Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 9. szám, szerda

AZ ELMÚLT ÉV A NAGY TANULSÁGOK ÉS A NAGY VÁLTOZÁSOK ÉVE VOLT MIHAIL GORBACSOV ZÁRSZAVA A MOSZKVAI AKTÍVAÜLÉSEN (ÖSTK) - Rövidén már beszámoltunk róla, hogy Moszkvában hétfőn ülést tartott a fővárosi pártaktíva. Az ülést Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke nyitotta meg, majd Lev Zajkov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a moszkvai városi pártbizottság első titkára számolt be a szovjet főváros pártszervezeteinek tevékenységéről. A vitában heten szólaltak fel, majd Mihail Gorbacsov mondott zárszót. Az emberek alaposan elgondol­kodnak a politikai reform különböző oldalai felett, elmélkednek mind­azon, ami a kerületi és a városi tanácsokat illeti. Különösen fontos, hogy mi történik olyan nagy párt- szervezet konkrét feltételei között, mint amilyen a moszkvai. Ami itt elhangzott, az mind nagyon fontos, bár ebből sok minden nem volt szá­momra újság. Ez azt jelenti, hogy az információk, amelyeket a központi bizottság kap, helyesen tükrözik a városi pártszervezetben lejátszó­dó folyamatokat. Ez nagyon fontos, mivel a reális folyamatokat tükröző reális információk nélkül nem lehet dolgozni. Hiszen a központi bizott­sághoz és a kormányhoz beérkezett információk alapján dolgozzuk ki a politikai és gazdasági értékelése­ket és ezek alapján hagyjuk jóvá a határozatokat - mondotta Mihail Gorbacsov. A továbbiakban az elmúlt eszten­dőt értékelte. Különös év volt ez - mondotta nagy tanulságok, a gondolkodásban és a cselekvés­ben bekövetkezett fordulatok, újsze­rűségek, a társadalmi tudatban és a gyakorlatban a váratlan és nem szokványos változások éve. Nyíltan ki kell mondani, hogy a politikai és a társadalmi intézményeknek ki kell állniuk az első igazi próbát. Ez a fo­lyamat folytatódni fog, sőt az idei évben még megerősödik. Erre fel kell készülnünk. Az 1988-as év megmutatta, hogy valóban beszélhetünk a reális átala­kításról. Voltak viták, véleménycse­rék. Mindez elkerülhetetlen volt. Meg kellett értenünk az országot, amelyben élünk, sikereinket és a fel­gyülemlett problémákat, s meg kel­lett próbálnunk előrelátni a helyzet alakulását. Ez segített eljutnunk azokhoz a döntésekhez, ahhoz a politikához, amelyet a gazdasági és a politikai reform, a szellemi szfé­ra egészségesebbé tétele, a glasz- noszty és a demokratizálás által va­lósítunk meg. Mindez megértésre talált. Ezután Mihail Gorbacsov sorra- vette az elmúlt évben bekövetkezett lényeges változásokat és megállapí­totta, mindezek a problémák, mind­az az új, ami tavaly felmerült, az idén még erőteljesebben és nyoma­tékosabban fog hatni. Erre fel kell készülni és tekintetbe kell venni a múlt tanulságait, hogy kézben le­hessen tartani a helyzetet. Ez pedig ^ pártszervezetek feladata, itt meg kell nyilvánulnia az élcsapat szere­pének. A legfontosabb, hogy a tár­sadalom az átalakítás oldalára áll­jon, az átalakítás folytatódik. Az áta­lakítás nagyon erős hatást gyakorol a káderek munkamódszereire az irányítás minden szintjén, s ez he­lyes. A demokrácia fejlesztésével, a tanácsok demokratizálása által ez a folyamat általánossá válik. Talán vannak olyanok, akik minden prob­lémát egyszerre akarnának megol­dani, ez azonban komolytalan dolog, ezen az úton nem lehet haladni - mondotta Mihail Gorbacsov. Zárszava második részében a moszkvai pártszervezetnek az átalakítás kibontakoztatásában ját­szott óriási szerepéről, nagy felelős­ségéről beszélt. Kifejtette azt a véleményét, hogy a tervezett váro­si pártkonferenciát alaposan elő kell készíteni, a vita színvonalának tük­röznie kell a felelősségnek azt a mértékét, amely a moszkvai párt- szervezetre hárul az átalakításért. Emlékeztetett a legutóbbi városi pártkonferencíára, amely bírálóan vetett fel számos kérdést, de felme­rültek bizonyos elsietett elemek is. A mostani pártkonferencián foglal­kozni kellene azzal, hogyan lehetne megoldani a közlekedés, vagy az üzlethálózat feloviil*sn,,lr*ff problémá­it. Moszkvában komoly, nagy válto­zások játszódnak le, de nem szabad az önelégültség hibájába esni. Mihail Gorbacsov emlékeztetett a tavalyi központi bizottsági ülésekre és különösen a 19. országos párt­konferenciára, amely elvezetett a párt feladatainak, funkcióinak és küldetésének helyes megértéséhez. Véleménye szerint - hangoztatta - elméleti és politikai értelemben is sikerült helyes döntéseket hozni. Le­szögezte, a párt, mint politikai élcsa­pat, nem lesz képes kihasználni po­tenciálját, ha nem változik meg az alapszervezetek, a kommunisták szerepe és helyzete. Mihail Gorba­csov ezt nevezte az elsőrendű, fő feladatnak. Hangsúlyozta továbbá a munkastílus, a munkamódszerek fontosságát, melyeknek az ideoló­giai munkára kell összpontosulniuk. Mihail Gorbacsov végezetül rá­mutatott, egy valami világos: a párt­nak új munkamódszereket kell alkal­maznia a demokrácia feltételei közti káderpolitika megvalósítása során. Ez több időt követel meg, de keve­sebb lesz a hiba. A hibák pedig akkor következnek be, ha nem ta­nácskozunk a kollektívával, az aktí­vával. Ha demokratikusan készítjük elő és dolgozzuk ki a javaslatokat a gyűlések és a konferenciák szá­mára, rendszerint nem következnek be hibák. Az emberek ismerik a va­lódi vezetőket, másoknál jobban tudják, ki milyen, jobban bármilyen kérdőívnél. A pártnak a demokrati­kus folyamat keretében kell megva­lósítania káderpolitikáját, minden szinten keresnie kell az új hozzáállá­sokat. ,j A Lett KP Központi Bizottsága elítélte a szocialistaellenes és szeparatista törekvéseket A moszkvai Pravda cikke Folytatódik a magyar Országgyűlés ülésszaka Bonyolult belpolitikai helyzetben Kedden folytatta a karácsony előtt megszakított ülését a magyar Or­szággyűlés. A törvényhozó testület »napirendjén három törvényjavaslat szerepel: az alkotmánymódosítás­ról, a gyülekezési jogról és az egye­sülési jogról. Megtárgyalják a parla­ment ügyrendjének módosítását is. Bonyolult belpolitikai helyzetben kerül sor a törvényhozó testület ülé­sére. A helyzetet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára már november vé­gén egy budapesti pártaktíva-érte- kezleten úgy jellemezte, hogy kis létszámú, ám annál hangosabb cso­portok le akarják járatni a vezetést, úgy akarják felgyorsítani a folyama­tokat, hogy azok ellenőrizhetetlenné váljanak, s törekvések mutatkoznak a parlament lejáratására is. A többi közt hangsúlyozta, hogy az ilyen törekvések a Magyar Népköztársa­ság nemzetközi kapcsolatait is sértik. Igen érzékeny ponton érintik a la­kosságot a hétfőn életbe lépett ár­emelések, hiszen főleg az élelmi­szerek, gyógyszerek drágultak je­lentősen. A szakszervezetek lapja, a Népszava helyet ad a felháboro­dásoknak és rámutat, hogy az intéz­kedések a munkásokat, kiskerese­tűeket, a gyermekes családokat és a nyugdíjasokat érintik a legérzéke­nyebben. A többszörösen hátrányos helyzetű Szabolcs-Szatmár megye több üzemében tízperces munkabe­szüntetéssel tiltakoztak az újabb áremelések ellen. A szakszerveze­tek Csongrád megyei tanácsa rámu­tat, hogy a reform folyamatában csak az elvonások valósultak meg, a növekvő terhek vállalása nem ho­zott kellő eredményt a gazdaság­ban. A Gutpnberg Nyomdászszak­szervezet elégtelennek tartja az ár­emelések kompenzálását és legke­vesebb 5 százalékos béremelést tart szükségesnek. A hétfőtől érvényes és további, kilátásba helyezett áre­melések egyébként idén nem érhe­tik el a tavalyi szintet, mértéküket a kormány 13-15 százalékon belül akarja tartani. így is az egy főre jutó havi kiadások 800 forinttal növeked­nek. Ezért követelik a szakszerveze­tek, hogy a legalacsonyabb fizetése­ket 3700 forintban állapítsák meg. A súlyos gazdasági helyzet kiút­keresésre ösztönöz, ami számos esetben ún. alternatív szervezetek létrejöttét is motiválja. A parlament­ben most napirenden szereplő egyesülési törvény e szervezetek létrehozását és működését hívatott szabályozni, s ezt szolgálja az alkot­mánymódosítás is. Az új mozgalmak közt akad párt, egylet, szervezet. Gyakorlatilag párt formájában szer­veződik a Magyar Demokrata Fórum is. A Leltár című kiadvány több tu­catnyi új szervezet jellemzőit ismer­teti, s köztük akad tízezres taglét­számú szervezet éppúgy, mint száz embert sem tömörítő csoport. A Ma­gyar Hírlap vezércikkben ismerteti az egyesületi élet elsatnyulását a hetvenes években, s rámutat: míg 1970-ben az országban kilencezer bejegyzett egyesület volt, számuk 1982-re közel egyharmadával csök­kent. A jelenlegi társadalmi mozgás szabályait meghatározó törvény most születik a parlamentben. Meg­hirdetett célja a pluralizmus törvé- nyesítése az új nemzeti közmege­gyezés érdekében. Ez a magyaror­szági kommunisták meggyőződése szerint abban az esetben szolgálja a szocializmus ügyét, s fogja segíte­ni a kilábalást a mai súlyos helyzet­ből, ha a pluralizmus nemcsak a ve­zetés bírálatának és a nyugtalan­ságnak nyújt teret, hanem a közös , felelősségvállalást és a szocialista rendszer működésének hatéko­nyabbá tételét szolgálja majd. VILCSEK GÉZA (ŐSTK) - A moszkvai Pravda teg­napi kommentárja részletesen fog­lalkozott a Lett KP KB közelmúltban megtartott ülésével. A cikk ezzel összefüggésben rámutatott: az ülés­nek nagy jelentősége volt abból a szempontból, hogy a köztársaság egészséges erőit egyesítsék az áta­lakításért vívott harcban. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy olyan agresszív erők tevékenykednek Lettországban, amelyek a gazdasági, szociális, nemzetiségi és ökológiai gondokat használják fel a szovjetellenes és szeparatista megmozdulások szítá­sára. Elsősorban a „Helsinki 88“ és a „Mozgalom Lettország Nemzeti Függetlenségéért“ elnevezésű cso­portokról van szó. Vezetőik, J. Vi- dins és E. Berklavsz, a Lett Nép­front vezetőségének tagjai. Tevé­kenységükhöz a Népfrontot hasz­nálják spanyolfalként. Törvénysze­rűen felmerül a kérdés, hogy szélső­séges kijelentéseikre hogyan reagál a Népfront. A kommunisták számára elfogadhatatlanok az ilyen jellegű kompromisszumok, annál is inkább, mert nincs közük a demokráciához, a nézetek szocialista pluralizmusá­hoz, s az átalakítás gondolatához. Épp ezért időszerű az az alapvető értékelés, amelyet a Lett KP KB tett a közelmúltban megtartott ülésén - hangsúlyozza végezetül a Pravda. Vasziliu-Penktas találkozó a ciprusi rendezésről A jövő héten újabb tárgyalási forduló kezdődik (ÖSTK) - Jorgosz Vasziliu cip­rusi államfő és Rauf Denktas, az ún. Észak-ciprusi Török Köztársa­ság vezető képviselője Nicosiában tegnap rövid megbeszélést tartott a ciprusi kérdés megoldásával kap­csolatos tárgyalások második fordu­lójának megkezdéséről. Az alig két­órás tanácskozásról kiadott rövid nyilatkozat értelmében az érintett felek a jövő héten ülnek ismét tár­Minóségileg új együttműködés Kubával és Nicaraguával Közösen a dolgozók javára Vasárnap tért vissza Kubában és Nicaraguá­ban tett hivatalos baráti látogatásáról Milos Jakes elvtárs, a CSKP KB főtitkára. Mint arról az olvasókat a napi hírekben tájékoztattuk, kubai négynapos és nicaraguai kétnapos tartózkodása során Milos Jakes munkatalálkozókat tartott Fidel Castróvalés Dániel Ortegával, a két állam legfel­sőbb vezetőivel. A barátság, az elvtársi nyíltság, a közös érdekek és minden ország sajátosságai tudatosításának szellemében megvalósult talál­kozókon a jelenlegi nemzetközi helyzetet, alaku­lásának irányait és mindhárom ország e problé­mákkal összefüggő állásfoglalásait érintő kérdé­sek széles körét vitatták meg. Nagy figyelmet szenteltek a béke megszilárdításának és a világ valamennyi országa egyenjogú együttműködése megteremtésének, ahogyan azt a Szovjetunió, a további szocialista országok, a világ demokrati­kus és haladó erői javasolják. Milos Jake§ hang­súlyozta, ebben a vonatkozásban szocialista köztársaságunk rendkívüli jelentőséget tulajdonít a Kubával és Nicaraguával való szolidaritás és sokoldalú együttműködés fejlesztésének. Bár az országok saját feltételeikből indulnak ki, mind­egyiknek közös célja van, így minden tárgyaláson nyilvánvaló volt a törekvés a szocializmus nem­zeti és nemzetközi méretekben való megszilárdí­tására, előnyei fejlesztésére, a béke és az együtt­működés biztosítására. Míg a legfontosabb nemzetközi kérdésekről tanácskozva megerősítést nyert a világhelyzet megítélésében fennálló nézetazonosság, addig - például - a csehszlovák-kubai gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés értékelé­sénél mindkét ország legfelsőbb vezetői megálla­pították, céltudatosan kell megteremteni a feltéte­leket az áttéréshez az egyszerű árucserén és az állami fejlesztési hitelek folyósításán alapuló gaz­dasági együttműködésről az alapvetően új, ma­gasabb együttműködési formák alkalmazására, a termelési kooperációra és a vállalatok közti közvetlen kapcsolatokra. Jakes elvtárs a kubai televíziónak adott nyilatkozatában ezt úgy fogal­mazta meg, hogy ma már nem elég csak az adásvételen alapuló gazdasági együttműködés, elmélyítése mellett mielőbb meg kell kezdeni a kooperációt a közös vállalatok alapításával a termelés, a tudomány és a technika terén. Nálunk ehhez az állami vállalatról szóló tör­vény teremti meg a feltételeket; ez lehetővé teszi az iparvállalatoknak, a tudományos-műszaki in­tézeteknek és a mezőgazdasági-ipari komple­xum vállalatainak, hogy a bánkoktól beruházási hiteleket vegyenek fel az önelszámolás elvei alapján. A részünkről való kezdeményezéshez is adottak a feltételek, például lehetőség van a szé­lesebb körű kooperációra a vegyipar és a bio­technológiák, a kohászati és fémfeldolgozó ipar, az elektronika, de a kubai citrusprogram és az idegenforgalom fejlesztése terén is. Milos Jakes megállapította, az, amit kubai látogatása idején a vállalatoknál és az intézményekben, de az Expo Cuba országos kiállításon is látott, megszi­lárdítja meggyőződését, hogy megvannak a felté­telek a gazdasági együttműködés elmélyíté­séhez. Tárgyalások folytak a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés minőségileg új szinten való továbbfejlesztéséről, figyelembe vé­ve az alapvető célt - a dolgozók jólétét. Ezzel összefüggésben Jakes elvtárs a tárgyalásokon elmondta, teljes mértékben azonosítjuk magun­kat a fejlődő országok szinte elképzelhetetlen eladósodottságának bíráló értékelésével. Ezek az országok egyre jobban elszegényednek, még ha csak a kamatokat törlesztik is. Csehszlovákia, amely nemzeti jövedelme közel egy százalékával járul hozzá a fejlődő országok megsegítéséhez, azt a nézetet vallja, hogy a fejlődő országoknak haladéktalan és radikális gazdasági és műszaki segítséget kell nyújtani olyan új feltételek között, amelyek egyenjogúvá tesznek minden országot. Ez a jogos követelés, amelyet a közelmúltban Mihail Gorbacsov terjesztett elő az ENSZ-ben, elhangzott Jakes elvtárs nicaraguai tárgyalásai során is. Nicaragua ellen az Egyesült Államok évek óta szakadatlanul agressziót folytat. Becslé­sek szerint 1980 és 1988 között az agresszorok közvetve vagy közvetlenül 4 milliárd dollárnyi kárt okoztak az országnak. Milos Jakes és Dániel Ortega, valamint a két tárgyalóküldöttség tagjai közti megbeszéléseken hangsúlyozták a sok­oldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének szüksé­gességét és lehetőségét minden területen. Nica­raguában is megállapították, hogy nézetazonos­ság alakult ki a nemzetközi események időszerű kérdéseire vonatkozóan. A Nicaraguával folyta­tott gazdasági együttműködés terén is céltudato­sabban kell megteremteni a feltételeket a vállala­taink közti együttműködés magasabb formáinak alkalmazásához, például a cukornád termelése és feldolgozása, a papíripar fejlesztése, a gyapot termesztése és feldolgozása területén a helyszí­nen, a közös vállalatokban. Jakes elvtárs kubai és nicaraguai hivatalos látogatása - egyébként Nicaraguában először járt szocialista ország legfelsőbb pártvezetője - jelentős esemény volt, bizonyította a nemzetkö­zi helyzet megítélésében kialakult nézetazonos­ságot, a szocialista országok és különösen a Szovjetunió arra irányuló erőfeszítéseinek he­lyességét, hogy a teljes egyenjogúság elve alap­ján szilárdítsák a békés együttműködést. A talál­kozókon megerősítették, át kell térni a gazdasági együttműködés új formáira, dominánssá kell ten­ni a vállalatok kooperációs kapcsolatait és köz­vetlen együttműködését az önelszámolás elvei alapján. Ezt diktálja azonos célunk - közösen a dolgozók javára. ARNOáT BAK (Pravda) gyalóasztalhoz. További részletek nem ismeretesek. Annyit viszont tudni, hogy a két vezető ez alkalom­mal tanácsadói nélkül, csupán Os- car Camilionnak, az ENSZ külön- megbizottjának jelenlétében folytat­ta megbeszéléseit. Rauf Denktas a találkozó előtt tartott sajtókonferenciáján kijelentet­te: új javaslatokat terjeszt elő megvi­tatásra az ENSZ által szorgalmazott föderáció végrehajtó szerveire vo­natkozóan. Jorgosz Vasziliu a hét végén ismét annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy a ciprusi kérdést az ENSZ erre vonatkozó határozata értelmében kell megol­dani. Ez viszont annyit jelent, hogy a sziget északi részéről távoznia kell az ott állomásozó csaknem 30 ezer török katonának és további 50 ezer török áttelepültnek. Örményország Szociálpolitikai intézkedések (ÖSTK) - A földrengés sújtotta Örményországban minden lakosnak egyszeri segélyt fizettek ki. Az ezzel kapcsolatos kérdésekről nyilatkozott a TASZSZ hírügynökség tudósítói­nak Narine Báláján, az örmény SZSZK szociálisügyi minisztere. További segélyt fizettek ki azok­nak a nőknek és gyermekeknek, akik elvesztették családfenntartóju­kat. A segélyekkel próbálják kom­penzálni a megrongálódott lakóhá­zak, közlekedési eszközök az el­pusztult háziállatok, valamint az el­vesztett családi vagyon értékét. Különös figyelmet fordítanak a gyermekek, a rokkantak, az idős személyek és a kisgyermekes anyák gondozására - közölte a miniszter­asszony. Azok, akik a földrengés következtében váltak rokkantakká, száz százalékos nyugdíjat kapnak. ÚJ SZÚ 4 1989. I. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents