Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám, kedd

A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práce és a Práca olvasóinak sajtóértekezlete a Munka Törvénykönyve Novellájáról (5) A kérdésekre Vladimír MAftíK, a miniszterének helyettese, illetve Jirí ponti Tanácsának titkára válaszol. Hogyan korlátozták a túlmunkát, ha bevezették a mellékfoglalkozást? Tulajdonképpen mi a túlmunka és milyenek a korlátozásai? Jaroslav KRÓMA mérnök, Vyákov Jan JEftÁBEK, Prága A túlmunka a dolgozó által a mun­káltató szervezet utasítására- vagy annak tudtával, az előre megállapí­tott munkaidő-beosztásból eredő meghatározott heti munkaidón felül, és a műszakok beosztása keretén kívül végzett munka. Ha a dolgozó­nak egyidejűleg több munkaviszo­nya van, az egyes munkaviszonyok­ból származó jogokat és kötelessé­geket önállóan kell megítélni. Ez azt jelenti például, hogy a mellékfoglal­kozásban végzett munka (akár a fó­munkáltatójánál, akár más szerve­zetnél végzi a dolgozó) nem tekint­hető túlmunkának, mivel önálló munkajogi viszonyról van szó. Túlmunkára csak kivételes ese­tekben lehet utasítást adni, akkor, ha a társadalom sürgős érdekéről van szó. A túlmunka egy dolgozónál nem haladhatja meg a heti nyolc órát, illetve egy naptári év folyamán a 150 órát. Az említett korlátozások alól egyes kivételeket közvetlenül a Munka Törvénykönyve engedé­lyez (például néhány ágazatra nem vonatkozik az említett heti túlmunka­korlátozás), és mindkét korlátozás alól az illetékes szervek kivételt ad­hatnak a Munka Törvénykönyve 97. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján. Meg kell azonban említeni, hogy az egyes munkahelyeken bár­milyen mértékű túlmunkához szük­séges az illetékes szakszervezeti szerv beleegyezése is. Fontos alap­elv az is, hogy az adott naptári évben 150 órát meghaladó túlmun­kát a munkáltató szervezet nem ren­delheti el egyoldalúan a dolgozónak, s igy a dolgozó csupán akkor végzi el ezt a túlmunkát, ha egyetért az elrendelésével. Mit jelent a fizetetten anyasági szabadság fogalma? Jana VELEŐNÍKOVÁ, Dlouhá Loucka Nem jogi fogalomról van szó, de azt a szabadidőt értik alatta, melyet a nők az anyasági szabadságnak, t i. annak a szabadidőnek letelte után vehetnek igénybe, amely a nőknek a szüléssel és az újszülött­ről való törődéssel kapcsolatban 28 heti időtartamra jár. A gyermekgon­dozási szabadság az anyai gon­doskodás elmélyítését szolgálja, s amennyiben a nő kérvényezi ezt a szabadságot, a Munka Törvény­könyve Novellája szerint a gyermek harmadik életévének betöltéséig ve­heti igénybe (korábban a gyermek kétéves koráig vehette igénybe). A Novella átmeneti rendelkezéseiből megállapítható, hogy az új rendelke­zések szerinti gyermekgondozási szabadságot (a gyermek harmadik életévének betöltéséig) igénybe ve­hetik azok a nők is, akiknek 1989. január 1 -e előtt született gyermekük. A nők anyagi ellátását a gyermek­gondozási szabadság idejére más jogszabályok rendezik. Joga van az anyának a második gyermeke megszületése után három éves gyermekgondozási szabad­ságra és 600 korona segélyre, mig a szabadság tart? Anton PRAZDNOVSKY, Trnava A gyermekgondozási szabadság, melyet a gyermek anyja (esetleg más nő, aki a gyermeket állandó gondozásába vette át) a rendes anyasági szabadság letelte után igényelhetett a gyermek kétéves ko­ráig, most a gyermek hároméves koráig jár. Ez vonatkozik azokra a dolgozó nőkre is, akiknek a Munka Törvénykönyve Novellájának hatály­balépése előtt született gyermekük, ha a gyermek még nem töltötte be harmadik életévét. Az anyagi ellá­tást ennél a szabadságnál nem a munkajogi előírások szabályoz­zák, hanem a gyermekgondozási CSSZSZK munka- és szociális ügyi NEUBERT, a Szakszervezetek Köz­segélyről szóló törvény, melynek az 50/1987. Tt. sz. törvénnyel végre­hajtott módosítása meghatározta, milyen esetekben jár az 1987 de­cember 31 -e után született gyer­mekre segély a gyermek harmadik életévének betöltéséig. Érvényesek maradnak a megha­tározott időre szóló munkaviszonyok vagy határozatlan időre szóló mun­kaviszonyokká változnak? Josef BENEŐ, Prága 4 A Novella átmeneti rendelkezései szerint a határozott időre szóló mun­kaviszonyok megszűnését a korábbi rendelkezések alapján csak akkor bírálják el, ha államérdekből kiutalt lakás, vállalati vagy szolgálati lakás, esetleg a vállalat szabad eszközei­ből a vállalati lakásépítés keretében felépített lakás kiutalásával kapcso­latban állapodott meg a dolgozó és a munkáltató határozott időre szóló munkaviszonyban. Ezért a fent emlí­tett indokok alapján létrejött határo­zott időre szóló munkaviszonyokat 1989. január elsejét követően fel­mondással csak a Munka Törvény­könyve novellizálás előtti 57. parag­rafusával korlátozott módon lehet megszüntetni, míg az összes többi határozott időre szóló munkavi­szonyt január 1-től megszüntethető felmondással (a felmondási idő egy­ségesen két hónap), miközben lé­nyegtelen, hogy a dolgozó mivel indokolta a felmondását. Ez azon­ban például nem jelenti azt, hogy ezek a munkaviszonyok 1989. janu­ár elsejével határozatlan időre szóló munkaviszonyokká változtak volna. Ilyen helyzet csak akkor állhatna elő, ha a dolgozó az előre meghatározott idő letelte után is folytatná munkáját a munkáltató szervezet tudomá­sával. A nyugdíjas január 1 -én lép mun­kába. Mikor keletkezik jogigénye szabadságra és mikor táppénzre? Milyen hosszú ideig jár neki a táp­pénz? Frantisek DVORÁK, Kolin A Munka Törvénykönyve Novellá­ja az évi szabadságra (vagy annak arányos részére) való jogigény létre­jöttéhez egyetlenegy feltétel teljesí­tését teszi szükségessé, mégpedig 60 napi munkavégzést az adott nap­tári évben. Az üdülési szabadság megkezdésének, kiadásának idő­pontját továbbra is a munkáltató szervezet határozza meg, s mivel megszűnt az ún. várakozási idő, a szabadság gyakorlatilag már rö­viddel a munkaviszony létrejötte után kiadható. Viszont a dolgozó az említett feltételt (60 napi munkavég­zés a naptári év folyamán) nem teljesiti, úgy még a ledolgozott na­pok szerint keletkezhet jogigénye szabadságra, s ez a szabadság évi mértékének egytizenkettede minden - az adott naptári évben - ledolgo­zott 22 munkanapért. Ha azonban a dolgozó több szabadságot vett igénybe, mint amennyire jogigénye keletkezett, a többletnapokra járó munkabérmegtéritést köteles visz­szafizetni. Ezt az összeget a mun­káltató szervezet a dolgozó bele­egyezése nélkül is levonhatja mun­kabéréből. A betegségi biztosítás kérdését nem szabályozza a Munka Törvény­könyve, s igy csak a leglényegeseb­bet említenénk meg: a nyugdíjasnak táppénzre csak akkor keletkezik ala­nyi joga, ha ugyanannál a munkálta­tó szervezetnél teljesiti a háromhavi folyamatos foglalkoztatás feltételét, s ugyanakkor a táppénz folyósítása általában évi 60 munkanapra van korlátozva. Joga van az anyának fizetett sza­badidőre, ha a gyermekét hetente kétszer egészségügyi létesítménybe (mentálisan sérüli gyermekeket gondozó létesítménybe) kiséri? Jana BENDOVÁ, Prága Erre a kérdésre a CSSZSZK kor­mányának a Munka Törvénykönyvét végrehajtó rendeletében találhatjuk meg a választ. A rendelet függeléké­nek 3/b pontja szerint a munkáltató szervezet köteles munkabérmegté­ritéses szabadidót nyújtani az egész­ségében sérült gyermeknek a szo­ciális gondozás létesítményébe vagy a különleges törődést igénylő fiatalok bentlakásos iskolájába kisé­rése céljából. A szabadidő csak a legszükségesebb mértékben jár a családtagok egyikének, s évente legfeljebb 6 munkanapnyi terjede­lemben. Kivehetem az 1988. évi szabad­ságom fennmaradó részét 1989 vé­géig? Ján ŐERNY, 2ilina A Munka Törvénykönyve Novellá­ja II. cikkelye 1. pontjából egyértel­műen megállapítható, hogy az 1989. január 1-e előtt keletkezett jogigé­nyeket a korábbi rendelkezések alapján kell elbírálni. Ez tehát azt jelenti, hogy az 1988. évi szabadság fennmaradó részét is csak 1989. áprilisának végéig lehet kiadni (s nem 1989 végéig), s ezt is csak a törvényben taxatív módon megha­tározott esetekben. Ha a dolgozó nyugdíjba vonul, ám továbbra is a vállalatnál dolgozik, csak más beosztásban, például munkásként, megmarad a szabad­ságra való jogigénye? Jaroslav NOVOTNY, Turnov A szabadságra a megállapított feltételek fennállása esetén alanyi jog keletkezik abban a munkavi­szonyban is, amely az elózó munka­viszony megszűnését követően ugyanannál a munkáltatónál jött lét­re. A novellizált Munka Törvény­könyve 106. § (2) bekezdése szerint a munkaviszony folyamatosságát nem szakítja meg az, ha a dolgozó közvetlenül a korábbi munkaviszo­nya megszűnése után új munkavi­szonyt létesít ugyanazzal a munkál­tató szervezettel. Ez vonatkozik azokra a dolgozókra is, akiket a munkáltatójuk továbbdolgozó nyugdíjasként foglalkoztat nyugdíja­zásuk után. A szabadság időtarta­mát a 102. § szabályozza. Mikor és milyen időtartamban jár a szabadság a főmunkáltató számá­ra végzett mellékfoglalkozásból? Stepánka TRMALOVÁ, Óelákovice Keletkezik jogigény szabadságra az olyan mellékfoglalkozásból is, amelyet a dolgozó a fömunkáltatójá­nál végez a munkaideje után, de más munkakörben? Eva FUKSOVÁ, Brno Ha a melléktevékenységet a dol­gozó egy másik munkaviszony kere­tében végzi, automatikusan alanyi joga keletkezik a szabadságra, ha teljesíti a jogigény létrejöttének felté­teleit. Ha viszont a dolgozó a mellék­tevékenységet a munkaviszonyon kívül végzett munkákról szóló szer­ződés keretében végzi, üdülési sza­badságra nem keletkezik alanyi jo­ga, hacsak kivételesen nem állapo­dott meg a munkáltatójával a szer­ződés megkötésekor, hogy szabad­ság jár neki. Hány napi szabadság jár majd azoknak a nyugdijasoknak, üzemi rendészeknek, akik folyamatos üze­meltetésben dolgoznak? Kvéta RYSKOVÁ, Bíeclav A továbbdolgozó nyugdijasok szabadságának időtartama azonos a nem nyugdíjas dolgozók szabad­ságának időtartamával. A szabad­ság idejére eső munkanapok száma az egyenlőtlen munkaidő-beosztású (s ugyanígy a folyamatos üzemelte­tésben alkalmazott) dolgozóknál to­vábbra is attól függ, hogy egész évi átlagban hány munkanap esik sza­badsága idejére. A nyugdíjasoknak ugyanolyan jogigényük van szabadságra, mint a többi dolgozónak? Hana NOVOTNÁ, Olomouc Igen. A továbbdolgozó nyugdíja­soknak ugyanolyan jogigényük van a szabadságra, mint a többi dolgo­zónak. (A további válaszokat a következő napokban közöljük.) Visszatekintés és előrejelzések Mi rejlik a pozitív és negatív értékelések mögött A számvetések és előrejelzések időszakában egymás után nyilatkoz­nak a gazdasági vezetők a mező­gazdaság fejlődéséről, a termelési és eladási tervek teljesítéséről. A visszatekintésekkel egyide|úleg előrejelzésekkel is találkozhatunk. Szó esik arról, hogyan alakul a ter­melés az ötéves tervidőszak vége felé és az új ötéves tervidőszakban. A növénytermesztéssel kapcsolat­ban kiemelik, hogy a második legna­gyobb termést értünk el gabonából, és sikerült pótolnunk a lemaradást. Az állattenyésztési termelés dinami­kája a pár évvel ezelőtti megtorpa­nás után növekedett. Húsból, tojás­ból a tervezettnél lényegesen több került a piacra, csak a tejtermelés­ben mutatkozott lemaradás. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy alap­jában véve jó évet zártak a földmű­vesek. Mélyebb elemzések alapján viszont arra következtethetünk, hogy ez nem fedi teljesen a valósá­got, és nagyon sok a pótolnivaló. Amikor a sok is kevésnek mutatkozik Számos gazdasági értekezleten hallhatjuk, hogy a mezőgazdasági vállalatok döntő fordulatot értek el a gabonatermesztésben. Országos méretben 4,74 tonnát, Szlovákiában pedig 5,24 tonnát termeltek hek­tárátlagban a földművesek. Biztató, hogy rendkívül jó az élelmiszer-ipari gabona minősége. A Mezőgazdasá­gi Terményfelvásárló és Ellátó Vál­lalat üzemeinek vezetői panaszkod­nak, hogy elég sok maradt tavalyról, azért az idei termés jelentős részét még mindig átmeneti raktárakban kell tárolni. Ugy tűnik tehát, hogy sok a gabona. Jaromír Algayer szövet­ségi mezőgazdasági miniszter vi­szont nyilatkozatában azt állította, hogy a társadalmi igényléseket ki­elégítő húsmennyiség előállításához legalább félmillió tonnával többet kellene belőle termelni. Konkrétan az évi gabonatermesztést 12 millió tonnára kellene emelni Szlovákiá­ban és a cseh országrészekben. Számos gazdasági értekezleten ve­tődött fel ez a probléma, és úgy látszik, hogy a gabonatermesztés még kiemeltebb helyet.kap a nö­vénytermesztésben. Más növények se legyenek mostohák A drágán termesztett gabona fo­gyasztása azért nagyobb az állatte­nyésztésben, mert évek óta háttérbe szorulnak a tömegtakarmányok. A vetésforgóban többnyire kisebb termöképességú parcellákra terve­zik. Hiánya viszont bumerángként üt vissza az állattenyésztés igénylései­nek kielégítésében. Neves szakem­berek kimutatták, hogy jó minőségű tömegtakarmány felhasználásával el lehet érni a tehenenkénti napi 7-8 literes fejési átlagot is. Ha viszont a takarmány gyenge minőségű ós kevés van belőle, akkor aránytalanul megnövekedik az abraktakarmány­fogyasztás, és az állattenyésztés­ben az optimálisnál jóval drágábban állítják elő a termékeket. Egyes me-" zögazdasági vállalatok tehát a hely­telen gazdálkodás miatt csöbörből vödörbe kerülnek. A takarmány­gazdálkodás elhanyagolása a múlt évben is oda vezetett, hogy a Nyu­gat-szlovákiai kerületben számos mezőgazdasági vállalat vezetői ara­tás előtt a központi alapból kértek abraktakarmányt. Mondanunk sem kell, hogy az egyenlőtlen takarmá­nyozás milyen kedvezőtlenül hat az állatok termelékenységére és egészségügyi állapotára. Megkérdőjelezett számadatok Főleg a 8. ötéves tervidőszakban tanúi lehetünk az eredmények bizo­nyos megszépítésének. A gazdasá­gi szerveknél megnyilvánul a problé­mák elkendőzése, és a nehéz hely­zeteket is rózsaszínben igyekeznek felmutatni. Hihetetlenül nagy kilen­gések vannak a termelésben, ami időszakonként kedvezőtlen helyze­teket teremt a közellátásban is. Ta­lán közhelynek tűnik, mégis meg kell említenünk, hogy pár éwel ezelőtt még a húsfölösleget hűtőházakba szállítottuk az NDK-ba és Lengyel­országba. Aránylag rövid idő alatt fordult a helyzet. A múlt évben és az induló új évben is főleg vidéken és egyes városokban nem kielégítő a húsellátás. Ha ez így van, arra lehetne következtetni, hogy a mező­gazdasági vállalatok nem teljesitik húseladási terveiket. A napokban viszont épp az ellen­kezőjéről győződtünk meg. Branis­lav Valihcra mérnök, az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma állattenyésztési osztá­lyának vezetője épp az ellenkezőjét bizonyította. Szlovákiában a mező­gazdasági vállalatok a húseladás tervét 102,8 százalékra teljesítették. Tejből ugyan 9 millió 200 ezer literrel kevesebbet adtak el, de mint az osztályvezető hozzáfűzte, az' 1987­es évhez viszonyítva 20 millió literrel többet vásárolhattak fel a feldolgo­zóüzemek. Ezekután elgondolkozta­tó, miért akadozik a tejellátás, és miért nem bővitik nagyobb mérték­ben a tejtermékek választékát a fel­dolgozóüzemek. A csűrés-csavarás háttere A Mezőgazdasági Minisztérium­ban ugyancsak meghánytuk-vetet­tük a gondokat, összehasonlítottuk a számadatokat, és arra a következ­tetésre jutottunk, hogy az elmúlt idő­szakban a mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexumban nem sike­rült teljes mértékben a társadalmi igényekhez igazítani a termelést. Sőt előfordultak olyan esetek is, hogy előre látták a nem kívánatos kilengéseket és kieséseket. A cukor­répa termőterületét több ezer hek­tárral csökkentették, ami oda veze­tett, hogy a múlt évben sem sikerült teljesíteni a cukorgyártás tervét. Közismert a burgonyatermelés elha­nyagolása és az ellátásban mutat­kozó ingadozás. Úgyszintén nagy kiesések voltak a zöldség- ós gyü­mölcstermesztésben, ami szintén kedvezőtlenül hatott a közellátásra. Még szerencse, hogy a téli időszak­ban elég sok déligyümölcs volt a pi­acon. Ezeket a problémákat meg lehetett volna előzni, ha a tervező szervek lényegesen javítják munká­jukat. A növénytermesztésben az ez­redfordulóig a távlati tervek szerint döntő fordulat történik, és a termelés egyre jobban igazodik a kereslethez. Az állattenyésztésben szintén javu­lás észlelhető, mert amint a minisz­tériumi osztályvezető elmondotta, növekedik a szarvasmarha- és a sertésállomány, és véleménye szerint az új évben kedvezőbbek lesznek a feltételek a termelési és eladási tervek teljesítéséhez. Töké­letesítik a kimutatásokat végző szer­vek munkáját is. Kell, hogy a szá­mok mögött termény és termék le­gyen, a szépítgetöket pedig felelős­ségre vonják. A csűrés-csavarás háttere tehát abban rejlik, hogy a gazdasági szervek nem eléggé nagy felelősséggel végzik a nyilván­tartást, és bizony előfordultak olyan esetek is, hogy a valóságnál na­gyobb hektárhozamokat jelentettek be, az állattenyésztésben pedig az egyik mezőgazdasági vállalat átírat­ta tejfölöslegét arra a vállalatra, amelyik nem teljesítette a tervet. Nagyobb felelősséggel A pozitív és negativ értékeléseket tekintve hangsúlyoznunk kell, hogy a gazdasági mechanizmus átalakí­tásának időszakában nagyobb fele­lősséggel kell dolgozniuk a vállala­tok vezetőinek. Arra kell törekedni, hogy a piackutatások után olyan termékeket termeljenek, amelyeket a fogyasztók keresnek. A termelés nem lehet öncélú. Ezt többször hangsúlyozták az átalakítást előké­szítő termelési értekezletek. Aki rak­tárra termel, az a jövőben nem bol­dogul, és nem tesz szert elegendő nyereségre. Nem lehet tovább járni a kitaposott úton, olyan programokat kell előkészíteni, amelyekben helyet kap az egyes szakaszokon a rugal­mas átállítás és á társadalmi igé­nyek lehető legnagyobb mérvű ki­elégítése. Az új gondolkodás nagy­ban hozzájárulhat ahhoz, hogy a jö­vőben egyre kisebbek lesznek a ki­lengések a mezőgazdasági és élel­miszeripari termelésben, és keve­sebb lesz a hiánycikk. BALLA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents