Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám, péntek

ÚJ szú > 5 1989. II. 3. Felújításra váró lakások Alapvető mennyiségi és minőségi változások lesznek a lakáskarbantartás terén Aki megkérdőjelezi, hogy Cseh­szlovákia gyors ütemben halad a la­káskérdés megoldása felé, az vagy tájékozatlan, vagy rosszhiszemű, hi­szen a hatodik ötéves tervidőszaktól kezdve 18 500-32 200 házgyári la­kás készült az országban évente. Más kérdés, hogy a lakóépületek építése közben a kezdettől fogva egész sor hiba esik, főleg ami a munka minőségét illeti. Persze, gyakran „besegít“ az építőanyagok elégtelen minősége, s ráadásul a nagy igyekezetben a tervezők, a kivitelezők, de még a beruházók is megfeledkeztek egy fontos dologról. Történetesen arról, hogy már a ter­vezéskor és az építés közben is tudni Kell, miképpen lehet majd tata­rozni az épületeket. Az említettek miatt, s mert az elmúlt időszakban mind az ötéves tervek kidolgozásakor, mind az anya­gi-műszaki bázis fejlesztése' során megfeledkeztek a lakásalap karban­tartásának szükségéről, s hogy ah­hoz megfelelő építőipari kapacitások kellenek. Közben arra lettünk figyel­mesek, hogy a nem is olyan régen felépült lakóházak állaga egyre le- sújtóbb. Nemcsak a lakásokat kell felújítani Már a hetvenes években készült épületek homlokzati fala is kopott, beázik tetőszerkezetük,, rongáltak ajtajaik, ablakaik stb. S hogy miért? Ne, ne hibáztassuk csupán a terve­zőt, a kivitelezőt, az építőanyagot! Mindnyájan tudjuk, hogy egy házon időnként ki kell egyet s mást javítani. Igen ám, de melyik építőipari vállalat lenne hajlandó elvégezni a kisebb karbantartási munkákat, amikor a nagyberuházásokért sokkal job­ban fizetik? És ugye, az épületek tulajdonosai, a lakáskezelő vállala­tok, a lakásszövetkezetek és a nem­zeti bizottságok sem sürgették a dol­got. Nem is állt érdekükben, ahogy - valljuk meg őszintén - a bérlőket sem késztette különösebben semmi arra, hogy óvják lakóházuk állagát. Csakhogy a lakásalap maholnap olyannyira „megfiatalodik“, hogy lassacskán nem lesz bontásra „érett“ lakóház, amelyik helyett újat kell építeni. Sokkal inkább szaporo­dik az olyan lakóépületek száma, amelyeket tatarozni kellene, még­hozzá mihamarabb. Ezek a szük­ségszerű változások azonban szé­les körű társadalmi-gazdasági, sőt politikai következményekkel is jár­nak, amelyek néhány, a hatvanas évektől érvényben levő törvény fel­újítását is megkövetelik. A lakáskarbantartás is ' építőipari munka A lakásgazdálkodásra vonatkozó törvények és előírások elodázhatat­lan felújításának szükségére azok­ból az intézkedésekből is lehet kö­vetkeztetni, amelyeket az SZSZK kormánya tett a múlt év végén, hogy a 9. ötéves tervidőszakban ország­szerte szélesebb körben és színvo­nalasabban legyenek elvégezve a lakáskarbantartási munkák. Ez a célkitűzés új, s ráadásul nem is kis szereppel ruházza fel a fejlesztési és építőipari tárca, valamint a helyi építőipar vállalatait. Az SZSZK Belügyi és Környezet- védelmi Minisztériumának képvise­lői egy közelmúltban megtartott saj­tótájékoztatón például arról számol­tak be, hogy a nemzeti bizottságok lakáskezelő szervezetei és a lakás- szövetkezetek által végzett felmérés szerint 1987 végén pénzben kifejez­ve mintegy 7,7 milliárd koronára rú­gott Szlovákiában a lakásalap elha­nyagoltsága. Ez a meghökkentő adat azonnal érthetőbbé válik, ha figyelembe vesszük, hogy az SZSZK Fejlesztési és Építőipari Mi­nisztériumának vállalatai ugyaneb­ben az évben kapacitásuknak mind­össze 0,2 százalékát használták fel a lakások javítására, illetve karban­tartására. Az építőipar helyett tehát a nemzeti bizottságok lakáskezelő vállalatai kénytelenek a lakások nagyjavítását is végezni. Persze, rosszabb műszaki felszereltséggel és sokszor megfelelő szakemberek nélkül. Azok ugyanis a lakáskezelő szervezetek 2512 koronás átlagfize­téssel járó munkahelyei helyett, in­kább az építőipari tárca vállalatait választják, ahol az átlagkereset 3237 korona. Az is tény, hogy a nemzeti bizott­ságok nem rendelkeznek megfelelő nagyságú anyagi kerettel a lakás­A zeolit térhódítása Széles körben hasznosítható ásvány Az üreges szerkezetű, víztározó nátrium-kálium-alumínium-szilikát - vagyis a zeolit olyan ásványunk, amelynek széles körű hasznosítási lehetőségeire a tudomány pár évti­zeddel ezelőtt hívta fel a figyelmet. Ma már gyakorlati tapasztalatok is igazolják, hogy ez az anyag nagy hatással van a talaj termőképesssé- gének növelésére, az állattenyész­tésben pedig a takarmányba ada­golva alkalmazható. De nemcsak a mezőgazdaság­ban és az állattenyésztésben hasz­nosítható, hanem a különböző ipar­ágakban is. Felhasználható a gumi­gyártáshoz, a dehidratációnál, de adagolható poliolefinekhez is. A strázskéi Chemkóban éltek is a le­hetőségeivel. Hat új zeolit alapanya­gú termék gyártását kezdték meg. Ezzel az ásványi anyaggal helyet­tesíteni tudtak néhány olyan szubsztrátumot, melyet azelőtt kénytelenek voltak külföldről besze­rezni. Kelet-Szlovákiában gazdag zeo- litlelőhelyeink vannak. Az ásványi anyag kitermelésével, feldolgozásá­val és értékesítésével 1983 óta a Bystré nad Topl’ou-i cementgyár foglalkozik. A rendelkezésére álló kőzetmorzsoló és osztályozó gépsor kapacitása évente 80 000 tonna fel- használására alkalmas anyag előál­lítását teszi lehetővé. Bystrében saj­nos eddig kénytelenek voltak a mészkövet is ezen a gépsoron morzsolni, ugyanis nálunk a zeolit hasznosításával egyelőre meglehe­tősen kevés helyen foglalkoznak. Kelet-Szlovákiában eddig mindösz- sze három egységes földműves­szövetkezetben: Seőovská Polian­kában, Bystrében és Hanuáovcében ismerték fel, hogy alkalmazásával meg lehet javítani a szántóterületek termőképességét. A többi mezőgaz­dasági üzem részéről mutatkozó kö­zömbösség alighanem a tájékozat­lanságból adódik. Ott persze, ahol fogékonyak az új iránt, tudnak erről az anyagról. Nyilván nem véletlen, hogy a bystréi cementgyárban kiter­melt 13 000 tonnányi zeolit nyolcvan százalékát tavaly is a Slusovicei Ag- rokombinát vásárolta meg. Szakem­berei nem titkolják, hogy mind a nö­vénytermesztésben, mind az állatte­nyésztésben elért kiváló eredmé­nyeik nagy részben a zeolit felhasz­nálásának köszönhetőek. Bystréből tavaly Svájcba ezer tonnányit exportáltak belőle. Idén a nyugat-európai országokból eddig már háromezer tonnára jött megren­delés. A külföldi kereslet a jövőben minden bizonnyal erősen meg fog növekedni. Szerencsére jó hírneve nálunk is terjedőben van. 1989 első negyedévében a kelet-szlovákiai mezőgazdasági és ipari üzemek számára több mint ötezer tonnát kell belőle szállítani. A bystréi cement­gyárban örülnek a megrendelések­nek, és az igényeket idejében, ma­radéktalanul ki is elégítik. Jó hír, hogy a zeolit feldolgozására az idén egy további gépsor megvásárlását is tervbe vették, és távlati elképzelé­seik között néhány teljesen új, spe­ciális zeolitkész ítmény kifejlesztése szerepel. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a fő termékük, a cement gyártásáról lemondaná­nak. A zeoliton kívül tavaly például 290 000 tonna cementet szállítottak az építőiparnak. Ettől alább az idén sem adják. (-szák) alap kívánatos javítási és karbantar­tási munkálataihoz. A tetteken a sor Ám a Takások elhanyagoltsága megszüntetésének elodázása köz­ben romlik az épületek állaga - né­melyik véglegesen lakhatatlanná vá­lik -, s majd egyre több pénzt is kíván rendbehozataluk. A lakáskarbantartás gondjait a la­káskezelő vállalatok és a lakásszö­vetkezetek képtelenek egyedül megoldani. Az ö feladatuk csak a kis javítások elvégzéséig, a fűtés bizto­sításáig, a melegvíz előállításáig stb. terjed. A legjobb megoldás az lenne, ha a nagyjavításokra elegen­dő pénzalappal rendelkeznének, hogy fizetni tudjanak az építőipari tárca vállalatai által elvégzett mun­káért. A 9. ötéves tervidőszakban ugyanis rájuk és a helyi építőiparra hárul a lakáskarbantartó munkák nagy része. Az SZSZK kormánya 1986-ban határozatot hozott a lakások állagá­nak javítása és a lakásgazdaság fejlesztése ügyében. Egy éven belül - e határozat teljesítésének ellenőr­zésekor - azonban a kormány tény­ként csak azt állapíthatta meg, hogy az általa megszabott feladatokat nem teljesítik - s főleg a nemzeti bizottságok - megfelelő körültekin­téssel és ütemben. Például a gya­korlatban nem sikerül egyesíteni a valamikori házmester és a mai karbantartó szerepkörét, nem javult a nemzeti bizottságok lakásügyi ak­tíváinak ellenőrző tevékenysége, nem növekedett kellően a helyi épí­tőiparban dolgozók munkabére stb. Vannak, akik azt várják, hogy újra a legfelsőbb állami szervek tegye­nek lépéseket. Viszont kormányha­tározatból és rendeletből ez ügyben is van elegendő. Nincs szükség újabbakra. Először a meglévőket kellene következetesen teljesíteni. Az új gazdasági mechanizmus érvé­nyesítésével a lakáskezelő szerve­zeteknél amúgy is elkerülhetetlenné válik néhány jogi vonatkozású válto­zás, főleg ami a lakások használatát illeti. Készül az új lakástörvény is, amely elsősorban a lakosságnak azt az igényét igyekszik kielégíteni, hogy színvonalasabbá váljanak la­káskörülményei. Igaz, ehhez elen­gedhetetlenné válik, hogy a lakók anyagilag is érdekeltté váljanak a la­káskarbantartás ügyében. Az új tör­vény várhatóan egyszerűbbé teszi a lakásügyek intézését is. BARANYI LAJOS A Prágai Höelektromos beren­dezéseket gyártó állami vállalat Rychnov nad Nisou-i üzeme szovjet autógyáraknak szállítja automatikus és félautomatikus műanyagforrasztó készülékeit. A kiviteli feladatok teljesítésének titka a tökéletesség, a jó minő­ség és a megbízhatóság. Ezek- kel a tulajdonságokkal az üzem­ben előállított minden berende­zés rendelkezik. A képen Vladi­mír Ptaőovsky (alul) és Josef Beéka forrasztógépsort ellen­őriz. (Petr Josef felvétele - ÖTK) A legjobbak közt A garamkálnai (Kalná nad Hro- nom) Augusztus 29 Efsz javítómű­helyében jobbára fiatalok dolgoz­nak. Innen is, onnan is húsz-har- minc év körüliek néznek rám kíván­csian, hogy vajon melyiküket kere­sem a félig szétszedett gépek, mo­torok között. Aztán az útbaigazítás alapján meglelem Pólya Lajost, aki a pár hónappal ezelőtt lezajlott ZE­NIT ifjúsági javítóversenyben a leg­jobbak közt végzett. Míg a zajos műhely helyett csen­desebb zugot találunk, elbeszélge­tünk, megbarátkozunk. A szövetke­zet irodaházában a munkájáról fag­gatom, s arról az emlékezetes ver­senyről.-Hogy hogyan zajlott le ponto­san? - kérdez vissza a 29 éves javító - hát... a lényege az volt, hogy olyan rejtett hibákat kellett fel­fedeznünk, és kijavítanunk, melye­ket egy szakemberekből álló értéke­lőbizottság „készített elő“. Nem volt könnyű, törtük is eleget a fejünket. Hogy mit nyújtott a szakmunkás- képző iskola, milyen alapokkal bo­csátja útjukra a fiatalokat, az ifjú javító mester csak legyint:-Ha a szakmunkástanulót nem érdeklik úgy igazán a gépek, a mo­torok, akkor elveszett ember válik belőle. Én is a gyakorlatban sajátí­tottam el idősebb, tapasztaltabb mes­terektől mindazt, amire most épít­hetek. De mondok egy példát. Nem­rég egy fiatal szakmunkástanulót osztottak be mellém, akit igyekez­tem bevezetni a szakma rejtelmeibe. Az első napokban, komolyan mon­dom, meg-megsajnáltam, mert az alapvető dolgokat sfem tudva, igen­csak zavarban volt. Pedig láttam rajta, hogy ügyes, eszes gyerek. No, mindegy, gondoltam. Majd idővel ki­alakul. Hát igen, ma már van önbi­zalma a fiúnak, és én is örülök, hogy jó mestere voltam. Hogy anyagilag mit nyújt a szö­vetkezet egy fiatal gépjavítónak? 2600 koronás havi fizetést, évvégi juttatást... és ami pénzzel nem is fejezhető ki - a megbecsülést. Mert mint azt Pólya Lajos elmondta, a szövetkezet vezetősége a fiatalok­ra mindig számíthat, de ők is elége­dettek a dolgozóknak nyújtott szoci­ális juttatásokkal.- Úgy veszem észre, hogy a szö­vetkezetben évről évre javul a dol­gozókról való gondoskodás. Tavaly első ízben rendeztünk lagdarúgó- vetélkedőt az aratási kupáért. Négy ágazat fiataljai rúgták a bőrt nagy lelkesedéssel. Voltak más sport- és kulturális rendezvények is. Jobban figyelnek ránk, törődnek velünk. Ja­vult a gépesítés színvonala is. Csak az alkatrészpótlás lenne jobb! Nem ritkaság, hogy a javításnál alkalmaz­zuk a magunk készítette, vagy a ré­giből „felújított“ részelemeket. A gépek szeretete apáról fiúra szállt. A Pólya családban ki viszi majdan tovább a mesterséget?- Lehet, hogy szeretni fogják a masinákat az utódaim, de hogy a nyomdokaimba lépjenek, az kissé valószínűtlen, ugyanis két kislányom van. SZITÁS GABRIELLA lllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Ha valaki megkérdezi Sebán Ivánt, a Len- és Kendergyárak tanyi (Tori) üze­mének gépbeállítóját, hogy kommunista­ként milyen közérdekű munkát végez, nem jön zavarba. Négy állandó jellegű pártfeladatot is említhet, amelyek teljesí­tése nagyarányú felelősségérzetet és kö­telességtudatot igényel. A megbízatások egyike sem hasonlít napjaink legtipiku­sabb „személyes pártfeladataihoz“, va­gyis nem munkaköri kötelessége. Félre­értés ne essék, munkáját ő is elvégzi, ha kell, rádolgozik a műszakra, ha hiányzik a pótalkatrész, fáradságot nem sajnálva felújítja a régit, vagy újat készít.- Mindezért fizetést kapok, tehát nem lehet személyes pártfeladat - mondja ha­tározottan. - Kommunistának lenni sze­rintem többet jelent. Olyan munkák és feladatok vállalását, amelyek a társada­lom érdekeit szolgálják és amelyekkel az ember másokat is cselekvésre ösztönöz. Ha maradéktalanul teljesítem a munkám­mal járó kötelességeimet, akkor még csak példát mutatok, de senkit sem kényszerí- tek többletfeladatok vállalására. Mindezt kollégáival is igyekszik elfo­gadtatni, s nem eredménytelenül. A 22 tagú szocialista brigádban, amelynek ve­zetője, 16 kommunista van és mindenki végez közérdekű tevékenységet.- Párttag kollégáim kommunistaként is megállják helyüket. Védnökséget vállal­nak a fiatalok fölött, vagy mint jótállók segítik a tagjelöltek eszmei-politikai felké­szítését a párttagságra, öt tagunk kitartó újító. Kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek az újítómozgalomban. Sebán Iván az újítók munkáját irányító bizottság elnöke is. Szívesen beszél, szinte szenvedélyesen erről a munkáról:- Furcsán nézne ki, ha olyasmire ösz­tönöznék másokat, amit jómagam nem csinálok. A legmeggyőzőbb érv a szemé­lyes példamutatás. Az üzemben 1975-től dolgozom, és első újításomat a hetvenes Szavak helyett tettekkel (A szerző felvétele) évek végén adtam be. Egyik kollégámmal elhatároztuk, hogy megkönnyítjük az áz­tatott kender szárításával járó nehéz fizi­kai munkát. Kiselejtezett gépek részeinek felhasználásával elkészítettük a megter­vezett szerkezetet, de sajnos, nem vált be.- Tehát jutalmat sem kaptak érte,..- Természetesen nem, de ez sem vet­te el a kedvünket. Beláttuk, hogy még tanulnunk kell. A továbbiakban még töb­bet olvastam és még alaposabban tanul­mányoztam a gépek működését, mielőtt hozzáláttam volna egy újítás megrajzolá­sához és kivitelezéséhez. A következetes munkát több bevált újítása bizonyítja. Köztük a legújabb, amely a textilgépeken gyakran előforduló műszaki hiba kijavítását teszi könnyebbé. Ami korábban három ember kétórás mun­káját vette igénybe, azt most egy javító szinte percek alatt elvégzi.- Az igazi újító figyel, gondolkodik, hol és mit lehetne jobban, olcsóbban és ész­szerűbben csinálni. Engem jelenleg az orsókon visszamaradó cérna foglalkoztat, amit hulladékanyagként adunk el, vagyis jóval olcsóbban, mint amennyiért vesz- szük. Hogyan lehetne értékesíteni, ennek kell megtalálni a nyitját. A feladatot a párt- bizottság ülésén is megvitattuk. A többiek is megértették,' hogy olyan problémáról van szó, amelynek megoldásával a haté­konyságot üzemi méretben tudnánk je­lentősen növelni. Sebán Iván 37 éves, nős, két gyermek édesapja. Tehát nem csupán munkahel’! kötelességei vannak. Szabadidejét csa­ládja is igényli.-Ha az ember ésszerűen osztja be a napját, akkor sok mindenre futja az időből - mondja elgondolkodva, majd hozzáteszi: - Szerintem, ha egy kommu­nista a munkahelyi feladatain kívül jófor­mán semmit sem vállal, annak elsősorban nem időhiány az oka. SZISZ-tagként én már a katonaság előtt, és alatt is, majd utána itt, az üzemben, egészen 1980-ig irányító, szervező munkát végeztem. Az idősebb kommunisták erre ösztönöztek, ilyen példát mutattak. Nem szavakkal, hanem tettekkel. Személyes' példájuk szinte kényszerített, hogy én is vállaljak többletfeladatokat. Ha a fiatalok valahol nem így gondolkodnak, akkor arról az idősebbek tehetnek, nyilvánvalóan ők mutatnak rossz példát... EGRI FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents