Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám, kedd

uszú 3 989. I. 31. A csehszlovák lépés nemzetközi visszhangja Az egyoldalú csökkentések megkönnyítik a bécsi fórum munkáját (ŐSTK) - A Szovjetunió üdvözli és támogatja mindazokat a jelentős lépéseket, amelyeket a Varsói Szer­ződés több tagállama határozott el, s amelyek a fegyveres erők létszá­mának, a fegyverzetnek, és a kato­nai kiadásoknak a csökkentésére irányulnak - nyilatkozta a TASZS2 diplomáciai tudósítójának Iván Abojmov, szovjet külügyminiszter- helyettes. Emlékeztetett az NDK és Csehszlovákia egyoldalú leszerelési lépéseire, s arra, hogy más tagálla­mok is bejelentették: korlátozzák ka­tonai költségvetésüket. Ezek a dön­tések összhangban áilnak Mihail Gorbacsov tavaly decemberi ENSZ- beli beszédével - hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Karsten Voigt, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt külpolitikai szóvivője rendkívül fontos politikai Győzött a fagy Az Egyesült Államok és Kana­da legészakibb területeit sújtó rendkívüli fagyok arra kényszerí­tették a két ország hadseregé­nek alakulatait, hogy szakítsák félbe hadgyakorlatukat és vonul­janak melegebb vidékre. Amint arról az UPI hírügynökség be­számolt, „az emberek megfagy­nak, a technika nem működik, a vadászbombázókon vastag jégpáncél képződik". Az amerikai-kanadai hadgya­korlaton egyébként összesen 26 ezer katona vesz részt, s fő fela­datuk az, hogy szélsőséges ég­hajlati körülmények között foly­tassanak „harci tevékenysé­get". Az egész akció költségei 15 millió amerikai dollárra rúg­nak. Ez az összeg most a félbe­szakítással nyilván tovább nő. Alaszkában ezekben a na­pokban mínusz 50-60 fok közötti a hőmérséklet. (ő) Franciaország Az RPR „új startja“ (ŐSTK) - Jacques Chirac a Tö­mörülés a Köztársaságért (RPR) hétvégi párizsi rendkívüli kongresz- szusán a júniusban esedékes Euró- pa-parlamenti választások előtt egy­ségre szólította fel a francia jobbol­dali ellenzéket. A korábbi kormány­zó párt rendkívüli tanácskozását Pá­rizsban „új startnak" tartják afelé, hogy az RPR visszanyerje eléggé megtépázott befolyását a francia vá­lasztók körében. Marseille városában vasárnap pótválasztásokat rendeztek, s a nemzetgyűlési képviselői mandátu­mot Bemard Tapie, a kormány­zó Szocialista Párt jelöltje sze­rezte meg. Ez némi meglepetést jelent, ugyanis esélyesebbnek tar­tották Guy Teissier-t, a konzervatív pártok közös jelöltjét. A szavazást egyébként épp azért kellett megis­mételni, mert a tavaly júniusi parla­menti választások alkalmával Mar- seille-ben csalások történtek. (ŐSTK) - Dániel Ortega nicara­guai államfő az amerikai Time című hetilapnak adott nyilatkozatában Managua és Washington kapcsola­tainak normalizálásáért szállt síkra. Egyebek között felhívta rá a figyel­met, hogy a nicaraguai hadsereg és rendőrség létszámát lényegesen csökkentették, s az ország katonai költségvetését egyharmadával kor­látozták. Ortega kitért arra is, hogy a további csökkentés csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok kivonja katonai személyzetét Hon- durasból és Salvadorból. Nicaragua kész tárgyalni a közép-amerikai ál­lamok fegyveres erőinek korlátozá­sáról - mondotta az elnök, s vége­zetül hozzáfűzte: a sandinista kor­mány minden előzetes feltétel nélkül engedélyezi az ellenforradalmárok , hazatérését. Arturo Rivera y Damas, San Salvador-i érsek felszólította a kor­mányt, vonja vissza a hazafiak politi­jelzésnek minősítette Csehszlovákia múlt héten bejelentett leszerelési in­tézkedéseit. A Csehszlovák sajtóiro­da tudósítójának nyilatkozva rámu­tatott, hogy a Varsói Szerződés tag­államainak hasonló bejelentései nyomán csökkent a VSZ hadsere­geinek támadóképessége. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy feleslege­sek lennének a hagyományos hade­rők korlátozásáról szóló tárgyalások, a szocialista országok lépései azon­ban megkönnyítik a küszöbönálló bécsi fórum munkáját - mondotta Voigt. A nyugatnémet lapok tegnapi számukban adnak tájékoztatást az Államvédelmi Tanács döntéséről, miszerint az elkövetkező két évben csökkentik a Csehszlovák Néphad­sereg személyi állományát, fegyver­zetét, a védelmi kiadásokat és szer­vezeti változásokat is végrehajta­nak. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung annak a véleményének ad hangot, hogy a Varsói Szerződés leszerelési offenzívájának szerves récéről van szó. (ŐSTK) - Nyugat-Berlinben vasár­nap bonyolították le a választásokat a képviselőházba és a kerületi kép­viseleti szervekbe. Előzetes hivata­los eredmények szerint a keresz­ténydemokraták és a szabaddemok­raták alkotta eddigi konzervatív kor­mányzó tömb mindkét pártja jelen­tős veszteségeket könyvelt el, ami azt jelenti, hogy a CDU-FDP szö­vetség a jövőben nem tartható fenn. A négy évvel ezelőtt megtartott legutóbbi választásokhoz viszonyít­va a CDU csaknem 9 százalékkal esett vissza, s most a 132 tagú képviselőházban 55 mandátuma lett. Az FDP a szavazatoknak csu­pán a 3,9 százalékát szerezte meg (4 százalékos visszaesés), ami azt jelenti, hogy - az öt százalékos küszöb miatt - nem lesznek képvi­selői a parlamentben. Ezzel szem­ben növelte szavazatai számát a Szociáldemokrata Párt: az SPD számára a 37,3 százalékos szava­zatarány 55 képviselői mandátumot kai rendezésre vonatkozó javaslatá­val szembeni elutasító álláspontját. Mint ismeretes, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front a na­pokban közölte, kész részt venni a parlamenti választásokon, de csak akkor, ha a szavazás időpontját március 9-ről szeptember 15-re ha­lasztják el, s megteremtik a szabad és demokratikus választásokhoz szükséges feltételeket. Az érsek ar­ra figyelmeztetett, a javaslatot nem szabad visszautasítani, s így elzárni az utat a párbeszéd előtt. Az argentin kormány vasárnapra gyásznapot rendelt el azoknak á ka­tonáknak és rendőröknek a tisztele­tére, akik a múlt hét elején a La Tablada laktanya körüli harcokban estek el. Országszerte félárbocra eresztették a zászlókat, a gyárak, az üzletek, múzeumok zárva maradtak, szünetelt a közlekedés, megszün­tettek minden sport- és kulturális Magyarország nagyra értékeli Csehszlovákia kezdeményezéseit, amelyek hozzájárulnak az európai béke megszilárdításához - jelentet­te ki Budapesten Tóth Tibor, a kül­ügyminisztérium szóvivője. Különö­sen jó az egyoldalú leszerelési lépé­sek bejelentésének időzítése, mivel így kedvezőbb légkör alakul ki a Varsói Szerződés és a NATO közötti bécsi tárgyalások előtt. A lengyel lapok részletesen be­számolnak a csehszlovák döntésről. A Trybuna Ludu kommentárjában foglalkozik a Varsói Szerződés hon­védelmi miniszteri bizottságának a nyilatkozatával is. Azt méltatja, hogy a szocialista országok katonai­politikai szervezete először hozott nyilvánosságra hivatalos adatokat fegyverzetéről és fegyveres erőinek létszámáról. A részletes elemzésből kitűnik, hogy Európában hozzávető­leges katonai egyensúly alakult ki, amely egyik fél számára sem teszi lehetővé, hogy döntő fölénybe kerül­jön a másikkal szemben - írja a lap. jelent. Megszilárdította pozícióit az Alternatív Lista (a választók 11,8 százaléka adta le rá voksát). A két eddigi kormánypárt vissza­esésénél jóval nagyobb meglepe­tésnek számít, hogy a szavazatok 7,5 százalékával bejutott a parla­mentbe az újfasiszta Republikánus Párt. Ez ellen egyébként vasárnap a késő esti órákban mintegy 7 ezer ember tiltakozott a szenátus épülete előtt. A Nyugat-berlini Szocialista Egy­ségpárt a szavazatok 0,6 százalékát nyerte el, ami hozzávetőleg a négy évvel ezelőtti aránynak felel meg. A kommunistáknak a már említett őt százalékos küszöb miatt ezután sem lesznek képviselőik a parla­mentben. A nagy kérdés Nyugat-Berlinben most az, mely politikai pártok alakít­ják meg a szenátust, azaz a kor­mányt. Megfigyelők nem tartják ki­zártnak, hogy létrejön a CDU és az SPD úgynevezett nagykoalícíója. rendezvényt. A rádió és a televízió gyászzenét közvetített. Emlékeze­tes, a múlt hétfőn lezajlott harcokban mintegy negyvenen veszítették éle­tüket, a hadsereg és a rendőrség oldalán tizen estek el és 18-an meg­sebesültek. Uruguayban megkezdődött az a kampány, amelynek során az ápri­lis 16-ra tervezett népszavazást ké­szítik elő. Ezen a lakosságnak arról kell majd döntenie, hogy visszavon- ják-e a korábbi katonai rezsimek idején elkövetett bűncselekmé­nyekért felelős tisztek büntetlensé­gét szavatoló törvényt. Uruguayban a parlament röviddel a polgári kor­mány hatalomra jutása után hagyta jóvá az amnesztiatörvényt azzal a céllal, hogy elkerülje a feszültség kiéleződését. Mexikóban ülést tartott a Szocia­lista Néppárt Központi Bizottsága. A párt új főtitkárává Indalecio Saya- go Herrerát választották meg. A ta­nácskozás résztvevői síkraszálltak a Nemzeti Demokratikus Frontban tömörülő baloldali erők megszilárdí­tásáért. »akran nevezik második VJy szovjet alkotmánynak is, elsőnek tartva az Oroszországi Fö­deráció 1918-as alkotmányát. Való­jában mégis a térképen megjelent új állam, az 1922 decemberében meg­alakult Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének első alaptör­vényéről van szó. Hét hónappal ké­sőbb, 1923 júliusában a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának ülésén elfogadták az alkotmányt, amelyet 1924. január 31-én - 65 évvel ezelőtt - megerősített a szov­jetek II. országos kongresszusa. Az alkotmány rögzítette az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Belorusz Szovjet Szocialista Köz­társaság és a Kaukázuson-túli Szovjet Szocialista Szövetségi Köz­társaság (ez az Azerbajdzsán, az örmény és a Grúz SZSZK-t foglalta magában) egyetlen szövetségi ál­lamban való egyesülését. A doku­mentum hangsúlyozta, hogy az ál­lam a népek önkéntes egyesülése alapján jött létre, minden köztársa­ságnak joga van szabadon távozni a szövetségből, s a szövetségbe beléphet minden szovjet szocialista köztársaság - „úgy a meglévők, mint a jövőben megalakulók“. összehasonlítva az első szövet­ségi alkotmányt az akkori köztársa­sági alkotmányokkal, azt látjuk, hogy ezek lényegesen különböztek egy­mástól az alkotmányos szabályozás szerkezetét és objektumait tekintve. A Szovjetunió alaptörvénye megha­tározta a szövetség szervezeti elve­it, a legfelsőbb országos hatalmi és irányítási szervek rendszerét és ha­táskörüket, vagyis csak a köztársa­ságok egyesítésének kérdéseit érin­tette. Ami az állampolgárok alap­vető jogait és kötelességeit, a helyi hatalmi szervek felépítését és tevé­kenységét, a választási és költség- vetési jogokat illeti, ezeket csak a szövetségi és autonóm köztársa­ságok alkotmányai szabályozták. Valamennyi köztársaság részt vett a Szovjetunió első alkotmányá­nak kidolgozásában, valamennyinek voltak képviselői az alkotmányelő­készítő bizottságban. A tervezet ki­dolgozása során nézeteltérések me­rültek fel a szovjet föderáció formá­jának tekintetében. Az „autonomi- zálás“ hívei (Sztálin és mások) az országos szervek hatáskörének túl­zott kiszélesítésére és a köztársasá­gi szervek kompetenciájának leszű­kítésére törekedtek. Ezzel szemben a „nacionalista elhajlók“ igyekeztek maximálisan korlátozni a szövetségi szervek jogkörét, meg akarták őket fosztani a reális hatalomtól, vagyis gyakorlatilag konföderációra töre­kedtek. Más kérdésekben is voltak ellentétek a bizottság tagjai között. Egyesek például ellenezték, hogy az alkotmány rögzítse a törvények egy­ségét az egész Szovjetunió terüle­tén, továbbá a köztársasági és össz- szövetségi törvényhozás összehan­golását, az utóbbi prioritása mellett. Végül is a dokumentum alapjául a nemzetiségi politika és a soknem­zetiségű föderáció állami felépítése kérdéseire vonatkozó lenini elkép­zelések szolgáltak; megtalálták és rögzítették a szövetség és a tagköz­társaságok szuverenitása behatáro­lásának és viszonyának legcélsze­rűbb formáit. A legfelsőbb szövetségi szervek hatáskörébe kerültek a más álla­mokkal való kapcsolatok, a Szovjet­(CSTK) - India és Vietnam tegnap a kambodzsai kérdés rendezésével kap­csolatos párbeszéd folytatása mellett fog­lalt állást. Nguyen Van Linh, a Vietnami KP KB főtitkára egyhetes indiai látogatá­sának befejeztével kiadott közös közle­mény hangsúlyozza, Kambodzsa függet­len, el nem kötelezett ország kell, hogy legyen. Vietnam a közös dokumentum­ban nagyra értékelte azt a jelentős felada­tot, amelyet India vállalt magára a kam­bodzsai kérdés békés rendezése, s Dél- kelet-Ázsiának a béke övezetévé való nyilvánítása érdekében. A két ország Medvegyev Romániában • (CSTK) - Vagyim Medvegyev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára a Román KP KB meghívására tegnap munkaláto­gatásra Bukarestbe utazott. unió külső határainak módosítása és a szövetségi köztársaságok közti határokkal kapcsolatos kérdések rendezése, új köztársaságok felvé­tele a Szovjetunióba, a hadüzenet és a békekötés, a külkereskedelem irányítása, a Szovjetunió gazdaság- fejlesztési terve és költségvetése el­veinek elfogadása, az egységes pénzügyi és hitelrendszer megte­remtése és más, országos jelentő­ségű kérdések megoldása. A Szovjetunió szervei kompeten­ciájának behatárolásán túl az alkot­mány 3. cikkelye leszögezte: „Min­den szövetségi köztársaság önálló­an gyakorolja az állami hatalmat. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége védelmezi a szövetségi köztársaságok szuverén jogait". Mindezekkel összhangban hoz­ták létre a Szovjetunió és a szövet­ségi köztársaságok legfelsőbb ál­lamhatalmi és irányító szerveinek struktúráját, öt össz-szövetségi népbiztosságot, mai szóhasználat szerint minisztériumot hoztak létre (külügyit, katonai és tengeri ügyit, külkereskedelmit, közlekedésit, pos­taügyit), valamint öt egyesített szö­vetségi-köztársasági szervet (legfel­sőbb népgazdasági tanács, mun­kás-paraszt ellenőrzés, élelmiszer-, munka- és pénzügyi népbiztossá­gok). A többi népbiztosság (mező- gazdasági, igazságügyi, belügyi, ok­tatási, egészségügyi, szociális gon­doskodási) csak köztársasági volt. Az 1924-es alkotmány bevezette a kétkamarás Központi Végrehajtó Bizottság intézményét - így nevez­ték abban az időben a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szervét, amely a tanácsok két kongresszusa között működött. Az ország nemzeti­ségeinek közös érdekeit képviselő Szövetségi Tanács mellett létrejött a Nemzetiségi Tanács is, amely minden nemzet nemzetiségi érdeke­it képviselő legfelsőbb szerv lett, Abból az elvből kiindulva, hogy az össz-szövetségi érdekek ugyan­olyan jelentőségűek, mint a nemzeti­ségi, köztársasági érdekek, mindkét kamara azonos jogokat kapott, töb­bek között a törvényhozás terén is. E bben az alkotmányban kifeje­zésre jutott a Szovjetunió né­peinek akarata az egyesülésre, a szocialista társadalom felépítése, a szociális és nemzeti haladás érde­kében. Ez a dokumentum napjainkra sem vesztett időszerűségéből. El­lenkezőleg, többszörös figyelemmel tanulmányozzuk ma ezt az alkot­mányt és a vele összefüggő viták anyagait. Az állam és a társadalom további demokratizálásának egyik irányvonala a szovjet föderáció idő­szerű problémáinak megoldása, az unió és az egyes köztársaságok közti viszony összehangolása. Pon­tosítani kell a nemzeti-állami építés alkotmányos normáit, hogy a lehető legteljesebb mértékben valósuljon meg az összes szövetségi köztársa­ság jogegyenlőségének elve. Tehát az, hogy a Szovjetunió első alkot­mányához forduljunk, amelynek születésénél ott állt Lenin, nemcsak tudományos szempontból fontos, hanem ennek nagy gyakorlati jelen­tősége is van. Lapunk számára írta: GALINA LITVINOVA, a jogi tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Állam és Jogtudományi intézetének főmunkatársa képviselői rámutattak az afganisztáni kér­dés békés rendezésének jelentőségére, s a Közel-Kelettel kapcsolatban a nem­zetközi konferencia összehívása mellett foglaltak állást. Brit munkáspárti politikusok Moszkvában (ŐSTK) - A brit ellenzéki Munkáspárt vezetőinek küldöttsége hétfőn ötnapos látogatásra a Szovjetunióba utazott. A de­legációban kapott helyet Gerald Kauf- man, az árnyékkormány külpolitikáért fe­lelős tagja, Martin O’Neill, aki a nemzet- védelmi ügyekért felel, valamint Ron Todd, ismert szakszervezeti aktivista. A küldöttség Moszkvában a szovjet honvédelmi és külügyminisztérium képvi­selőivel folytat tárgyalásokat. Megbeszé­léseiken a védelmi politikai kérdéseit te­kintik át.-------------------------Latin-amerikai hírek------------------------­Ma nagua előfeltételek nélkül engedélyezi a kontrák hazatérését Választások Nyugat-Berlinben Létrejön a nagykoalíció? Indiai-vietnami közlemény A Szovjetunió első alkotmánya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents