Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-21 / 44. szám, kedd

Szövetkezeti lakásépítés és -gazdálkodás A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Lakásépítő Szövetke­zet évzáró közgyűlésén a 7649 tagot képvislelő 91 küldött eredményeket és problémákat egyaránt tartalmazó őszinte, kritikus hangvételű beszá­molót hallhatott. A karbantartórészleg 39 fős kol­lektívája mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt teljesítette a tavalyi év javítási és karbantartási tervét. Igaz, az 5733 lakással való gazdálkodás nem mentes a problé­máktól, főként az alkatrész- és anyaghiány miatt, de hiányoznak a felújítási, karbantartási, javítási munkákat könnyítő gépek is. A javí­tási alapra szánt pénz központilag történő gazdaságos befektetése is nehézségekbe ütközik a lakótömbök önkormányzatainak jóváhagyása nélkül. Pedig a legjobban gazdálko­dó önkormányzatok pénzeszközei­nek kölcsönzésével sokszor segít­hetné a gondok megoldását egy-egy célberuházás alkalmával. Sok szó esett a stabilizációs lakásépítési for­ma hátrányairól, hisz tavaly az áta­dott 176 lakás közül mindössze 41 nem volt stabilizációs, holott a járás­ban kétezer lakásigénylőt tartanak nyilván. Ezért olyan rendelkezések­re van szükség, melyek kizárják sta­bilizáció címén a jogtalan lakásszer­zést, a spekulációt. A beruházók és kivitelezők között tavaly megkötött szocialista kötele­zettségvállalásnak köszönhetően bi­zonyos mértékben javult az össz- munka, a terv és a technológiai fegyelem megtartása jobb minőségű lakások átadását eredményezte. Ugyanakkor késtek a járulékos be­ruházások, például a dunaszerda­helyi Malom lakótelep C háztömbje mellé nem készült el időben a csa­tornahálózat és a kazánház. Nagy­Gondoskodnak a nyugdíjasokról Somodiban (Drienovec) a helyi nemzeti bizottság nagy figyelmet fordít a nyugdíja­sokról való gondoskodásra. Az 1988-as év folyamán egyszeri pénzsegélyt és tü­zelőt kaptak azok az egyedülállók, akik­nek alacsony a nyugdíjuk. Többen része­sülnek ismétlődő segélyben is, mivel egészségi állapotuk ezt megköveteli. A jól működő nyugdíjasklubban tavaly elkezdték a nyugdíjasok étkeztetését, s így 22 idős polgárnak oldódott meg ez a problémája. Közülük hatnak a lakására kell szállítani az ebédet, mivel már a klub­ba sem tudnak eljönni érte. A klubélet gazdag tevékenységét min­den évben a már hagyományos nyugdí­jasnap zárja. Nemcsak a pionírok és a fia­talok köszöntik kultúrműsorral az idős embereket, hanem a Szlovák Nőszövet­ség alapszervezetének tagjai is részt vesznek a szereplésben, valamint a frissí­tők és ajándékok elkészítésében. A köz­ség vezetői pedig ismertetik az elért ered­ményeket, és elbeszélgetnek a nyudíja- sokkal. Farkas Rózsa megyeren (őalovo) ugyancsak ké­sett a kazánház üzembe helyezése, ezért a felépített 64 lakást nem tud­ták átadni. A beszámolóban bírálták a fűtést és a melegvíz-szolgáltatást biztosító lakásgazdálkodási vállala­tokat. A legrosszabb a helyzet a so- morjai (Őamorín) 4-es számú ka­zánház körzetében. A lakásszövetkezet elnöke ismer­tette az önsegélyes lakásépítés kö­rül tapasztalható problémákat, lé­vén, hogy nem eléggé vonzó az ilyen lakásépítési forma a járás fal­vaiban. Ennek ellenére a jövőben is támogatják az önsegélyes lakásépí­tés kezdeményezőit, s nagyobb fi­gyelmet szentelnek az ilyen jellegű beruházások előkészítésének. Szó volt a lakbérhátralékok radikális ren­dezéséről is. Az értékelésből nem maradt ki a 92 önkormányzat 378 önkéntes tisztségviselőjének, valamint a la­kásszövetkezet apparátusának 105 dolgozója által végzett, nem éppen hálás munka elemzése sem. Az ön- kormányzatokban dolgozók többsé­ge becsülettel teljesíti feladatát, s az apparátus munkájáról is pozitívan szóltak a területi ellenőrzőszervek. A legutóbbi másfél hónapos ellenőr­zés során bebizonyosodott, hogy rendeltetésüknek megfelelően bán­nak a rájuk bízott pénzzel és a szö­vetkezet 721 millió koronát érő va­gyonával. Azonban a fejlődés meg­követeli az önkormányzatok jelenle­gi felaprózott szervezeti és szerke­zeti átépítését. A cél jól működő, nagyobb önkormányzati egységbe tömöríteni azokat. Megtárgyalták a lakásszövetke­zet új alapszabályzatát, mely a elvá­rásoknak megfelelően határozza meg a mindennapi munkát, a szö­vetkezet és a tagság viszonyát, illet­ve a tagság és a tisztségviselők kapcsolatát. Az új évben minden területen érvényesülni kell a haté­kony, takarékos gazdálkodásnak. Méri István r rr Negyvenhat végzős Kitanult kereskedők újabb évfolyama foglalta el helyét a komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet üzemeiben. A helyi szakközépiskolában harmin­cán végeztek az idén, huszonhatan az elárusítói, négyen pedig a szakács-pincér szakon. A végzősök a napokban vették át a szakvizsgák sikeres elvégzését igazoló bizonyítványt a hurbanovói gyakorlati oktatóközpontban. Közülük tizene­gyet tárgyi jutalomban is részesítettek kiváló tanulmányi eredményeiért (a felvételen ezeket nyújtja át Barczi László, a komáromi Jednota káder- és személyzeti osztályának vezetője). Rajtuk kívül a Komáromi járásban még további tizenhat szakács és pincér fog gondoskodni a vendégekről, aki a somorjai (Samorín) szakközépiskolában sajátította el a szakma alapjait. Kép és szöveg: Sztrecskó Rudolf Vága (Váhovce) a Galántai (Ga­lanta) járásban azok közé a köz­ségek közé tartozik, ahol gazdag és sokrétű kulturális tevékenység fo­lyik. A helyi kulturális központ veze­tőjének, Adamkó Máriának az irá­nyításával a községben tavaly 64 sikeres akciót - előadásokat, író­olvasó találkozókat, kiállításokat, vetélkedőket - rendeztek. Egész­ségügyi és pedagógiai előadássoro­zatokat tartottak, s a világnézeti ne­Kedvelték - amíg hallgatott Ezzel a címmel az Új Szó elmúlt évi november 3-i számában közép-szlovákiai munkatársunk tollából cikk jelent meg a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat (ÖSAD) losonci (Luőenec) üzemének fü- leki (Fifakovo) részlegén dolgozó autó- buszsöfórről, aki - miután panaszos le­véllel fordult az ellenőrző szervekhez - kegyvesztett lett feletteseinél. A közelmúltban Vladimír Öurovsky mérnök, a vállalat főellenóre reagált írá­sunkra. Levelében megállapítja, hogy an­nak idején a jnb népi ellenőrzési bizottsá­gának felkérésére lefolytatott vizsgálat során kilenc embert hallgattak meg, s az üzem fegyelmi bizottsága két személyt megrovásban részesített. A feltárt fogya­tékosságokkal az üzem vezetése is fog­lalkozott, s egyebek között olyan határo­zatot hozott, hogy a vállalat füleki részle­gét, ahol nem megfelelőek az emberi kapcsolatok, egy tapasztalt vezető dolgo­zóval erősíti meg. A vállalat főellenóre levelének további részében kitért - sajnos, csak általános­ságokban - az üresjáratok ügyére, az elsődleges nyilvántartás pontosságának és az üzemanyag-megtakarítás fontossá­gának kérdéskörére. A végállomások szálláshelyeinek állapotával kapcsolato­san - melyekben a buszvezetők egy ré­sze nem hajlandó meghálni - levélírónk kifejti, hogy amint?, javul a vállalat és a nemzeti bizottságok anyagi helyzete, megoldják a gondokat. Öurovsky elvtárs végezetül hangsúlyozta, hogy az ellenőr­ző szervek részéről panaszosunkat nem érte sérelem, származása miatt pedig hátrányos megkülönböztetés (ezt mi nem is állítottuk - a szerző megj.), s hogy hajlandók az írás szerzőjének közelebbi információkkal szolgálni. Szerkesztőségünk örömmel fogadta, s adott helyet a közlekedési vállalat főel­lenóre állásfoglalásának, ugyanakkor saj­nálja, hogy a cikk konkrét felvetéseire többé-kevésbé általánosságokban vála­szolt. Meggyőződésünk, hogy a tények, a problémák megkerülése nem gyorsítja, ellenkezőleg elodázza a vállalatnál fellel­hető gondok megoldását. Reméljük, hogy a Öurovsky elvtárs által említett intézke­dések javítanak majd az emberi kapcso­latokon, a dolgozók, mindenekelőtt pedig a gépjárművezetők munka- és életkörül­ményein. -h. a­velés terén jelenleg is folyik a hét részből álló, fiataloknak szóló csilla­gászati előadás. Nagyon jó a műve­lődési központnak a Csemadok, a Vöröskereszt és a nőszövetség helyi szervezeteivel való együttmű­ködése a különféle ismeretterjesztő és nyelvi előadások, író-olvasó talál­kozók szervezésében. A művelődési központ környezetének rendben tar­tásában sokat segítenek a Kertbará­tok Szlovákiai Szövetsége helyi szervezetének tagjai. A községben rendezett ünnepsé­geken rendszeresen szerepel az alap- és középiskolásokból álló iro­dalmi kör, mely a művelődési köz­pont égisze alatt működik, csakúgy mint az Universal Song és a Celas- kon együttes. A művelődési központ és a könyvtár gyakran rendez közös mesedélutánokat, diafilm-vetítése- ket. A gyerekek még a nyári szüni­dőben is látogatták a könyvtárat, ahol játékos vetélkedőkön, sport- és rajzversenyeken vehettek részt. A községben zeneoktatás is folyik. Az amatőr művészeti mozgalom­ban szép eredményt ért el a Csema­dok színjátszócsoportja, mely már megkapta a Csemadok KB arany­plakettjét. Jelenleg Lovicsek Béla Kolduskalandját tanulják be, mellyel a környező falvakban is terveznek vendégszerepléseket. A helyi művelődési központ idei tervének fontos pontja a SZISZ helyi szervezete tevékenységének fellen­dítése, az együttműködés továbbfej­lesztése, klubhelyiség létesítése és a társastánc-tanfolyam beindítása. Továbbra is nagy figyelmet szentel­nek a világnézeti nevelésnek, s cél­juk a rendezvények színvonalának további emelése. Futó Mária Gyermekgondozási segély A. K.: Két fiúgyermek édesanyja va­gyok. A nagyobbik hatéves, a kisebbik pedig szeptemberben lesz kétéves. 1987. augusztus 31-től vagyok anyasági sza­badságon. Március 1-tól szeretném foly­tatni a munkámat. Az édesanyámmal megbeszéltük, hogy a nagyobbik gyere­ket naponta elviszi óvodába és gondos­kodik majd a kisebbikről is. Ezzel kapcso­latban szeretném megtudni, miként intéz­hető e/ az, hogy a gyermekgondozási segélyt (havi 600 korona) melyet én szeptemberig kapnék, az édesanyámnak folyósítsák, mivel ha én dolgozni fogok, a gyermekekről majd 6 gondoskodik. Ha március 1-jén munkába lép, el­veszti a gyermekgondozási segélyre való jogigényét, mert a segély folyósításának egyik feltétele az, hogy nem jogosult sem munkabérre, sem a betegségi biztosítás munkabért helyettesítő juttatásaira (lásd a gyermekgondozási segélyről szóló 107/1971. sz. törvény 4. § (1) bekezdé­sét). A segélyt tehát nem szeptemberig kápná, s a saját jogosultságát sem ruház­hatja át az édesanyjára. Ugyanakkor a gyermekgondozási se­gély lényegében csak azoknak a nőknek jár, akik szülőként, anyaként gondoskod­nak a gyermekről (és teljesítik a segély megítélésének és folyósításának egyéb feltételeit is.). Ilyen értelemben persze nemcsak a szülőanya lehet jogosult a gyermekgondozási segélyre - jogigényt szerezhet rá például az a nő is, aki a vér szerinti szülő helyett gondoskodik tartó­san a gyermekről a nemzeti bizottság vagy a bíróság döntése alapján. Ilyen döntés például az örökbefogadásról ho­zott határozat, a nevelőszülői gondosko­dásról szóló törvény alapján hozott hatá­rozat, a gyámság elrendelése stb. A Csa­ládjogi Törvény rendelkezéseinek értel­mében ilyen döntést főleg az indokolhat, hogy a szülők meghaltak, alkalmatlanok gyermekeik nevelésére vagy más komoly indok miatt nem gondoskodhatnak gyer­mekeikről. Az elmondottak miatt nem tart­juk valószínűnek, hogy az édesanyja jo­gosultságot szerezzen a gyermekgondo­zási segélyre. Tudnivalók a kertek bérletéről B.Z. : A férjem és a nővére egy családi házat és kertet örököltek a szüleik után. A családi házba nem tudtunk azonnal beköltözködni, mivel helyre akartuk hozni, s így nem tudtuk megművelni a ház melletti kertet sem. Ezért 1987 őszén az unokabátyám, a férjem és a nővére meg­állapodtak, hogy a kertet az unokabátyám egy évre bérbe veszi ötezer koronáért. Az unokabátyám szinte azonnal meg is fizet­te a 2500 koronát a sógornőmnek, a mi két és fél ezer koronánkat pedig azóta is csak ígérgeti. A legnagyobb baj az, hogy a szerződést nem foglalták írásba, mivel megbíztak egymásban. Az unokabátyám másfél éve tartozik már, s ha rákérdezünk mikor fizet, csak annyit mond, hogy,, most nincs pénzem". Ugyanakkor viszont ak­kora haszna volt a kertből, hogy házat és autót vásárolt magának. Azt szeretném tudni tehát, milyen módon juthatnánk hoz­zá a pénzünkhöz. Indítsunk pert? Szerző­désünk nincs ugyan, de vannak tanúk, akik jelen voltak a megállapodás megkö­tésénél. A legnagyobb baj nem az, hogy a szerződést nem foglalták írásba, hogy csak szóban állapodtak meg a családi ház melletti kert bérletéről. A Polgári Tör­vénykönyv egyetlen rendelkezése sem írja elő, hogy az ilyen szerződést (az ingatlan ideiglenes használatba való átengedéséről szóló szerződést) írásban kellene megkötni. Érvényes tehát a szó­beli megállapodás, a szóban megkötött szerződés is, feltéve, hogy megtartották a törvény egyéb rendelkezéseit. Az önök esetében éppen ezeknek az egyéb ren­delkezéseknek megtartása, pontosabban megszegése okozza a legnagyobb bajt. Sót, nagyobbat, mint gondolná! A Polgári Törvénykönyv 397. § (3) bekezdése szerint a szerződő felek „a használatért megfelelő térítésben is meg­állapodhatnak". Ebből a rendelkezésből főként az vehető ki, hogy a törvényhozó elsősorban ingyenes bérletekkel számol, de nem zárja ki a bérleti díjat sem, ha annak összege arányban áll a kert értéké­vel és a használat időtartamával. Hogy mi (mennyi) a ,,megfelelő térítés" az sokáig nem volt kifejezetten szabályozva (elmé­letileg persze a korábbi árrendeletekból is meg lehetett volna állapítani). Ilyen kifeje­zett jogi szabályozást vezetett be azon­ban a Szlovák Arhivatal 129/1984 Tt. sz. rendelete (lásd a rendelet 14-16. parag­rafusait, illetve a rendelet 7. számú függe­lékének második táblázatát). A szabályo­zás viszonylag bonyolult, ezért hossza­dalmas idézése helyett egy nagyon le­egyszerűsített értelmezésével próbálko­zunk csak (egyébként is, 1988. december 31-én érvényét veszítette, bár az önök esetét még ennek alapján kell elbírálni). Az árhivatal rendelete a kertek árát négyzetméterenként legfeljebb 15 koro­nában állapította meg, s ez ideiglenes használatért évente a kert árának 5 szá­zalékában határozta meg a térítés felső határát. A négyzetméterenkénti 15 koro­na maximális ár volt, melyet a rendelet függelékében megállapított indokokból csökkenteni kellett (például 7 százalékkal, ha a kertet nem lehetett szilárd úton megközelíteni, 3 százalékkal, ha a legkö­zelebbi buszmegálló vagy vasútállomás 2,5 kilométert meghaladó távolságban volt stb.). Summa summárum: a legked­vezőbb fekvésű kert bérbeadásáért sem lehetett évente és négyzetméterenként 75 fillérnél többet kérni (az új ingatlaná­rakról szóló rendelet olvasóinak már nem kell bonyolult számításokat végezniük, mivel a rendelet 16. § (1) bekezdése egységesen évenként 75 fillérben szabja meg az ideiglenes használatba átenge­dett kert bérletének díját négyzetméteren­ként). A megállapodásukban szereplő ötezer koronás bérleti díj így feltehetőleg nem áll összhangban a „megfelelő térí­tés" fogalmával. A bérleti díjról szóló jogsértő megállapodás viszont érvényte­lenné teszi az egész szerződést. Érvény­telen szerződés alapján járó térítést pedig nem célszerű perelni. Érdemes ezzel kapcsolatban idézni a Polgári Törvénykönyvnek az érvényte­len szerződésekkel kapcsolatos rendel­kezéseit is: Ha a szerződés érvénytelen, a szerződő felek kötelesek visszatéríteni egymásnak mindazt, amit az érvénytelen szerződés alapján kaptak. Elsősorban te­hát a sógornője lenne köteles visszafizet" ni azt a 2500 koronát, melyet az érvényte­len szerződés alapján vett át. önök semmit sem kötelesek visszatéríteni, mert semmit sem kaptak. A jogalap nélküli gazdagodás kiadása címén viszont meg­próbálhatnák perelni a négyzetméteren­kénti legfeljebb 75 fillért (a kert egyévi használatát nem lehet visszaadni, így a használat pénzbeli „visszaadása" jön számításba). Az említett szankciókon kívül a járás- bíróság az ügyész indítványára egy to­vábbi hátrányos jogkövetkezmény alkal­mazásáról is dönthet. A Polgári Törvény- könyv 457. § (2) bekezdése szerint: ,,Ha a jogügylet (például szerződés) azért ér­vénytelen, mert tartalmával vagy célzatá­val törvénybe ütközik vagy megkerüli azt vagy más módon sérti a társadalom érde­keit, a bíróság az ügyész indítványára kimondhatja, hogy az olyan személy által elfogadott teljesítés, aki tudatosan meg­szegte a törvényt, teljesen vagy részben az államra száll át." Ez a rendelkezés azonban nem sérti a jóhiszemű szerződő felet, mivel a törvényt tudatosan megsze­gő szerződő fél neki is köteles visszaadni azt, amit a szerződés alapján kapott. A törvényben tehát bőven találhat jogi alapot a pereskedésre a férje, de a járási ügyész is. Az ilyen hátrányos jogkövet­kezmények, jogviták kiküszöbölése érde­kében ajánlhatjuk azt, hogy a jövőben ne csak a szerződés papírra vetéséről gon­doskodjanak, de főleg arról, hogy a szer­ződések tartalmát, célját ügyvéddel is megbeszéljék, esetleg az ügyvéd fogal­mazza meg a szerződés rendelkezéseit. Öregségi nyugdíj S. M.: 57 éves vagyok. Három gyer­meket neveltem fel. Míg a gyerekek kicsik voltak, nem mehettem dolgozni, aztán már nem vettek fel sehová, mert beteg voltam. 1950-tól 1953-ig négyórás mun­kaviszonyom volt. 1978-tól az édesanyá­mat gondoztam 1983-ig (89 éves korában halt meg). Szeretném tudni, hogy kapha­tok-e öregségi nyugdíjat és mennyit? Az öregségi nyugdíjra való perelhető jogigény létrejöttének alapvető feltétele a 25 évi beszámítható idő. Ezt a feltételt ön sajnos, nem teljesítette, s ezért öreg­ségi nyugdíjat sem ítélhettek meg ön­nek. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1989. II. 21. ííBiibím« Gazdag kulturális élet mi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents