Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám, péntek

ÍJ szú 5 89. II. 24. Változó bankrendszerünk III. Árfolyamok, hitelek, adósságok Az elózó részben az 1989. január 1-jótól érvényes árfolyamváltozást részleteztük. Ezúttal egyes kihatásairól, az árfolyamszelvényról, a hite­lek és adósságok viszonyáról, néhány összefüggéséről lesz szó. Plusz hetvenöt százalék Egyidőben az árfolyammódosí­tással változás történt a Tuzex- számlákon, majd két héttel később a Tuzex-boltok árcéduláin. Ponto­san ugyanolyan arányban, amilyen arányban (75 százalék) emelkedett a hivatalos árfolyam. Mivel a Tuzex- utalványok egy évig érvényesek, a január elsejei ármódosítások után még a tavaly kiadottakkal is lehet vásárolni. Vásárlóerejük azonban ebben az évben már 75 százalékkal nagyobb. Ugyanilyen arányban emelkedtek az árak valamennyi Tu- zex-boltban. Vannak azonban 10 koronánál kisebb értékű Tuzex-utal- ványok is forgalomban, ám ezeken nincs feltüntetve kiadásuk időpontja. Rájuk is vonatkozik az új árfolyam. Egyébként az 1989. január elseje előtt kiadott utalványokat 1989. szeptember 30-ig fogadják el a Tu­zex-boltok. Utána már csak a ban­kokban lehet beváltani az érvényes Tuzex-koronákat. Hangsúlyozni kell: az utalványok vásárlóerejének egy­szeri átszámításáról van szó. Az esetleges árfolyamváltozások az át­váltható valuták vásárlásánál vagy a külföldi megtérítések átszámításá­nál jelentkezhetnek. Ilyen esetekben a bank és kliensei közti kapcsolat­ban az eddigieknél rugalmasabban megmutatkoznak a nemzetközi árfo­lyamváltozások. A nem konvertibilis valuták árfo­lyamát a központi bank különböző időszakokban jegyzi. Ez kizárja az árfolyamok állandó ingadozását, amit időnkénti módosításaivá! pótol­nak. Minél hosszabb ez az időszak, annál nagyobb mértékben eltérhet a megszabott érték a valós árfo­lyamtól és a pénznem valós vásárló­erejétől. Ünden pénteken Azelőtt csupán havonta jelent meg az árfolyamszelvény. Most már minden pénteken. Ennek következ­tében jóval pontosabban kifejezi a korona vásárlóerejét. Az árfolyam­szelvényt rendszeresen közli a Hos- podárske noviny, a Csehszlovák Te­levízió képújság műsora, a Svét hospodárství című folyóirat és a Smena napilap szombati száma. Ugyancsak hozzáférhetők a ban­kokban és fiókrészlegeikben. Mivel a korábbinál gyakrabban kerülhetünk vele kapcsolatba, érde­mes részletezni: vajon mit tartalmaz az árfolyamszelvény? Külön-külön megtalálhatók rajta, az átváltható és nem konvertibilis valuták. Ezenkívül különválasztják a kereskedelmi és nem kereskedelmi árfolyamot is, akárcsak a devizák (külföldi pénz­nemre szóló és külföldön fizetendő követelések vagy tartozások) és a valuták idegen országok törvényes fizetési eszközei) árfolyamát. A bank vásárlási és eladási árfolyamokat is hirdet. Az előbbi mindig az alacso­nyabb, a különbség a bankot illeti. Érdekesség az árfolyamszelvényen, hogy januártól feltünteti a szovjet rubel és a bolgár leva kereskedelmi árfolyamát. Eddig ugyanis a szocia­lista országok kereskedelmi árfolya­mát nem hirdették ki, mivel, a köl­csönös elszámolásra az átszámít­ható rubelt alkalmazták. Erre a vál­tozásra azután került sor, miután aláírtuk a Szovjetunióval és Bulgáriá­val a közvetlen kapcsolatok nem­zeti pénzegységekben történő el­számolásáról megkötött szerződé­seket. Sokan a korona árfolyamának egytételessé válását pénzünk leér­tékelésével azonosítják. Egyáltalán nincs szó erről, hisz az életbe lépett árfolyam nem gazdasági értékválto­zásokat tükröz. A leértékelés ugyan­is a pénzegység törvényes aranytar­talmának vagy külföldi valutában ki­fejezett értékének törvényhozási, ill. kormányzati intézkedéssel történő csökkentése. Nálunk az árfolyam aranytartalmához való kötődést szüntették meg, s a hetenkénti árfo- ' lyamhirdetéssel a Csehszlovák Álla­mi Bankot bízták meg. Az árfolyam értéke voltaképpen nem változott, csupán meghatározása egyszerű­södött le. Hitelnyújtási feltételek Egyre több vállalatunk önállósul, az esztendő végéig valamennyinek államivá kellene válnia. Az önálló­ság növelése számos változást hoz a vállalati közösség kapcsolataiban. Többek között aktivizálja a devizák, hitelek és kamatok kihasználását. Pontosabban: a központi bank olyan lehetőségeket biztosít, hogy a válla­latok minél nagyobb mértékben szá­moljanak ezekkel az értékszabályo­zókkal. Ugyanakkor feltételeket szab, körülhatárolja az érintettek mozgásterét. Vegyük például a hitelnyújtás te­rületét. Minden alkalommal elsődle­ges feltételként a bank a visszatérí­tés körülményeit vizsgálja! Vajon megkapja-e időre az általa kölcsön­zött pénzt? Alapjában véve ezérí csak két célra nyújt hitelt a vállala­toknak: akkor, ha a kölcsönvett pénz jövedelemképző hatású lesz (konk­rét értékek előállításához járul hoz­zá), vagy pedig ha megszünteti a vállalat pénzforgalmi egyensúlyhi­ányát Az onelszámolási rendszer beve­zetésével a hitel gazdasági szerepe is megnövekszik. Mind a hitelező, mind a hitelfelvevő részéről mindin­kább szükségessé válik a valós helyzet és a várható változások tö­kéletes ismerete. Mert a hitelnyújtás voltaképpen pénzkibocsátás, annak valamennyi lehetséges következ­ményével. S maga a hiteltörlesztés üteme, időtartama sem lebecsülen­dő szempont. Mert ha a hitel a pilla­natnyi pénzhiány áthidalását csak annyiban szolgálja, hogy értékének megfelelő fedezetlen pénzösszeget hoz forgalomba, s nincs befolyással a termelésben létrehozott termékek születésére, akkor nyújtásának megítélésében valahol hibát követ­tek el. Ezeket a kérdéseket a bank az idén még szigorúbban kezeli. Egyáltalán nem támogatja az olyan hiteleket, amelyeket a tervet nem teljesítő vállalatban a visszafizetés lejárta utáni követelések kiegyenlíté­sére kívánnak felvenni. Mit érdemes támogatni? Ezentúl magánszemélyeknek nemcsak a takarékpénztár adhat kölcsönt. Erre a hitelbank is felké­szül. Új momentumként jelentkezik viszont a kisközösségek hitelezése. Egyelőre módszertani alapjainak a lerakása folyik. Mivel azonban az igénylések száma felszökött, gyorsí­tott eljárással kell megoldást találni rá, rendezve közben számos jogi kérdést. Mert ha egy vállalat folya­modik hitelért, a bank minden eset­ben garanciára talál, ha másban nem, a kérvényező állóeszközeinek értékében. De mi a garancia a hitel maradéktalan visszatörlesztésére, ha például néhány varrónő szövet­kezetei alapít, és működéséhez anyagi segítségért folyamodik a bankhoz? Kapjanak? Vagy még­sem? Ma még megoldatlan kér­dések. Állami bankunkban nem ellenzik a külföldi hitelek felvételét sem. Ám szigorúan hozzákapcsolják a teljes mértékű visszafizetés feltételéhez. Eladósodottságunk mértéke is in­kább azt jelzi, a gyakorlatban van foganatja ennek a követelménynek. Hogy aztán külön-külön - egy-egy beruházási hitel - milyen hatékony­sággal térül meg, az nagyon is válto­zó. Legtöbbször a gazdasági para­méterek elérése a legkeményebb dió. Azt vallják a bank szakemberei: okosan kell eladósodni. Ám nem mindegyik hitelünk ilyen teherválla­lás, különféle okok folytán. Vegyünk csak két példát. Amikor üzembe he­lyezték a ruzomberoki új cellulóz­gyárat, nem és nem sikerült a terme­lés felfutási görbéjének elérése. Ugyanakkor a világpiacon túlságo­san csökkent a cellulóz ára, ami azért volt kellemetlen, mert ezzel törlesztették a hitelt, s emiatt a felté­telezettnél nagyobb mennyiséget kellett belőle exportálni. Máte meg­változott a helyzet: felszámolták a termelési hibákat s időközben emelkedett a cellulóz ára. Milyennek minősül az ilyen hitelfelvétel? Vagy vegyük a vágsellyei (Sala) Duslo Antioxidáns-beruházását. Elkészül­tével a hatékonyság szempontjából világszínvonalon termel, kivitele mégis sokáig veszteséges volt a vál­lalat számára, mígnem találtak meg­oldást ennek áthidalására. Társa­dalmi szempontból ugyanis maxi­málisan kedvező az antioxidáns kivi­tele. Voltak viszont olyan beruházá­sok - és nem is egy amelyek nem hozták meg a várt eredményt. Alap­vető hibák következtében. Egyelőre csak reménykedhetünk: a jövőben ilyenre már nem kerül sor. Ellenőrizhetetlen eladósodás nélkül Egészében véve mennyire el­adósodott az ország? Erre mindnyá­jan kíváncsiak vagyunk. Tavaly egy dél-szlovákiai képviselő feltette ezt a kérdést az illetékes miniszternek, majd választ kapott rá. Külföldi adósságterheínkről akkor jelent meg először nyilvános információ. Ha ma tesszük fel ezt a kérdést a Csehszlo­vák Állami Bank Szlovákiai Igazga­tósága vezetőinek, nem tudunk meg ennél többet. Csupán annyit monda­nak, adósságunk nem nagy a kül­földdel szemben. Egyáltalán nem olyan tétel, amely elviselhetetlen lenne számunkra. Közben hozzáte­szik: mindegyik megfontolt hitel nép­gazdaságunk részére maximálisan szükséges. Az ilyen eladósodást tá­mogatják. Beavatnak a világ eladósodottsá­gába is. Ennek alapján négy cso­portba sorolhatók az államok. A csak hitelezők közé Japán és az NSZK tartozik, sok pénzhitelt adnak számos országnak. Népes a hitele­ző-adós és az adós-hitelező orszá­gok tábora. Az előbbiek javarészt pénzhiteleket nyújtanak, az utóbbiak többnyire gépek és berendezések behozatalához fordulnak külföldi tá­mogatásért. És még létezik az adós államok csoportja, amely a hiteltör­lesztés szempontjából szinte beve­hetetlen bástya, számos hitelük visszafizetési határideje már rég le­járt. Ide tartoznak a fejlődő orszá­gok, de az USA is. Csehszlovákia külföldi követelé­sei magasabbak külföldi kötelezett­ségeinél. Ám követeléseink között olyan tételek is találhatók, amelyek visszafizetése szinte behajthatatlan. A legnagyobb kockázatot tán az je­lenti, hogy jelenleg 40 ország fize­tésképtelen. Hiteleket javarészt gé­pek és berendezések behozatalára veszünk fel, s legtöbbször az új beruházás termékével törlesztjük. Pénzhitelekkel nemigen számolunk. A Csehszlovák Állami Bank alapvető törekvése - összhangban az ország gazdaságpolitikájával - nem módo­sul. Maximálisan szükségünk van minden olyan hitelre, amelyet meg­fontoltan, a lehetőségek alapos fel­mérése után veszünk fel. Csak így akadályozható meg az ellenőrizhe­tetlen eladósodás, amire viszont egyáltalán nincs szükségünk. J. MÉSZÁROS KÁROLY Egyszerűbb megelőzni a bajt Nyolc falu egészségügyi központja Világos rendelők, kellemes kör­nyezet jellemzik a nagysallói (Te- kovské Luzany) rendelőintézetet. Amikor 1977-ben átadták, nyolc kör­nyékbeli faiu lakossága nyugtázta elégedetten az egészségügyi ellátás minőségének javulását. Jól tudjuk, a kezdeti lelkesedés után megszo­kottá válik az újdonság (ami termé­szetes is).- A hármas körzetbe tartozó be­tegek, közel 8000 lakos, ma is elé­gedettek a rendelőintézet szolgálta­tásaival. S azok sem panaszkodnak, akik autóbuszokkal közelítik meg. A három körzeti orvos, a gyermek- gyógyász, a fogorvos naponta ren­delnek, hetente egyszer szájsebész, heti két alkalommal pedig nőgyó­gyász vizsgálja a betegeket- sorol­ta dr. Ján Strbák, a rendelőintézet vezetője.-A lakosság, illetve a betegek összetételéből világosan kitűnt - zömmel mezőgazdasági dolgo­- Gondot okoznak a balesetek - mondja dr. Ján Strbák (Lőrincz János felvétele) zókról lévén szó -, hogy gyakoriak lesznek a mozgásszervi megbete­gedések, vagyis szükség lesz a dol­gozók rehabilitálására. Úgy gondol­tuk, annak ellenére, hogy Zselíz (2e- liézovce) nincs messze, miért ne lehetne helyben megoldani gyógy­kezelésüket. Ráadásul, adottak vol­tak a lehetőségek. De jobb, ha azon­nal meg is nézzük. Bár ilyenkor, késő délután már kevés lesz a beteg - tájékoztatott, mialatt az emeletre értünk. (A délutáni rendelőidő jobb kihasználása a közlekedés miatt megoldhatatlan - tudtuk meg). A célszerűen berendezett részle­gen elektro- és vízgyógyászati keze­lésben részesülnek a rászorulók, közkedvelt a fájós végtagok parafin- pakolása is. Nem fényűző, ám prakti­kus a tornaterem berendezése, egyénenként és csoportosan is tor­náztatják a betegeket. - Eleinte tar­tottunk attól - magyarázta kísérőnk-, hogy nem lesz túl nagy az érdeklő­dés a gyógykúrák iránt, szerencsére mindazok, akik rászorulnak a reha­bilitációra, gyorsan észrevették álla­potuk jobbulását. Naponta 20-25 beteget gond és várakozás nélkül kezelhetünk. S ha már elindultunk, benéztünk a gyermekrészlegre is, melynek fa­lait kedves képek díszítik. A kicsik és kísérőik kényelmesen elférnek a vá­róteremben. Az apróságok a kelle­mes környezet hatására félelem nél­kül mennek az ismerős orvoshoz.- A kollégámmal együtt a két szö­vetkezet üzemi orvosi tisztjét is be- töltjük - folytatta dr. Őtrbák. - A Ha­ladás Efsz-ben 635. a Barátság Efsz-ben 734 dolgozó egészségvé­delme, gyógyítása a feladatunk. Ki­fejtette, a szövetkezetek vezetősége támogatja az egészségügyiek el­képzeléseit, s 1981 -tői, amióta meg­oldották az üzemegészségügyet, nagyban javult a betegállomány ala­kulása. Az orvosok rendszeresen ellenőrzik a szövetkezetekben a munkakörülményeket, a munkavé­delmi előírások - melyek az egész­ségvédelmet szolgálják - megtar­tását. - Sajnos, - vallotta dr. Strbák- egyre nagyobb gondot jelent a nem üzemi balesetek növekvő gyakorisága. S azt is nyíltan meg­mondta, sokszor alkoholos befolyá­soltság alatt történnek. Mint a bor­termelő vidékeken általában, itt is gondot jelent az alkoholizmus meg­fékezése. Évrői évre növekszik az alkoholfüggőségben élők aránya. -■ Az egészségügyiek bárhogy igye­keznek felvilágosító előadásokkal, rábeszéléssel, jó, illetve erélyesebb szóval, nem sokra mennek.- Az egészségügyi programokból ránk háruló feladatoknak is igyek­szünk eleget tenni. Bár- tette hozzá kissé lehangolódva - nem tőlünk függ azok megvalósítása. Elmondta, míg a szövetkezet többé-kevésbé kényszeríti tagjait, hogy vegyenek részt a kardiovaszkuláris és az on­kológiai szűrővizsgálatokon, a kör­zet többi lakosa a meghívásnak többnyire nem tesz eleget. - Mintha nem lenne egyszerűbb megelőzni, mint orvosolni a bajt - ismételte a jól ismert mondatot. A rendelőintézet büszkesége a helyi gyógyszertár. A városi em­bernek talán kissé furcsának tűnhet az a lelkesedés és öröm, amelyet az intézmény léte a lakosokban vált ki. Pedig hát egyszerű. Időt, fáradságot takarítanak meg mindnyájan, hiszen nem kell utazniuk. - A gyógyszertár forgalma nagy - tájékoztatott Éva Trnková gyógyszerész - eléri a napi ezerkoronás bevételt. Az, hogy jelen­leg megkétszereződött, az infulenza- járványnak tudják be. A lakosok-vég nélkül előre megvásárolják az ismert gyógyszereket. Beszélgetés közben szóba került a lakosok öngyógysze- rezésének kérdése is, amely káros volta ellenére, elterjedt.- A nagysallói Vöröskereszt- alapszervezet, amely 450 tagot számlál, hasznos munkát végez. Rendezvényein természetesen szó­ba kerül a túlzott gyógyszerfogyasz­tás egészségkárosító hatása is- folytatta dr. Őtrbák. Megemlítette, hogy a Vöröskereszt tagjai sokat segítenek neki is mint orvosnak, hi­szen az önkéntes véradók toborzá­sát nélkülük elképzelhetetlennek tartja. - Tisztelet övezi a véradókat, s hogy ne kelljen fáradniuk (korán­kelés, utazás, várakozás), a vér­adást a rendelőintézetben bonyolít­juk le. Évente háromszor a rehabili­tációs részleg átalakul véradóállo­mássá, s talán ez is közrejátszik abban, hogy a terveket sikerül telje­síteniük.- Célunk egyértelmű - összegez­te mondanivalóját dr. Strbák. Tud­juk, hogy műszerellátottságunk nem megfelelő. Ennek ellenére tovább szeretnénk javítani az ellátást, na­gyobb hangsúlyt helyezni a mege­lőzés kérdéseire. PÉTERFI SZONYA A mérleg nem rossz, ám A Rozsnyói (Roznava).járás me­zőgazdasági üzemeiben ezen a hé­ten kezdődnek az elmúlt évet elem­ző és az idei feladatokat pontosító zárszámadó közgyűlések. Bár Gö- mör az agráripari termelés tekinteté­ben nem veheti és nem is igen veszi fel a versenyt a Bodrogközzel vagy Zemplénnel. Azért Kelet-Szlovákiá- nak - s az országnak - mégsem mindegy, hogy a Sajó mentén, illet­ve a Szlovák-karszthegység lankáin mennyi gabona, zöldség és gyü­mölcs terem, milyen a tej- és húster­melés, no meg az sem, hogy mennyi munkával és milyen áron állítják elő termékeiket az ottani mezőgazdasá­gi üzemek. Nos, a járás tavalyi termelési eredményeiből egyértelmű, hogy nemcsak a bányászokat illeti dicsé­ret, hanem mezőgazdasági dolgo­zókat is. Igaz ugyan, hogy a helyi növénytermesztők és állattenyész­tők a múlt évben sem műveltek cso­dákat, viszont ezúttal jobban meg­közelítették a legjobbakat, mint a múltban. A tervezett 19,8 millió helyett közel 30 millió korona nyere­ségre tettek szert. Mérlegük még jobb is lehetett volna, ha a Jolsvai (Jelsava) Állami Gazdaság és a Fel­sőd (Plesivec) Egységes Földmű­ves-szövetkezet nem zár veszte­séggel. Jó lenne, ha a gyengélkedők pél­dát vennének a Szádalmási (Jablo- nov nad Turnou) Efsz-töl. Az ugyan­is 9 millió korona haszonnal zárta a múlt esztendőt. Jövedelmezőség tekintetében a Szilicei (Silica) és a Honcei Efsz is jó! vizsgázott. Az előbbi 3,6 millió korona haszonnal dicsekedhet, az utóbbi 4 millióval. A járás mezőgazdasági dolgozói büszkék lehetnek a gabonából elért 4,2 tonnás hektárhozamra, s nem utolsósorban a hústermelésben elért eredményeikre. A közelgő zárszá­madó közgyűléseken is kedvezően értékelik az említett ágazatokat: a tejtermelésről azonban alighanem jóval többet beszélnek majd, hiszen az eladási tervüket nem teljesítették, igaz ugyan, hogy a 837 ezer literes lemaradást elsősorban a tehénállo­mány gyorsított ütemű leukozismen- tesítése idézte elő, ám annak, hogy a beadott tejnek csak a 36 százalé­ka volt első osztályú, nyilván más okai lehetnek. Jó lenne, ha a köz­gyűléseken azokat is részletesen elemeznék. (gazdag)

Next

/
Thumbnails
Contents