Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-01 / 26. szám

KORSZERŰSÖDIK A SZOVJET IPAR Ebben az évben már csak­nem 7 milliárd rubelt költöttek a vállalatok újjáépítésére és mű­szaki korszerűsítésére a Szov­jetunióban. Ez az összeg 7 szá­zalékkal nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. örvendetes tény, hogy a re­konstrukcióra fordított pénzesz­közöknek több mint a fele az, egyesülések és vállalatok pénz­alapjaiból származik. Saját esz­közeiből fedezi a korszerűsítés költségeinek legnagyobb részét például a Gorkiji autógyár, a Magnyitogorszkij Fémfeldolgo­zó Kombinát és több más nagy- vállalat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ellentét­ben a korábbi évek korszerűsíté­seivel, most nem a kapacitások bővítésére, hanem a termelési szerkezet progresszív változá­saira összpontosítanak. Főként az új termékek gyártásának nö­veléséről van szó, valamint a korszerű Technológiák alkal­mazásáról, amelyek lehetővé te­szik a munkatermelékenység és a termelés gazdaságosságának növelését, a munka minőségé­nek javítását. Különös jelentősége van az olyan jellegű újjáépítésnek és korszerűsítésnek, amely révén nem létesülnek új munkahelyek, hanem a termelés automatizálá­sán az elektronika, a mikropro­cesszorok és ipari robotok egyre szélesebb körű kihasználásán van a súly. Ezzel az irányvonallal összhangban a Szovjetunióban az év eleje óta másfél ezer auto­mata gyártási vonalat és több mint 2000 számjegyvezérlésű szerszámgépet helyeztek üzembe. (CSTK)------------------ Csehszlovákia - NDK -----------------------------------------------------­SZ ÁMÍTÁSTECHNIKA A PÉNZÜGYBEN Az együttműködés múltja, jelene és jövője A KGST-tagországok gazdasági együttműködésének továbbfejlesz­tése, a kapcsolatok új formáinak keresése, a kooperáció és a szako­sítás fejlesztése, közvetlen kapcso­latok felvétele, közös vállalatok lét­rehozása napjainkban meglehető­sen fontos feladat. A tagországok gazdasági körülményeiből és a fejlő­dés fő irányaiból kiindulva főként a tudományos-műszaki együttmű­ködésnek van nagy jelentősége. E tekintetben különösen a számítás- technika területén elért ismeretek kölcsönös cseréjére és a közös munkára helyezik a súlyt. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a számí­tástechnikában való együttműkö­dés, illetve az eredmények gyakor­lati alkalmazása kedvezően befolyá­solja a termelés műszaki-gazdasági mutatóit, csökkenti az anyagigé­nyességet és nagy mértékben hoz­zájárul az új technológiák kifejlesz­téséhez. A számítógépeket azonban nemcsak a termelésben, hanem a vele összefüggő valamennyi terü­leten, többek között a pénzügyben is kihasználják, ahol nagy szerepük van az NDK-beli Robotron cég ter­mékeinek és fejlesztési javaslata­inak. A cég szakembereinek vélemé­nye szerint a pénzgazdálkodásban a számítástechnika bevezetésének legelőnyösebb módszere a számító­gépek három szinten történő össze­kapcsolása. Ez a módszer a leg­megfelelőbb az egyes pénzügyi in­tézmények igényeinek kielégítésére. A feladatok megoldása több foko­zatra oszlik, melyek között biztosítva van az adatátvitel. Az első szinten a központi számítógép nyilvántartja a számlákat és feldolgozza az ada­tokat. A második szinten a kisszámí- tógép összegyűjti az adatokat és azokat részlegesen fel is dolgozza. A harmadik szinten az ügyfélszolgá­latban intelligens terminálok gyűjtik, illetve közük a szükséges adatokat, sőt az adatbázis kiegészítésére is akalmasak. Ezen a szinten a számí­tástechnikai berendezések terminál- hálózatban vannak összekapcsolva. Ilyen többszintes rendszert, mind számítógépekkel (harware), mind programokkal (software) való ellátás szempontjából az NDK-beli Robot­ron cég hozott létre 1981-ben, Ku­bában. 1983-ban ezt a rendszert az NDK Állami Bankjában, a berlini postán és takarékpénztárakban ve­zették be. Még ugyanebben az év­ben az első pénzkiadó automatát is üzembe helyezték. 1984-től a moszkvai Goszbankban használ­ják sikerrel ezt az NDK-rendszert. Itt 2 központi számítógép, 50 kisszámí- tógép és 500 képernyős csatlakozó berendezés üzemel. 1986-ban az NDK-csehszlovák tudományos-mű­szaki együttműködés keretében a Robotron cég a Cseh Állami Taka­rékpénztár és a Cseh Állami Biztosí­tó számára kidolgozta a szóban for­gó rendszer tervezetét. A gyakorlati megvalósításhoz természetesen a szükséges hardware-t és softwa- re-t is biztosította. A pénzügyben az automatizáció bevezetése nagyon előnyös. Nagy­mértékben megkönnyíti az adatok gyűjtését, ellenőrzését és kiegészí­tését, a pénzügyi műveletek könyve­lését. Különösen az ügyfélszolgá­latban használt terminálok nyújtanak jó szolgálatot, melyek a már említett műveleteken kívül az automatikus pénztárzárást, a pénztárnapló auto­matikus vezetését is lehetővé teszik. Bár ezek a lehetőségek nagymér­tékben megkönnyítik és gyorsítják az ügyintézők munkáját, ugyanakkor megkövetelik a dolgozók szakmai továbbképzését. A Robotron cég számítógépeit és programjait hazánk széles körben alkalmazza és az együttműködés a jövőben várhatóan tovább bővül. Ebből kifolyólag a cég gyártási prog­ramjának alakulása számunkra sem lehet mellékes, hiszen a fejlesztési tervek Csehszlovákiában is új lehe­tőségeket nyithatnak. Például a nemrég kifejlesztett és az idei tavaszi lipcsei vásáron bemutatott EC 1834 típusú intelligens terminált hazánk pénzügyi gyakorlatában is előnyösen kihasználhatnánk. Ez a személyi számítógép, melynek sorzatgyártását várhatóan 1990-ben kezdik meg, lehetővé teszi egy ki­sebb helyi adatbázis kialakítását. Ennek jelentős gazdasági és üze­meltetési előnyei vannak és egysze­rűsíti az adatfeldolgozási folyamatot. Szlovákiai viszonylatban a pénz­intézetek szintén nagy hatékony­sággal használják ki az NDK-beli számígógéprendszereket. A Szlo­vák Állami Takarékpénztár három nagyszámítógépen (két EC 1040 és egy EC1055 típusú) biztosítja egész Szlovákia számára a számlák központi vezetését és tervezett határidőben a takarékpénztárak agendáinak - betétek, kölcsönök, átutalási és folyószámlák - feldolgo­zását és más pénzügyi műveletek lebonyolítását. A Robotron K8924 típusú mikroszámítógépeket Brati- slavában 1987-tól használják az ügyfélszolgálatban a betétrészle­gen, s napjainkban Szlovákia-szerte a takarékpénztár csaknem mindéi, fiókjában segítik az ügyintézést. Egyébként előreláhatólag a 8. öté­ves tervidőszak végéig a betétek feldolgozásában bevezetik az on- libe rendszert. Ennek lényege, hogy az ügyintézőknek naprakész, valós adatok állnak majd rendelkezésük­re. Jelenleg az adatokat általában 8-10 napos időközönként dolgozzák fel, s ez fékezi a rugalmas adat- és információközvetítését. Tény, hogy hazánkban a számí­tástechnika kihasználásában még jelentősek a tartalékok. Ám ez a pél­da is igazolja, hogy a tagországok kölcsönös együttműködése és a szakemberek állandó továbbkép­zése jó eredményeket hoz. Ezért nagyon lényeges, hogy a jövőben ezen a területen tovább bővítsük az együttműködést az NDK-beli part­nerekkel és természetesen a többi KGST-tagországgal is. KOTOLÁCSj ERZSÉBET mérnök, a Szlovák Állami Takarékpénztár bratislavai fiókintézetének munkatársa Kubában a legelterjedtebb közlekedési eszköz az autóbusz, ezért gyártása jelentős helyet foglal el az ország gazdaságában. Az egyik legnagyobb gyár a havannai Claudio Argüelles, ahol a Girón márkájú autóbuszok készülnek. Az üzem alapkövét 1968-ban rakták le, s a múlt év végéig már 21 ezer autóbuszt szerettek itt össze. Kubában a Girón VI. típusú autóbusz az egyik legkedveltebb. Ebből a típusból tavaly 1550 került forgalomba, s az idén újabb 1600 darabbal bővül majd a tömegközlekedés gépparkja. Egyébként a gyárban már az újabb típus - a Girón XX. - is elkészült. A felvételen az a csarnok látható, amelyben a Girón VI. típusú buszok készülnek. (A CSTK felvétele) Mérlegen az 1987-ben elért eredmények ÚJABB LÉPÉS A KGST-TAGORSZÁGOK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉBEN A KGST titkársága nemrég hozta nyilvánosságra a Tanács 1987-ben elért eredményeit. A statisztikai jelentés megálla­pítja, hogy- á tagországok az ötéves tervidőszak második évében a gazdasági növekedés minőségi tényezőinek jobb kihasználásával újabb lépést tettek a szociális-gazdasági fejlesztés gyorsításában. A mérleg azt mutatja, hogy a KGST keretében a nemzeti jövedelem 3 százalékkal, az ipari termelés pedig 3,5 százalék­kal növekedett. Bár ezek a mutatók nem érték el az 1986-os értékeket, a szocialista közösség továbbra is a világ legdina­mikusabban fejlődő országainak csoportjába tartozik. Például tavaly a nemzeti jövedelem növekedése a fejlett tókés orszá­gokban 2,8 százalékot, a Közös Piac tagállamaiban pedig 2,2 százalékot ért el. Új pozitív irányvonalat fedezhetünk fel a KGST-tagorszá­gok ipari termelésében. Megkülönböztetett figyelmet fordítot­tak azoknak az ágazatoknak a fejlesztésére, amelyek befolyá­solják a tudományos-műszaki haladást. Eszerint a súlyt a gépiparra, az elektronikáira és az elektrotechnikára helyez­ték. Növekedett a magas műszaki színvonalú gépek és berendezések, a számjegyvezériésü szerszámgépek, az ipari robotok és a számítástechnikai berendezések gyártása. Az NDK-ban például 60 szátzalékkal növekedett a személyi számítógépek gyártása. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az iparban jelentősen növekedett a munkatermelékenység. Míg az előző ötéves tervidőszakban (1981-1985) az ipari termelés növeke­désének mindössze 83 százalékát biztosították a munkater­melékenység növelésével, tavaly ez az arány elérte a csak­nem száz százalékot. Egyébként a tagországok iparában ez a mutató az elmúlt évben 3,8 százalékkal emelkedett. Ezen a területen a legjobb eredményeket Magyarország, az NDK és a Szovjetunió könyvelte el. Végül is több KGST-ország iparában, elsősorban a kulcs­ágazatnak számító gépiparban, nem került sor jelentős változá­sokra. Főként az új termékek gyártásának bevezetése a gép­ipari termékek alacsony műszaki színvonala és nem kielégítő minősége okoz gondot. Ami a mezőgazdaságot illeti, tavaly növekedett a növény- termesztés és állattenyésztés hatékonysága. Megszilárdult az ágazat anyagimúszaki bázisa és elmélyült a mezőgazdasági­ipari komplexumok egységeinek együttműködése. A múlt évben például az NDK-beli mezőgazdaságok rekorderedmé­nyeket értek el a gabonatermesztésben, s egyre bővül Cseh­szlovákia és a Szovjetunió együttműködése ezen a területen. SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A SZOVJET KÜLKERESKEDELEMBEN Tavaly az amerikai dollár árfolyamának esése és a fűtő és nyersanyagok valamint az energia világpiaci árának csökke­nése jelentősen befolyásolta a Szovjetunió külkereskedelmi mérlegének alakulását. Az ország külgazdasági kapcsolatok­kal foglalkozó minisztériumának jelentése szerint az elmúlt évben a külkereskedelmi forgalom megközelítőleg 130 milliárd rubel volt, vagyis az előző évhez viszonyítva 1,5 százalékkal csökkent. Kedvező körülmény, hogy a kivitel túllépte a behozatal értékét. Tavaly a szovjet külkereskedelmi vállalatok több mint 68 milliárd rubel értékű árut exportáltak, a behozatal pedig kb. 61 milliárd rubel volt. A külkereskedelem szerkezetének tökéletesítésével összhangban megnövekedett a késztermé­kek, mindenekelőtt a korszerű gépek és berendezések exportja. A progresszív szovjet technika kivitele elérte a csak­nem 11 milliárd rubelt, ami körülbelül 400 millió rubellel haladta meg az 1986-os szállításokat. A Szovjetunió nagy súlyt helyezett arra, hogy az egyszerű árucserét széles körű ipari együttműködéssel váltsa fel. Főként a más országok beruházásai megvalósításában való műszaki részvételró és beruházási egységek szállításáról van szó. Tavaly az ország külkereskedelmi forgalmának megközelí­tőleg 67 százaléka a szocialista országokkal folytatott keres­kedelemből származott. A kölcsönös árucsere értéke megha­ladta a 86 milliárd rubelt. A legjelentősebb kereskedelmi partner ezúttal is az NDK (15 milliárd rubel) és Csehszlovákia (több mint 13 milliárd rubel) volt. Az iparilag fejlett tőkés országok közül az NSZK-val (5 milliárd rubel), a fejlődő országok közül pedig Indiával (több mint 2 milliárd rubel) bonyolított le legnagyobb forgalmat. NÖVEKVŐ ÁRUCSERE-FORGALOM A KGST-tagországok külkereskedelmi forgalma az elmúlt évben 315,8 milliárd rubel volt, ami 2,1 milliárddal több, mint 1986-ban. Tavaly a szocialista országok kivitele 2 százalékkal nőtt, míg a behozatal 1 százalékkal csökkent - jelentette be a KGST titkársága. A tagállamok kölcsönös árucsere-forgalma1207,8 milliárd rubelt ért el évi 1,5 százalékos növekedés mellett. A kölcsönös kereskedelem fejlődési üteme 1986-hoz képest lelassult. A szakemberek véleménye szerint ez a helyzet több tagor­szág gazdasági növekedésének lassulásával, valamint a fűtö- és nyersanyagok világpiaci árának csökkenéseivel függ össze. Azok a szerződések, amelyeket erre az esztendőre kötöt­tek, bővítik a tagországok kölcsönös kereskedelmét. A jövő­ben új körülményeket és lehetőségeket teremt az ágazaton belüli gyártásszakosítás és termelési kooperáció elmélyítése, a közvetlen kapcsolatok fejlesztése és közös vállalatok létre­hozása. (ŐSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents