Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-22 / 29. szám
A Vietnami Szocialista Köztársaságnak a többi KGST-or- szággal folytatott együttműködésében fontos szerepe van a műszaki segítségnyújtásnak a vietnami népgazdaság kulcsfontosságú ágazatainak fejlesztéséhez, ami elsősorban az árucsere növelése által, közös vállalatok létesítésével, a gazdálkodó szervezetek közti közvetlen kapcsolatok kialakítása útján, hitelek nyújtásával stb. valósul meg. Lengyelország a Jen Ti bánya műszaki ellátásáról gondoskodik. A Szovjetunió és Vietnam kőolajipari együttműködését elsősorban az 1981-ben létesített Vietszovpetro közös vállalat valósítja meg. A délvietnami öböl kontinentális talapzá- tán 1984-ben végezték el az első kutatófúrást, s egy évvel később elkezdődött az első kitermelő fúrótorony építése. A közös vállalat 1987- ben 270 ezer tonna kőolajat jövesz- tett, s erre az évre 640 ezer tonna kőolaj jövesztését tervezik. A kőolaj jelentős részét feldolgozatlan állapotban értékesítik, de azzal számolnak, hogy a jövőben a Szovjetunió műszaki segítségével petrolkémiai komplexumok is fognak épülni. A vas- és a színesfémkohászatban egyaránt érvényesül a két- és a sokoldalú együttműködés. Az NDK jelentős műszaki segítséget nyújtott a Zja San acélhengermú, valamint az évi 50 ezer tonna hengerelt árut termelő Thaj Nguyen metallurgiai kombinát kiépítéséhez. A Szovjetunió kompenzációs alapon nyújtott segítséget a Hinh Tuc ólombánya termelésének kibővítéséhez, ahol jelenleg évente 550 tonna ólmot termelnek. Szovjet segítséggel éjiül a Kuj Hop ólomipari kombinát első részlege is, melynek kapacitását évi 750 tonnára tervezik. Vietnam a szocialista gazdasági integrációban Tervek, eredmények, tények, adatok Vietnam tíz évvel ezelőtt, 1978- ban vált a KGST tagjává, s a szocialista országokkal folytatott együttműködésében egyaránt érvényesültek a kétoldalú és a sokoldalú kapcsolatok. Az elmúlt időszakban kialakultak a feltételek ahhoz, hogy Vietnam részt vehessen egyes termékek sokoldalú gyártásszakositási és kooperációs programjainak megvalósításában. A KGST-országok, főleg a Szovjetunió nagy segítséget nyújtanak Vietnam energetikai hálózatának kiépítéséhez. A Da folyón, Hoa Binh mellett a Szovjetunió részvételével épül Délkelet-Ázsia legnagyobb vízi erőműve, s ugyancsak a Szovjetunió segítségével épült a 440 MW teljesítményű Fa Lay hőerőmű, amely ma Vietnam villamosenergiatermelésének 30 százalékát adja. Dél-Vietnam energiaellátásában fontos szerepe lesz a Szovjetunió segítségével épülő 400 MW-os Csi- an vízi erőműnek a Dong Naj folyón, amelyhez nagy transzformátor-állomások is tartoznak. A Szovjetunió segítségével már eddig is számos transzformátor-állomás épült, amelyek 220 és 110 kV feszültségű árammal látják el a fokozatosan iparosodó körzeteket és falvakat, s ezek építése tovább folytatódik. Az egész ország villamos vezetékének 56 százaléka, 2,2 ezer km hosszúságban a Szovjetunió segítségével épült. A szovjet szakemberek részvételével kidolgozták Vietnam 2000- ig szóló általános villamosítási tervét, melynek megvalósítása megszünteti az ország energiaellátásában fennálló jelenlegi gondokat. Vietnam középső körzeteiben Bulgária, az NDK és Csehszlovákia kis teljesítményű vízi erőművek építéséhez nyújt segítséget, amelyek villamos energiával látják el azokat a közös létesítményeket, amelyek a kávé, a tea, valamint a természetes kaucsuk termelésével és feldolgozásával foglalkoznak. A szénjövesztés területén elsősorban kétoldalú megállapodások vannak érvényben. A vietnami szén 90 százalékát szovjet segítséggel létesített bányáikban termelik ki. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szovjetunió műszaki segítségével épülő bányákban évi 4,2 millió tonnával növekszik a szénjövesztés. A Szovjetunió segítséget nyújt továbbá egy javítóüzem építéséhez a szénkitermelésben használt tehergépkocsik javítására, valamint a Kam Fa városban működő bányászati berendezéseket gyártó üzem rekonstrukciójához. A vietnami szénipar fejlesztéséhez más KGST-or- szágok is hozzájárulnak, például Vietnam bauxitvagyonát több milliárd tonnára becsülik. A geológiai kutatásokra vonatkozó közös megállapodás végrehajtása keretében, amelyet 1980-ban Bulgária, Magyarország, Vietnam, az NDK, a Szovjetunió és Csehszlovákia írt alá, kijelölték a legígéretesebb bau- xitjövesztő körzeteket, s folyamatban van a kitermelés műszaki előkészítése. A KGST 40. ülésszakán (Varsó, 1985) elfogadott döntés szerint a vietnami bauxitkitermelést az együttműködés kiemelt feladatai közé kell sorolni, s az erre vonatkozó megállapodásokat 1990-ig meg kell kötni. A jelenlegi időszakban a délkeletázsiai országok közül Vietnamban folyik a legmagasabb szintű geológiai kutatás. Vietnam legtöbb gépipari üzeme a KGST-országok műszaki segítségével épült ki. A Szovjetunió segítségével épült és épül egy dízelmotorgyár, ahol évente 100 ezer motort fognak készíteni, továbbá egy re- szelögyár évi 2 millió darabos teljesítménnyel, egy tehergépkocsi- és traktoralkatrészeket gyártó üzem, s számos más gépipari létesítmény. A Lengyel Népköztársaság egy vagongyár építéséhez nyújt segítséget Gia Lam-ban, továbbá a hajógyártás és a szerszámgyártás fejlesztését segíti elő Haiphong kikötővárosban. A lengyel segítségnek köszönhetően gyors ütemben fejlődik a vietnami szerszámgyártás. Csehszlovákia a jelenlegi időszakban elsősorban azokat a gépipari üzemeket egészíti ki gépekkel és berendezésekkel, amelyek már eddig is csehszlovák segítséggel épültek. Magyaroszág segítségével egy villanymotorgyár épült. Az 1987-es évben három sokoldalú megállapodás aláírására került sor. Az egyik a tengerjáró hajók és úszómúvek szakosított gyártására és javítására, a másik egyes fém- megmunkáló szerszámgépek és vágószerszámok szakosított gyártására, a harmadik pedig a kerékpárok és a kerékpár-alkatrészek vietnami gyártásának bevezetésére vonatkozik. A vegyipar területén Vietnam elsősorban a Szovjetunióval működik együtt, ami főleg a Lao Kaj-i apatit- bánya termelésének növelésére, az apatit feldolgozására, valamint egy évi 300 ezer tonna szuperfoszfátot termelő műtrágyagyár építésére irányul. A KGST-országok hozzájárulása fontos szerepet játszik Vietnam közlekedési és távközlési hálózatának fejlesztésében. A Szovjetunió műszaki segítségével fejezték be a Vörös folyót átívelő Thang Long híd építését, továbbá Hanoi vasúti központjának, valamint a Hanoi-Haip- hong és a Hanoi-La Kaj vasútvonalaknak a felújítását. Ugyancsak szovjet segítséggel épült két földi vevőállomás a Lotos űrtávközlési rendszer számára, valamint egy kábelösszeköttetés Hanoi és Quang Ninh között, amit 1985-ben adtak át. Vietnam mezőgazdaságának a fejlesztését több kétoldalú megállapodás segíti elő, amelyek a trópusi növények termesztésére és a tagországokba irányuló kivitelük növelésére irányulnak. A szovjet-vietnami együttműködés keretében 1985 szeptemberében 50 ezer hektáron létesítettek új kaucsukfa-ültetvényeket, s az újabb megállapodások szerint összesen 300 ezer hektárnyi területet ültetnek be kaucsukfával, ebből 110 ezer hektárt 1990-ig. Bulgáriával együttműködve 20 ezer ha kaucsukfa-ültetvény létesítését tervezik, míg a többi tagország (az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország) összesen 40 ezer hektár kaucsukfa-ültetvény létesítésében vesz részt. Hasonló kétoldalú együttműködés bontakozott ki a kávétermelésben. Az együttműködés keretében több mint 40 ezer hektár új kávé- cserje-ültetvényt létesítenek. A kávéültetvények területe a Szovjetunió, az NDK, Bulgária és Csehszlovákia segítségével 3 ezer hektárról 19 ezer hektárra nőtt, s ennek köszönhetően az ország kávétermelése az évi 450 tonnáról 2250 tonnára nőtt. Vietnam és a Szovjetunió a nyolcvanas évek folyamán több megállapodást kötött a trópusi gyümölcs- és zöldségfélék, a tea és a kókuszolaj termelésének közös növelésére. A vietnami piac ellátásában fontos szerepe van a helyi ipari termelésnek és a kézmúvesiparnak, amelyek az ország ipari termelésének 70 százalékát képviselik. A felvételen a hanoi Thong Naht villamosipari termékeket gyártó vállalat, valamint a Thang Long fémipari vállalat termékei láthatók (A ÓSTK felvétele) A színvonal kiegyenlítésének irányában Sajtótájékoztató a speciális komplex programokról A könnyűipari termelés fejlesztése az együttműködés további fontos területét képezi. Az NDK és Magyar- ország segítségével fonóüzemek épültek Vinh és Hue városokban, A Nemzetközi Beruházási Bank kedvező hitelfeltételekben részesíti a Vietnami Szocialista Köztársaságot. Amíg az európai tagországok a folyósított hitelek után évi 2-5 százalékos kamatot fizetnek, a vietnami kamatláb csak 0,5-től 2 százalékig terjed. A tagországok többsége 1981 - ben sokoldalú együttműködési megállapodást írt alá a vietnami gazdaság tudományos-műszaki fejlesztésének elősegítésére. Az 1990-ig előirányzott tudományos-műszaki együttműködés fő területei közé tartozik a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése, a gyógynövények termesztése, a trópusi orvostudomány fejlesztése, a dél-vietnami bauxitlelőhelyek hasznosítása és számos más fejlesztési irányzat. A KGST-országok nagy segítségben részesítik Vietnamot a tudományos kutatók és más szakkáderek nevelésében. Az utóbbi 30 év alatt mintegy 28 ezer vietnami állampolgár szerzett egyetemi vagy főiskolai végzettséget a KGST-országokban. (Press release) A KGST 44. prágai ülésszaka a 43. (rendkívüli) ülésszakon elfogadott határozatok alapján speciális komplex programokat hagyott jóvá az európai és a nem európai tagországok hosszú távú együttműködésének fejlesztésére, azzal a céllal, hogy meggyorsuljon a gazdasági színvonal kiegyenlítődésének az üteme. Az ülésszak alkalmából a nem európai KGST-országok képviselői közös sajtótájékoztatón számoltak be az európai tagállamokkal folytatott együttműködésük fő irányzatairól. A Vietnami Szocialista Köztársaság részéről Daun Gok Szuan, az állami tervbizottság elnöke ismertette az országára vonatkozó speciális komplex program céljait. A KGST-országokkal folytatott sokoldalú együttműködésnek Vietnam számára rendkívül nagy jelentősége van - jelentette ki az állami tervbizottság elnöke.- A speciális komplex program új szakaszt nyitott meg az országaink közti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Elsősorban azt kell hangsúlyozni, hogy ez a hosszú lejáratú program gazdaságunk minden területére vonatkozik. Az a rendeltetése, hogy elősegítse természeti kincseink, munkaerő-forrásaink, valamint termelési kapacitásaink optimális kihasználását. Ezáltal ez a program kedvező feltételeket teremt a vietnami gazdaság hatékony fejlesztéséhez, s olyan új ipari üzemek létesítését irányozza elő, amelyek heletővé teszik az európai tagországokba irányuló kivitel növelését. Ami a program teljesítésében alkalmazott formákat és módszereket A Szovjetunió segítségével épült Song Cong-i dízelmotorgyárban egy új gózkalapácsot is üzembe helyeztek, amely a forgattyús tengelyek gyártására szolgál (A ŐSTK felvétele) illeti, abban már megegyeztünk az európai tagországokkal, hogy olyan hatékony formákat és módszereket fogunk érvényesíteni, amelyek legjobban megfelelnek az egyes ágazatok és szakágazatok viszonyainak és feltételeinek. Ismeretes, hogy Vietnam a trópusi égövben fekszik, ahol olyan termékeket tudunk előállítani, amelyek az európai tagországokban nem ter- melhetők meg. Ugyanakkor számos olyan ásványi kinccsel is rendelkezünk, amelynek nemcsak a mi gazdaságunk, hanem az európai tagországok gazdasági fejlődésében is fontos szerepet játszanak. Ezért mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy a gazdaságunk fejlődését szolgáló befektetések nemcsak számunkra fontosak, hanem a baráti országok szempontjából is előnyösek. Országunk ma még nem tartozik a szocialista közösség iparilag fejlett államai közé. Ezért a Szovjetunióval és más tagországokkal egyezményeket írtunk alá az országunk műszaki fejlesztésében való további együttműködéséről. Ezek az egyezmények hosszú lejáratú hitelek nyújtására is vonatkoznak. A speciális komplex program megvalósításában elsősorban két alapvető körülményből kell kiindulnunk. Hatékony és célszerű beruházásokat kell eszközölnünk, s ezek keretében új, fejlett technológiai eljárásokat kell bevezetnünk. Hogyan akarjuk ezt a két feladatot teljesíteni? Ami az első feladatot illeti, teljes mértékben mozgósítani fogjuk hazánk rendelkezésre álló erőforrásait, s emellett a baráti országok hosszú lejárású hiteleivel is számolunk. A második kérdésben olyan megegyezésre jutottunk a baráti országokkal, hogy hazánk iparosításához csak a legszínvonalasabb technológiákat fogják szállítani, amelyek alapján műszaki és minőségi szempontból világszínvonalú termékeket tudunk majd előállítani, s ilyen termékekkel tudjuk majd teljesíteni a velük szemben fennálló szállítási kötelezettségeinket is. Habár hosz- szú távú, 20-25 éves időszakra szóló programról van szó, e program teljesítésében az egész szocialista közösség javára szeretnénk minél gyorsabb eredményeket elérni, (-ai)
