Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-15 / 28. szám

A LABDARÚGÁS M ég a8. labdarúgó Európa-bajnokság előtt mélyreható eszmecsere folyt a szovjet labdarúgásról a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságában. A nézetek kifejtésében részt vett Jegor Ligacsov, a Központi Bizottság titkára is. Az összejövetel kiindulópontja: a Világ labdarú- * gásában az utóbbi esztendőkben nagy vál­tozások történtek, valóságos szuperklubok, igazi „futballkombinátok" dominálnak, a ré­gi vezetési módszerek már - elavultak, ezeken kell változtatni a Szovjetunióban is. Mindjárt elsőként - miként az a Szov- jetszkij Szport terjedelmes beszámolójából kitűnik - a nálunk is jól ismert egykori játékos, ma a szövetségi kapitány első számú segítőtársa, Nyikita Szimonyan kért szót. A most 62 éves szakvezető, a Szpar- tak Moszkva hajdani játékosa az ötvenes években kiváló labdarúgó hírében állt, s mindig, most is az állandó megújulás szóvivője: „Napjainkban valamennyiünk számára világos, hogy a futball társadalmi jelenség, amely rendkívüli hatással van a tömegek hangulatára. Éppen ezért, külö­nösen most, társadalmunk változásának fé­nyében a labdarúgás sem állhat félre. Van-e átalakulás a futballban? Igen, ez észreve­hető. De sajnos, a folyamat nagyon lassú. Az mindenesetre jó, hogy kezdjük nem eltitkolni: a futballisták pénzt kapnak a mun­kájukért. Ám még mindig felvetődik: amatö- rök-e a játékosok? Nem. Profik? Bizonyára szintén nem. Sajnos nálunk még nincs joga a szó igazi értelmében sem a labdarúgó­nak, sem az edzőnek. Az edző bármikor »kirúghat« egy futballistát, az egyesületi elnök ugyanezt teheti az edzővel. Tehát nagyon fontos, hogy igazi szerződések le­gyenek, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az átigazolások úgy történjenek, ahogyan az kell". Szimonyan ezután a felszerelés-ellátás­ról és arról is szólt, hogyan „nézzenek ki" a játékosok, akik kifutnak a pályára. Sok­szor fölösleges dolgokra megy el a pénz, ahelyett hogy például megfelelő pályákat kapnának a különböző korosztályú váloga­tottak a felkészülésükhöz. Mert erre jelenleg csak másfél sporttelep jut. Különösen az ifjúsági korosztály van siralmas helyzetben. Az edzők csaknem száz százalékának nyíl­tan az a véleménye, nincsenek meg a felté­telek a korszerű munkához, alig-alig válto­zik bármi is. Igaz, vannak futballisták, de - nincs elég labda. Pedig ez a legfontosabb. Ószintén szólva, a kölyökfutball szervezé­sében, fejlesztésében több évtizedes az elmaradás. ,,Már-már az az érzésem, nem szeretjük a gyerekeket. Ha pedig mindenki csak bólogat, de nem cselekszik, akkor nagyon nehéz lesz széles körben elérkezni a nagy futballhoz". Érthető érdeklődés kísérte Eduard Ku- cserenszkij edző fejtegetését, mert klubja, a Dnyepr Dnyepropetrovszk az, amely első­ként igyekszik az önállóságra. Sok mindent elértek már, de mind mondta, „teljesen még nem vagyunk a magunk gazdái. Nem egy esetben hol ezt, hol azt kell kérni - másoktól függ a tevékenységünk". Szergej Szitorjan, a tervhivatal első elnökhelyettese szerint a klub fő anyagi forrása a jegyek eladása lehet. Időszerűnek tartja egy speciális bizto­sítási alap megteremtését, s ebből nyugdí­* jat kaphatnának idős korukban a labdarú­gók. De az is megoldás, hogy ha valaki befejezte a sportot, egy meghatározott, na­gyobb összeget kapjon, amely segíf-bekap- csolódni a civil életbe. Nyikita Sztarosztyin, a szovjet labdarú­gás egyik nagy veteránja, a Szpartak veze­tője feltette a kérdést: ki irányítsa a labdarú­gást? Válasza: természetesen azok, akik a legjobban ismerik. Véleménye szerint a futball eljutott oda, hogy ki lehet emelni a többi sportág közül, de mások vezessék az amatőrök labdarúgását, s jöjjön egy olyan szervezet, amely külön vezeti a ver- senyfutballt. Legyen ez a szövetség - amely jóval gazdaságosabban működhet­ne, mint a jelenlegi - mindent átfogni igyek­vő apparátus. „Olyan szövetséget képze­lek el, amely egyaránt segítené a klubiokot, nem feledkezne meg a nézőkről, a csapatok érdekeiről". Nem szükséges bemutatni Konsztantyin Beszkovot sem - szintén legendás alak, „nagy öreg" - aki most a Szpartak Moszk­va vezetőedzője. Teljes mértékben támo­gatja az új szövetség megalakításának gon­dolatát. Szívfájdalma, hogy csapatának ma nincs saját pályája. „Igaz, mi rendszeresen a Luzsnyikiben játszottunk, de ennek felújí­tása miatt tulajdonképpen hajléktalanok va­gyunk. Tetézi a gondjainkat, hogy Moszkvá­ban edzópályánk sincs, állandóan 35-40 kilométert kell megtennünk Taraszovkába, ahol edzési lehetőségünk van". „Miért ne lehetne a Szpartaknak saját stadionja?“ - tettesei a kérdést Beszkov. Mint mondta, a szurkolók összeadnák a pénzt, a saját stadionunkban biztosan minden mérkőzé­sünkön 35 - 40 000 néző lenne. Ez óriási segítséget nyújtana csapatunknak és az utánpótlás neveléséhez is. Érthetően a legnagyobb terjedelmet Va- lerij Lobanovszkijnak, a szovjet labdarúgás nagy reformerének szentelte a Szovjetszkij Szport beszámolója. Idézünk megállapítá­saiból: „Látható, hogy életünkben óriási változások történnek és ennek a futball is része kell legyen. Meg kell azonban monda­nom, hogy ha sokan a labdarúgás és a jég­korong irányítását egy tető alatt képzelik el, örülnek az Európa bajnoki ezüstérmes szovjet labdarúgók (A ŐSTK felvétele) rossz úton járnak. Igaz, olykor a világ leg­jobbjaival is konkurálunk a játékban, de a szervezeti körülményeink még mindig a harmincas-negyvenes évek színvonalán járnak. Elmaradásunk sok mindenben je­lentős külföldi patnereinkkel szemben. A futballnak önálló irányító szövetségre van szüksége, s ha egyesek azt mondják, hogy ez drága lesz, akkor a válaszom: tulajdon­képpen legyen négy ember; felelős titkár, közgazdász, könyvelő és jogász. A szövet­ség többi tagja dolgozzon a saját munkahe­• lyén, s havonta egyszer jöjjenek össze eldönteni a stratégiai kérdéseket a váloga­tottak, az első osztályú csapatok, a futballis­ták alapvető ügyeit. Nem kevésbé fontos az önálló klubok létrehozása. Mondják, nem vagyunk még ilyen helyzetben. Nos, a Dina­mó Kijev kész erre, nincs kockázat; ha sikerül az »átállás«, akkor ez modell lehet mások számára is. A leggyorsabb döntést követeli a futball erkölcsi és anyagi ösztön­zése. Nemrégiben, amikor Berlinben az NDK elleni mérkőzésen az volt a tét, hogy melyik csapat jut be az Európa-bajnokság * nyolcas döntőjébe, mi semmiféle pénzt nem kaptunk. Amikor a meccs végén láttam Protaszovot, megrémültem, mert csupa kék-zöld folt volt. Természetesen nem azért játszott, hogy mondjuk 200 rubelt kapjon, de mégis fontos a teljesítmények értékelése. Nem értek egyet azzal, hogy az erkölcsieket elszakítjuk az anyagiaktól. Ha mi leértékel­jük a munkát, akkor erkölcsi kárt is okozunk. Nagyon fontos, hogy a nagy eseményekre való felkészülés idején minden erőt kon­centráljunk, nagy célt véletlenül nem lehet elérni. Mi, edzők javasoltuk, hogy azck a játékosok, akik már sokat tettek klubjaik­ban, a válogatottakban, külföldre mehesse­nek. Ez sok mindenre lehetőséget ad: to­vábbi hírnevet szerezhetnek a szovjet fut­ballnak, új módszereket láthatnak, széle­sebb lesz a látókörük. Mi ebből csak profi­tálhatunk, még valutát is az államnak". Borisz Topornyin, aki a jelenlegi,,hiva- talt" képviselte az összejövetelen, némi aggályát fejezte ki az új szövetséggel kap­csolatban, amit Viktor Ponyegyelnyik, volt válogatott, jelenleg a Szovjetszkij Szport szakírója, úgy értékelt, hogy egy igazi lab­darúgó szövetség példaként szolgálhatna más szervezeteknek, sportágaknak. „Le­gyünk úttörők!" - hangsúlyozta. A vitát összefoglalva, lezárva, Jegor Li­gacsov megállapította, hogy a sportban, a futballban megérett a helyzet a gyökeres változtatásokra. A peresztrojka olyan áram­lat, amely elősegíti a sokoldalú fejlődést. „Félintézkedések nem elegendők, csak ak­kor várható valódi előrelépés, ha egész sor dologban határozunk". Így a futballban is ilyen lehet az újfajta szövetség. Elérkezett ennek az ideje, szabad utat kaphat. De hogy pontosan milyen legyen, azt a sport­embereknek kell eldöntenie. Jegor Ligacsov nyomatékosan hangsúlyozta: „Ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy a futball a szov­jet emberek millióinak érdeklődését köti le"• (KS) Az olimpia titkos kürtjele Régóta tudjuk, hogy az olimpia igazi életelixfr, olyan csodaszer, amely a beteget talpra állítja, a kedveszegettet felvidítja, az öreget ifjúvá varázsolja. Megszokott jelenség, hogy az olimpia közeledtével az idősebb, nemegyszer a már visszavonult sportolók is újrakezdik. Két szovjet sportoló ismét nekifutott az olimpia kürtjeiére. Mert még megvolt bennük az a sajátos belső hallás, hogy a képletes kürtszó eljusson hozzájuk* VARDANYAN. Harkovban bonyolították le a szovjet súly­emelő-bajnokságot, amelyen minden idők egyik legkiválóbb versenyzője ismét dobogóra lépett. Jurik Vardanyan 32 éves. Moszkvában olimpiát nyert a 82,5 kg-os súlycsoportban, méghozzá világcsúcsok sorozatával, elsőként érve el a 400 kilós álomhatárt, 27,5 kg-mal megelőzve az ezüstérmes bolgár Blagoevet. Nyert továbbá nyolc világ- és hét Európa- bajnokságot is, hogy csak az összetett eredményről beszél­jünk. Három éve augusztusban a svédországi Södertáljében még ott volt a világbajnoki versenydobogón, hogy még egyszer felálljon a díszesebb dobogó legmagasabb fokára. Illetve hát háromszor állhatott fel, mert megint megnyert mindent. Az összetettben még mindig 5 kilóval többet ért el az ezüstérmes bolgár Zlatevnél. Akkor hagyta abba. És nemrég újrakezdte. Gennagyij Szapunov, aki a szovjet sportbizottságban Sikerül a visszatérés a súlyemelő Jurik Vardanyan- nak? (A ÓSTK-felvétele) a súlyemelés szakmai felügyelője, Vardanyan újrakezdésé­nek tényéhez mindössze annyit fűzött:-Az edzéseredményei biztatóak, láthatóan benne van a 390 kiló körüli eredmény.- Arra is képesnek tartja, hogy akár olimpiát nyerjen?- Csak arra!- Ez azért kissé merész állítás...- Ha Vardanyan most hozza a szintet, amely öt magát is megnyugtatja, nem lehet majd megállítani.- Az ellenfelek közben viszont igencsak a fejére nőttek...-Meglehet... A verseny azonban verseny, amelynek pszichológiája is van. És Vardanyan az - Vardanyan, aki megjelenésének már puszta tényével is befolyásol minden­féle korábbi erősorrendet, papírformát. SZALNYIKOV. Vlagyimir Szalnyikov utoljára 1983-ban a római Európa-bajnokságon állhatott fel világverseny dobo­gójára. Igaz, akkor kétszer is a legfelsőbb fokra, folytatva saját hagyományait, hiszen éveken át a 400, illetve az 1500 m-es gyorsúszás koronázatlan királya volt. Két éve, a madridi világbajnokságon ötödik, illetve negye­dik lett számaiban. A világ tudomásul vette, hogy egy nagy úszóegyéniség már csak „levezet" a sportágban. Szalnyikov 28 éves. És készül az olimpiára ...- Egyre jobb formába lendül - mondja most róla Szemjon Bjelic-Gejman az egykori Európa-bajnok, a szovjet úszó­sport kiváló szakírója. - Nemrég a moszkvai bajnokságon például egészen könnyedén nyerte a négyszázat. Jóval a négy perc alatt van az edzésideje is.- Hogy áll az 1500-zal?- Egyre jobb lesz. Meggyőződésem, hogy Szöulban ala­posan meglepi a mezőnyt. Tizenöt percen belül úszik majd megint, és legalábbis érmes lesz.- Ezek szerint teljesen megfiatalodott?-Azt hiszem, igen. Megvan ennek a maga lélektana. Szalnyikov esetében pedig ráadásul egészen különleges formában. A felesége, Marina, aki edzője és pszichológusa is, májusban fiúgyermeket szült, Vologyát. De alighogy kijött a kórházból, néhány nap múlva már ott voft a medence partján, a férje mellett, mert azt mondta, nincs idő semmiféle lazításra, közeledik az olimpia. SZEKERES ISTVÁN ____________________________í _______________________ #Ú J SZŐ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János. Szerkesztóseg: 815 81 Bratislava. Gorkého 10.. telefon: 309, 331-252, 332-301 Főszerkesztő 532-20 Szerkesztőse^ titkárság 550-18 Sportrovat 505-29 Gazdasági ügyek 506-39 Távíró: 092308 Adminisztráció Pravda Kiadovallalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedessel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vallalatanak 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanoviőova 21.). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091 Hirdetési iroda kozuleteknek 815 80 Bratislava, Vajanského nabreiie 15.. II. emelet, telefon 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadassa! együtt - 14,70 korona A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13.- korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta es kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredna expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
Thumbnails
Contents