Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-30 / 52. szám
Sok-sok éwel ezelőtt történt ez az eset, amikor még az összes állat békességben és barátságban élt együtt. Útra kelt egyszer a kutya a városba, a piacra. Új cipőt húzott, vállára vetette zsákját és elindult. Ahogy hegyen-völgyön bandukolt, egyszer csak találkozott a nyúllal.- Jó napot, kutya komám - köszöntötte őt illendően a nyúl. - Hová mégy?- A városi piacra - válaszolt a kutya és hivalkodóan a lábára pillantott.-Gyönyörű a cipőd! Én is ilyet OLGA RÚZIŐKOVÁ szeretnék, de nem tudom, könnyű-e benne a járás? - kételkedett a nyúl. - Nem adnád kölcsön az egyiket, hogy kipróbáljam? A kutya készségesen lehúzta egyik mellső lábáról a cipőt és a nyúl felpróbálta. Elindult benne, de nehezen lépegetett. A lába, amelyikre É% t IJJJi a cipőt felhúzta, hosszabb volt, ezért __ f / sántikált. A kutya lehúzta a másik • mellső lábáról is a cipőt. így már kényelmesebben járkált a nyúl, de még mindig nem volt megelégedve. Elkérte a másik pár cipőt is. A kutya azokat is odaadta. A nyúl ugrándozni kezdett.- Nagyszerű futócipők! - dicsérte és uccu neki, eliramodott. - Köszönöm! - kiáltotta vissza a távolból. A kutya utánaeredt, de a gabonaföldeken. Azóta kergeti a kutya a nyulat, ahol csak visszaszerezni a cipőit. Miért, kergeti ~ ' rí a nyúl, mivel fürgébb volt üldözőjénél, eltűnt meglátja. Szeretné tőle Őrei Éva fordítása Janiga József illusztrációja KULCSÁR FERENC / Ijesztgető Varjú, varjú, kántor, láttalak már százszor disznótorban károgatni, temetőben kántorkodni, csípjen meg a nagy begyú, görbe csóró keselyű. Varjú, varjú, vén pap, annyit mondok én csak, varrd meg tépett csuhád, feketítsd ki gúnyád, csípjen meg a nagy begyú, görbe csóró keselyű. Varjú, varjú, vészmadár, hess el innen, tűzbe szállj, szurtos banya lánya vagy, szüléd éppen itt szalad, felhussan egy tar fára - száz lyukas pénz az ára. Tűzoltás repülőgépről Az erdőtüzek oltásának egyik leghatékonyabb módja a repülőgépről „ledobott" vízzel való oltás. Az 1950-es évek óta dolgoznak azon, hogy hidroplánokat - vízi repülőgépeket - alkalmassá tegyenek tűzoltásra. Először meglevő két-, illetve négymotoros vízi repülőgépeket alakítottak át úgy, hogy víztartályokat helyeztek a törzsbe, és a tavak vagy folyók vizére leszállva, menet közben percek alatt feltöltötték tartályaikat, majd levegőbe emelkedve nyomban visszatértek a tűz fölé. Az 1970-es években elkészült a Canadir CL-215-ös hidroplán, amely már eleve tűzoltásra épült. Két, dugattyús csillagmotorral szerelték fel, amelyek könnyebben gyorsíthatok fel, mint a gázturbinák, s az egész gép a vízszállító feladatra van kiképezve. Két fő személyzettel repül, 5500 liter vizet tud egyszerre felvenni. S. Gy. y//////////////////> 'sssxssArsssssssAss/yssssyyxsssjyyxsssxsssssss/ssssssssssssss^ Verseny a levegőben Az első repülőgépek készítőit bizonyára megihlették a levegőben könnyedén suhanó fecskék vagy sirályok, de napjaink modern gépei is a madarak röpképére emlékeztetnek. Nem is csoda, hiszen emberi kéz nem alkotott, nem is alkothatott olyan tökéletes, soha nem tévedő „műszerekkel" felszerelt repülő szerkezeteket, mint amilyenekkel az állatvilágnak a lég országútjait járó tollas képviselői rendelkeznek. Viszont, ami a sebességet illeti, a madarak alaposan lemaradtak a róluk mintázott, fémből készült gépmadarak mögött. Igaz, ez a verseny, ha egyáltalán annak lehet nevezni, egyenlőtlen, mert míg a nagy repülő- gépgyárak állandóan újabb és még gyorsabb típusok kialakítására törekszenek, a madarak megmaradtak az őseiktől örökölt repülómódszernél. A levegőben könnyedén suhanó fecskét nézve hajlamosak vagyunk arra, hogy a ténylegesnél jóval nagyobb sebességet^tulajdonítsunk a madaraknak, holott a pontos mérések ezt egyáltalán nem igazolják. A vörös vércse „utazósebessége" például mindössze 50-65 km/óra, a seregély 37-78, a vetési varjú 52-72, a bíbic 40-70, a tűrj 70-90, a sarlósfecske 60-100 kilométeres sebességgel repül. Ezek az értékek természetesen nem jelentik azt, hogy szükséghelyzetben nem tudnak sokkal nagyobb sebességet is elérni. A vándorsólyom például kényelmes, 45-60 kilométeres sebességgel repül, de az alatt a néhány másodperc alatt, amíg prédájára lecsap, a 220-350 kilométert is eléri. A sarlósfecske is nyomban „rákapcsol", ha a hegyes szárnyú kaba feltűnik a közelben, és ha menekülés közben apró kilométerórát szerelhetnénk a testére, a mutató akár a 200-as számot is elérhetné. Ha az élet a tét, a madarak, ragadozók és megtámadottak a szó legszorosabb értelmében véresen komoly versenyeket vívnak a levegőben, egyébként viszont többnyire nem sietnek. A gólyák például kereken tízezer kilométert repülnek ősszel, hogy telelóhelyüket elérjék, de napi teljesítményük nem haladja meg a 100-150 kilométert. Ez annyit jelent, hogy a kétségtelenül hosszú út megtételéhez több mint két hónapra van szükségük. A tavaszi visszavonulás gyorsabb, a madarak sietnek a fészkelóhelyek felé, a fajfenntartás ösztöne hajtja, serkenti nagyobb sebességre őket. Schmidt Egon BOLDOG ÚJ ÉVET! Mikus Sándor rajza A LELEK TÜKRE HOVÁ TŰNIK A LENYUGVÓ NAP? Mi úgy látjuk, mintha a Föld alá süllyedne a Nap estelente. És mintha a Föld alól bújna elő hajna- lonta, csak épp ellenkező irányból. Valójában nem a Nap megy le persze, s nem a Nap jön fel, hanem a földgolyó forog a maga észak-déli tengelye körül. Mégpedig nyugatról kelet felé. Forog vizeivel, levegőjével, hegyeivel-völgyeivel, erdeivel- mezeivel, faluival, városaival és azok minden lakójával együtt Te is vele forogsz éjjel-nappal, csak nem veszed észre. Jobban mondva észreve- szed, épp a Napról. Mivel te a forgó Földdel mindig kelet felé tartasz, úgy látod, mintha a Nap mindig keletről nyugatra vándorolna az égen. Amikor te nyugodni látod, akkor igazában a forgó földgolyó túlsó oldalát kezdi sütni. Te vagy a napsütötte oldalon? Akkor azt mondod: nappal van. Épp az árnyékos oldalon vagy? Akkor azt mondod: éjszaka van. Napkeltekor, napnyugtakor viszont a két fél Föld határán vagy! V. A. M iért mondják, hogy a szem a lélek tükre? Mert, ha a száj hazudik, a szem akkor is őszinte. Legalábbis többnyire. A színész tud vidám embert játszani, ha bánatos, és szomorút, ha örül. De csak a színpadon. Otthon vagy az utcán neki is árulójává válhat a szeme, főként, amikor váratlanul éri valami. Ugyanígy áll a dolog a jólnevelt, vagyis az önfegyelemre szoktatott emberrel. Minden helyzetben tud viselkedni, a szemében azonban felcsillannak a ki nem mondható érzései.- Nézz a szemembe! - mondja a mama a gyereknek, ha úgy érzi, hogy csemetéje füllent, s nyomban kiderül,%ni az igazság. A szemekből ugyanis valóban lehet olvasni. És a szemek beszéde nemzetközi. Olyannyira az, hogy a pszichológusok már a nemzetközi szótárát is összeállították. íme, néhány részlet belőle: Lesütött szem: az eltúlzott szemérem, a pillanatnyi zavar avagy a felfokozott tisztelet jele. » ...... _ M Lefelé és balra tekintő szem: a befeléfordulás, vagyis a belső , monológ jele. Lefelé és jobbra tekintő szem. a gondolkodás jele. Felfelé és balra tekintő szem az emlékezetben keresgélés jele i (fel akarunk idézni valamit, am nem jut hirtelenjében eszünkbe). Felfelé és jobbra tekintő szem: a vizuális inger jele (megpróbálunk elképzelni valamit, amit még sosem láttunk). Felakadt szem: a rémület jele (a régi némafilmekben ezzel demonstrálták a rettegést). Ide-oda vándorlópillantású szem: az unalom, az érdektelenség jele. Előremeredő szem semmibe vesző tekintettel: a fejtörés jele vagy (ritkábban) az ábrándozásé. A legbizalomkeltőbb természetesen a nyílt, egyenes tekintet. Bemutatkozásnál, kézfogásnál az ilyen nyílt tekintet kifejezettén megkívántatik. A szemjáték, azaz a szembeszéd és az érzelmek összefüggésével ma már külön tudományág, a pupillometria foglalkozik, amelyet egy amerikai pszichológus, Eckhard Hess alapozott meg. Ő figyelt fel rá ugyanis elsőként, hogy ha valami kellemetlenség ér bennünket vagy veszekszünk, vitatkozunk, pupillánk összeszűkül, kellemes hatásra viszont kitágul. A költők gyakran használnak olyan hasonlatokat, hogy a szem csillog vagy csillogó gyémánt. Ez a hasonlatokra ihlető csillogás abból ered, hogy a felső szemhéjon van egy mirigy, amely sós vizet termel, az alsón egy, amely zsiradékot bocsát ki. Pislogásnál a kettí összekeveredik, s a szemen szétfolyva mintegy kifényesíti azt. Ha izgatottak vagyunk, a két mirigy működése serényebb, azért tűnik úgy, hogy a boldog ember szeme sugárzik, a dühösé szikrát vet. Szerepet játszik a szem a köszöntésben is. Ha meglátunk egy ismerőst, általában felhúzzuk tizedmásodpercre a szemöldökünket, ami szintén nemzetközi jelzés. Bármilyen Nyelven beszél az illető, rögtön megérti. Kun Erzsébet Gondolkodom, tehát... ROSSZ ÁLOM A karmester egy zaklatott éjszakán azt álmodta, hogy zenészei - hangszerüket hátrahagyva - kisétáltak a koncertteremből. Ugyan hányán lehettek a kópék? C<!2<úOMD' Í^Q c53 'dö 9 m Sorrendi kérdés éo ? • • Kerékpár, autó, roller. Ezek a jármüvek öt oszlopban mindig más és más sorrendben követik egymást. Te hogyan helyeznéd el mind a hármat a kérdőjelek helyén a hatodik oszlopban úgy, hogy ne ismétlődjék meg az előbbi öt változat? MEGFEJTÉS A december 16-i számunkban közölt feladatok megfejtése: (több lehetséges megoldás közül) 9567+1085=10 652: Péter, Béla, Rezső, Nándor, Pál, vagyis Rezső a győztes, Pál marad utolsónak. Nyertesek: Boros Márta, Csicsó (Őicov); Molnár László, Kéty (Kvetná); Besse Tímea, Barsbaracska (Bardoőo- vo); Bíró Attila, Csallóközkürt (Ohrady); Okos Zsolt, Csata (Cata).
