Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-15 / 28. szám
Sajnos, a mai napig nem sikerült olyan autót gyártani, amely nem igényelne időszaki karbantartást a javítóműhelyben vagy itt-ott alaposabb javítást is. A régebbi autótulajdonosok nyilván már ismerik a „járást" a nem mindig közmegelégedésre dolgozó autójavítóinkban. A kevésbé gyakorlottak számára az alábbiakban közlünk néhány tanácsot, bízván, hogy így könnyebben tudnak majd tájékozódni gépkocsijuk javításának zegzugos utain. ■* • A javítóműhely látogatásának szükségessége, rendszerint, nem a? egyik napról a másikra merül fel. Ilyen csak kivételesen, váratlan, bonyolultabb meghibásodásnál fordul elő. Ne halogassuk hát szerelőhöz fordulni az utolsó pillanatig, vagy a garanciális vizsgálatot az utolsó előírt kilométerig. Előfordulhat ugyanis, hogy kénytelenek leszünk egy időre leállítani gépkocsinkat. A legtöbb műhely ugyanis előjegyzéses rendszerrel működik. Menjünk el idejében, és jegyeztessük elő magunkat. A legtöbb műhelyben ezt telefonon is el lehet intézni. • Mielőtt a kocsit bevisszük a szervizbe, ajánlatos kiszedni belőle a szerszámokat és az esetleges pótalkatrészeket. Javításkor ezekre ugyanis nincs szükség, és megtakarítunk magunknak egy vitát, ha esetleg nyomuk veszik. Nem szükséges azonban kiszedni olyan utólag beszerzett felszerelést, mint a rádió, antenna stb. amelyek stabilan vannak beszerelve a kocsiba. Meggondolandó, hogy a kocsiban hagyom-e például a fehér szőrme üléshuzatokat. Ezek, könnyen bepiszkolódhatnak. A kocsi átadásakor ügyeljünk arra, hogy átvevő technikus bejegyezze ezeket (rádió, antenna, pótkerék, háromszög stb.) az átvételi jegyzőkönyvbe. Legjobb ha már otthon jegyzéket készítünk, így nem felejtünk ki semmit. Ügyeljünk arra is, hogy be legyen jegyezve a kocsi tachométerének állása (hány kilométert futott már le) és az üzemanyag- tartályban levő üzemanyag mennyisége. Ha valami elveszik, ami a jegyzőkönyvben szerepel, jogunk van térítést követelni a szerviztől. • Mielőtt a javítóba indulunk, vizsgáljuk meg figyelmesen kocsinkat. Állapítsuk meg, milyen problémák vannak az üzemeltetésével, mit kell i javítani, kicserélni. Hol és milyen jeleket észlelünk, amelyek meghibásodásra utalnak (ilyen lehet a zörgés, zúgás, a kormánymű szorulása, a kocsi oldalra húzása, a fékek nem kielégítő működése, és még sok minden más). Ajánlatos az észlelteket felírni, mert így elkerülhetjük, hogy a kocsi átadásánál elfelejtünk valamit bejelenteni. Ügyeljünk arra, hogy az átvevő technikus mindezt írja is be az átvételi jegyzőkönyvbe, így azután felelősségre vonhatjuk a szervizt, ha nem végezték el a kért javítást. Viszont ügyeljünk arra is, hogy a jegyzőkönyvbe ne kerüljenek be olyan javítások igényei, amelyeket nem kértünk. Utólag már hiába vitatkoznánk, amikor ez a számlán is tükröződne. Másrészt viszont a szerviz alkalmazottai kötelesek figyelmeztetni a tulajdonost, ha olyan hibára bukkanak, amelyik veszélyeztethetné a kocsi biztonságos üzemel- ji tetését. A tulajdonos beleegyezésével kötelesek eltávolítani az ilyen hibát. A tulajdonos és az átvevő technikus közösen állapítja meg a javítás nagyságát. Gyakorta ugyanis sokkal olcsóbb az új alkatrész, mint az ennek kicserélésével járó munka. Érdemes tehát, például ha a tengely- kapcsolót javíttatom, kicserélni ennek csapágyát is, és ezzel megelőzni, hogy a néhány koronás csapágy miatt ismét az egész szerelést kelljen fizetni. • Ha csak kisebb javításról vagy karbantatásról van szó, a kocsi átvételénél rendszerint megmondják, mikor mehetünk érte. Nagyobb javítások esetén a szerviz írásban vagy táviratban értesíti a tulajdonost, 5 hogy átveheti kocsiját. Az átvételnél ellenőrizzük elsősorban a javítás minőségét (itt megint jó, ha nálunk van az észlelt és bediktált hibák jegyzéke). Vannak hibák, amelyeknek eltávolítását szemmel is ellenőrizhetjük (pl. fényszórók, irányjelzök, ablaktörlők stb. javítása). Vannak azonban olyanok, amelyeket csak a kocsi üzemeltetése közben lehet j ellenőrizni. Kérjük meg tehát a technikust egy rövid próbaútra. Kérésünknek köteles eleget tenni. A próbaút közben figyeljünk főleg azokra a dolgokra, amelyeket javíttattunk. Az esetleges negatív jelenségekre hívjuk fel a technikus figyelmét. A kocsit csak akkor vegyük át, ha úgy érezzük, hogy a jelzett hibákat eltávolították. Természetesen vizsgáljuk j meg a kocsi felszerelését is (a technikus jelenlétében), s ha valami hiányzik, kérjük pótlását. Itt is jó szolgálatot tesz az előzőleg készített I jegyzékünk. - . ■ • Az utolsó művelet a számla kifizetése. Ez sokszor úgy történik, hogy a technikus átadja a tulajdonosnak a számlát, azzal, hogy aláírásával j igazolja a kocsi átvételét. Ez nem jó gyakorlat. A tulajdonosnak akkor is joga van ugyan reklamálni a munka minőségét, ha már a kocsijával elhagyta a műhelyt, viszont az ilyen reklamáció már sokkalta körülményesebb, mintha a helyszínen tennénk meg. Vannak olyan hibák is, ' amelyeket a műhely elhagyása után már nem lehet reklamálni. Ilyen I például a kocsi lakkjának sérülése, az üléshuzatok bepiszkítása stb. , Nehéz ugyanis bizonyítani, hogy ez nem a műhely elhagyása után történt. Ezért mielőtt aláírnánk (és kifizetnénk) a számlát, ellenőrizzük kocsinkat és a javításról a számlához csatolt dokumentációt. Bizonyo- ' sodjunk meg arról, hogy az autón mindent megjavítottak, amit kértünk, és I hogy a számlában nem szerepel-e olyan tétel, amelyet nem rendeltünk meg. A javítás egyes műveletei a számlán ugyan csak számszimbolu- mokkal vannak jelezve, de a technikus köteles a javíttató kérésére lehetővé tenni, hogy belepillantson a szimbólumok katalógusába, ahol rögzítve vannak az egyes műveletek és azok árai koronában, (gy j ellenőrizhető a számla hitelessége. • Minden javítóműhely köteles szavatolni az elvégzett munkát. Ez a garanciális idő a kocsi átvételétől eltelt fél évig tart.Néhány gépkocsija- i vító szövetkezet ezt az időt nyolc hónapra bővítette. A tulajdonosnak joga van tehát legalább fél évig reklamálni a javítás nyomán felmerülő hibákat. Természetesen csak azokról a hibákról lehet szó, amelyek a javított részen jelentkeznek. Ha a műhely adta a pótalkatrészeket, a jótállás i ezekre is kiterjed. Ha a tulajdonos maga hozta az alkatrészt, ezekért a műhely nem vállal szavatosságot. -di|(§1 hírek A VÁZ gyári újság közlése szerint 1987 második és harmadik negyedévében a VÁZ 21013 típus termelésének aránya az össztermelésen belül 4-6 százalékra csökkent. A VÁZ 21013 és a 2106 típusok az utolsó képviselői az 1970-1977 közötti modelleknek. Ezeket a típusokat folyamatosan kiszorítják a Lada 2105, 2107 és 1985 óta a Lada 2108 és 2109 típusok. E két utóbbi típus termelésének aránya az össztermelésen belül 1987 3. negyedévében kb. 25 százalékot tett ki. A BRIT FASSON LTD olyan öntapadó, védő, filmszerű bevonatot képező anyagot dolgozott ki, amely kiválóan alkalmazható a gépjárművek köfelverödésnek kitett részein, a festékréteg miatt. Az anyag egyúttal elfedi a szabálytalan hegesztési varratokat is. Elnevezése: „Stoneguard 2000“. A PVC alapBemutatjuk Több mint másfél évtizede annak, hogy az Opelék „dízelkorszaka" elkezdődött. Pontosan 1972. május 31 -én, amikor a dudenhofeni próbapályán útjára bocsátották az eddig első, de már teljes egészében saját tervezésű dízelmotoros Opel autót. Most immár a legújabb, a harmadik generációt képviselő Corsa-modellt, az 1988-as évjáratú 1,5 literes Isuzu-Opel együttműködéssel megalkotott, dízelmotorral felszerelt változatot mutatjuk be. Az úgynevezett kompakt autók családjába változatlanul sorolható Opel Corsa a múlt év őszétől merőben új, úgynevezett károsanyag-szegény, vagyis környezetbarát 1,5 literes dízel erőforrással egészült ki. Mégpedig olyannal, amely a leghűvösebb reggeleken is minden előizzítá- si ceremónia nélkül, egy kulcsfordításra indult. A 37 kW (50 LE) teljestíményű, ötfokozatú nyomatékváltóval együttműködő örvénykamrás erőforrást a japán Isuzu dízelmotor továbbfejlesztésével az Opel mérnökei dolgozták ki. Az új Corsa dízel erőforrása keresztáramú könnyűfém hengerfejjel „örök életű", ápolásmentes szeiepemelőkkel a Bosch-befecskendezóvel rendelkezik. A befecskendező egység, valamint a vezérműtengely és az olajszivattyú is fogasszíj meghajtású. A főtengelyen lévő 8 ellensúly, összeköttetésben a robosztus lendkerékkel és egy csillapítóval, nyugodt, viszonylag csendes motorjárást eredményez. A 3,5 literes olajtartály, valamint a mozgó-forgó alkatrészek (főtengely, hajtókar) közé speciálisan beépített választólemez a minimumra csökkenti az olajpermet rossz irányú szétföccsenését. A továbbfésült motor főbb jellemzői: • Az új erőforrás „Pintaux" befecskendező fúvókái úgynevezett segédsugárzással működnek együtt, s így együttesen különösen lágy, nyugodt és alapvetően tiszta égési lefolyásról gondoskodnak. A szóban forgó rendszer a befecskendezett üzemanyagot egy fő- és melléksugárra osztja, amelyet aztán a mellékáram formájában, irányában és mennyiségében a terheléstől függően vezérel; • Termosztatikusan vezérelt üresjárati fordulatszám-szabályozás, valamint az automatikus hidegindító, minimális zajszint és füstemisszió mellett; • Elektronikusan vezérelt izzítórendszer, amely az extra rövid izzítási időket a másodperc tört része alatt hozza létre. Ily módon a dízelmotorra általában jellemző hidegindítási kellemetlenségeket számottevően csökkenti. Kiegészítésül az új Corsa motorjában egy sajátos vezérlő szerkezet ügyel a lehető legkedvezőbb izzítási hőmérsékletre és időtartamra is. A speciális elóizzító rendszer 5 voltos, gyorsan izzó gyertyákból áll, amelyek egy ízzításvezérló berendezésen át 9 voltos teljesítményre fokozhatók. Az ekkor fellépő gyors hőmérséklet-emelkedés számottevően lerövidíti az elóizzítási időt. Még a legzordabb téli időjárás közepette is 4 másodperc alatt véget ér az elóizzítási fázis. A maximális hőmérséklet elérése után az izzítást ellenőrző fényforrás automatikusan kialszik. Ám ettől függetlenül, még 15 mp-ig áram hatása alatt marad az izzítógyertya. Ennek eredménye, hogy késleltetett indítás újbóli elóizzítás nélkül is lehetséges. Az indítás után egy második relé az utóizzítási fázist mintegy 3 percre bekapcsolja. Ennek tulajdonítható, hogy az új Corsa hidegindítási készsége bármely elődjéhez mérten lényegesen jobb. Ezzel az 1,5 literes, 37 kW (50 LE) teljesítményű 4 hengeres dízelmotorral felszerelve - ha éppen úgy adódik - a Corsa 151 km/ó csúcssebességet érhet el. Mégpedig úgy, hogy a maximális forgatónyomaték 90 Nm körül alakul 3000f/percnél. Mint a bevezetőben is utaltunk rá, alapvetően csendes és tiszta üzemű tehát a Corsa erőforrása. A hivatalos jellemzés adatai szerint sem nevezhető lomhának a kocsi, ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 17,5 sec alatt képes felgyorsulni álló helyzetből a százas tempóra. Fogyasztása pedig ugyancsak alig vitathatóan a lehető legtakarékosabb üzemmódot bizonyítja, ugyanis az Euromix elnevezésű dízel étrendjére alapozva az átlagos fogyasztása csupán 5 liter/100 km. Egyébként városban 5,6, a vele könnyedén és biztonságosan tartható 120-as tempóval 5,5. És szinte hihetetlen, pedig így igaz, állandó 90- es sebességgel haladva mindössze 3,9 litert fogyaszt száz kilométerre. Ennél a modellnél is nagy gondot fordítanak a korrózióvédelemre, amit bizonyít a többi között az is, hogy a nyers kocsiszekrényt elektromos mártóalapozással foszfátozzák, s a kocsi alját köfel- verődés ellen külön is védik. Külső megjelenésére mértéktartóan diszkrét kialakítású kocsi belső terében meglepően nagyvonalú a térkínálat. A körben kilátást - minden ülésről - jól oldották meg. A vezetőülésből jól érzékelhető a húzóerő és jó ülésbeállítás mellett könnyen elérhetjük a szerelvényfalon lévő kezelő- és vezérlőberendezéseket. A kocsi kanyarban is kitűnően viselkedik, könnyedén alulkormányzott, gyors tempónál pedig semleges viselkedést mutat. A szerelvényfalon és környezetében beépített sok műanyag elem (rés, rács, reteszelő stb.) ellenére a kocsiban csend van, nem rezonálnak be, nagy sebességgel haladva azonban a szélzaj^ érzékelhető. A kocsi külső vonalvezetéséhez jól illeszkedő, impozáns vészhárítók városi utakon vagy parkolási manőverezések közben 4-5 km/ó erejű ütközést maradandó alakváltozás nélkül képesek elnyelni. A kényelem és a gazdaságosság szempontjait jól teljesítő Corsa esetében ugyancsak nagyra értékelhető a biztonságra törekvés is: a számítógéppel tervezett és bizonyos határok között ütközés- energia-elnyeló zónával védett karosszéria hegesztési, illesztési munkáinak mintegy kilencven százalékát a kocsiban ülők lehető legnagyobb biztonsága érdekében szabadon programozható robotok készítik. -ATTORONTO városa újabb 30 Ikarus autóbuszt rendelt Magyarországtól, ezeket a magyar gyár az év második felében fogja leszállítani. A rendelés értéke meghaladja a 3 millió kanadai dollárt. A csuklós autóbuszok készre szerelését a kanadai Ontario Bús Industries végzi. Jelenleg már több mint száz Ikarus autóbusz közlekedik. Ottawa és Toronto utcáin. A magyar gyár jelentős üzleti sikerként könyveli el, hogy 1985 óta folyamatosan teljesít szállításokat erre az igényes tengeren túli piacra. anyagú filmréteg felvitele könnyű, és a legtöbb akril-poliészter alapú gépjárműfestékre tapad. A TOYOTA gyártási tervében 1988 első félévében 2 millió gépjármű készítése szerepel. A terveket a cég a belföldi kereslet nagyarányú felfutására alapozza. 1988 első három hónapjában 998 000, április és június között 1 010 000 jármű előállítását irányozták eló. Ez az előző évi rekordhoz képest is 12 százalékos növekedés. EHeT, tanácsunk JÖN A KANYAR A kanyarban a kocsira két,erő hat, a röpítő (centrifugális) erő és a kocsi súlya. A röpítő erő hatása vagy a kocsi felborulása vagy megcsúszása irányában hat. Hogy a kettő közül melyik lép fel előbb, ez a kocsi nyomtávolságától, súlypontjának magasságától, a kerék és az úttest közti súrlódás együtthatójától függ. A röpítő erő a kocsi sebességének négyzetével emelkedik. Ha tehát 40 km/ó sebességről 80 km/ó sebességre növeljük a kocsi tempóját a röpítő erő négyszeresére növekszik 120 km/ó-nál a röpítőerő kilencszer lesz nagyobb mint 40 km/ó-nál. A kocsi a kanyarban annál könnyebben borul fel minél szűkebb a kerekek nyomtávolsága, minél magasabban vari a kocsi súlypontja (ügyeljünk, ha a kocsi tetején levő csomagtartóra poggyászt helyezünk, ez tetemesen emeli a kocsi súlypontját), és minél kisebb a kanyar sugara. Ha a kocsival nagyon gyorsan hajtottunk a kanyarba és érezzük, hogy a kerekek emelkedni kezdenek azonnal korrigáljuk az irányt és kanyar ellentétes oldalára, ha a kocsi „visszaül" mind a négy kerékre fékezzünk nagyon óvatosan és igyekezzünk megtartani a kanyar külső oldalánál. A kocsi akkor kerül csúszásba ha a kerék és az úttest közötti súrlódás kisebb lesz mint a kocsira ható röpítő erő. Minél kisebb a súrlódási együttható és kisebb a kanyar sugara, annál alacsonyabb sebességnél csúszik meg a kocsi. Ha nagy sebességgel váratlanul éles kanyarhoz érünk a következőt tesszük: anélkül, hogy elfordítanánk a kormányt energikusan fékezzünk (de csak addig amíg nem érezzük, hogy a kocsi megcsúszik), amikor már nem mehetünk tovább egyenesen, mert kifutnánk a kanyarból, megszüntetjük a fékezést és igyekezzünk kivenni a kanyart. Az elv tehát: amíg erősen . fékezünk nem mozdítjuk el a volánt. -di- v ÚJ sz 16 1988. VII Opel Corsa 15D
