Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám, szombat

ÚJ szú 5 1989. I. 21. A LENINIZMUS ISKOLÁJÁVÁ VÁLT 35 éves a bratislavai V. I. Lenin Múzeum A cél és az elhatározás egyértelmű volt: a februári győzelmet kivívott népünk az új társadalom építésével egyidőben ismerje meg közelebbről a proletariátus vezetőjének, a szocializmus eszméi első megvalósítójá­nak, V. I. Leninnek az életét és munkásságát. A CSKP törekvésének eredményeként Prágában 1953-ban, majd egy évvel később Bratislavá­ban is megnyílt a V. I. Lenin Múzeum. A bratislavai múzeum megnyitá­sának 35. évfordulója egybeesik Le­nin halálának 65. évfordulójával. E kettős jubileum kapcsán beszél­gettem dr. étefan Bolebruch kandi­dátussal, a múzeum igazgatójával.- A megnyitás óta eltelt időszak alatt a múzeum hogyan tett eleget rendeltetésének?- A múzeum elsődleges célja V. I. Lenin életének és műveinek bemu­tatása. Az itt összegyűjtött és kiállí­tott anyag választ ad arra is, hogy Lenin tevékenysége, munkássága, tanítása milyen hatással volt a világ­ban végbemenő forradalmi változá­sokra, mély és nemes gondolatai Dr. étefan Bolebruch a múzeum igazgatója mennyire befolyásolták és befolyá­solják az emberiség sorsának, a vi­lágtörténelemnek az alakulását, a társadalom fejlődését. Az első állandó kiállítás Lenin életét mutatta be 1870-től 1924-ig, s gazdag anyagával valójában a le- ninizmust szemléltető tananyagként is szolgált. Közben a világban, s fő­leg a Szovjetunióban az SZKP XX. kongresszusa után végbemenő vál­tozások a kiállítás anyagának továb­bi Lenin-művekkel, dokumentumok­kal való bővítését tették szükséges­sé. A hatvanas évek közepén - a lá­togatók és a pártpropaganda foko­zódó igényeit követve - az állandó kiállítás olyan dokumentumokkal bő­vült, amelyek a lenini gondolatokat, az SZKP, valamint a többi kommu­nista és munkáspárt politikáját és tevékenységét, a szocializmus épí­tésének eredményeit szemléltetik. A második állandó kiállítás az európai szocializmus történetét, a munkásmozgalom százéves múlt­ját, forradalmi teóriájának fejlődését mutatta be. A harmadik megnyitásával pedig már egy új korszak kezdődött a mú­zeum történetében, amelyhez jelen­tős mértékben hozzájárultak a fiatal, szakképzett, politikai ismeretekkel jól felvértezett dolgozók is. Az SZLKP KB Titkárságának 1973 már­ciusi határozata értelmében a múze­um Lenin munkásságának és műve­inek bemutatására rendezkedett be. A kiállított dokumentumok, művek, korabeli fényképek és plakátok ek­kor már 12 kiállítóteremben voltak megtekinthetők.- Ez volt az a nevezetes 1976-78-as időszak, amikora mú­zeum kollektíváját a Munka Ér­demrenddel tüntették ki?- Igen. A kiállított tárgyak iránt nagy volt az érdeklődés. Ekkor re­kordlátogatottságot értünk el.- Jelenleg milyen kiállítások te­kinthetők meg?- A múzeum dolgozói a hetvenes évek végén már a negyedik kiállítás előkészítésén dolgoztak, amely a nagy októberi szocialista forrada­lom 65. évfordulójára készült el. Az 1982-től nyitvatartó kiállítás 1100 dokumentumot, 550 könyvet - köz­tük nálunk először kiadott Lenin- művéket - mutat be. Az itt látható anyag és a három audiovizuális program, amelyet három teremben rendeztünk el, tartalmilag, metodika- ilag és tényfeltárás szempontjából is széles körű lehetőséget nyújt a láto­gatóknak a forradalmár nemzedé­kek életével és harcával való köze­lebbi megismerkedésre - Marxtól és Engelstől kezdődően napjainkig. Itt kell megjegyeznem, hogy 1986-ban a kiállítás anyaga a szovjet társada­lom jelenlegi feladatait taglaló doku­mentumokkal bővült - beleértve az átalakítás programját is.- Úgy tudom, a múzeum tevé­kenysége nem merül ki az eddig felsoroltakban.- Különböző időszerű témákkal foglalkozó kisebb kiállításokat is rendezünk. Csupán néhányat emlí­tek az eddigiek közül: az átalakítás­sal foglalkozó szovjet könyvek kiállí­tása, Lenin és a csehszlovák filaté- lia, Lenin szerepe a szovjet képző- művészetben stb. Ezeket a kiállítá­sokat a hazánkban akkreditált szov­jet képviseletek és a moszkvai Köz­ponti Lenin Múzeum aktív támogatá­sával, különböző helyeken- rendez­zük. A közelmúltban az első köztár­saság megalakulásának 70. évfor­dulója alkalmából vándorkiállítással mutatkoztunk be Banská Bystricá- ban, 2iar nad Hronomban, Trencín- ben és Nyitrán (Nitra).- Milyen az együttműködésük a hasonló jellegű külföldi intéz­ményekkel?- Szoros kapcsolatot tartunk a moszkvai Központi Lenin Múze­ummal és a többi szocialista ország hasonló jellegű múzeumaival, ez anyag- és dokumentumcsere, köl­csönös tájékoztatás és konzultációk, valamint közös akciók rendezésé­ben nyilvánul meg. Például 1987- ben Lenin és a csehszlovák mun­kásmozgalom címmel rendeztünk kiállítást a lengyelországi Krakkóban és Szandomjerzyben. Tavaly április­ban a prágai múzeummal közösen Lenin művei cseh és szlovák nyer- ven című kiállítást rendeztünk a moszkvai'Központi Lenin Múze­umban, ezen bemutattuk az 1920- tól napjainkig nálunk megjelent Le- nin-műveket. Májusban ezt a gyűj­teményt Uljanovszkban, Lenin szü­lővárosában láthatták az ott élők. Itt, csakúgy, mint Moszkvában, nagy volt az érdeklődés kiállításunk iránt. Dolgozóink esetenként 2-3 hetet is a tennivalókon, amelyek az emberek életszínvonalának javításával kap­csolatosak. A szovjet emberek több­sége helyesen látja ezt és ennek alapján dolgozik. Mi ebből a szem­szögből figyeljük és reagálunk azok­ra a kérdésekre, amelyekkel állam­polgáraink hozzánk fordulnak. Szá­mos intézmény, iskola részére szer­vezünk a hazánkban és a Szovjet­unióban folyó átalakítással kapcso­latos előadásokat, szemináriumo­kat. Szovjet kollégáink jóvoltából ezekhez megfelelő mennyiségű és minőségű anyagot kapunk. Sőt, olyan, hazánkban egyedülálló anyaggal is rendelkezünk, amely a Szovjetunióban folyó politikai re­habilitációra vonatkozik. Tehát kapcsolataink révén infor­mációink frissek és hitelesek. Eze­ket az anyagokat igyekszünk feldol­gozni, és munkánkban hasznosítani. Hiszen feladatunk egyike Lenin éle­tével, munkásságával és a nemzet­közi munkásmozgalommal kapcso­latos anyaggyűjtés és ezeknek az anyagoknak tudományos alapon történő feldolgozása, majd közrea­dása. Ezért szívesen teszünk eleget a meghívásoknak, az előadások és szemináriumok rendezésére be­nyújtott igényeknek. A látogatók, az előadások és szemináriumok részt­vevői által föltett kérdések, valamint az ország különböző részéből érke­ző, tájékoztatást és közreműködé­sünket kérő levelek ösztönzést ad­nak munkánkhoz. Tudjuk, mit igé­nyelnek, mire van szükségük, mi után kutassunk, hogyan bővítsük, illetve hogyan újítsuk fel gyűjtemé­nyünkét. Politikailag jól felkészült előadóink vannak, akik nemcsak szlovák, hanem magyar nyelvű elő­adásokat is tartanak, ha magyar nemzetiségű polgáraink igénylik. Tehát úgy is mondhatnám, hogy a lenini témakört tekintve múzeu­munk az utóbbi években a pártintéz­mények és iskolák állandó konzultá­ciós központjává vált.-Tehát a Lenin életével, mun­kásságával, műveivel kapcsola­tos kérdéseken kívül más politikai jellegű kérdések megvilágítása végett is fölkeresik a múzeumot?- Előadóink különböző előadáso­kat, szemináriumokat tartanak az SZKP politikájáról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat érintő aktuális kérdésekről is. Ezt PhDr. Lubica Olexová, a múzeum sebb látogatóknak magyaráz eltöltenek a moszkvai múzeumban, s az ott dolgozók munkájával, az időszerű feladatok végzésének módszereivel, a múzeumi munká­ban fölmerülő különböző feladatok megoldásának módjával ismer­kednek.-Önök, mint Lenin műveinek és részben az SZKP történelmi és politikai dokumentumai „tárházá­nak“ dolgozói, hogyan tudják nyomon követni, bemutatni a Szovjetunióban zajló politikai és társadalmi változásokat?- Mi az SZKP XXVII. kongresszu­sán megfogalmazott, majd legutóbb a 19. országos pártértQkezleten is megerősített határozatok gyakorlati megvalósítása szemszögéből néz­zük azt a politikai és társadalmi átalakítást, amely a Szovjetunióban gyökeresen megváltoztatta az or­szág erkölcsi-politikai légkörét. Most már új szakaszba lépett a pereszt­rojka és a társadalom megújítása. A lenini útmutatás gyakorlati megva­lósításán van a hangsúly, azokon lektorcsoportjának vezetője a legki­(Lőrincz János felvétele) a célt jól szolgálják szaktantermeink, ahol filmek vetítésével illusztráljuk az egyes előadásokat. Ezek ugyan­csak hozzájárulnak a fiatal nemze­dék oktatásához, neveléséhez, vi­lágnézeti és erkölcsi-politikai tudata alakításához. Nem kevés az olyan iskola, amely itt, a szaktantermeink­ben és a múzeum kiállítótermeiben tartja a polgári nevelés és földrajzó­rákat. A pioníravatások pedig már rendszeressé váltak itt. Az elmúlt 35 év alatt múzeumunk a politikai évfor­dulók és események tiszteletére mintegy 40 kiállítást rendezett, és több mint kétmillió látogatója volt, többségükben fiatalok. Nyugodt lel­kiismerettel állíthatom, hogy a mú­zeum az elmúlt évtizedekben ren­deltetésének minden tekintetben megfelelt. Szlovákia dolgozói és ifjú­sága számára a leninizmus iskolájá­vá, hatékony eszmei nevelőjévé vált.- Kívánjuk, hogy a továbbiak­ban is így legyen. KATÓCS GYULA A popradi Vagongyár 29 millió koronával teljesítet­te túl tavalyi tervfeladata­it. A hazai piacra, vala­mint Lengyelországba és Magyarországra 1 milli­árd 929 millió korona ér­tékű árut szállított, miköz­ben az árutermelési ter­vet december 27-én, az exporttervet pedig de­cember 19-én teljesítette. A felvételen Ján Jankura ráhelyezi az alvázat a vasúti kerékpárra. (Jozef Vesely felvétele - ŐSTK) Tudatosan vállalt felelősség Morvay Izidor pártonkívüli, vala­mint Egressy Ferenc és Farkas Ist­ván kommunista a Nehézgépipari Művek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárában dolgozik. Kü­lönböző munkahelyeken, más-más beosztásban. Évekkel ezelőtt mind­hárman személyes számlát nyitot­tak. Úgy, ahogy hozzájuk hasonlóan a gyár több mint ezer kommunista és kétszer ennyi pártonkívülí dolgo­zója. Nem, szó sincs arról, hogy a hajó­gyár dolgozói üzletemberekké vol­tak, akik évek óta számszerű kimu­tatásokat vezetnek pénzbevételeik­ről, illetve kiadásaikról. Elképzelhe­tő, hogy a dolgozók háztartásában helyenként ilyesmi is van, de azok a számlák, amelyekről az alábbiak­ban lesz szó, teljesen mások. Ezek munkák nemét, mennyiségét és ér­tékét összegező kimutatások. Olyan közérdekű politikai és társadalmi fel­adatokat tartalmaznak, amelyek tel­jesítésével a dolgozók munkahelyi kötelességeiken túl a legkülönbö­zőbb módon segítik a termelés, a gyárban vagy a lakóhelyükön a társadalmi és kulturális élet fellen­dítését.- A fejlesztési részlegen dolgo­zom, ahol a termelési folyamatok és eszközök tökéletesítésével foglalko­zunk. Személyes számlámra három feladat került - mondta Morvay Izi­dor. - Rendes munkafeladataimon túl kidolgoztam egy eljárást, amely- lyel lerövidítjük egyes hajóberende­zések műszaki próbáinak az idejét, népszerűsítem a műszaki újdonsá­gokat és előadásokat vállalok az üzemi munkaiskolában. Egressy Ferenc hegesztő a 11. sz. pártalapszervezet elnöke. Rend­szeresen foglalkozik a fiatalokkal, hogy felkészítse őket a tagjelöltség­re és a pártpolitika időszerű kérdé­seit is népszerűsíti munkatársai kö­rében. Farkas István szorgalmas újí­tó, párt- és szakszervezeti tisztségei is vannak és védnökséget vállal a fi­atal szakmunkások fölött. Lakóhe­lyén aktív tagja a Csemadoknak. Hasonlóan a gyár többi dolgozó­jához személyes feladataikról és azok teljesítéséről mindhárman sa­ját maguk vezetnek írásbeli nyilván­tartást. Ez az a bizonyos számla. A személyes feladatok ellenőrzésé­nek sajátos formája, amit a hajó­gyárban már évek óta eredménye­sen alkalmaznak. Ezt Berecz Imre, az üzemi pártbizottság elnökének szavai is bizonyítják.-A kommunista tettek számláit 1971-től vezetjük. Tehát egy régi, már hagyománnyá vált gyakorlatról van szó, amelynek értéke és jelentő­sége a CSKP KB 9. ülése után tovább növekedett. A mi alapszerve­zeteinkben a személyes számveté­sek alkalmazása nem okoz problé­mát. Pártfeladata mindenkinek van, kinek négy, három, kettő vagy csak egy, de senki sem passzív. A sze­mélyes számlákkal való munka cél­tudatos, az értékelés pedig rendsze­res. A feladatok teljesítését a párt­csoportokban negyedévenként ellenőrzik és értékelik. A céltudatos és következetes munkát Hadína László, a 17., és Fekete József, a 9. sz. pártalapszer­vezet elnöke is kiemelte.-A mi vállalásaink lényege és alapja, hogy azokat valóban min­denki egyéni kezdeményezése, rá­termettsége és lehetőségei szerint vezeti rá számlájára. Az egyik ta­gunk népbíró, a másik a pártoktatás szervezésében segít, például a tan­kör vezetőjének helyettese, a SZISZ-ben tevékenykedik, vagy propaganda, agitációs stb. feladatot teljesít. És természetesen még eze­ken túlmenően is egész sor dolgot említhetnék. A lényeg az, hogy min­den egyes kommunistának legyen személyes pártfeladata.- Nálunk, a 9. sz. pártalapszerve- zetben is mindenki aktív. Tagjaink személyes pártfeladatokat teljesíte­nek, és pártonkívüli kollégáikat is ösztönzik, hogy ők is vállaljanak többletfeladatokat. Hajógyári sajátosság, hogy a pár- tonkívüliek kezdeményezésének is nevet adtak: A szocialista tettek számlái. A név országos elfogadá­sával aligha számolhatnak, tény vi­szont, hogy házon belül bevált, akti­vitásra ösztönöz. Ezúttal is igaz, hogy nem a forma az elsődleges, hanem a tartalom és az eredmé­nyek. És ezek egyértelműen pozití­vak. Horváth Elemérrel, a szakszer­vezet üzemi bizottságának alelnöké- vel ezekről beszélgettem.- A pártonkívüliek négy évvel ezelőtt nyitották meg az első szám­lákat, de a rövid idő ellenére a moz­galom hatalmas méretűvé terebé­lyesedett. Többek között azért, mert szervezésében és irányításában fel­használtuk a kommunisták szemé­lyes pártfeladataival való munka ta­pasztalatait. A szocialista tettek számláival a szakszervezet nem kommunista tagjait ösztönözzük, hogy végezzenek társadalmi és köz­hasznú munkát. A lehetőségek sora itt is szinte kimeríthetetlen. A szülői munkakö­zösségben, társadalmi szervezet­ben, lakóbizottságban, sportegyesü­letben stb. végzett munka éppúgy szóba jöhet, mint bármelyik gyári többlettevékenység. így a szakszer­vezetnek minden tagjáról évekre visszamenően pontos kimutatása van, hogy ki és mennyire aktív. Ha kitüntetésre kell javasolni valakit, nem okoz nehézséget a valóban arra érdemes kiválasztása. És az sem mellékes, hogy az értékeléskor jó érzést ad az egyénnek, ha mun­káját elismerik. Találomra átnéztünk néhány sze­mélyes vállalást. Az egyes pontok mellett a megjegyzéseket is megta­láltuk, hogy az illető kötelezettségé­nek mikor és hogyan tett eleget, illetve ha nem, akkor miért.- Ez a mozgalomnak egy további jelentősége - magyarázta a szak- szervezet alelnöke. - Ezt a vállalást az illető például azért nem teljesítet­te, mert a részlegen hiányoztak a megfelelő feltételek. Tehát felhívja a figyelmet egy hiányosságra. Vagy például ez is elgondolkodtató: Az illető közhasznú munkavállalását a lakóhelyén magasan túlteljesítette, de a munkahelyén ugyanezzel adós maradt. Ha ilyesmi az ott dolgozók között másoknál is előfordult, akkor már arra is gondolni kell, hogy az ok esetleg helyi jellegű. Az összesítés­kor tehát olyan problémák is felszín­re kerülnek, amelyek egyébként rej­tettek maradnának. Elképzelhető, hogy valahol meg­próbálkoznak a hajógyári példához hasonlóvaj. A vállalkozóknak csak annyit, amit a hajógyáriak sokéves tapasztalataik alapján hangsúlyoz­tak. A kezdet nehéz, de a folytatás eredményekkel kecsegtet. A folya­matos értékelés szükségszerű, a számlákat nem szabad „elfektet­ni“. Olyan forma ez, amely ösztö­nöz, a passzivitást szinte kizárja. A hiányt jelző számla ugyanis lega­lább annyira kellemetlen, mint az üres pénztárca. Hát mindenki arra törekszik, hogy legyen mit felmutat­nia. Olyan értékek „leltárba vétele“, nyilvántartása ez, amelyek létreho­zóikat és a társadalmat egyaránt gazdagítják. EGRI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents