcsak a vastagabb boríték okozza. Amikor a vállalat példás dolgozója lettem, akkor sem örültem jobban, mint most, mert végre úgy néz ki, nemcsak a mi brigádunk, de a gyár egésze is egységes kollektívát képvisel. A csiszológép kezelőjétől, Bolyos Gyulától azt is megtudtam, most mindenki munkájára jobban odafigyelnek. A dolgozók anyagilag érdekeltek, nemcsak a mennyiségi, de, a minőségi követelmények teljesítésében is. A selejtgyártás fölött sem hunynak szemet, de még itt is mentik, ami menthető - egyszóval, megtanították és rákényszerítették az embereket az anyag- és energiatakarékosságra. Végül arra voltam kíváncsi, hogyan látja munkásként a termelés itteni buktatóit:- Tudom, a faanyag ára többször is emelkedett már,, míg termékeink ára mindig egy szinten mozog. Ennek mi is megisszuk a levét, mert lényegében ugyanannyi pénzért többet kell termelnünk, és a rendetlen szállítók miatt sokszor ideges a légkör. Aztán itt vannak az építészek, akik nem akarják megérteni, hogy tudnánk mi sokkal szebb és korszerűbb bútorokat gyártani. A felettes szervek sokszor nem eléggé átgondolt megszorító intézkedéseket hoznak, aminek következményeként végső soron ismét a munkás húzza a rövidebbet. Az átalakítás szelét gyáron belül már meg- éreztük, de remélem, hasonló kedvező változások érik majd az üzemet a jövőben is. Márcsak azért is, mert 1989. július elsejével a Béke Bútorgyár önálló állami vállalattá alakul. POLGÁRI LÁSZLÓ A környezetvédelem fontosságát már a korábbi években felismerték a Nagykürtösi (Vel’ky Krtíá) járásban. A határozatok és intézkedések hatására sem javult azonban a helyzet. Ezt tanúsítják a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatok, melyek szerírlt 1986-ban „mindössze“ 1484 dolgozó munkakörülményeit minősítették egészségre ártalmasnak, egy évvel később viszont már 2476 munkást és mezőgazdasági dolgozót értek káros hatások. Igaz, időközben szigorították az idevonatkozó előírásokat, a besorolást, így a számok elrettentőbbek, nem fejezik ki ténylegesen a romlás arányát. A tények azonban tények maradnak, s tagadhatatlan, hogy a zaj és vibrációs ártalmakban szenvedők száma két év alatt megduplázódott, s a negatív vegyi hatásoknak és porártalomnak kitett dolgozók száma sem csökkent. A központilag irányított üzemekből nem áll pontos statisztika rendelkezésünkre, a nemzeti bizottságok által irányított gazdálkodó és szolgáltató üzemekben azonban tudott, hogy 18 munkahely ártalmas valami oknál fogva az egészségre, s ezeken összesen 174 dolgozót foglalkoztatnak. Szennyezett a kutak többsége Nem jelentéktelenek a környezeti ártalmak a lakóhelyeken sem. A közelmúltban készült előterjesztés szerint a legnagyobb gondot jelenleg a levegő, a talaj és a vizek szennye- zettségi foka okozza. Ami az utóbbiakat illeti, különösen nagy a járás lemaradása a közművesítésben. Az elmúlt évben ugyan lefektették a Nagykürtös-Plachtince közötti, több mint 10 kilométeres szakaszon a fővezetéket, befejezték az ipoly- nyéki (Vinica) vezetékhálózat építésének negyedik szakaszát, de így is csak a lakosság 46,2 százaléka jut vezetékes ivóvízhez, ami jóval rosz- szabb mind az országos, mind pedig a kerületi átlagnál. Persze még a vezeték sem nyújt garanciát a kifogástalan ivóvízre. A járási közegészségügyi állomás által 1987-ben vizsgált 397 vízminta közel huszonkilenc százaléka nem felelt meg a követelményeknek; Még kedvezőtlenebb a helyzet Vel'ká és Malá Calomija térségében, ahol a kutak és a források szennyezettsége elérte a kritikus szintet. Az egészségvédelmi szervek felmérései szerint különösen a mező- gazdasági üzemek szennyezik a felszíni és talajvizeket. A túlzott vegyszerezés, vagy a trágyalé szabad elfolyása miatt több kút vizében találtak szerves és egészségre káros idegen anyagokat. A higiénikusok - érthető módon - különösen a bölcsődék és óvodák környékén fellelhető kutak és ivóvízkészletek vizét ellenőrizték, s a negyvenhat vizsgálat közül csupán kettő volt teljesen negatív. Nem kevesebb, mint harminchat kút tartalmazott a csecsemőkre és kisgyermekekre különösen káros anyagokat, nitrátot, foszfort, klórt, s a jelentés szerint a további működésre javallt tizennyolc kutat is állandó megfigyelés alatt kell tartani. A magánkutak vízminősége különösen Sel’any, Kőkeszi (Ka- menné Kosihy) és Óurkovce községekben ad okot aggodalomra, hiszen a vizsgált huszonkét kút közül csak egyben nem találtak egészséget nem veszélyeztető szennyezettséget. A folyók és felszíni vizek minőségét illetően sem sokkal jobb a helyzet. A Krtís, Tisovník és a Stará patakok vizét állandó jelleggel szennyezik a települések szennyvizei, s időről-időre a gazdálkodó szervezetek is vétenek az előírások ellen. A vízügyi hatóságok csupán 1987-ben tizenkét alkalommal bírságolták meg a vétkes üzemeket. A felszíni és talajvizek minőségét egyaránt negatívan befolyásoló tényezők közül elsősorban a nem kielégítő csatornahálózatot és a tisztítóállomások hiányát kell megemlíteni. Az elmúlt esztendőben a helyzet némileg javult azáltal, hogy Koprov- nica térségében átadták a tisztítóberendezést. A jelenleg működő szűrőállomások jelentősen túlterheltek, lényeges javulást immár csak új beruházásokkal lehet elérni. A tervek szerint az idén kezdik meg Nagykürtös közelében egy új tisztítóállomás építését. Óvni kell a termőföldet A járás 31 793 hektárnyi szántóföldje különös védettséget élvez. Ennek ellenére az elmúlt évben- különböző nagyberuházások miatt- ez a terület mintegy hét hektárral csökkent, ami nem túl sok, különösen ha figyelembe vesszük, hogy történtek lépések a termőföldalap bővítésére is. Lényegesen kedvezőtlenebb azonban a helyzet a termőföld belső védelmét illetően. A mértéktelen vegyszerezés káros hatására már évekkel ezelőtt rámutattak a talajkutató intézetben, s négy évvel ezelőtt az agrokémiai vállalat is programot dolgozott ki a termőföld tápanyagegyensúlyának helyreállítására. A legutóbbi vizsgálatok szerint a járás tíz mezőgazda- sági nagyvállalatánál romlott a felső talajréteg összetétele a túlzott műtrágyázás miatt, ugyanakkor Opa- tovská Nová Ves-ben és Ipolynyé- ken (Vinica) számottevő javulást értek el a hagyományos trágyázás előtérbe állításával. Az utóbbi időben az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és egyes mezőgazdasági termékeket felvásárló szervezetek- mindenekelőtt a Zelenina - is szigorúan vizsgálják a termékeket. Tavaly a nem kívánatos idegen anyagok jelenlétét nem kevesebb, mint 184 esetben mutatták ki. A busái (Buőince) és a Vrbovka-i földműves-szövetkezetekből származó burgonyában kadmiumot, a kertbarátok szövetségén keresztül értékesített zöldségfélékben jóval nagyobb mennyiségű nitrátot találtak a megengedettnél. Amíg azonban a mező- gazdasági üzemek által értékesített termékekre a szigorú ellenőrzés a jellemző, a kistermelők által szabadon árusított zöldség és gyümölcsfélék ellenőrző vizsgálata megoldatlan. Az elmúlt évi vizsgálatok kiterjedtek a tejre és a tejtermékekre is. Figyelmeztető, hogy a laboratóriumokba került élelmiszerek 15,9 százaléka nem felelt meg a csehszlovák normának. A tiszta levegő életfeltétel Az iparilag nem túlságosan fejlett Nagykürtösi járásban a közelmúltig nem okozott komolyabb gondot a szennyezett levegő. A légtér szennyezését mindenekelőtt a fűtési idényben tapasztalják a megfigyelő állomások. A kazánokban és egyéb fűtőtestekben ugyanis gyenge minőségű barnaszenet égetnek el. Emellett a motoros járművek kártékony hatása is. A közeljövőben a járási székhely levegőjének javítása érdekében gázkazánok üzemeltetését tervezik. A negatív hatások csökkentése érdekében az ipari települések és közutak közelében zöldsávok telepítését tervezik, s ugyancsak javítani kívánják a munkahelyek műszaki berendezéseinek, gépeinek állagát. HACSI ATTILA Bolyos Gyula (A szerző felvételei)
