Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-22 / 29. szám
Néhány éwel ezelőtt Érsekújvárban (Nővé Zámky) még két korszerűtlen üzemegységben készítették a hústermékeket. A dolgozókollektívák nehéz feltételek között végezték mindennapi munkájukat, mégis minden lehetőséget kihasználtak a lehető legjobb minőségű termékek előállítására. Sonkásszalámijukat és egyéb termékeiket a fogyasztók szívesen vásárolták. A munkakörülmények azonban egyre rosszabbodtak, ezért napirendre kellett tűzni egy új, korszerű üzem felépítését. Az átadási határidők többszöri módosítása ellenére az ü?em elkészült, s megkezdte a termelést. Kezdetben bőven akadt probléma. Eleinte nem kaptak elég és megfelelő minőségű alapanyagot, az új berendezések pedig gyakran meghibásodtak. A szakemberek nevelése és a munkaerővándorlás szintén sok gondot okozott. Kamila Hlavatá üzemgazdász, aki maga is ott volt az új feldolgozó üzem alapkőletételénél, nem szívesen emlékszik erre az időszakra. Viszont annál nagyobb örömmel, elégedettséggel beszél az idei eredményekről. Minapi találkozásunkkor számadatok sorával bizonyította, hogy a színvonalas irányításnak és rugalmas szervezésnek köszönhetően, végre „egyenesbe" kerültek. Erről tanúskodik, hogy a felvásárlás és a bruttó termelés tervét egyaránt túlteljesítették. Figyelemre méltó, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a nyereségük is több. Visszatekintve az elmúlt évekre, az üzemgazdász megjegyezte, hogy a jövedelmezőség náluk mindig jól alakult, tehát nem voltak veszteségesek. Mint mondotta, a még előforduló problémák ellenére, az üzemnél kedvezőek a lehetőségek az önfinanszírozás alapelve szerinti gazdálkodásra. Az üzemgazdász a jó eredmények mellett a hibákról is szólt. Kiemelte: sokat kell tenniük annak érdekében, hogy folyamatossá váljon a termelés. Gondokat okoz, hogy a mezőgazdasági vállalatok sertéstenyésztését az idényszerűség jellemzi. Például a múlt év végén mindenütt a pénzügyi tervek mindenároni teljesítésére törekedtek, így egyszerre túl sok hízósertést kínáltak megvételre a vállalatok, viszont a feldolgozó üzem nem tudott mit kezdeni a sok alapanyaggal. Ebből következik, hogy esetenként a termékeik minősége sem volt a legjobb, mert a legfontosabb alapanyagot, a húst, sokáig kellett raktározni. Az üzem felvásárlási osztályának dolgozói újabban gyakran meglátogatják a mezőgazdasági vállalatokat, és arra ösztönzik a vezetőket, hogy a hizlalási terveket hangolják össze a húsipari üzem feldolgozási lehetőségeivel. Többször szóba került az irányítás, a munkaszervezés és a tervezés kérdése. Nem véletlenül, ugyanis ezekkel a kérdésekkel a járási pártbizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság és más szervek is több Alzbeta Mikulková (balról), Lydia Pániso- vá és Juhász Ágnes egy műszak alatt 1,8 tonna kolbászt készít ízben foglalkoztak. A határozatok következetes teljesítése szintén közrejátszott abban, hogy az üzem az utóbbi hónapokban teljesíteni tudta a felvásárlási és feldolgozási időterveket. Az üzem vezetői bízvást remélik, hogy a párt- és gazdasági szervek, illetve a mezőgazdasági vállalatok és a húsipar dolgozóinak tevékenységét a jövőben sikerül még jobban összehangolni, s ezzel kedvezőbb feltételeket teremthetnek a termelés növeléséhez, a termékek minőségének és választékának javításához. A minőség javítására már eddig is nagy erőfeszítéseket tettek. A mezőgazdasági vállalatoktól olyan hízóállatokat kértek, amelyek minden tekintetben kifogástalan alapanyagot szolgáltatnak a különféle termékek készítéséhez. A másik fontos lépés a dolgozók erkölcsi és anyagi ösztönzésének növelése volt. Sokat beszéltek a munkásoknak arról, hogy ha jobb minőségű terméket tudnak értékesíteni, akkor valamennyien jól járnak. A szocialista munkaversenyben, a kötelezettségvállalási mozgalomban a minőség javítása került a figyelem középpontjába. A minőségre való törekvést anyagilag is ösztönzik. Például ha a termékekeket első minőségi osztályba sorolhatják, akkor a termékek értékének egy százalékát prémium címén kifizetik a dolgozónak. Tehát minden dolgozónak érdeke, hogy a lehető legjobb minőségű, minden szempontból kifogástalan termék kerüljön ki a keze alól. A szocialista munkabrigádok versenye szintén a minőség javítását szolgálja. Peter épak üzemgazdász elmondotta, hogy a 27 Cecília Bentová berakja a szalámit az érlelőbe (Stanislav Barcák felvételei) szocialista munkabrigád, az ifjúsági brigád és további három dolgozókollektíva közel 6 millió korona értékű kötelezettséget vállalt a munkatermelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére és a minőség javítására. A vállalás teljesítését rendszeresen értékelik, és a legjobb teljesítményt nyújtó dolgozókat jutalomban és elismerésben részesítik. Vezetők, mesterek és kétkezi dolgozók egybehangzó véleménye szerint, az üzem kollektívája egyre jobban összekovácsoló- dik a nagy és igényes feladatok teljesítésének érdekében. Milán $vec mérnök, a füstölőrészleg vezetője és Jozefík László, a részleg mestere azt fejtegették, hogy szigorúan betartják a higiéniai és technológiai előírásokat, szilárdítják a munkafegyelmet. A dolgozók többsége mindent megtesz azért, hogy jó minőségű, keresett termékekkel öregbítsék az üzem hírnevét. Egyre több száraz és félszáraz szalámit készítenek. Például több Nitran szalámit szállítanak a kereskedelemnek, mint a nyitrai (Nitra) üzem. A gondjaikról is szóltak. Egyebek között elpanaszclták, hogy az üzem hűtő- berendezése hónapok óta üzemképtelen, így az alapanyagok nagy részét a Hurbano- vói Efsz hútöházában kénytelenek tárolni. Ez már azért is komoly gondot okoz, mert hátráltatja az export-feladatok teljesítését. A jövőben ilyesminek nem szabadna előfordulni, mert a termelésben és kivitelben tapasztalt kiesés kedvezőtlenül hat a/iyere- ségképzésre. Szociális téren eléggé kedvező a helyzet az üzemben. A dolgozók igénybe vehetik az üzemi orvosi rendelőt és az üdülőközpontokat, gyermekeik üzemi óvodába járhatnak. A dolgozó nők életkörülményeit a jövőben a bevásárlások könnyítésével akarják jobbá tenni. Az üzemben helyben mossák a munkaruhákat, s a távlati tervek szerint szaunát is építenek. Az is nagy eredmény, hogy naponta 250-en ebédelhetnek a tágas étteremben. Tennivaló persze még bőven akad. Amíg az üzemgazdásszal beszélgettünk, többen benyitottak az irodába, munkaruha és lábbeli igénylése céljából. Egyes munkahelyeken, főleg ahol sok a víz és a pára, rövid idő alatt tönkremegy a lábbeli és a munkaruha, magyarázták a dolgozók, s szavaikat a törött-talpú bakancsaikkal támasztották alá. A rendelet szerint egy lábbelinek egy évig kellene kitartani, viszont a gyakorlat bizonyítja, hogy a rendeletet módosítani kell. Már csupán egészségvédelmi okoból is, hisz a lábbelik és munkaruhák gyorsabb elhasználódása miatt elég sokan megbetegednek. A Nyugat-szlovákiai Húsipari Vállalat érsekújvári üzeme ígéretesen indult az 1988- as évben. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az eredményesebb tevékenység érdekében még sok probléma vár megoldásra, s eltelik egy kis idő amíg kialakulnak az eredményesebb - és jövedelmezőbb! - termelés, illetve a minőségjavítás és választékbővítés még kedvezőbb feltételei. BÁLLÁ JÓZSEF Ha nem szomjazik, többet terem a növény Jövőre az egész szántóterületet öntözni fogják A növénytermesztés eredményességének alakulásában a Galántai (Galanta) járásban is a víz játssza az egyik legfontosabb szerepet. Bőséges jelenlétével vagy hiányával meghatározza a terméshozamokat. így van ez a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz-ben is, ahol több mint tíz évvel ezelőtt vette kezdetét az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. Az 5500 hektáron gazdálkodó szövetkezetben jelenleg 3900 hektáron tudják kora tavasztól késő őszig folyamatosan pótolni a hiányzó természetes csapadékot. A gazdaság földjein az idén már összesen 22 üzemel abból a Fregat típusú, szovjet gyártmányú öntözőberendezésből, amely nem csupán hatékonyság szempontjából, de technikailag is a legjobbak közé tartozik Csehszlovákiában. Az olcsóbb, de szintén jó és közkedvelt csévélődobos hazai berendezésekből szintén sok- összesen 181 - üzemel a szövetkezetben.- Vitathatatlan, hogy rendszeres öntözés nélkül nem lehetne olyan eredményeket elérni a növénytermesztésben, mint amilyenek az utóbbi években szövetkezetünkben születtek- mondta egyebek között Horváth Péter mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetőjének helyettese. - A többéves tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy például az őszi búzánál két tonnás különbséggel lehet számolni az öntözött és a hagyományosan kezelt területek átlagos hektárhozamát illetően. A cukorrépa- és lucernatermesztésben szintén fontos intenzifikációs tényező az öntözés. Meggyőződtünk arról, hogy a cukorrépánál akár 10 tonnás, a lucernánál pedig legkevesebb 5 tonnás hozamnövekedést eredményez a növényzet vízigényének kielégítése. A kukoricánál a hektáronkénti terméshozam esetenként 3-4 tonnával növekedhet a rendszeres öntözés hatására, vagyis ennél a növénynél lehet leghatékonyabban kihasználni a drága berendezéseket. Az elmúlt hónapban a hidaskürti szövetkezet körzetében mindössze 23 mm csapadék hullott, ami messze elmarad a termesztett növények kedvező fejlődését feltételező vízigényétől. Látogatásunk idején a kukoricát már másodszor öntözték, mert a tavasszal juttatott, 50-60 milliméter csapadéknak megfelelő vízmennyiség a nyár eleji hőség idejére kevésnek bizonyult, öntöztek, bár közben bosszankodtak is, mert a csévélődobos berendezések használata bizonyos áldozatokat is követel. Nevezetesen arról van szó, hogy több sor kukoricát ki kell vágni, mert a gépek különben nem tudnának mozogni a magasra nőtt növényzetben. Mint elmondták, a cukorrépa az egyelés után 40 milliméter mesterséges csapadékot kapott, amit ebben a hónapban hasonló vízmennyiség követ. A lucerna második kaszálását már befejezték, utána azonnal és kiadósán megöntözték a növényzetet, hogy a harmadik kaszálás szintén elfogadható termést adjon. A korán begyűjtött őszi árpa után silókukoricát vetett a szövetkezet, s természetesen ezen a területen is azonnal működtetni kezdték az „esőztetó" berendezéseket. A gazdaságban egy nyújtott műszak alatt 80-90 hektáros területet tudnak megöntözni, ha valamennyi berendezést üzembe helyezik. A legigényesebb feladat az öntözőcsoport tagjaira hárul. Radványi Ferenc az öntözőgazdálkodás kezdete óta irányítja a szakosított munkacsoport tevékenységét. Munkájukró így beszélt:-Az áramszüneteket kivéve folyamatosan üzemelnek a berendezéseink, melyeket két műszakban harminc, néha negyven ember lát el. így naponta mintegy 170-180 hektáron tudjuk pótolni a hiányzó nedvességet. Nehéz és fárasztó munka, meg aztán nem is olcsó dolog az öntözés, mégis megéri. A szövetkezetnek is, és természetesen a csoport tagjainak is, mert mindenki megtalálja a számítását. A szövetkezet a hektárhozamok növekedésében, mi a jó keresetben. Egy-egy aszályos időszakban, mint amilyen a mostani is, havi 4-5 ezer koronát is meg lehet itt keresni. Idénymunkásokat is alkalmazunk, és többnyire a szövetkezet nyugdíjasainak a segítségére is számíthatunk. A munkát vállaló közép- és főiskolások helytállásával elégedettek vagyunk, pedig itt aztán nincs megállás, lazítás. Mindenkinek becsületesen le kell dolgoznia a műszakot, ha a szükség úgy kívánja, akár napi 12 órát is. Ezt általában nem irigyelik tőlünk, csak a pénzt, amit megkeresünk. A gazdaságokban sokat panaszkodnak a pótalkatrészekkel való ellátásra. A Vörös Csillag Efsz fiatal szakembere szintén szóba hozta ezt a kérdést. Persze azt is elmondta, hogy az alkatrész- és tartozékellátási bonyodalmakért nem kizárólag a gyártó vállalatokat terheli a felelősség. Komoly gondot okoz a gazdaságnak, hogy - mindenekelőtt a lengőkaros szórófejek eltulajdonításával - maguk a szövetkezeti tagok és a háztáji kertészkedéssel foglalkozó falubeliek nehezítik a gazdaság dolgát, jelentős közvetlen és közvetett kárt okozva a szövetkezetnek. Amiről az agronómus nem beszélt: valószínű, hogy ahol ilyesmi több ízben előfordul, ott nem csupán a közös tulajdonhoz való viszonyulással, de az ellenőrzéssel és a vagyonvédelemmel is baj van. És ezzel még nem értünk a gondok végére. Radványi Ferenc kifogásolta, hogy a meghibásodott berendezéseket maguknak az öntözőcsoport tagjainak kell megjavítaniuk, ami gyakran hátráltatja a fontosabb munkák végzését. Úgy gondolják, hogy egy gazdaságban, ahol lassan az egész területen öntözőgazdálkodás folyik, feltétlenül létre kellene hozni egy szakosított karbantartó-javító munkacsoportot. További probléma, hogy a gyakori áramszünetek meglehetősen behatárolják a korszerű berendezések kihasználásának mértékét. Reggel 6-tól délelőtt 10 óráig, ebéd alatt egy órán át, este pedig két óra hosszat állnak a szivattyúállomások. Még szerencse, hogy az éjszakai órákban, amikor a legolcsóbb és a leghatékonyabb az öntözés, teljes kapacitással dolgozhatnak. A nyilvántartás szerint, a hidaskürti szövetkezetben tavaly ismételt öntözéssel összesen 13 ezer hektárnyi termőterületre juttattak éltető csapadékot. Ez több mint 4 millió koronával növelte a termelési költségeket. Úgy tűnik, ebben a gazdaságban kellőképpen értékelik ennek az intenzifikációs tényezőnek a hatását, mert Horváth István, a szövetkezet elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője arról beszélt, hogy nem állnak meg félúton. Eddig 25 millió koronát költöttek az öntözőgazdálkodás technikai feltételeinek megteremtésére, s újabb milliókat áldoznak annak érdekében, hogy már jövőre az egész szántóterületen öntözéses feltételek között termelhessenek. SZITÁS GABRIELLA 22. Nem csupán alapanyag kérdése
