Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám, kedd

A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práce és a Práca sajtóértekezlete a Munka Törvénykönyve Novellájáról Közvetlenül Karácsony előtt tettük közzé felhí­vásunkat, melynek értelmében bármely olvasónk részt vehet azon a szerkesztőségek által közvetített sajtóértekezleten, amelynek témája a Munka Tör­vénykönyve 1989. január 1-én hatályba lépő Novel­lája. Ezt a Rudé Právo, a Pravda, a cseh Práce, a szlovák Práca és az Új Szó szerkesztősége közösen szervezték, s együttműködésre szakem­bereket - a Szakszervezetek Központi Tanácsának, illetve a CSSZSZK Munka- és Szociális Ügyi Mi­nisztériumának munkatársait - kérték fel. Lapunkban ma első ízben közöljük a* Milyen végrehajtó rendelkezé­seket adnak ki a növeli izéit Munka Törvénykönyvéhez? Antonín NOVÁK, Prága 9 A Munka Törvénykönyve Novellá­ja 1989. január 1 -én lépett hatályba. A Novellával egyidejűleg lépett ha­tályba a CSSZSZK kormányának a Munka Törvénykönyvét végrehajtó 1988. december 15-i rendelete, vala­mint a CSSZSZK Munka- és Szociális Ügyi Minisztériumának az átlagkere­set kiszámításáról és alkalmazásá­ról, s más közérdekű ügyletekről szóló 1988. december 27-i rendele­te. Az említett jogszabályok a Tör­vénytárban lesznek kihirdetve, s ugyanakkor el lettek küldve a köz­ponti szerveknek, a kerületi nemzeti bizottságoknak, valamint a központi szakszervezeti szerveknek. Mikor jelenik meg a törvény- könyv nyomtatásban és hol lehet megvásárolni? Jozef ŐPIROCH, Prága 5 Megvásárolhatja magánsze­mély is a Munka Törvénykönyvét vagy csak a vállalatok juthatnak hozzá? Frantiáek DU&EK, Prága 8 A Munka Törvénykönyve január 1-tól hatályos ugyan, de még nem jelent meg. Mi lesz érvényben ad­dig, míg nyomtatásban is megje­lenik és mindenki számára hozzá­férhetővé válik? Karéi NOVÁK, Teplice A Munka Törvénykönyve Novellá­ja már megjelent a Törvénytár 1988. december 14-i, 41. számában a 188. sorszám alatt. Megvásárolha­tó a Nyomtatványok Állami Nyilván­tartási Kiadójának (SEVT) üzlete­iben. A Munka Törvénykönyve Novellá­jának magyarázatokkal ellátott szö­vege a „Práce a mzda“ c. folyóirat 1988. évi 12-13., illetve 1989. évi 1-2. összevont számaiban jelent meg. A noveliizált Munka Törvényköny­vének teljes hatályos szövege a Hospodárske noviny 2., 3. és 4. számának mellékleteiben jelenik meg. A noveliizált Munka Törvényköny­vének hatályos szövegét az indok­lással és a magyarázattal együtt a Práce Könyvkiadó 1989 januárjá­nak felében jelenteti meg. Miként változik a szakszerveze­ti szervek jogköre a Munka Tör­vénykönyve Novellája szerint? Pavel DOUCHA, Cheb A szakszervezeti szervek jogköre a munkajogi viszonyokban érintetlen marad, vagyis a szakszervezeti szervek az illetékes gazdasági és állami szervekkel és szervezetekkel szemben továbbra is érvényesíteni fogják az együttműködés, a közös döntéshozatal, az önálló döntésho­zatal és a társadalmi ellenőrzés jo­gát. Ilyen értelemben marad érvény­ben a IV. szakszervezeti kongresz- szus határozata, amely a 37/1959. Tt. sz. törvény mellékletét képezi. Köztudott, hogy a gazdasági me­chanizmus átalakításával összefüg­gésben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban jelentős változásokat hajtanak végre egyebek közt a szer­vezeti felépítésben is. Ezért az egyes szakszervezeti szervek ha­táskörét a munkajogi kérdésekben oly módon kellett körülhatárolni, hogy az megfeleljen az új körülmé­nyeknek. Ez a Szakszervezetek Központi Tanácsa Elnökségének 1988. december 19-i határozatával történt meg, amely jóváhagyta „A szakszervezeti szervek hatásköré­nek a Munka Törvénykönyve és a további jogszabályok alapján tör­ténő meghatározása" c. szakszer­vezeten belüli dokumentumot. Ép­pen ebben a dokumentumban kell keresni a választ arra a kérdésre, mely szakszervezeti szerv az illeté­kes az egyes jogosultságok gyakor­lására. A szakszervezetek jogkörének terjedelme azonban - mint már em­lítettük -érintetlen marad. De mivel az állami vállalatról szóló törvénnyel összhangban erőteljesen növekszik a gazdálkodó szervezetek jogköre, nyilvánvaló, hogy a szakszervezeti szervek jogosultságainak megőrzé­se a valóságban növeli a szakszer­vezeti szervezet befolyását a mun­kajogi viszonyok egész területén. Miért vezetik be a szakszerve­zeti funkcionáriusok fokozott jog­védelmét és mi a lényege? Jozef VRÁNA, Ústí nad Labem A szervező és irányító munka gyakorlásának új, igényesebb felté­telei nemcsak a vezetők munkája iránt támasztanak minőségileg új követelményeket, de a szakszerve­zeti szervek és szervezetek tevé­kenységével szemben is. A szak- szervezeti szervek mind gyakrabban lesznek olyan követelmény elé állít­va, hogy következetesebben védel­mezzék a dolgozókollektívák és tag­jaik jogait, jogos érdekeit. Az ehhez szükséges jogosultságokat a 37/1959 Tt. sz. törvény, s a IV. szakszervezeti kongresszus mellék­letét képező határozata, valamint a Munka Törvénykönyve biztosítja. A szakszervezeti szervek jogosult­ságai az egyes munkahelyeken kap­nak teljesen konkrét formát. A dol­gozónak nem lehet például felmon­dást adni vagy azonnali hatállyal megszüntetni munkaviszonyát az il­letékes szakszervezeti szerv előze­tes beleegyezése nélkül. Hasonló a helyzet a más munkakörbe vagy más munkavégzési helyre való át­helyezésnél, ha a dolgozó az ilyen munkáltatói intézkedéssel nem ért egyet. Több közös döntéshozatali jogosultság érinti az egész dolgozó­kollektíva jogait. A Munka Törvény- könyve annak érdekében rögzíti a szakszervezeti funkcionáriusok fo­kozott jogvédelmét, hogy azok a tisztségüket a gazdasági vezetés esetleges megtorlásától védve lát­hassák el. Ez a fokozott védelem vonatkozik az üzemi bizottság tagja­ira, esetleg azokra az alacsonyabb szintű szakszervezeti szervekre, melyekre a közös döntéshozatali jo­gosultságok át lettek ruházva, a szakszervezet vállalati bizottságá­nak, valamint a munkaügyi döntőbi­zottságnak tagjaira. A védelem nemcsak a megbízatási időszakban illeti meg őket, de a megbízatásuk megszűnése után is még két évig. A fokozott jogvédelmet úgy biztosítja a Munka Törvénykönyve, hogy az említett dolgozók más munkakörbe való áthelyezéséhez, vagy munkavi­szonyuk felmondással való meg­szüntetéséhez, esetleg azonnali ha­tályú megszüntetéséhez az illetékes szakszervezeti szerv előzetes jóvá­hagyásán kívül szükséges az illeté­kes járási szakszervezeti tanács be­leegyezése is. Ez a felsőbb szak- szervezeti szerv a munkáltató szer­vezet befolyási szféráján kívül esik, s így ennek az álláspontja kellene hogy kizárja a szervezet vezetői ré­széről történő „leszámolás“ lehető­ségét. « A fokozott jogvédelem megköze­lítőleg 250 ezer üzemi és vállalati szakszervezeti bizottsági tagot, to­vábbá 36 ezer munkaügyi döntőbi­zottsági tagot érint, ha nem számít­juk azokat, akikre már csak a megbí­zatásuk megszűnésétől számított kétéves védelmi határidő vonat­kozik. Határozott időre szóló munka- viszonyom van és stabilizációs hozzájárulást kaptam családi ház építésére. Vissza kell térítenem ezt a hozzájárulást, ha most két­havi felmondást adok a munkálta­tómnak? Pavel SOUKUP, Óeské Budéjovice A stabilizációs hozzájárulás visz- szatérítését a pénzügyminisztérium illetékes, a megállapodás megköté­se idején érvényes rendelete szabá­lyozza. Ha nem vonatkoztatható az esetre valamely ott említett kivétel, a hozzájárulást vissza kell térítenie. Milyen védelmi idő illeti meg kérdéseire kapott válaszokat. A kérdésekre Vladi­mír Marik, a CSSZSZK Munka- és Szociális Ügyi miniszterének helyettese, illetve Jiíí Neubert, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára válaszol. Az egyes szerkesztőségekbe több száz kérdés érkezett. Ezért ugyanúgy, mint a Munka Törvény- könyve novellizálásának alapelveiröl folyó vitában, a figyelmet most is a kulcsproblémákra fordítjuk, s így főleg a leggyakrabban feltett kérdésekre igyekszünk válaszokat közvetíteni. a dolgozót nyugdíjkorhatára be­töltése előtt? Kaphatok például felmondást fél évvel a nyugdíjigé­nyem megnyílta előtt? Mária BLATANOVÁ, Zilina A dolgozó az ún. minősített fel­mondási indokok alapján felmondást kaphat a nyugdíjígény megnyílta előtti hosszabb-rövidebb időszak­ban is. Ugyanúgy, mint más esetek­ben a felmondás érvényességéhez itt is szükséges az illetékes szak- szervezeti szerv előzetes hozzájáru­lása. Ha a munkaviszonya szerve­zési indokokból szűnik meg kölcsö­nös megállapodással vagy a mun­káltató által adott felmondással, s a munkaviszonya megszűnése után ismét elhelyezkedik, bérkie­gyenlítés jár neki, esetleg az elhe­lyezkedés előtti hozzájárulás a járási nemzeti bizottságtól. A fiam arra kötelezte magát, hogy három évig dolgozik a válla­latnál. Ellenkező esetben ugyanis meg kellett volna térítenie a tanít­tatására fordított költségeket. A munkahelyén viszont egyálta­lán nem a tanult szakmájában dol­gozik. Adhat felmondást a mun­káltatójának oly módon, hogy ne kelljen visszafizetnie a taníttatá­sára fordított kiadásokat? Jaroslav MARTIŐEK, Olomouc A taníttatásra, nevelésre fordított költségeket abban az esetben, ha a dolgozó nem teljesíti a megállapo­dás szerinti kötelezettségét, mely szerint a vállalatnál marad egy bizo­nyos ideig, nem a dolgozó téríti meg, hanem a megállapított feltételek tel­jesítése esetén az a munkáltató szervezet, amely a kötelezettség fennállása idején felvette, alkalmaz­ta őt. Ha az eredeti munkáltató szer­vezet a munkaszerződés megköté­sekor nem úgy határozta meg a dol­gozó munkakörét, hogy az megfelel­jen a megszerzett szakképzettség­nek, lényeges módon megszegte a jogszabályokból eredő kötelessé­geit. Ilyen esetben, ha a dolgozó a kötelezettség fennállása idején megszünteti munkaviszonyát és egy másik munkáltató szervezet alkal­mazza őt, ennek az utóbbi munkál­tató szervezetnek nem keletkezik térítési kötelessége az említett költ­ségek megtérítése iránt, a nem telje­sített kötelezettség idejének megfe­lelő összegben. Az 1988-ban beadott felmon­dás felmondási határidejét az új vagy a régi törvény szerint bírál­ják el? Jaroslav KOŐTIAL, Banská Bystrica Adhat a dolgozó újabb felmon­dást 1989-ben (az elsőt 1988-ban adta) anélkül, hogy az előző fel­mondását a munkáltató szervezet beleegyezésével visszavonná? M. KALÁBEK, Brno Vonatkozik a kéthavi felmon­dás a tanítókra is? PhDr. Jana KALOUSKOVÁ, Jihlava A Munka Törvénykönyve Novellá­ja átmeneti rendelkezéseinek II. cik­kelye 1. pontja szerint az 1989. janu­ár 1 -e előtti jogi ügyletekre a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Amennyiben tehát a felmondást 1988-ban kézbesítették, a korábbi felmondási határidő (egy, két vagy három hónap, esetleg további hat havi meghosszabbítással) érvényes még akkor is, ha a felmondási idő csak 1989. január 1-től telik. A dolgozó és a munkáltató szer­vezet is bármikor jogosult a további felmondás adására, tekintet nélkül arra, hogy a munkaviszony résztve­vőinek valamelyike a korábbiakban már felmondta a munkaviszonyt. Az 1989-ben kézbesített felmondásra már az új szabályozás vonatkozik. Az új kéthavi felmondási idő vo­natkozik minden dolgozóra, tehát a tanítókra is. A mellékállásban 15 napi felmondási idő érvényes. Élt 1 7 évet... Szilveszter volt. Szabóék csalá­di házában is gondtalanul készü­lődtek az óév búcsúztatására. A ti­zenhét éves István a két napja vásárolt új rádiómagnójával zenét szolgáltatott a családnak, majd délután lassan öltözködni kezdett. Barátaival, birkózó társaival dön­töttek úgy, hogy együtt töltik az év utolsó napját, s köszöntik az új évet. Azt az új esztendőt, amely Pisti munkába állásának éve lesz, ezt az új esztendőt, amelyben újabb sikereket érhet el a birkó­zásban. Farmert húzott és kényel­mes trikót, rá az édesanyja kará­csonyi ajándékát, az új pulóvert és felvette divatos bélelt farmer dzse­kijét. A hátizsákba, amit a mama varrt farmerdarabokból, és amibe az edzési öltözékét szokta vinni- eltette a szülőktől kapott pezs­gőt. - Aztán vigyázz a bontásnál, nehogy a dugó a szemedbe lőjön- intette őt édesanyja búcsúzás közben. Nem féltette fiát, ismerte barátait és ismerte a családot is, ahova szórakozni indult. Duna- szerdahelyen (Dunajská Streda) öten szálltak fel a vonatra, s Mi­hályiéig (Michal na Ostrove) az út gyorsan telt el. Mihályfán a vendéglátó család felnőtt tagjai örömmel fogadták a fiatalokat, majd amikor látták, hogy jól szórakoznak, magukra hagyták őket. Éjfélt ütött az óra, tizenkét pohárba öntötték szét a Pisti pezsgőjét. Ő sietve koccin­tott társaival, magára kapta a dzsekit és csak annyit mondott:- Két perc múlva, visszajövök, ne jöjjön senki utánam... Néhány perc múlva robbanás rázta meg a környék házainak ablakait. S mert a fiatalok hiába várták visz- sza barátjukat, kirohantak a ház elé, majd a ház melletti térre. Pisti a földön feküdt. Valaki or­vosért rohant, valaki megtapogatta a fekvőt, megvan-e keze, lába. És mert megvolt, nem gondoltak a legrosszabbra. A faluban élő orvos riasztotta a szerdahelyi gyors mentőszolgálat ügyeletét.- 1989. január 1 -jén 0 óra 16 perckor jött a hívás, 0,17-kor indul­tunk, 0,25-kor érkeztünk a hely­színre, Mihályfára. Nem szívesen emlékezem erre a látványra - kö­zölte dr. Judita ZboPilová. - Már csak a halál beálltát tudtam megál­lapítani. Mert igaz ugyan, hogy a fiú teste ép volt, ám a robbanó­szer levitte koponyája bal felét. A Szabóék házában csend ho­nol. - Igen, írja csak meg, a mi tragédiánkból talán okulni lehet- sírva mondja az édesanya, mi­közben a legkisebb, s talán a leg­kedvesebb fia fényképét simogat­ta. - Pista nagyon jó gyerek volt. Két bátyja és egy nővére is nagyon szerette öt. O volt a legkisebb, a kedvenc. És mindig mosoly­gott. .. Fiú létére mindent megcsi­nált a házban. Takarított, de a fő­zésben is segített. Polcokat barká­csolt, a birkózásért kapott okleve­leit saját kezűleg keretezte be. A jobbkezem volt... Jaj. drága ki­csi fiam, mit tettél?- Soha nem csinált semmi rosszat - vette át a szót az édes­apa. - Nem csavargó«, nem ivott. A sport volt mindene. Nem tudjuk, honnan szerezhette a robbanó­szert, hol készíthette a petárdát, vagy mi is volt az, hiszen a fiaim végigkutatták a műhelyt, de nem leltek áruló nyomra. Mindig min­denről beszámolt, kikérte bátyjai véleményét. Most, hogy az egyik fiam katona, a másikkal, Bertivel súgott-búgott. De arról, hogy vala­mi ilyesmi eszébe jutott, említést sem tett. Hogyan is sejthettük vol­na, mire készül? Ha egyáltalán készült... - peregtek a könnyek az apa sápadt arcán.- Még szólt a tévé, úgy három óra körül lehetett már, amikor le­fekvéshez készülődtünk. Hallottuk, hogy egy autó áll meg a házunk előtt. A menyem szaladt ki meg­nézni, ki érkezik. Azt gondoltuk, biztosan ismerős jön új évet kö­szönteni. Két rendőr érkezett, kér­dezték, tudom-e hol a fiam. Mon­dom, persze, Mihályfán a barátai­nál. Mire közölték a borzasztó hírt. Nem hittük. Arra gondoltunk, bizto­san csak megsérült. Az urammal elrohantunk a Pisti barátjához, aki vele volt. De az csak ült, és resz­ketett. Elszaladtunk a kórházba, hátha mégis bevitték. De nem. Nem is tudom, talán ott mondták, nézzük meg a halottasházban. Fölzörgettük az egyik alkalmazot­tat, és rohantunk. A harmadik hű- tőboxban ott volt a mi szerencsét­len gyermekünk. Végigtapogat­tam, vannak-e sebei, de teste épp volt. Csak a feje... Mihályfa. A füvön dér fehérük. A földön egy virágcsokor. Mellette egy fekete lyuk tátong. A robbanás helye. Odébb vérnyomok, csont­darabok és ismét vér. A közbizton­sági szervek vizsgálják a tragédia körülményeit. Friss sír a dunaszerdahelyí te­metőben. Szabó Istváné... A fej­fán a felirat figyelmeztet. Élt 17 évet. PÉTERFISZONYA A VILÁGGAZDASAG Kongatják a környezetvédelem „vészharangjait“ az Egyesült Király­ságban. Nicholas Ridley brit környe­zetvédelmi miniszter nemrég ismer­tette tárcájának azt a programját, amelyben azt a célt tűzték ki, hogy 1992-ig kitisztítanak minden folyót, és a nemzetközi szabványoknak megfelelően módosítják a szenny­víztisztító állomások működését. Ezenkívül bejelentette, hogy a mi­nisztérium olyan törvényjavaslatot terjeszt elő, amely megtiltaná a ve­szélyes anyagok - a növényvédő­szerektől kezdve egészen a nehéz­fémekig - gyártását, vagy legalábbis alkalmazásuk ellenőrzését szigorí­taná. Az Északi-tenger mentén Nagy-Britannia az egyedüli olyan or­szág, ahol az ipari hulladékokat a fo­lyóvizekbe engedik. Ennek „kö­szönhetően“ viszály robbant ki a szigetország és több tenger menti állam között, amelyek azt követelik, hogy „hagyjon fel az ilyen tevékeny­ségével“. Ennek ellenére eredmé­nyekről is beszámolhatunk. A Lon­donon átfolyó Temze például már gyakorlatilag (biológiai szempontból teljesen) „halott“ volt. A védelmére meghirdetett program végrehajtásá­nak köszönhetően ma már csaknem 100 féle hal található benne. „Részletek“ az Eurostat statiszti­kai hivatal nemrég Brüsszelben ki­adott jelentéséből: az Európai Gaz­dasági Közösség országaiban a múlt év első felében 4,5 százalékkal csökkent a széntermelés. Egyidejű­leg 14 700 bányász vesztette el munkáját. Az első hat hónapban 108 millió tonna szenet fejtettek, ami 5 millió tonnával kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A legnagyobb mértékű visszaesés - 2 millió tonnás - Nagy-Britanníá- ban tapasztalható, ahol ennek foly­tán 11 ezer tányász maradt állás nélkül. Az argentínai Papéi de Tucuman társaság nemrégen üzembe helyez­te azt a legújabb gyárát, amely a vi­lágon elsőként a cukornád feldolgo­zása során keletkező hulladékból állít elő papírt. Az ország eddig a fo­lyóiratok és más kiadványok nyom­tatására többé-kevésbé importból szerezte be az alapanyagot. Az évi 17 ezer tonna kapacitású üzem ki­elégíti a hazai igényeket, s még exportra is futja termeléséből. Az új gyár azon komplexum részévé vált, amely évente több mint 100 ezer tonna újságpapírt állít elő. (A következő részt holnapi szá­munkban közöljük) ÚJ SZÚ 6 1989. I. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents