Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám, szerda

Bangkokban tárgyal a kambodzsai miniszterelnök Szihanuk herceg szerint messze van még a megoldás Szovjet választási előkészületek Újdonságok, meglepetések az első szakaszban (ÖSTK) - Hun Sen kambodzsai miniszterelnök Csaticsaj Csunha- van thaiföldi kormányfő meghívásá­ra tegnap Bangkokba érkezett. Ven­déglátójával a kambodzsai rende­zésről, a kétoldalú kapcsolatokról és a közös érdeklődésre számot tartó regionális problémákról tanácskoz­tak. Emlékezetes, hogy a thai kor­mányfő még tavaly decemberben közölte, szívesen venné, ha Hun Sen Bangkokba utazna. E térséggel függ össze az a hír is, hogy Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai ellenzék vezetője teg­nap reggel Párizsból Pekingbe uta­zott, # itt tölti a kínai tavaszünnepet. Az Új Kína hírügynökség szerint az (ÖSTK) - Daniel Ortega nicara­guai államfő hétfőn felszólította a kormányzó Sandinista Nemzeti Felszabadításí Frontot és a parla­mentben képviselt hat ellenzéki poli­tikai pártot, hogy az alkotmány értel­mében 15 napon belül javasoljanak jelölteket az öttagú Legfelsőbb Vá­lasztási Tanácsba. Ortega hangsúlyozta, 1990 no­vemberében megválasztják az ál­lamfőt, az alelnököt, a parlamenti képviselőket, a város közigazgatási szervek, valamint az atlanti partvi­dék autonóm területei szerveinek képviselőit. A parlamenten kívüli el­lenzéki pártok nem tehetnek javas­latot a jelöltekre. Nicaraguában összesen 14 ellenzéki párt működik. Újabb párizsi botrány Közel Mitterrand-hoz (ÖSTK) - A francia Le Monde napilap szombati számában tör­vénytelen tőzsdei machinációk­kal vádolta meg Roger-Patrice Pelatot, Mitterrand elnök közeli barátját. A Pechiney-társaság két hete kirobbant botránya így közvetlenül az államfőt is érinti. Jean-Jacques Queyranne, a Szocialista Párt szóvivője ez­zel összefüggésben tegnap kije­lentette: a francia gazdaság ér­dekében mihamarabb meg kell szüntetni a most kialakult „ked­vezőtlen légkört“. A botrány azt követően rob­bant ki, hogy az említett állami társaság 1988 novemberében megvásárolta az American Can vállalatot, miközben részvényei­nek értéke jelentős mértékben nőtt. Közvetlenül a megállapo­dás megkötése előtt valaki felvá­sárolta a részvények nagy ré­szét, s a tranzakciót követően „milliókat nyert“. A közvélemény most joggal feltételezi, hogy a vállalkozók elsőrangú, valószí­nűleg közvetlenül a kereskedel­mi minisztériumból származó in­formációkkal rendelkeztek. A na­pilap azzal vádolja Pelatot, hogy a bevallott tízezer részvény he­lyett csaknem ennek ötszöröse van birtokában.' A vádat eddig senki sem cáfolta, s Mitterrand elnök is hallgat az ügyről... EGK - USA Dúl a „húsháború“ (ÖSTK) - Az EGK-tagországok külügyminiszterei brüsszeli ülésü­kön hétfőn újabb vámintézkedése­ket fogadtak el az Egyesült Államok­kal szemben. A szankciók azonban csak a GATT február 8-án esedékes ülését követően lépnek érvénybe. Az Egyesült Államok és Nyugat- Európa közti „húsháború“ január elsején robbant ki, azt követően, hogy az EGK-bizottság újévtől leállí­totta az Európába irányuló amerikai húsexportot. A termelés során ugyanis Európában nem engedélye­zett növekedési hormonokat hasz­náltak fel. Az amerikai exportkiesés­ből származó kár meghaladja a 130 millió dollárt. Washington válaszlépésként két­szeres vámmal sújtotta a dán sonka, a francia sajtkészítmények, valamint az olasz zöldség behozatalát. is várható, hogy a kínai vezetőkkel napirendre tűzik a kambodzsai kér­dést. Megfigyelők is a délkelet­ázsiai helyzet megoldása érdekében kifejtett, egyre intenzívebb diplomá­ciai erőfeszítések közé sorolják Szí- hanuk útját. A herceget a pekingi repülőtéren Liou Su-csing külügy­miniszter-helyettes fogadta, az a diplomata, aki a múlt héten Pe- kingben nem hivatalos megbeszélé­seket folytatott Dinh Nho Liem viet­nami külügyminiszter-helyettessel ugyanerről a témáról. Emlékeztető­ül: 1979, vagyis a kínaí-vietnami határháború óta ez volt az első ilyen magas rangú párbeszéd a két or­szág között. A tegnap délutáni jelentés szerint A nicaraguai kormány tegnap fel­szólította a közép-amerikai kormá­nyokat, hogy tartsák tiszteletben a február 8-9-re kitűzött csúcstalál­kozó időpontját. Ezzel a szombaton Guatemalában közölt bejelentésre reagált, amely szerint a közép-ame- rikai államfők értekezletét Jósé Na­póleon Duarte salvadori elnök ké­résére február 13-14-re halasz­tották. Salvador azzal érvelt, hogy Hon­duras és Salvador külügyminisztere február 8-án és 9-én Hágában fog tartózkodni, ahol beszédet monda­nak a Nemzetközi Bíróság előtt a két ország közötti határviták ügyében. Miguel d’Escoto, a nicaraguai dip­lomácia vezetője közép-amerikai kollégáinak levelet küldött, melyben hangsúlyozza: nem szabad megen­gedni, hogy a csúcstalálkozó állan­dó elhalasztásával veszélyeztessék a közép-amerikai békefolyamatot. A Guatemalai Nemzeti Forradal­mi Egység (URNG) javaslatot tett a guatemalai kormánynak, hogy ta­lálkozzanak Caracasban Carlos Andrés Pérez venezuelai államfő beiktatása alkalmából. Az URNG nyilatkozatban fordult a venezuelai elnökhöz, tegye lehe­tővé ezt a találkozót, amelyen átte­kintenék a guatemalai kormány és a Nemzeti Forradalmi Egység közöt­ti közvetlen párbeszéd felújításának lehetőségeit. A két fél legutóbb 1987 októberében Madridban folytatott tárgyalásokat, ezek azonban konk­rét eredmények nélkül fejeződtek be. Szihanuk megérkezése után újság­írók előtt kijelentette: a kambodzsai kérdésnek két vonatkozása van. A nemzetközi aspektusok tekinteté­ben sikerül bizonyos haladást elérni, de ami a belső összefüggéseket illeti, Szihanuk szerint az ügy holt­pontra jutott, messze van még a megoldás. Egy harmadik jelentés is érkezett tegnap a térségből: a thaiföldi mene­külttáborokból önkéntesen hazatért száz laoszi, s az ország déli tarto­mányaiban telepedett le. Ezt a VNA vietnami hírügynökség közölte, rá­mutatva, a vientiane-i szervek segít­ségét nyújtanak a hazatérőknek ah­hoz, hogy bekapcsolódhassanak a normális életbe. Az esemény előz­ménye, főleg a múlt év óta javultak jelentősen a laoszi-thai kapcsola­tok, miután Csatícsaj Csunhavan novemberben Vientianeban járt. (ÖSTK) - Az argentin hadsereg­nek kedden négy óráig tartó heves harcok után sikerült visszafoglalnia a La Tablada laktanyát, amelyet a hétfő reggeli órákban ismeretlen fegyveresek csoportja szállt meg. Szemtanúk szerint a támadók, akik az eddig ismeretlen „új argen­tin hadsereg“ tagjainak nevezték magukat, egy teher- és hat személy- gépkocsin áttörtek a torlaszokon, behatoltak a laktanyába és elfoglal­ták azt. Közben röpiratokat szórtak szét, melyekben követelték Aldo Ri- co valamint Mohamed Ali Seineldi- no szabadon bocsátását. A két tisz­tet a korábbi katonai puccskísérletek szervezése miatt tartóztatták le. Elhalasztották a JKSZ KB ülését (ÖSTK) - A JKSZ KB ElnÖKsége úgy döntött, hogy öt nappal elhalasztja a köz­ponti bizottság 20. ülését, amelyet ma kellett volna megkezdeni. Január 30-án a JKSZ KB foglalkozni fog a jelenlegi belpolitikai helyzettel, meg­vitatja a JKSZ Központi Bizottsága és Elnöksége tevékenységével kapcsolatos kérdéseket. (ÖSTK) - Valentyin Falin, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetője a nyugatnémet Die Welt- nek adott nyilatkozatában megerősí­tette, hogy Mihail Gorbacsov bonni látogatására ez év első felében sor kerül, s a konkrét időpontról diplo­máciai tárgyalások folynak. A láto­gatás feltételei már rég megértek, mindkét fél részéről intenzív előké­(ÖSTK) - A Szovjetunióban teg­nap fejeződött be a parlamenti vá­lasztások előkészítésének első sza­kasza. Ennek során az állampolgá­rok a területi választókörzetekben javasolták a parlamenti küldötteket. Ma kezdődik a javasolt jelöltek be­jegyzése - az új választási törvény­nyel összhangban a területi válasz­tóbizottságok szervezik meg az ál­lampolgárok gyűlését, amelyen dön­tenek a jelöltek bejegyzéséről. Ugyancsak a területi választóbizott- ság dönt a választási gyűlés részt­vevőinek számáról és megrendezé­sének helyéről. Ha a választási kör­zetben csak két jelölt pályázik a par­lamenti mandátumra, akkor nem rendeznek választási gyűlést. A választási kampány első szaka­sza sok újdonságot hozott és nem A kormányhoz hű rendőri és fegy­veres egységek azonnal körülzárták a laktanyát. A támadók a felszólítá­sokra akna- és gépfegyvertűzzel válaszoltak. Raul Alfonsín államfő parancsot adott Horacio Juanare- no hadügyminiszternek és Francis­co Gassinónak, a fegyveres erők főparancsnokának a lázadás azon­nali elfojtására. Röviddel az argentin hadsereg döntő támadása előtt tegnap meg­adták magukat a fegyveres csoport életben maradt tagjai. Hírügynöksé­gi tájékoztatások szerint 14 sze­mélyről van szó. Az akcióban állító­lag egy nő is részt vett, aki sérülése­ket szenvedett. A támadók eredeti­leg mintegy ötvenen lehettek. Az argentin közvélemény aggo­dalommal figyeli az eseményeket. A La Tablada elleni támadásra rö­viddel a Mohamed Ali Seineldino ezredes vezette decemberi katonai lázadás után került sor. 1987 áprili­sában és 1988 januárjában hasonló megmozdulások voltak Argentíná­ban. Megfigyelők szerint a laktanya elfoglalása előjátéka lehet egy to­vábbi katonai puccskísérletnek. szító munka folyik. Falin szerint a szovjet-nyugatnémet viszonyban új fejezet kezdődhet, ez az NSZK készségétől függ. A Szovjetunió kész tekintetbe venni a fejlődés gyors ütemét, s lényeges változáso­kat eszközölni gyakorlatilag minden területen. S ez nemcsak a kétoldalú kapcsolatokra, hanem az egész ke­let-nyugati viszonyra érvényes. kevés meglepetést. A közvélemény nagy figyelemmel kíséri a napi saj­tót, amely tájékoztat a javasolt jelöl­tekről és azokról is, akik nem szere­peltek sikerrel a jelölőgyűléseken. A kampány intenzitásáról tanúsko­dik például az is, hogy az építészek szövetségének tagjai több mint 14 órán át vitatkoztak jelöltjeikről, s vi­haros vita volt a tudományos akadé­mia kibővített elnökségi ülésén is, itt 12 órán át tartott a jelöltek kiválasz­tása. A zeneszerzők szövetségében a titkos szavazás után például kide­rült, hogy senki sem szerezte meg a szükséges szavazatok számát. A jelölőgyűlést másnap meg kellett ismételni. A területi választókörze­tekben legalább ilyen izgalmas volt a kampány. A jelöltek bejegyzése február 23- án zárul. Ezután a hivatalos jelöltek- munkatársaik csoportjával együtt- megkezdik választási kampányu­kat. Ehhez várhatóan kihasználják a tömegtájékoztató eszközöket is és körutakat tesznek választási körze­tükben. A népi küldöttek választása március 26-án, vasárnap lesz. Jaruzelski és Miodowicz találkozója (ÖSTK) - Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB főtitkára, államfő hétfőn Varsóban találkozott a hivatalos len­gyel szakszervezetek, az OPZZ kül­döttségével, amelyet Alfred Miodo­wicz politikai bizottsági tag és szak- szervezeti elnök vezetett. A szak- szervezeti vezetők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az élet- színvonal állandóan rosszabbodik, főleg a gazdaság társadalmi szekto­rában. Bírálták a tömegtájékozta­tást, véleményük szerint nem mutat­ják be megfelelően az életet, a dol­gozók érdekeit és alábecsülik a szakszervezeti munka jelentősé­gét. Az OPZZ szerint a szakszerve­zeti pluralizmust, amelynek beveze­téséről a LEMP Központi Bizottsá­gának múlt heti ülésén döntöttek, a törvényekkel összhangban és a dolgozókollektívák kívánságának megfelelően kell bevezetni. Jaruzelski azt emelte ki, hogy mi­lyen jelentősége van a szakszerve­zeti mozgalomnak a társadalmi élet normalizálásában, a dolgozók érde­keinek védelmében. Kifejtette, a de­mokratizálás, a reformok olyan fo­lyamatot jelentenek, amely csak ak­kor hozhat eredményeket, ha közös felelősségre, az egyetértés keresé­sére, a konstruktív erők együttműkö­déséhez szükséges feltételek létre­hozására épül. A kollektív biztonságtól az európai házig A BERLINI NÉGYHATALMI KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLET 35. ÉVFORDULÓJA Ma van harmincöt esztendeje annak, hogy Berlinben megkezdődött a négyhatalmi külügy­miniszteri értekezlet. Molotov szovjet, Bidault francia, Edén brit és Dulles amerikai külügymi­niszter közel négy héten át tanácskozott, a 27 tárgyalási forduló során a legszembetűnőbbek a nézeteltérések voltak szinte minden vitatott kérdésben. A maratoni külügyminiszteri tanács­kozás csak részleges eredményeket hozott, a legfőbb napirendi kérdésekben nem sikerült megállapodni. Rendkívül bő terjedelemben foglalkozott a ko­rabeli sajtó e témával, a több mint harminc újságoldalt is kitevő beszámolók tanulságosak. A hangnem, a diplomáciai pengevillogtatás szinte előrevetíti a végkifejletet: nem születhet itt egyet­értés, hiszen alapvető dolog hiányzik, a kompro­misszumkészség, a megegyezés szándéka. Más volt már itt a légkör, mint 1945 februárjában Jaltán és augusztusban Potsdamban. Potsdam után, 1945 szeptembere és 1949 júniusa között a Külügyminiszteri Tanács még hat értekezletet tartott, majd megszűnt létezni: javá­ban dúlt a hidegháború. A négy ország külügymi­nisztere ebben a légkörben, öt évi szünet után találkozott. A nyugati fél a jaltai és potsdami eredmények felülvizsgálatára törekedett, így ér­tékelte Moszkva azt a szándékot, hogy Nyugat- Németországot bevonják az Európai Védelmi Közösségbe. (Ezt a közösséget végül is nem sikerült tető alá hozni, de még 1954-ben aláírták az úgynevezett párizsi szerződéseket, amelyek lehetővé tették az NSZK belépését az 1949-ben megalakult NATO-ba. Ez az NSZK felfegyverzé­sét jelentette, pedig Potsdamban a négy nagyha­talom megegyezett abban, nem engedik meg a német militarizmus és a nácizmus újjáéle­dését.) Minden sikertelenség ellenére a berlini konfe­renciának vannak máig ható kisugárzásai is. Olyan gondolatok magvait vetette el a szovjet küldöttség, amelyek mai világunk prioritásaivá váltak. Nézzük, melyek voltak a fő témák. Német­ország semlegesítésében, a Németországgal kö­tendő békeszerződés kérdésében nem tudtak megegyezni. Az ország megosztottságának megszüntetése érdekében a Szovjetunió ideigle­nes kormány létrehozását javasolta, amely az össznémet választásokat ellenőrizte volna, to­vábbá a megszálló hatalmak csapatainak kivoná­sát. Hosszú vita folyt a Kínai Népköztársaság elismeréséről, a koreai rendezésről és az osztrák államszerződésről. Részletezés helyett álljon itt egy tömör mondat a február 18-án kiadott közös közleményből: ,,A négy miniszter minden irány­ban kifejtette nézeteit a német kérdésről, az európai biztonság kérdéseiről és az osztrák kér­désről, azonban nem tudott megegyezésre jutni.“ Több kezdeményezéssel is előállt a Szovjet­unió a négy hét folyamán, így például javaslatot tett egy világértekezlet összehívására a fegyver­kezés általános csökkentéséről, s az elképzelé­sek szerint még ugyanabban az évben akarták volna megrendezni „az ENSZ tagállamainak, valamint azoknak az államoknak a részvételével, amelyek nem tagjai e szervezetnek“. Egy héttel a bécsi utótalálkozó befejezése után különösen időszerű arra a javaslatra emlé­keztetni, amely ,,Az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés“ címet viselte. A tervezet tizenegy alapelvet tartalmazott, s az első kimondta, résztvevője lehet minden európai állam, tekintet nélkül társadalmi rendszerére. „A szerződésben résztvevő államok kötelezik magu­kat, hogy tartózkodnak bármilyen támadástól, ... nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól vagy az erőszak alkalmazásával való fenyegetéstől és az ENSZ Alapokmánya szerint minden ellentétet békés eszközökkel fognak megoldani...“ Ismerős, ma is időszerű mondatok. Harmincöt év távlatából tudjuk, nem lehetett semmi remény arra, hogy el is fogadják. A miértre nagyon tömören már utaltunk. Ma világviszonylatban az átfogó nemzetközi biztonság rendszeréről beszé­lünk, amelyet a legutóbbi szovjet pártkongresz- szuson ismertettek. Az európai ház gondolata már gyökeret eresztett a köztudatban. Eletképe- sebb-e ez a fogalom, mint az ötven négyes javas­lat volt? Egyértelműen igennel lehet felelni, s a számos szempont közül csak néhányra utaljunk. A nukleáris veszély felismerésére, arra, hogy az európai ház eszméje szinte minden területet felölel: katonait, politikait, gazdaságit, a humanitárius és ökológiai kérdéseket, a nyílt tájékoztatást és a turizmust. Mindehhez persze a szocialista országokban folyó átalakítás, de­mokratizálás, az új gondolkodásmód kellett, s az, hogy a másik oldalon is változzon az „ellen­ségkép“. Bécsben és Genfben e ház tégláit formálták és formálják az elkövetkező hónapokban, e ház alapjait erősíti a szovjet-amerikai rakétaszerző­dés. Nem kell magyarázni, miért más a jelenlegi helyzet, milyen változások történtek és még mi­lyeneket szeretnénk a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Persze, ehhez le kell vonni a múlt­ból a tanulságokat.. Harmincöt éve a kollektív európai biztonságra vonatkozó javaslat a katonai és politikai intézke­désekre helyezte a súlyt. Az átfogó biztonság rendszerének kimunkálásában már az a felisme­rés is közrejátszott, hogy sokszínű és bonyolult világunk mégis egységes, az államok, tömbök, földrészek egymásrautaltsága egyre nagyobb. Több tehát a közös érdek is, és ezeknek az egyetemes érdekeknek prioritásuk van. Ez a je­lenkor parancsa, s talán ez a történelmi lecke legfontosabb tanulsága is. MALINÁK ISTVÁN Nicaraguában jövőre általános választásokat rendeznek Managua a közép-amerikai csúcs elhalasztásával nem ért egyet Sikertelen laktanyafoglalás Argentínában Egy puccskísérlet előjátéka? Falin Gorbacsov bonni útjáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents