Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám, kedd
A I íjszú 5 39. II. 28. A tegnapi módszerek a mához nem illenek A pártmunka új formáiról egy állami vállalat üzemében Lehetőség a vállalkozó szellemiteknek Tapasztalatok a Közép-szlovákiai kerületből Az építőiparban dolgozóknak aligha kell bemutatni a bratislavai Strojstav Állami Vállalat ipolysági (Sahy) üzemét. Tudják, különösen a földmunkákat végzők, hogy a munkájukat könnyítő és műszakilag már elhasználódott hidraulikus kanalas rakodókat és földgyalukat az itt dolgozók varázsolják újjá egy minden részletre kiterjedő nagyjavítás során. Az üzem közel félezer dolgozójának ez volt a feladata 1988 júliusa előtt és ugyanez július után is, mégsem mondhatjuk, hogy maradt minden a régiben. Sőt, éppen ellenkezőleg, a változások számottevőek. A vezérigazgatóság megszűnése után bratislavai központtal megalakult az állami vállalat. A megfelelő tömegpolitikai és propagandamunka eredményeként az ipolysági üzemben dolgozók megértették, hogy az önfinanszírozás és az önellátás fel1 tételei közepette újszerű alapelvek érvényesülnek. Mindezt Ján Peniőka, a 68 tagot és 7 tagjelöltet tömörítő pártalap- szervezet elnöke mondta, s nehogy túlzottan elméleti megállapításként hassanak szavai, felajánlotta, látogassunk el az üzem valamelyik részlegébe. Mondják el maguk a dolgozók, hogy saját feladataikat és azok maradéktalan teljesítését miként látják az állami vállalat keretében. Sorra vettük az egyes részlegeket, s végül a fémmegmunkáló műhely mellett döntöttünk. Lakatosok, hegesztők, esztergályosok dolgoznak itt, mintegy nyolcvanan. Felújítják a még használható alkatrészeket, illetve újakat készítenek a nem kaphatók helyett.-A munka jellegéből adódik, hogy az állami vállalattá válás kapcsán a termelési értekezleteken és a taggyűléseken e részlegről beszélünk a legtöbbet. Előfordul például, hogy egy gépet csak azért nem tudunk átadni, mert hiányzik egy nehezen elkészíthető alkatrész. A részlegen dolgozókra vár a feladat, hogy találékonyságukkal pótolják mások mulasztását. Még többletmunka árán is, hiszen az át nem adott gép a belefektetett munka ellenére sem hozza az állami vállalatot éltető nyereséget. Ugyanakkor e részleg dolgozóira is vonatkoznak mindazon előírások, amelyek az üzem egészében érvényesek. A munka mennyiségétől és minőségétől függő prémiumok, és természetesen a munkafegyelmi követelmények is.- Kezdjük talán a megszigorításokkal - kértem Borka Lajos mestert.- A prémiumot a részleg kapja, és egyéni érdemek szerint osztjuk el. Személyenként a havi különbség hatszáz korona is lehet. Az elosztás szempontja a teljesítmény és a minőség. A minőségért a hónap elején mindenki tíz pontot kap. Ebből vonunk le a selejtért. Egy perc késésért két százalék megy le a kiérdemelt prémiumból, további levonásokat hajtunk végre a gondatlan szerszámhasználatért, az anyaggal való pazarlásért, de azért is, ha valaki a kijelölt harminc percen kívül megy el az üzemi büfébe.- Az érdekeltek mit szólnak mindehhez? - ismételte meg lassan a kérdést, miközben a tömör, de annál többet mondó feleletet is megfogalmazta. - A dolgozóknak úgy a háromnegyede megérti, hogy az önelszámolásnak ez elengedhetetlen feltétele.- És akik nem?- Azok más munkahelyet keresnek. Tény viszont, hogy ilyen dolgozó egyre kevesebb található. Heral Imre fémmegmunkáló, a pártcsoport vezetője.- Ezekben a hetekben a tanácskozásainkon legtöbbet termelési és szervezési jellegű kérdésekről beszélünk. Kérésünkre szigorodott meg a részlegen belüli minőségi ellenőrzés. A legtöbb gépalkatrész többféle megmunkáláson megy át. Ilyenkor egyikünk esetleges hanyag Rados Miklós, a prémiumelosztó bizottság tagja munkája megnehezíti a következő műveletet végző helyzetét. Az új rendszerű ellenőrzés a rossz minőségű munkát azonnal kiszűri.- Mint kommunistának, mit jelent az a tény, hogy állami vállalat lettek?-Teljesíteni kell feladataimat, úgy, hogy másoknak is példát mutassak. Rados Miklós lakatos, a szak- szervezet bizalmija, a prémiumokat elosztó bizottság egyik tagja.- Vannak haragosai? Például azok közül, akik néhányszáz koronával kevesebbet kapnak.- Nincsenek és nem is lehetnek, hiszen az elosztás nyílt, mindenki tudja, hogy miért mennyit kapott, illetve nem kapott. Az elosztásban a tények döntenek és nem a barátság. Nézze - mutatta a kezébe vett fémhengert és az arra ráhegesztett fület, amit érkezésemkor tett a készek közé. - Ha jön a minőségellenőr és a hegesztés nem állja ki a tartóssági próbát, levon a pontjaimból és a hónap végén megvonom magamtól a prémiumot. Kire haragudjak? Magamra? Vagy a munkám minőségét igyekezzem megjavítani? A válasz egyértelmű, és ugyanez a helyzet másokkal is.-Azt tapasztalom, hogy a nagyobb de reális igények megszilárdítják a kollektívát - magyarázta Vítyasz Vilmos az esztergapad mellett, akit azért ajánlottak figyelmembe, mert szinte kivétel nélkül a legtöbb prémiumot kapók egyike. Mi gondja-baja mással, gondolhatná valaki, de szavai ennek ellenkezőjét bizonyítják.-Aki kevesebb prémiumot kap, mert kisebb a teljesítménye, vagy selejtet is gyárt, még nem biztos, hogy hanyag, lusta vagy felületes. Lehetséges, hogy akarata ellen hibáz, valamilyen munkaműveletet rosszul végez, mert helytelenül gyakorolta be. Ilyenkor segítünk egymásnak, megbeszéljük a munka menetét, azt, hogy mire kell ügyelni. Kölcsönös az öröm és az elégedettség, ha ez eredménnyel jár.- Mindez a tömegpolitikai munka és a hatékony gazdasági propaganda eredménye - summázta a hallottak lényegét a pártelnök. - Ezeknél már csak egy fontosabb dolog van, a személyes számvetések. Ahoi ezt elhanyagolják, ott az ösztönző munkamódszerekről csak beszélnek. A személyes számvetések elképzelhetetlenek pártfeladatok nélkül, megkövetelik a demokratikus munkaformákat és a párt vezető szerepének érvényesítését.- Nem túlozza el ennek a jelentőségét?- Saját tapasztalataink alapján mondhatom, hogy nem. Az adott szakaszért felelős gazdasági vezető kiáll a közösség elé és elmondja, hogy mit akar tenni, mik az elképzelései. A tagok rákérdeznek egyes dolgokra, problémákra, és ő azokra is felel. Szavait jegyzőkönyvezik, és tudja, hogy fél év múlva az általa kimondottakról számot kell adnia, mégpedig személyesen és ismét a közösség előtt. Ez teljesen más, mint egy terv, gazdasági jelentés, amit elkészítenek és felolvasnak. Az illető maga összesíti feladatait és azok teljesítéséről is személyesen nyújtja be a számlát. Például az a gazdasági vezető, aki fél év alatt egyszer sem járt a műhelyekben, nem vett részt termelési értekezleten, aligha mondhatja el a dolgozók előtt, hogy demokratikusan irányít. Persze a dolgozók sem panaszkodhatnak, hogy semmibe veszik javaslataikat, ha a személyes számvetést szótlanul, észrevételek, kérdések nélkül ülik és hallgatják végig. A pártelnök szavainak tanulságát is levonta. Az állami vállalatnál új szempontok érvényesülnek és ezek újszerű gondolkodásmódot, egyéni felelősségérzetet igényelnek. Az alapszervezet az új és hatékony munkaformákkal, elsősorban a személyes számvetésekkel ezeket erősíti. EGRI FERENC A jogszabályok Közismert a jogszabályok túlburjánzásának jelensége. Sőt, mi több, ismerjük ennek okait is. Milyen lehetőségei vannak az állampolgárnak vagy egy szocialista szervezetnek, ha úgy véli, hogy valamely jogszabály túlhaladottá vált, fékezi a fejlődést? Hogyan lehetne a széles nyilvánosságot bevonni a jogalkotásba? Az irányításban új mozzanatként szolgálhatna olyan jogszabály elfogadása, amely az állam és a társadalom életét érintő fontos kérdések társadalmi megvitatásáról szóina, illetve a tisztségviselők jogellenes és az állampolgárok jogait sértő tevékenységével szembeni bírósági védelemről rendelkezne. A törvények megalkotása kollektív munka. Ezzel összefüggésben egy alapvető kérdés merül fel: ha a jog társadalmi viszonyokat szabályoz kötelező formában, akkor konkrétan hogyan nyilvánul meg az adott társadalmi viszony a jelenlegi jogszabályrengetegben? Hogyan akarjuk biztosítani a gazdasági folyamatok irányítását egy olyan jogrenddel, amely végső soron névtelen? Milyen a szerepük a „túlburjánzott“ jogi normáknak a gazdasági viszonyok szabályozásában? Az ilyen jogszabályok végső soron nem képezik az optimális irányítás előfeltételét, hanem éppenséggel veszélyeztetik. A gazdasági kockázat előfeltételeit teremtik meg. Éppen azt szolgálják tehát, amit gátolniuk kellene. A jogszabálynak a társadalmi erő lényegét kell elvontan kifejeznie, ám ugyanakkor nem veszhet ki belőle az élet sokszínűsége. Ugyanakkor a gazdaságpolitika is csak a törvényes rendelkezések keretében valósulhat meg. Gyakori kiigazításai ugyanis megingatják a jogbiztonságot, destabilizálják a jogi intézményeket. A jogszabály szükséges elvontsága egyidejűleg megköveteli a döntéshozatali, jogalkalmazási gyakorlat áttekinthetőségét. Vagyis kevesebb előírást - több jogot. Eddig az volt a kiindulópont, hogy az egyik konkrét eset eldöntése ellentRendhagyóan, Bratislavában tájékoztatták a Közép-szlovákiai kerület képviselői az újságírókat arról, milyen tapasztalatokat szereztek a nemzeti bizottságok azoknak a kérvényeknek intézésével kapcsolatban, melyeket a vállalkozó szelleműek intéztek hozzájuk. Az engedély alapján szolgáltató tevékenységet végző állampolgárok száma ebben a kerületben is növekedett az elmúlt időszakban. Rafael Medved, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság alel- nöke elmondottá, hogy a szolgáltatások e kiegészítő formáját is kihasználják, hogy a lakosság igényeit kielégítsék. A kerületben ugyan több mint 19 ezer dolgozót foglalkoztat a 31 helyi gazdálkodási vállalat, de kívülük még 2739-en kértek, illetve kaptak engedélyt különböző tevékenységek végzésére. Közüiük 402- en főfoglalkozásként végzik munkájukat. Legtöbben a szabó-, illetve a varrószakmában dolgoznak - 613- an -, őket követik (282-en) az építkezéssel kapcsolatban álló szakemberek, majd különböző szerelők, szobafestők, tapétázók, illetve az autójavítók következtek. Járásonként is eltérő a kiadott engedélyek száma: a Rimaszombati (Rimavská Sobota) vezet 345-tel, majd ezt a Prievidzai és a Povazská Bystrica-í követi. A felsorolás végén 83 engedéllyel a Nagykürtösi (Vel'ky Krtís), illetve 80 magánvállalkozóval a Cadcai járás áll. Felmerültek azok a gondok is, melyek a nemzeti bizottságok tisztségviselőit és a lakosságot egyaránt foglalkoztatják a szóban forgó szolgáltatási móddal kapcsolatban. Sok a tisztázatlan kérdés az engedélyek kiadása körül és a kerületi nemzeti bizottság illetékesei szerint nagyon sok múlik azon, hogy a nemzeti bizottságok legalsóbb szintjén hogyan viszonyulnak a kérvények megítéléséhez, mennyire merészek, de nem utolsósorban, hogy a döntéshozatalkor milyen a tisztségviselők magatartása. A vállalkozni akarók viszont sok kérdést tesznek fel a szolgáltatások áraival, a szociális ellátással, az adóztatással kapcsolatban. A higiéniai szolgálat, a munmondhat egy másik eset eldöntésének, mivel a gazdasági jogvitákat eldöntő szervek e jogkörük gyakorlásában önállóak. Milyen mértékig célszerű konzerválni ezt az alapelvet manapság? Az önállóságot meg kell őrizni ugyan, de csupán a gazdasági életben előadódható konfliktushelyzetek kiküszöbölése érdekében. Es ezt jelenleg elősegíti a szocialista szervezetek nagyobb döntéshozatali lehetősége is. A gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatában a jogszabályok megtartása mellett mindinkább előtérbe kerül a jogszabályok hierarchiájának kérdése, a törvényt végrehajtó jogszabályok viszonya, illetve a törvénnyel való összhangja, s a végrehajtási jogszabályok törvényesség szempontjából való felülvizsgálatának lehetősége. A vállalati jogok reális és hatékony védelme szempontjából fontos, hogy a Gazdasági Törvénykönyv Novellája szabályozta a gazdaság- irányítási szervek törvénysértő döntéseinek kérdését is. Döntéseiknek törvényességéről, illetve a törvényesség szempontjainak megállapításáról, a döntések megszüntetése feltételeinek, érvénytelenségük megállapításának szabályozásáról van szó. Az említett kérdések jogi szabályozásával megszűnik az a helyzet, amelyben szinte el lehetett nézni a szocialista törvényesség megsértését a gazdaságirányítás területén, és amelyben az, aki a jogszabályt megsértette, nem volt köteles megtéríteni a jogsértéssel okozott anyagi kárt. Ezzel szemben a Gazdasági Törvénykönyv Novellája úgy rendelkezik, hogy a gazdaságirányítási szerv köteles a vállalatnak megtéríteni azt a kárt, amelyet a gazdálkodásába való jogtalan beavatkozásával okozott. Az ilyen jogvitákat a gazdasági döntőbíróság dönti majd el. Az irányítás jogi szabályozásának tökéletesítése érdekében átfogóbban kellene kodifikálni és összehangolni a Gazdasági Törvénykönyvvel. kavédelmi szakemberek - akiktől bizonyos esetekben szintén igazolást kell kérniük az engedély kiadásához- állásfoglalása nem mindig egyértelmű. Remélhetőleg a következő év elejétől érvénybe lépő törvény, mely a kisvállalkozásokat szabályozza, világos útmutatásul szolgál majd.-Az a véleményünk, hogy mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, ha tud és akar dolgozni és nem lehet oka az elutasításnak az, hogy az adott településen már valaki végez hasonló szolgáltatást - hangsúlyozta az alelnök. - Természetesen a vállalkozó azt tartja szem előtt, hogy neki megérje, de elvárja az erkölcsi elismerést is. Senki számára sem lehet viszont közömbös, hogy a lakosság elégedett-e szolgáltatásaink színvonalával vagy sem, és az sem, hogy az engedély alapján szolgáltatást nyújtók milyen hatékonysággal dolgoznak, hogyan járulnak hozzá a társadalmi igény kielégítéséhez. Július Tomko mérnök, a Középszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság kereskedelmi osztályának vezetője szólt arról is, hogy a termékek árusítása, illetve a vendéglátóipari szolgáltatások iránt ez idáig a vártnál kisebb érdeklődés mutatkozott, összesen 156 engedélyt adtak ki, ebből mindössze 21 -et a vendéglátóipari tevékenységre. Valamennyi járásban nem is tartanak nyilván ilyen kérelmezőket, illetve szolgáltatókat: csak a Banská Bystrica-i, a Dolny Kubín-í, a Rimaszombati, a Liptovsky Mikulás-i és a ¿ilinai járásban akadtak vállalkozók. A kérelmezők többségének fagylalt, vattacukor, palacsinta és ezekhez hasonló édességek készítésére, illetve árusítására adtak lehetőséget. Az elkövetkező időszakban feltehetően az eddiginél többen érdeklődnek majd a szolgáltató tevékenységek iránt, illetve tovább növekszik a vállalkozók száma. Ehhez viszont- és nemcsak a Közép-szlovákiai kerületben - tisztázni kell valameny- nyi felmerülő kérdést, nagyobb figyelmet kell szentelni a tájékoztatásnak, hisz valamennyiünk érdeke, hogy megbízhatóak, jó minőségűek legyenek szolgáltatásaink. D. T. Úgy vélem, hogy a következő időszakban nemcsak a Gazdasági Tör- vénykönv rekodifikálásához lehet majd hozzákezdeni (a gazdasági jogi normák „leltározásának“, összegezésének értelmében), hanem az állami vállalatról, s a szövetkezetekről szóló törvényekkel összhangban fokozatosan el lehet kezdeni egy átfogó, egységes vállalkozói és gazdasági jogi kodifikálást. Ezzel összefüggésben lehetséges lenne egy törvényben szabályozni az állami vállalatok, a mezőgazdasági és más szövetkezetek jogi viszonyait (a tagsági viszonyokon kívül), valamint azokat a jogviszonyokat is, melyeket most a Gazdasági Törvénykönyv szabályoz. Ebben az esetben szű- kebb kodifikációról lenne szó. Elképzelhető azonban olyan megoldás is, hogy egyetlen egy törvény szabályozná az említett jogviszonyokon kívül a népgazdasági tervezést, a pénzügyi gazdálkodást, s a bérezés alapvető kérdéseit is. Ebben az esetben szélesebb körű kodifikálásról lenne szó. Ez felelne meg a leginkább az áru- és pénzviszonyok fokozottabb kihasználásán, s a vállalatok nagyobb önállóságán nyugvó gazdasági mechanizmusnak, mivel a vállalatoknak a gazdasági tevékenységük szempontjából szükségük van a jogi szabályok áttekinthetőségére, logikai összehangoltságára. így jöhetne létre a gazdasági átalakítás (a szocialista vállalkozás) alapvető kódexe, melyben egy merőben új jogi rendszer révén fogalmazódna meg a közgazdasági kategóriák új filozófiája is. Az említett megoldás, amely lényegében teljesen új lenne (eddig még egyetlen szocialista államnak sincsenek tapasztalatai ezzel kapcsolatban) a társadalmi viszonyok szabályozásából indul ki, nem bontja meg a jogrendszer egészét, de éppen ellenkezőleg szilárdítaná azt. Mindez manapság még talán utópiának tűnhet. Nézetem szerint azonban nem hagyományos, de ígéretes megoldásról van szó. Dr. DÁNIEL FUTEJ, kandidátus Téma a minőség. Ján Peniőka és Borka Lajos (A szerző felvételei) inflációjának megszüntetéséért
