Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám, kedd

A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práce és a Práca olvasóinak sajtóértekezlete a Munka Törvénykönyve Novellájáról (5) A kérdésekre Vladimír MAftíK, a miniszterének helyettese, illetve Jirí ponti Tanácsának titkára válaszol. Hogyan korlátozták a túlmunkát, ha bevezették a mellékfoglalkozást? Tulajdonképpen mi a túlmunka és milyenek a korlátozásai? Jaroslav KRÓMA mérnök, Vyákov Jan JEftÁBEK, Prága A túlmunka a dolgozó által a munkáltató szervezet utasítására- vagy annak tudtával, az előre megállapított munkaidő-beosztásból eredő meghatározott heti munkaidón felül, és a műszakok beosztása keretén kívül végzett munka. Ha a dolgozónak egyidejűleg több munkaviszonya van, az egyes munkaviszonyokból származó jogokat és kötelességeket önállóan kell megítélni. Ez azt jelenti például, hogy a mellékfoglalkozásban végzett munka (akár a fómunkáltatójánál, akár más szervezetnél végzi a dolgozó) nem tekinthető túlmunkának, mivel önálló munkajogi viszonyról van szó. Túlmunkára csak kivételes esetekben lehet utasítást adni, akkor, ha a társadalom sürgős érdekéről van szó. A túlmunka egy dolgozónál nem haladhatja meg a heti nyolc órát, illetve egy naptári év folyamán a 150 órát. Az említett korlátozások alól egyes kivételeket közvetlenül a Munka Törvénykönyve engedélyez (például néhány ágazatra nem vonatkozik az említett heti túlmunkakorlátozás), és mindkét korlátozás alól az illetékes szervek kivételt adhatnak a Munka Törvénykönyve 97. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján. Meg kell azonban említeni, hogy az egyes munkahelyeken bármilyen mértékű túlmunkához szükséges az illetékes szakszervezeti szerv beleegyezése is. Fontos alapelv az is, hogy az adott naptári évben 150 órát meghaladó túlmunkát a munkáltató szervezet nem rendelheti el egyoldalúan a dolgozónak, s igy a dolgozó csupán akkor végzi el ezt a túlmunkát, ha egyetért az elrendelésével. Mit jelent a fizetetten anyasági szabadság fogalma? Jana VELEŐNÍKOVÁ, Dlouhá Loucka Nem jogi fogalomról van szó, de azt a szabadidőt értik alatta, melyet a nők az anyasági szabadságnak, t i. annak a szabadidőnek letelte után vehetnek igénybe, amely a nőknek a szüléssel és az újszülöttről való törődéssel kapcsolatban 28 heti időtartamra jár. A gyermekgondozási szabadság az anyai gondoskodás elmélyítését szolgálja, s amennyiben a nő kérvényezi ezt a szabadságot, a Munka Törvénykönyve Novellája szerint a gyermek harmadik életévének betöltéséig veheti igénybe (korábban a gyermek kétéves koráig vehette igénybe). A Novella átmeneti rendelkezéseiből megállapítható, hogy az új rendelkezések szerinti gyermekgondozási szabadságot (a gyermek harmadik életévének betöltéséig) igénybe vehetik azok a nők is, akiknek 1989. január 1 -e előtt született gyermekük. A nők anyagi ellátását a gyermekgondozási szabadság idejére más jogszabályok rendezik. Joga van az anyának a második gyermeke megszületése után három éves gyermekgondozási szabadságra és 600 korona segélyre, mig a szabadság tart? Anton PRAZDNOVSKY, Trnava A gyermekgondozási szabadság, melyet a gyermek anyja (esetleg más nő, aki a gyermeket állandó gondozásába vette át) a rendes anyasági szabadság letelte után igényelhetett a gyermek kétéves koráig, most a gyermek hároméves koráig jár. Ez vonatkozik azokra a dolgozó nőkre is, akiknek a Munka Törvénykönyve Novellájának hatálybalépése előtt született gyermekük, ha a gyermek még nem töltötte be harmadik életévét. Az anyagi ellátást ennél a szabadságnál nem a munkajogi előírások szabályozzák, hanem a gyermekgondozási CSSZSZK munka- és szociális ügyi NEUBERT, a Szakszervezetek Közsegélyről szóló törvény, melynek az 50/1987. Tt. sz. törvénnyel végrehajtott módosítása meghatározta, milyen esetekben jár az 1987 december 31 -e után született gyermekre segély a gyermek harmadik életévének betöltéséig. Érvényesek maradnak a meghatározott időre szóló munkaviszonyok vagy határozatlan időre szóló munkaviszonyokká változnak? Josef BENEŐ, Prága 4 A Novella átmeneti rendelkezései szerint a határozott időre szóló munkaviszonyok megszűnését a korábbi rendelkezések alapján csak akkor bírálják el, ha államérdekből kiutalt lakás, vállalati vagy szolgálati lakás, esetleg a vállalat szabad eszközeiből a vállalati lakásépítés keretében felépített lakás kiutalásával kapcsolatban állapodott meg a dolgozó és a munkáltató határozott időre szóló munkaviszonyban. Ezért a fent említett indokok alapján létrejött határozott időre szóló munkaviszonyokat 1989. január elsejét követően felmondással csak a Munka Törvénykönyve novellizálás előtti 57. paragrafusával korlátozott módon lehet megszüntetni, míg az összes többi határozott időre szóló munkaviszonyt január 1-től megszüntethető felmondással (a felmondási idő egységesen két hónap), miközben lényegtelen, hogy a dolgozó mivel indokolta a felmondását. Ez azonban például nem jelenti azt, hogy ezek a munkaviszonyok 1989. január elsejével határozatlan időre szóló munkaviszonyokká változtak volna. Ilyen helyzet csak akkor állhatna elő, ha a dolgozó az előre meghatározott idő letelte után is folytatná munkáját a munkáltató szervezet tudomásával. A nyugdíjas január 1 -én lép munkába. Mikor keletkezik jogigénye szabadságra és mikor táppénzre? Milyen hosszú ideig jár neki a táppénz? Frantisek DVORÁK, Kolin A Munka Törvénykönyve Novellája az évi szabadságra (vagy annak arányos részére) való jogigény létrejöttéhez egyetlenegy feltétel teljesítését teszi szükségessé, mégpedig 60 napi munkavégzést az adott naptári évben. Az üdülési szabadság megkezdésének, kiadásának időpontját továbbra is a munkáltató szervezet határozza meg, s mivel megszűnt az ún. várakozási idő, a szabadság gyakorlatilag már röviddel a munkaviszony létrejötte után kiadható. Viszont a dolgozó az említett feltételt (60 napi munkavégzés a naptári év folyamán) nem teljesiti, úgy még a ledolgozott napok szerint keletkezhet jogigénye szabadságra, s ez a szabadság évi mértékének egytizenkettede minden - az adott naptári évben - ledolgozott 22 munkanapért. Ha azonban a dolgozó több szabadságot vett igénybe, mint amennyire jogigénye keletkezett, a többletnapokra járó munkabérmegtéritést köteles viszszafizetni. Ezt az összeget a munkáltató szervezet a dolgozó beleegyezése nélkül is levonhatja munkabéréből. A betegségi biztosítás kérdését nem szabályozza a Munka Törvénykönyve, s igy csak a leglényegesebbet említenénk meg: a nyugdíjasnak táppénzre csak akkor keletkezik alanyi joga, ha ugyanannál a munkáltató szervezetnél teljesiti a háromhavi folyamatos foglalkoztatás feltételét, s ugyanakkor a táppénz folyósítása általában évi 60 munkanapra van korlátozva. Joga van az anyának fizetett szabadidőre, ha a gyermekét hetente kétszer egészségügyi létesítménybe (mentálisan sérüli gyermekeket gondozó létesítménybe) kiséri? Jana BENDOVÁ, Prága Erre a kérdésre a CSSZSZK kormányának a Munka Törvénykönyvét végrehajtó rendeletében találhatjuk meg a választ. A rendelet függelékének 3/b pontja szerint a munkáltató szervezet köteles munkabérmegtéritéses szabadidót nyújtani az egészségében sérült gyermeknek a szociális gondozás létesítményébe vagy a különleges törődést igénylő fiatalok bentlakásos iskolájába kisérése céljából. A szabadidő csak a legszükségesebb mértékben jár a családtagok egyikének, s évente legfeljebb 6 munkanapnyi terjedelemben. Kivehetem az 1988. évi szabadságom fennmaradó részét 1989 végéig? Ján ŐERNY, 2ilina A Munka Törvénykönyve Novellája II. cikkelye 1. pontjából egyértelműen megállapítható, hogy az 1989. január 1-e előtt keletkezett jogigényeket a korábbi rendelkezések alapján kell elbírálni. Ez tehát azt jelenti, hogy az 1988. évi szabadság fennmaradó részét is csak 1989. áprilisának végéig lehet kiadni (s nem 1989 végéig), s ezt is csak a törvényben taxatív módon meghatározott esetekben. Ha a dolgozó nyugdíjba vonul, ám továbbra is a vállalatnál dolgozik, csak más beosztásban, például munkásként, megmarad a szabadságra való jogigénye? Jaroslav NOVOTNY, Turnov A szabadságra a megállapított feltételek fennállása esetén alanyi jog keletkezik abban a munkaviszonyban is, amely az elózó munkaviszony megszűnését követően ugyanannál a munkáltatónál jött létre. A novellizált Munka Törvénykönyve 106. § (2) bekezdése szerint a munkaviszony folyamatosságát nem szakítja meg az, ha a dolgozó közvetlenül a korábbi munkaviszonya megszűnése után új munkaviszonyt létesít ugyanazzal a munkáltató szervezettel. Ez vonatkozik azokra a dolgozókra is, akiket a munkáltatójuk továbbdolgozó nyugdíjasként foglalkoztat nyugdíjazásuk után. A szabadság időtartamát a 102. § szabályozza. Mikor és milyen időtartamban jár a szabadság a főmunkáltató számára végzett mellékfoglalkozásból? Stepánka TRMALOVÁ, Óelákovice Keletkezik jogigény szabadságra az olyan mellékfoglalkozásból is, amelyet a dolgozó a fömunkáltatójánál végez a munkaideje után, de más munkakörben? Eva FUKSOVÁ, Brno Ha a melléktevékenységet a dolgozó egy másik munkaviszony keretében végzi, automatikusan alanyi joga keletkezik a szabadságra, ha teljesíti a jogigény létrejöttének feltételeit. Ha viszont a dolgozó a melléktevékenységet a munkaviszonyon kívül végzett munkákról szóló szerződés keretében végzi, üdülési szabadságra nem keletkezik alanyi joga, hacsak kivételesen nem állapodott meg a munkáltatójával a szerződés megkötésekor, hogy szabadság jár neki. Hány napi szabadság jár majd azoknak a nyugdijasoknak, üzemi rendészeknek, akik folyamatos üzemeltetésben dolgoznak? Kvéta RYSKOVÁ, Bíeclav A továbbdolgozó nyugdijasok szabadságának időtartama azonos a nem nyugdíjas dolgozók szabadságának időtartamával. A szabadság idejére eső munkanapok száma az egyenlőtlen munkaidő-beosztású (s ugyanígy a folyamatos üzemeltetésben alkalmazott) dolgozóknál továbbra is attól függ, hogy egész évi átlagban hány munkanap esik szabadsága idejére. A nyugdíjasoknak ugyanolyan jogigényük van szabadságra, mint a többi dolgozónak? Hana NOVOTNÁ, Olomouc Igen. A továbbdolgozó nyugdíjasoknak ugyanolyan jogigényük van a szabadságra, mint a többi dolgozónak. (A további válaszokat a következő napokban közöljük.) Visszatekintés és előrejelzések Mi rejlik a pozitív és negatív értékelések mögött A számvetések és előrejelzések időszakában egymás után nyilatkoznak a gazdasági vezetők a mezőgazdaság fejlődéséről, a termelési és eladási tervek teljesítéséről. A visszatekintésekkel egyide|úleg előrejelzésekkel is találkozhatunk. Szó esik arról, hogyan alakul a termelés az ötéves tervidőszak vége felé és az új ötéves tervidőszakban. A növénytermesztéssel kapcsolatban kiemelik, hogy a második legnagyobb termést értünk el gabonából, és sikerült pótolnunk a lemaradást. Az állattenyésztési termelés dinamikája a pár évvel ezelőtti megtorpanás után növekedett. Húsból, tojásból a tervezettnél lényegesen több került a piacra, csak a tejtermelésben mutatkozott lemaradás. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy alapjában véve jó évet zártak a földművesek. Mélyebb elemzések alapján viszont arra következtethetünk, hogy ez nem fedi teljesen a valóságot, és nagyon sok a pótolnivaló. Amikor a sok is kevésnek mutatkozik Számos gazdasági értekezleten hallhatjuk, hogy a mezőgazdasági vállalatok döntő fordulatot értek el a gabonatermesztésben. Országos méretben 4,74 tonnát, Szlovákiában pedig 5,24 tonnát termeltek hektárátlagban a földművesek. Biztató, hogy rendkívül jó az élelmiszer-ipari gabona minősége. A Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat üzemeinek vezetői panaszkodnak, hogy elég sok maradt tavalyról, azért az idei termés jelentős részét még mindig átmeneti raktárakban kell tárolni. Ugy tűnik tehát, hogy sok a gabona. Jaromír Algayer szövetségi mezőgazdasági miniszter viszont nyilatkozatában azt állította, hogy a társadalmi igényléseket kielégítő húsmennyiség előállításához legalább félmillió tonnával többet kellene belőle termelni. Konkrétan az évi gabonatermesztést 12 millió tonnára kellene emelni Szlovákiában és a cseh országrészekben. Számos gazdasági értekezleten vetődött fel ez a probléma, és úgy látszik, hogy a gabonatermesztés még kiemeltebb helyet.kap a növénytermesztésben. Más növények se legyenek mostohák A drágán termesztett gabona fogyasztása azért nagyobb az állattenyésztésben, mert évek óta háttérbe szorulnak a tömegtakarmányok. A vetésforgóban többnyire kisebb termöképességú parcellákra tervezik. Hiánya viszont bumerángként üt vissza az állattenyésztés igényléseinek kielégítésében. Neves szakemberek kimutatták, hogy jó minőségű tömegtakarmány felhasználásával el lehet érni a tehenenkénti napi 7-8 literes fejési átlagot is. Ha viszont a takarmány gyenge minőségű ós kevés van belőle, akkor aránytalanul megnövekedik az abraktakarmányfogyasztás, és az állattenyésztésben az optimálisnál jóval drágábban állítják elő a termékeket. Egyes me-" zögazdasági vállalatok tehát a helytelen gazdálkodás miatt csöbörből vödörbe kerülnek. A takarmánygazdálkodás elhanyagolása a múlt évben is oda vezetett, hogy a Nyugat-szlovákiai kerületben számos mezőgazdasági vállalat vezetői aratás előtt a központi alapból kértek abraktakarmányt. Mondanunk sem kell, hogy az egyenlőtlen takarmányozás milyen kedvezőtlenül hat az állatok termelékenységére és egészségügyi állapotára. Megkérdőjelezett számadatok Főleg a 8. ötéves tervidőszakban tanúi lehetünk az eredmények bizonyos megszépítésének. A gazdasági szerveknél megnyilvánul a problémák elkendőzése, és a nehéz helyzeteket is rózsaszínben igyekeznek felmutatni. Hihetetlenül nagy kilengések vannak a termelésben, ami időszakonként kedvezőtlen helyzeteket teremt a közellátásban is. Talán közhelynek tűnik, mégis meg kell említenünk, hogy pár éwel ezelőtt még a húsfölösleget hűtőházakba szállítottuk az NDK-ba és Lengyelországba. Aránylag rövid idő alatt fordult a helyzet. A múlt évben és az induló új évben is főleg vidéken és egyes városokban nem kielégítő a húsellátás. Ha ez így van, arra lehetne következtetni, hogy a mezőgazdasági vállalatok nem teljesitik húseladási terveiket. A napokban viszont épp az ellenkezőjéről győződtünk meg. Branislav Valihcra mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma állattenyésztési osztályának vezetője épp az ellenkezőjét bizonyította. Szlovákiában a mezőgazdasági vállalatok a húseladás tervét 102,8 százalékra teljesítették. Tejből ugyan 9 millió 200 ezer literrel kevesebbet adtak el, de mint az osztályvezető hozzáfűzte, az' 1987es évhez viszonyítva 20 millió literrel többet vásárolhattak fel a feldolgozóüzemek. Ezekután elgondolkoztató, miért akadozik a tejellátás, és miért nem bővitik nagyobb mértékben a tejtermékek választékát a feldolgozóüzemek. A csűrés-csavarás háttere A Mezőgazdasági Minisztériumban ugyancsak meghánytuk-vetettük a gondokat, összehasonlítottuk a számadatokat, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az elmúlt időszakban a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban nem sikerült teljes mértékben a társadalmi igényekhez igazítani a termelést. Sőt előfordultak olyan esetek is, hogy előre látták a nem kívánatos kilengéseket és kieséseket. A cukorrépa termőterületét több ezer hektárral csökkentették, ami oda vezetett, hogy a múlt évben sem sikerült teljesíteni a cukorgyártás tervét. Közismert a burgonyatermelés elhanyagolása és az ellátásban mutatkozó ingadozás. Úgyszintén nagy kiesések voltak a zöldség- ós gyümölcstermesztésben, ami szintén kedvezőtlenül hatott a közellátásra. Még szerencse, hogy a téli időszakban elég sok déligyümölcs volt a piacon. Ezeket a problémákat meg lehetett volna előzni, ha a tervező szervek lényegesen javítják munkájukat. A növénytermesztésben az ezredfordulóig a távlati tervek szerint döntő fordulat történik, és a termelés egyre jobban igazodik a kereslethez. Az állattenyésztésben szintén javulás észlelhető, mert amint a minisztériumi osztályvezető elmondotta, növekedik a szarvasmarha- és a sertésállomány, és véleménye szerint az új évben kedvezőbbek lesznek a feltételek a termelési és eladási tervek teljesítéséhez. Tökéletesítik a kimutatásokat végző szervek munkáját is. Kell, hogy a számok mögött termény és termék legyen, a szépítgetöket pedig felelősségre vonják. A csűrés-csavarás háttere tehát abban rejlik, hogy a gazdasági szervek nem eléggé nagy felelősséggel végzik a nyilvántartást, és bizony előfordultak olyan esetek is, hogy a valóságnál nagyobb hektárhozamokat jelentettek be, az állattenyésztésben pedig az egyik mezőgazdasági vállalat átíratta tejfölöslegét arra a vállalatra, amelyik nem teljesítette a tervet. Nagyobb felelősséggel A pozitív és negativ értékeléseket tekintve hangsúlyoznunk kell, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításának időszakában nagyobb felelősséggel kell dolgozniuk a vállalatok vezetőinek. Arra kell törekedni, hogy a piackutatások után olyan termékeket termeljenek, amelyeket a fogyasztók keresnek. A termelés nem lehet öncélú. Ezt többször hangsúlyozták az átalakítást előkészítő termelési értekezletek. Aki raktárra termel, az a jövőben nem boldogul, és nem tesz szert elegendő nyereségre. Nem lehet tovább járni a kitaposott úton, olyan programokat kell előkészíteni, amelyekben helyet kap az egyes szakaszokon a rugalmas átállítás és á társadalmi igények lehető legnagyobb mérvű kielégítése. Az új gondolkodás nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben egyre kisebbek lesznek a kilengések a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben, és kevesebb lesz a hiánycikk. BALLA JÓZSEF