Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-03 / 2. szám, kedd
A preéovl Dukla nyomda az 1989-es évre 41 féle zseb-, asztali- és színes falinaptárt adott ki, összesen 5 millió példányban. A Szlovákiát és Tátrát bemutató különösen tetszetős kivitelezésű naptárak mellett bizonyára keresettek lesznek a kertbarátoknak, háziasszonyoknak és a gyerekeknek szánt tematikus naptárak. Valamint az újdonságnak számító mini- diár, amelyben receptek Is találhatók. A felvételen Mária Bibková brigádvezetó. Stefan Bartko felvétele Jó gazdasági évet zártak A Szlovák Kőipari Vállalat losonci (Luőenec) üzeme 300 dolgozót foglalkoztat. Az egyes részlegek építőipari anyagok - kőzúzalék, durvakő, kockakő, járdaszegély és útburkolati alapanyagok - kitermelésével foglalkoznak, Tavaly 82,4 millió korona értékű köipari termék előállításával az árutermelés éves tervét több mint egymillió koronával túlteljesítik: az eladási tervet az év végéig 101,8 százalékra, a kiviteli tervet 100 százalékra, a tiszta teljesítmények tervét pedig 102,3 százalékra. A Csehszlovák Autójavító Vállalat legújabb, 06-os számú losonci üzeme, ahol az autóalkatrészek javításával és felújításával foglalkoznak, ugyancsak sikeres évet zárt. Az árutermelés éves tervét 24,1 millió korona értékű pótalkatrész legyártásával 100,1 százalékra, a tiszta teljesítmények és az egy dolgozóra eső munkatermelékenység éves tervét pedig egyaránt 100,8 százalékra teljesítette. A losonci csempegyárban az előrejelzések alapján tavaly 136,3 millió korona értékű árutermeléssel 101 százalékra tettek eleget az éves tervnek. A legyártott csempékből az év végéig 76,8 millió korona értékben szállítottak külföldi megrendelésre, 57,4 millió korona értékben pedig belföldi piacra. A csempegyár már évek óta a járás élénjáró üzemeihez tartozik. Tavaly is teljesítette valamennyi gazdasági tervmutatóját: a tiszta teljesítmények tervét 101,4 százalékra, az egy dolgozóra eső munkatermelékenységét 103,7 százalékra és a tervezett gazdasági nyereséget 113,7 százalékra. A 250 dolgozót foglalkoztató to- mááovcei kerámiaüzem az előrejelzések alapján az árutermelés éves tervét 105,1 százalékra teljesítette. Az itt legyártott árukat: csatornázáshoz, vízvezetékhez és útépítéshez szükséges kerámiacsöveket főleg a belkereskedelemben értékesítik, s egyelőre nem is számolnak az áru külföldi kivitelével. A kerámiaüzem a járásban az élenjárók közé tartozik, s tavaly a legtöbb gazdasági tervmutatót túlteljesítette. A tiszta teljesítmények tervét 3,3 százalékkal, az egy dolgozóra eső munkatermelékenységet 7,8 százalékkal. Trest’ansky Mária Ismét diákzsivajtól hangos A múlt század építészeti jegyeit őrzi a vastag kőkerítéssel körülvett, parkosított iskola, amely Királyhel- mec (Král’ovsky Chlmec) legszebb épülete. Története szinte egybefonódik a város történelmével. Az el- - múlt huszonöt évben a helyi gimnáziumnak adott otthont, majd az új gimnázium átadása után egy időre gazdátlanul maradt. A leromlott állagú épületet a Szlovák Energiaipari Vállalat királyhel- meci üzemének magyar tanítási nyelvű elektrotechnikai szakmunkásképző intézete vette át, amely az utóbbi években tanteremhiánnyal küzdött. Az üzem összesen ötmillió koronát fordít az épület felújítására. Az energiaipari üzem dolgozói, valamint az iskola tanulói és pedagógusai kezdettőr fogva nagy igyekezettel vettek részt a munkálatokban. Az üzem eddig 1 316 000 koronát költött az iskola felújítására. A fennmaradó összeget további felújításra, bővítésre fogják fordítani. A tanulók a nyári szünidőben társadalmi munkában 130 ezer korona értékkel járultak hozzá a költségekhez. A mintegy féléves hatékony munka tette lehetővé, hogy november 21 -én megszólalhasson a régen várt első csengetés. A hajdani iskola ismét diákzsivajtól hangos. Itt sajátítja el jövendő szakmáját 497 magyar ajkú bodrogközi diák, akik a jövőben elektrotechnikus, villanyszerelő, fémmegmunkáló, asztalos, kőműves, varrónő és szövőnő szakmában fognak dolgozni. A társadalom az iskola tanáraitól, szakoktatóitól és nevelőitől azt várja, hogy szakmailag képzettebb, erkölcsileg szilárdabb szakmunkások hagyják el az iskola kapuit. A tanulók sokoldalú képzéséhez az új iskola, a szép környezet sokkal jobb feltételeket teremt a réginél. .Husi Éva MEGISMERNI A MÚLTAT Sokan vannak közülünk, akik a csábító külföldi, tengerparti nyaralásokat részesítik előnyben a hazai kirándulásokkal, barangolásokkal szemben. Évente újabb és újabb országokat keresnek fel. Ez nem is lenne baj, ha a külföldre utazó előbb már megismerkedett a hazai táj szépségeivel, betekintett szülőföldje gazdag múltjába. Gyakran megyünk el szűkebb pátriánk: történelme, hagyományai mellett, dicső múltat hirdető emléktáblák előtt. Pedig az a vidék is, ahol élünk, gazdag élménnyel szolgálhat a múltat ismerni akarónak. Nem beszélve arról, hogy a gyökerek, amelyek a szülőföldhöz kötnek, a múlt megismerésére és becsülésére köteleznek. Zöldutat kaptak a kispékségek a Galántai (Ga- lanta) járásban. A nádszegí (Trstice) lakosok már 1981 óta vásárolják a helyi pékségben ahol a kemencét fával fűtik - készült ropogós kenyeret. A Gőgh Tamás pékmester vezette héttagú kollektíva naponta 1,5 tonna, két és három kilós kenyeret süt. A felvételen Katona Sándor és Erdélyi Alajos. Milán Alakéa felvétele A tél már meg-megmutatta erejét, ami próbára tette az útkarbantartók felkészültségét. A tél fogadására felelősségteljesen készültek az útkarbantartók a Galántai (Galanta) járásban is. Előkészítették a gépeket, operatív tervet dolgoztak ki. A járási közúti igazgatóság 494,4 km útszakaszon biztosítja a járhatóságot, ami fontossági sorrendben három csoportra oszlik. Százharminc kilométeren a legforgalmasabb útvonalakat, ahol csatornázás is van, ipari só szórásával, a környezetvédelmi előírások figyelembevételével tartják karban. Mínusz 8 Celsius fok alatt a só már nem hatékony, ilyenkor az utakat kevert anyagokkal szórják, a többi utat pedig salakkal. A veszélyes szakaszok mentén hófogókat állítottak fel. Az utak téli karbantartását saját gépparkjuk: 15 szórókocsi és öt rakodó biztosítja, továbbá egész sor hóeke és más mechanizmus áll rendelkezésükre. Szükség esetén a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat és a mezőgazdasági üzemek is kölcsönöznek gépeket. Oláh Gyula Megismerni járásunk több évszázados történetét, s megtudni egyet- mást községünk, Besével (Beáa) kapcsolatban - ez volt a célja a Cse- madok-alapszervezet által rendezett helytörténeti előadásnak. Dr. Sándor Károly, a lévai (Levi- ce) Barsi Múzeum igazgatója színesen beszélt a 130 ezer lakosú járás és az utóbbi időben oly nagy fejlődésnek induló járási székhely múltjáról. Az összegyűltek megtudhatták, mikor épült a város, később a vár, s hogy ki volt az első tulajdonosa, milyen nagy jelentőséggel bírt a török uralom idején. Kiváló várkapitánya Dobó István, az egri hős, jól megerősítette a várat, ennek köszönhető, hogy a 150 éves török uralom alatt csupán 220 napig székelt benne a török pasa. A várhoz tartozó kastély ma is a Dobó nevet viseli. Az előadás második felében dr. Sándor Károly Bese község történetével ismertette meg a lakosságot. Bizonyára keveseknek volt arról tudomásuk, hogy a község már 1292-ben létezett. Első lakosai a Bessék, későbbi birtokosai a Farkas, Dillesz, Hunyadi és a Kelecsé- nyi család voltak. Ennek a közigazgatásilag Bars megyéhez tartozó falunak a 17. század elején még csak 16 háza és kilenc adózó lakosa volt, majd 1828-ban a házak száma 55- re, lakosainak száma pedig 388-ra nőtt. A település lakossága egészen 1977-ig növekedett, amikor elérte az 1099 főt, de ezt követően már fokozatosan csökken, s jelenleg a faluban már csak 850 ember él. Bese neve 1902-ben íródott be a történelembe, amikor a faluban mammutcsontvázra bukkantak, ami aztán a martini múzeum archeológiái leleteit gazdagította. Az előadó szólt a járás nevezetes helyeiről, emlékeiről, többek között a zselizi (2eliezovce) Schubert Múzeumról, az Eszterházy-kastélyról, a brhlov- cei köbe vájt házakról, a pukaneci templomról - amelyeket honismereti kirándulások alkalmából érdemes megtekinteni. Szabó Márta Meddig jár a gyermekgondozási segély? Cz. J.: Két iskolás korú gyermekem van, a harmadik pedig 1986 októberében született. Eddig havonta megkaptam a 800 korona gyermekgondozási segélyt. A napokban szereztem tudomást arról, hoqy ezt a segélyt a legkisebbik gyermek kétéves koráig folyósítják, de a 3. életéve betöltéséig, ha az anyának még két további gyermeke is van. Valóban így van ez? Hová forduljak, hogy elintézhessem a gyermekgondozási segély további folyósítását? Az 1986-ban született gyermekekre a feltételek teljesítése mellett is csak a második életévük betöltéséig jár a gyermekgondozási segély. A gyermek harmadik életévének betöltéséig akkor folyósítható ez a segély, ha a gyermek 1987. december 31. után született, s teljesítve vannak a segély folyósításának egyéb feltételei is. Elintézhetetlen kérés Z. S.: 1988 júliusában szültem meg a második gyermekemet, az idősebb fiam pedig novemberben múlt hároméves. Az anyasági segélyt 1989 februárjáig kapom, aztán már csak a havi 600 koronát ígéri nekem a munkáltatóm a kisebbik hároméves koráig. 1989 márciusától napi 4 órás munkát szeretnék vállalni ott, ahol munkaviszonyban vagyok, mégpedig úgy, hogy én akkor mennék dolgozni, amikor a férjem hazajön a munkából (azaz estére), vagy legalább szombatonként járnék be dolgozni, amikor a férjemnek szabadnapja van, s vigyázhatna a gyermekekre. Miként intézhetném ezt el, de úgy, hogy kapjam a havi 600 koronát is? Ezt nem lehet elintézni. Ezzel kapcsolatban a gyermekgondozási segély megítélésének és folyósításának feltételei közül kettőt említenénk meg, amelyek nem teszik lehetővé, hogy csökkentett munkaidőben dolgozzon vagy pontosabban a gyermekgondozási segély folyósítását. A gyermekgondozási segély megítélésének egyik alapvető feltétele az, hogy egész napi jelleggel és rendesen gondoskodik arról a gyermekről, akinek gondozása indokából segélyre jogosult (a három évnél fiatalabb gyermekről). Ezzel összhangban, a második feltétel szerint a segélyt csak akkor folyósítják, ha nincs jogigénye valamilyen keresetre, munkabér-megtérítésre vagy a betegségi biztosítás munkabért helyettesítő juttatására (például anyasági segélyre). A segélyek megítélésének feltételeiről H. E.: 1986-ban szültem meg az első gyermekemet. Egy évig maradtam vele otthon, majd az édesanyám gondoskodott tovább róla. 1988 áprilisában azonban az édesanyám súlyosan megbetegedett, kórházba került. Ezért megint fizetetlen gyermekgondozási szabadságot kértem. Azt szeretném tudni, jogosult leszek-e anyasági segélyre, s ha igen, hol kell kérvényeznem? A második gyermekkel tudtommal már három évig maradhatok otthon. Jogosult leszek a gyermek hároméves koráig gyermekgondozási segélyre? Az anyasági segélyre való jogigényét ugyanott és ugyanúgy kell érvényesítenie, mint előző szülése idején. Az anyasági segélyt az anyasági szabadság első napjától folyósítják, ezt pedig legkésőbb a szülés várható időpontja előtt hat héttel kell megkezdenie. Az anyasági segély megítélésének legfontosabb feltétele az, hogy a szülést megelőző két évben legalább 270 napig részese legyen a betegségi biztosításnak (vagyis az, hogy olyan tevékenységet folytasson, amely megalapozza a betegségi biztosítást). A munkaviszonya megalapozta a betegségi biztosítást még akkor is, ha időközben fizetetlen gyermekgondozási szabadságon volt. Mivel a munkaviszonyát még jelenleg sem szakította meg, teljesíti az anyasági segély megítélésének második feltételét is - azt, hogy a szülési szabadságát a betegségi biztosítási jogviszony fennállása idején vagy a betegségi biztosítás megszűnésétől számított ún. védelmi időben kezdi meg. Az anyasági segély megítélésének további feltétele az, hogy a terhessége szüléssel végződjön, s végül az, hogy nem dolgozik, s így nincs munkabére, sem más keresete. A jelenlegi jogi szabályozás biztosítja az anyasági segély folyósítását azoknak a dolgozó nőknek is, akik a gyermekgondozási szabadságra való jogukkal, illetve azoknak, akik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása indokából fizetetlen szabadságot merítenek, s a gyermek- gondozási vagy a fizetetlen szabadság idején szülnek ismét gyermeket. Az újabb szülés esetén azonban elvben előfordulhatnának bizonyos bonyodalmak is, tekintettel az anyasági segély kiszámításának módjára, főként ha az anya az előző gyermeke megszületésétől az újabb anyasági szabadság megkezdéséig nem dolgozik vagy dolgozott ugyan, de a munkabére valamilyen okból (például a gyermek gyakori betegeskedése miatt) jelentősen csökkent. Ez nyilvánvaló méltánytalanságokhoz vezetne. Ezért a Szakszervezetek Központi Tanácsa 143/1965. sz. rendeletének 45. § (1) bekezdése megállapítja: „Ha a dolgozó nő az újabb anyasági szabadságát legkésőbb az előző gyermeke 3. életévének betöltésétől számított egy hónapon belül kezdi meg, s emellett teljesiti az anyasági segély megítélésének feltételeit is, az anyasági segélyt ugyanabból a tiszta napi munkabérből számítják ki, mint az előző anyasági szabadsága idején; előfeltétel egyben az is, hogy az újabb anyasági szabadságát ugyanabban a szervezetben való alkalmazása idején kezdi meg, esetleg az alkalmazkodás megszűnésétől számított védelmi időben (amely a várandós nőknél 6 hónap). Ha azonban az ilyen dolgozó nő az előző anyasági szabadsága befejezésétől az újabb anyasági szabadsága megkezdéséig legalább 25 munkanapig végzett munkát, az anyasági segélyét az újabb anyasági szabadsága idejére a rendelet 44 §-a alapján számítják ki, ha ez kedvezőbb számára. A munkáltató, illetve a bérelszámolók tehát kér- vényezés nélkül is kötelesek mindkét módon kiszámítani az anyasági segélyt, s abban az összegben folyósítani, amely a dolgozó nő számára kedvezőbb. A második gyermekével valóban a gyermek hároméves koráig maradhat otthon, illetve a gyermek hároméves koráig lesz jogosult gyermekgondozási segélyre, ha teljesíti a segély megítélésének feltételeit (azt, hogy egész napi jelleggel és rendesen gondoskodjon arról a gyermekről, akire a segély jár, rendesen gondoskodjon a többi gyermekének testi és lelki egészségéről, a gyermekről való gondoskodás idején ne legyen kereső tevékenységből származó jövedelme, s végül a szülést megelőzően részt vegyen a terhesgondozáson). A felsorolt feltételek közül csupán a legutolsóra térnénk ki, mivel a levélben megemlíti, hogy fizetetlen szabadsága megkezdése idején már terhes volt, de még nem fordult orvoshoz. A gyermekgondozási segélyről szóló törvény végrehajtó rendeletének 2. § (1) bek. szerint a gyermekgondozási segély csak akkor ítélhető meg, ha a várandós nő legkésőbb terhessége 16. hetének végéig megjelent az első orvosi kivizsgáláson, hacsak ennek a határidőnek betartásában nem akadályozták komoly indokok. Köteles továbbá az orvos utasításai szerint alávetni magát a szakorvosi kivizsgálásoknak. Ez a feltétel a nők és a születendő gyermekek egészségének fokozott védelmét szolgálja. Ennek a feltételnek teljesítését a kezelőorvos igazolja a kérvény nyomtatványán. A gyermekgondozási segélyre való jogigényt (a kérvény kitöltésével és beadásával) a munka- viszonyban levő nők a munkáltatójuknál, a szövetkezeti tagsági viszonyban lévő nők az egységes földműves-szövetkezetnél, a háztartásbeliek pedig a lakóhelyük szerinti járási nemzeti bizottságon érvényesítik. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1989. I. 3. Téli útkarbantartás mu iiwm«
