Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-24 / 20. szám, kedd
ÚJ szú 5 1989. I. 24. A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práce és a Práca olvasóinak sajtóértekezlete a Munka Törvénykönyve Novellájáról (10) A kérdésekre Vladimír MARIK, a CSSZSZK munka- és szociális ügyi miniszterének helyettese, illetve Jirí NEUBERT, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára válaszol. A Bratislavai Villamosipari Művek szakmunkásképző intézetének diákjait a tananyag elsajátításában a legkorszerűbb műszaki berendezések segítik. A tanulók csaknem fele az érettségivel záruló négyéves szakképzést választotta. A végzettek a vállalat üzemeiben helyezkedhetnek el. A felvételen Anna Baőíková a leendő műszerészeket a számítástechnika alapjaira tanítja. (Magda Borodácová felvétele - ŐSTK) Mi újat hoz a Munka Törvény- könyve a képzettség növelését illetően? Éva ROÖKOVÁ, Prága 10 A Munka Törvénykönyve Novellája több jelentős változást hozott a képzettség növelése területén, ezért csak néhány változásról szólnánk. Elsősorban kifejezetten kötelezi a dolgozót arra, hogy a munka- szerződésében szereplő munka elvégzéséhez szükséges képzettségét szüntelenül elmélyítse, miközben a képzettség elmélyítése alatt a képzettség színvonalon tartását és felújítását értjük. A munkáltató szervezet kötelezheti a dolgozóját a képzettség elmélyítését szolgáló továbbképzésen való részvételre. Egy bizonyos munka elvégzéséhez szükséges képzettség megszerzése vagy a képzettség növelése azonban nem tartozik a munkaszerződésből eredő kötelességek közé, s ezért a munkáltató szervezet nem is kötelezheti a dolgozót az ilyen továbbképzésen való részvételre. Ha azonban a munkáltató szervezet eszközöket fordít arra, hogy a dolgozó megszerezze vagy növelje a munkavégzéshez szükséges képzettségét, úgy a dolgozóval a Munka Törvénykönyve 143. §-a értelmében egy ún. továbbtanulási megállapodást köthet, melyben a dolgozó arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott ideig a munkáltatójánál marad munkaviszonyban vagy visszatéríti a képzésére fordított költségeket. A Munka Törvény- könyve kifejezetten rendelkezik viszont arról, hogy nem lehet ilyen megállapodást kötni, ha a munka- szerződésben meghatározott munkakör elvégzéséhez szükséges képzettség elmélyítéséről van szó. A Munka Törvénykönyvét végrehajtó kormányrendelet állapítja meg az ilyen költségeknek azt a legmagasabb összegét, melyet a dolgozó visszatéríteni köteles, ha nem teljesíti a továbbképzési szerződésben vállalt kötelezettségét. A megnövelt vállalati önállósággal összhangban az új szabályozás már nem követeli meg a fölérendelt szerv jóváhagyását ahhoz, hogy egy másik szervezet vállalja át a dolgozó kötelezettségét, ugyanakkor viszont a dolgozónak köteleznie kell magát arra, hogy megfelelő ideig munkaviszonyban marad annál a munkáltató szervezetnél, amely átvállalta kötelezettségét. Meg lettek határozva azok az időszakok is, melyeket nem számítanak be a továbbtanulási szerződés szerinti munkaviszonyban maradás kötelezettségének idejébe, valamint azok az indokok is, melyek fennállása esetén a dolgozó nem köteles visszatéríteni a képzettsége növelésére fordított kiadásokat még akkor sem, ha nem marad munkaviszonyban a munkáltató szervezeténél a megállapodás szerinti ideig. Sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozunk. Jár nekünk pótlék a szombaton, vasárnap, illetve ünnepnapokon végzett munkáért? Miként díjazzák az egészségügyben a röntgenberendezéseket üzemeltető munkahelyeken teljesített ügyeleti szolgálatokat? Anna VOSTRÁ, Chomutov Az egészségügyi költségvetési szervezetekben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók javadalmazását a CSSZK egészségügyi minisztériumának EP-600-24. 7. 1980 sz. (1980. augusztus 29-én kibocsátott) rendelete szabályozza a későbbi rendeletekkel eszközölt módosítások szövegezésében. Az említett jogszabály szerint az egészségügyi dolgozóknak a szombaton, illetve a vasárnap végzett munkáért az alapbérük 50 százaléka összegében jár pótlék, s ha a megállapított heti munkaidőn felül végzett munkáról van szó, további pótlék, az alapbér 25 százaléka összegében. Az ünnepnapon végzett munkáért járó munkabérről a Munka Törvénykönyve módosított 117. §-a rendelkezik, amely szerint a dolgozónak minden ünnepnapon ledolgozott óráért a munkabérén kívül az átlagkeresete egy órára eső összegében jár pótlék. Ez a pótlék akkor is jár neki, > ha a munkát olyan ünnepnapon végezte, amely a heti pihenőnapjára esett. Az ünnepnapon végzett munkáért járó pótlékra azonban nem keletkezik jogigénye annak a dolgozónak, aki az ünnepnapon végzett munkáért szabadidőt kapott. Azoknak a dolgozóknak körét, akiknek az ünnepnapon végzett munkáért szabadidőt lehet kiadni pótlék helyett, az említett rendelet 1. számú függelékének A és B részében határozták meg. Az egészségügyi dolgozók munkahelyen töltött készültségének (ügyeletének) díjazását az említett rendelet 15. §-a szabályozza. Az idézett rendelkezés szerint a munkáltató az elrendelt munkahelyi ügyeletért az egyes munkahelyek körülményei szerint szabadidőt ad vagy a megállapított díjazást fizeti. A részletkérdéseket illetően a CSSZK Egészségügyi Minisztériumának említett rendeletére utalunk. Hová fordulhatok a Munka Törvénykönyve Novellájának értelmezésével kapcsolatos esetleges további kérdéseimmel és kétségeimmel? Jirí KOMENDA, Prága Az alapvető tájékoztatást minden dolgozónak a munkahelyén kellene megkapnia a vállalat jogsegélyszolgálatától vagy a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom üzemi bizottságának megbízott tisztségviselőitől. Kérdéseivel ugyanakkor felkeresheti a lakóhelye vagy a munkahelye szerinti járási szakszervezeti tanácsot is, amely az illetékes munkajogi tanácsadóban nyújt a szak- szervezet tagjainak jogsegélyt. A vállalatok és más szervezetek számára szükséges jogsegélyt az illetékes fölérendelt szervek vagy szervezetek jogi szakosztályainak kellene biztosítaniuk. 1984 óta dolgozom a Z akcióban, rendesen megkötött szerződés alapján. Jogom van szabadságra a Munka Törvénykönyve Novellája szerint? Bartolomej DUGA, Hermanovce A Munka Törvénykönyve ezen a szabályozáson nem változtatott. Amennyiben a Z akcióban munka- szerződés alapján dolgozik, ugyanolyan jogigénye van szabadságra, mint a többi dolgozónak. Ha azonban ezt a munkát csak munkatevékenységről szóló szerződés alapján végzi, szabadságra nincs jogigénye, hacsak nem állapodtak meg ebben kifejezetten a megkötött szerződésben. Az ünnepek közt akartam szabadságra menni, de a munkáltatóm elutasított azzal, hogy nincsenek kisgyermekeim. Joga van ehhez? Alica SABOVÁ, Trnava A szabadság kiadása időpontjának meghatározásánál a munkáltató főleg a szervezet feladatait és a dolgozó jogos érdekeit veszi figyelembe. A munkáltatónak jogában áll az ilyen kérést elutasítani, ha a szabadság kiadásával veszélyeztetné a szervezet feladatainak teljesítését, Évente néhányszor különböző indokokból szükségem van szabadnapra. Ezt úgy oldom meg, hogy szabadságomból veszek ki egy napot. A munkáltatóm azt állítja, hogy ez így nincs engedélyezve, s hogy a szabadságot legfeljebb hetenként vehetem ki? így van ez? Zdenék KÁPLÁN, Horni Slavkov Az üdülési szabadság célja az, hogy a dolgozó felüdüljön munkája után. A szabadság gyakori naponkénti kiadása személyi ügyek intézésére nem szolgálja a dolgozó felüdülését. A szabadság ilyen kiadása nincs összhangban a Munka Törvénykönyve 108. § (1) bekezdésével sem, amely egyebek közt úgy rendelkezik, hogy a munkáltatónak rendszerint egybefüggően kell kiadnia a dolgozó szabadságát. Ya9yis a szabadság naponkénti kiadására személyes ügyek intézése céljából csak rendkívüli esetekben kerülhetne sor. Igaz az, hogy a jövőben a dolgozó fog rendelkezni évi szabadsága felével, s a munkáltatónak nem lesz joga meghatározni, hogy a dolgozó a szabadságának ezt a részét mikor vegye ki? Anna POTOCKA, Bratislava Továbbra is érvényben van az a rendelkezés, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató szervezet határozza meg az illetékes szakszervezeti szerv előzetes jóváhagyásával elkészített szabadságolási terv alapján, mégpedig úgy, hogy a dolgozónak rendszerint egybefüggően és a naptári év végéig kiadhassa szabadságát. Ha a mun káltató a szabadságot több részben adja ki, legalább az egyik rész nem lehet egy hétnél, a fiatalkorúaknál pedig két hétnél rövidebb. Kivételes esetekben, amikor a dolgozónak a naptári év végéig nem lehetett kiadni évi üdülési szabadságát, a munkáltató ezt a szabadságot legkésőbb a rákövetkező naptári év végéig köteles kiadni. Az anyasági szabadságom után szeretnék visszamenni dolgozni, de csak napi négy órás munkaidőben. Köteles ezt a munkáltatóm lehetővé tenni számomra? Évente négy heti szabadságra lesz jogigényem (melynek a felét fizetnék), vagy csak két hétre? Éva MICHÁLKOVÁ, Prága 3 A 15 évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodó nő rövidebb munkaideje, esetleg más kedvező munkaidőbeosztása (például a munkaidő eltérő kezdete és vége) a Munka Törvénykönyve 156. § (2) bekezdése szerint jogigényének felel meg. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató szervezet köteles az anyasági szabadságáról visszatérő dolgozó nő ilyen irányú kérvényének eleget tenni, hacsak nem akadályozzák fontos üzemeltetési indokok. A dolgozó nő említett kérvényének intézését véleményezi a szakszervezet illetékes munkahelyi szerve is. Amennyiben engedélyezik a rövidebb munkaidőt, ez nem érinti az üdülési szabadságra való jogigényt (amely az adott esetben négy hét), de az üdülési szabadság idejére járó munkabérmegtérítés természtesen arányban áll majd a munkakötelezettséggel. Engedélyt kell kérnie a vállalatnak a fölérendelt minisztériumtól ahhoz, hogy éjszakai műszakokban foglalkoztassa a nőket, ha ők önként éjszakai műszakban akarnak dolgozni? ZIKA házaspár, Pííbor A nők éjszakai munkája (vagyis a 22.00 óra és 6.00 óira között végzett munka) az érvényes jogi szabályozás értelmében nem függ attól, hogy a nők akarnak-e éjszaka dolgozni. Az, hogy megengedett-e az ilyen munka vagy sem, attól függ csupán, hogy a Munka Törvény- könyve engedélyezi-e. A Munka Törvénykönyve engedélyezi a 18. életévüket betöltött nők éjszakai munkáját, ha olyan munkáról van szó, amelyet azért kell éjszaka elvégezni, mert a rendszeres üzemelést elemi csapások vagy más hasonló rendkívüli események megszakították, hogy ha életet vagy egészséget fenyegető veszélyről van szó, vagy ha olyan termékeket vagy nyersanyagokat kell feldolgozni, melyek gyorsan romlanak, s amelyeket meg kell menteni az elkerülhetetlen megsemmisüléstől, vagy ha olyan nőkről van szó, akik felelős és irányító funkciókat töltenek be, vagy egészségügyi, szociális vagy kulturális létesítményekben dolgoznak, vagy a közétkeztetésben, a távközlési vagy postai szolgáltatásokban, vasúti vagy tömegközlekedésben, esetleg az állattenyésztésben. Az említett esetekben a nők éjszakai munkával való foglalkoztatásához a munkáltató szervezetnek csak a szakszervezet illetékes munkahelyi szervének előzetes beleegyezésére van szüksége. Ha a munkáltató szervezet 18 évesnél idősebb nőket más esetekben kívánná foglalkoztatni éjszakai munkával, ehhez a CSSZSZK kormányának kellene kivételt engedélyeznie a Szakszervezetek Központi Tanácsával való megvitatás után, esetleg ha nem szövetségileg, hanem köztársasági hatáskörben (például a nemzeti bizottságok által) irányított szervezetről van szó, úgy az illetékes köztársaság kormánya adhat ilyen kivételt a Cseh vagy a Szlovák Szakszervezeti Tanáccsal való megvitatás után. (A következő válaszokat holnap közöljük.)-Járásunkban több ipari üzem van, ami előny, de gond is, főleg a környezetvédelem szempontjából. Az ipari termelés értéke évente több mint 10 milliárd korona, míg a mező- gazdasági üzemeké alig több másfél milliárd koronánál. Eredményeink mellett gondokkal is küzdünk, de igyekszünk minden téren új módszereket alkalmazni. 1988-ban a Nemzeti Front választási programját nemcsak teljesítjük, hanem túl is szárnyaljuk - mondja Ján Skolár, a Hodoníni Jnb elnöke. Egyszerű a válasz arra, hogy mire alapozza optimizmusát. Nem máról holnapra élnek, aprólékosan, körültekintően terveznek, évekre előre. Már most tudják, hogy például a tervidőszakra előirányzott 3533 lakásnál többet építenek. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy az egyéni építkezés iránt felkeltették a lakosság érdeklődését a jól előkészített, közművesített telkekkel, az építkezési engedélyek kiadásának meggyorsításával. így nem véletlen, hogy 2100 családi ház épül magánerőből, s ezekből csaknem 1500-ba már be is költöztek. A Cseh Szocialista Köztársaságban itt a legnagyobb arányú a magánépítkezés.- Az a szerencsénk - folytatja az elnök -, hogy nálunk nem néptele- nedtek el a falvak. Az emberek szeretik szülőhelyüket, ragaszkodnak hozzá és ott építkeznek. Az üzemektől stabilizációs kölcsönt kapnak. Megfelelő a tömegközlekedés, tehát az ingázóknak sem lehet panaszuk. A következő tervidőszakban is kulcskérdésnek tartjuk az egyéni építkezést, az új lakások csaknem kétharmada ilyen formában épül. Természetesen az építőanyag-ellátás terén mutatkozó fogyatékosságokat mielőbb fel kell számolnunk. Nemcsak psaládi házak, tömblakások épülnek, hanem iskolák, üzletek, sportlétesítmények, szociális és egészségügyi intézmények is. Nagy részük lakossági hozzájárulással, Z akcióban. Az év végéig 213 építkezést fejeztek be. Több százezer óra társadalmi munkával 172 millió korona értéket hoztak létre. A szakemberek számítása szerint a választási időszak végére a Z akciós építkezések tervét legalább 12 százalékkal túlszárnyalják. Több olyan létesítmény építését is befejezik, amely eredetileg nem szerepelt a Nemzeti Front választási programjában.- A létesítmények egy része közös beruházással épült. A nemzeti bizottságok még a választások előtt megállapodtak az üzemekkel. A Z akcióban felépült létesítmények költségeinek 33 százalékát ők fizették. Július elsején közös beruházásokra több mint 21 millió korona állt a nemzeti bizottságok rendelkezésére, így a tervidőszak végéig nem lesznek nehézségeink - állítja Milán Botoá, a Nemzeti Front járási bizottságának elnöke.-A jövő tervidőszakban nehezebb lesz a nemzeti bizottságok helyzete. Erre már most felkészülünk. Többek között kidolgoztuk a következő ötéves tervidőszakra a Z akciós építkezések tervét úgy, hogy a költségek 30 százalékát a jnb, a többit a helyi, a városi nemzeti bizottságok teremtik majd elő. Ez arra ösztönzi őket, hogy a területükön levő üzemek vezetőit és dolgozóit megnyerjék a költségekhez való hozzájárulásra. Az 1989-es költségvetési évre a nemzeti bizottságok bevételét és kiadását határoztuk meg, az egyes tételeket nem. Ez azt jelenti, hogy önállóan gazdálkodhatnak. A rendelkezésükre álló pénzt arra Használhatják fel, amire akarják, amire a legnagyobb szükségük van. Az 1988-ban elért bevételtöbblet is a nemzeti bizottságoknál marad. A bányák, a vegyipari létesítmények, a szilárd tüzelésű hóerőmű, a nem megfelelő vízellátás mindmind arra késztetik a járás vezetőit, hogy a környezetvédelem terén az eddigieknél többet tegyenek. Igaz, az említett erőmű ma már nem szennyezi annyira a járási székhelyet, mint néhány évvel ezelőtt, de így is nem kis bosszúságot okoz az itt élő embereknek. Keresik a megoldást, csökkentik az erőmű teljesítményét, korszerűsítik a műszaki és a szűrőberendezéseket. Járásszerte községi és csoportos vízvezetékeket építenek, de a szennyvízcsatornákról, a szennyvíztisztító berendezések bővítéséről sem feledkeznek meg. A választási program szerint ebben a tervidőszakban 21 községi vízvezetéknek, 16 helyi szennyvíz - csatorna-hálózatnak és négy szennyvíztisztító berendezésnek kell megépülnie.- Az embereket közvetlenül érinti a szolgáltatások színvonala, a megfelelő egészségügyi ellátás, a szociális gondoskodás - vélekedik a Nemzeti Front elnöke. - A választási időszakban Dubhanyban, Hodo- nínban új egészségügyi központot adtak át, további kettő átadás előtt áll. Az egészségügyi létesítmények egész sorát bővítettük, illetve bővítjük. A négy nyugdíjasotthonbah 428, a nyugdíjasházban 155 személy élhet, de így is vagy másfél százan várnak elhelyezésre. Talán némi könnyebbséget jelent, hogy nyugdíjasház épült Bzenecben, Stráini- cében. A járás idegenforgalma jelentős. Stráínicében minden évben találkoznak a népművészeti együttesek és zenekarok, amelyekből a járásban több mint kilencven van. Az itteni együttesek egész sora külföldön is ismert. A járás lakosait így jellemzik: szeretik a vidámságot, a jó bort, de dolgosak, szorgosak, tudják, mi a kötelességük. Lokálpatrióták, de nem önzők, tapasztalataikat másoknak is szívesen átadják, és nem szégyenkeznek másoktól tanulni. A jnb elnöke így összegezi véleményét:- Mindent megteszünk, hogy a 208 polgári bizottság a jövőben még eredményesebb munkát végezhessen. Arra ösztönzik a nemzeti bizottságokat, hogy az egyes döntések meghozatala előtt kikérjék a lakosság véleményét, mert ez a feltétele a jobb munkának, a Nemzeti Front választási programja megvalósításának, az irányítás javításának. A nagyobb önállóság egyben nagyobb felelősséggel jár, de ezt a nemzeti bizottságoknak vállalniuk kell. NÉMETH JÁNOS Nagyobb önállóság - nagyobb felelősség
