Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-16 / 50. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1988. december 16. XXI. évfolyam 50. szám Ára 1 korona Ilii «JK* '« S vasA«n»p I URAtíStAVA ? XII ÍVfOiVA** | n>$xAM | Ara 1 koroha | ToITŐKti 5A6ÁN*K (Folytatás a 3. oldalon) I NI apjalnkban egyre erőteljesebb hangsúlyt kapnak i '* a saját korának viszonyaiba beleágyazódott ember és közösség önszemléletének problémái. S ezek mindinkább áthatják a jelenbe közvetlenül belejátszó közelmúltnak évfordulókkal jelzett távlatba kerülését. Az érzékelhető és láthatatlan kötöttségeken felülemelkedni próbáló korértékelés és ezen belüli helyzetfelmérés meglehetős határozottsággal jelentkezik. S mindez alighanem kihát lapunk megalakulásának 40. évfordulójára is. Úgy tűnik fel, az eddigi kerek évfordulók idején megjelent méltatások erősen megragadnak a kezdetek, az indulás érzelmi töltésű felidézésénél. Korabeli résztvevők gyakran emlegetett visszaemlékezései elevenítik fel azt a négy évtizeddel ezelőtti ködös-ziman- kós napot, amikor az Új Szó első számának mind / a kilencvenezer példánya elkelt. Sokszor idézzük a minden bizonyosság szerint Major István tollából származó szerkesztőségi beköszöntő magával ragadó mondatait: ,,Ma Új Szó, új hang kopogtat a csehszlovákiai magyar nép ajtaján: a jobb jövőbe vetett bizalom és biztonság szava... Magyar dolgozók, a munka jegyében köszönt be hozzátok az Új Szó. Fogadjátok szeretettel. “ Az indulás felemelő mozzanatainak máig is kisugárzó hőfoka természetesen a korabeli viszonyokból táplálkozott. Azt az új helyzetet jelezte, amikor a reakció KÖZÖSSÉGI ÖNÉRTÉKTUDATUM^SÜ ERŐFORRÁSA írta: Kiss József I feletti februári győzelem nyomán megváltozott a csehszlovákiai magyarsággal szembeni, a Horthy-Magyar- ország háborús szerepére hivatkozó magatartás. A Major István által hallatott új hang sokak számára elsősorban a nemzetiségi jogegyenlőség feltételeinek megteremtését, a magyar nyelv, a magyar szó szabad használatát jelentette. így érthető, hogy az a történelmi pillanat, amelyet Sas Andor a jégtörő és gyümölcshozó Február édes gyermekének születéseként örökített meg, mélyen átérzett emberi rezdülésekben éled újjá. A lapindításra összpontosuló időbeli visszatekintés a gyökérszálak életben tartásának mai, felfokozott igényeként is értelmezhető. Az útrabocsátás elevenen élő emléke nyilván a mának szolgáltat bizonyosságot a közösségi létszükségletként felfogott sajtóorgánum állandósult nélkülözhetetlenségéről. Csakhogy a mai társadalmi mozgásokba beleolvadó értékteremtés közösségi önazonosságként történő objektív megítélése tágabb történelmi hátteret kíván. Viszont önkéntelenül felvetődik a kérdés, vajon a kezdet és a jelen közötti ívelés nem vall-e a folyamatosság, a meghaladva megőrzés érzékelésének háttérbeszo- rulásáról? A szocialista sajtó szerepének értéket adó valóságérzés és valóságtudat formálása az egész fejlődésvonal megragadásával nyer távlatot. így kapcsolódik össze a közösségalakítás szolgálatával. A közösségben gondolkodás meghatározói folya- f \ matszerűen változtak, módosultak az Új Szó hasábjain. Magának az indíttatásnak megvolt az adott helyzetben gyökerező, de végső soron a mával is érintkező szerepe. Sajtótörténeti érdekességnek számít, hogy az Új Szó fejlécén 1952 májusáig ,,A csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja “megjelölés szerepelt. Megjelenését a kommunista Dárt szavatolta, pártlap jellege kezdettől fogva nyilvánvaló volt. S hogy fejlécével mégis társadalmi kihatásának körülhatárolá-. sát hangsúlyozta, nem pedig eszmei-politikai beállítottságát, minden bizonnyal a közösségi szerepvállalás korabeli igényéből, céljából és bonyolultságából adódott. Az évekig tartó kirekesztettség után egy egész közösség jogainak helyreállítása került napirendre. S a bizalom visszanyerésének a kommunista párthoz való Szoros kapcsolódása a sebzett nemzetiségi-közösségi öntudatnak, az önmagára ébredésnek a hang- súlyozására épült. Csakis így indulhatott meg egy népközösségnek a szocialista építömunkába történő bekapcsolása. Cél és eszköz szoros egymásra hatása érhető tetten a megjelölésnek nem ritkán valamiféle következetlenségként jellemzett kezdeti indítékaiban. Ez a kölcsönhatás a megjelenés idején uralkodó állapotok befolyása ellenére is valójában elvi alapot jelez. Ennek értelmezése, szerkesztéspolitikai kivetülése alighanem a lap társadalmi-politikai hatóerejéről ad történetiségben kirajzolódó képet. r*-rtíik- rti kiírok a k 'ifccfl Hni, l fraséne t A csehsxlovók versenyzők a mexikói ollmfwón 1 arany, 2 ezüst és 4 bronzérmet szereztek íSH-nsznnmimm- Mi. 298 ,,om * M.-<! ■ íeloyűlés elfogtdm n föderációra „eSek helyréiéről sióló olkoln,ónylo.»en Ki**, s*o S^OWJUA KOMMUNISTA fÁJttlA KCttPONTJBfZOTISAöANAK MAJ&AWA eve már Irtó: IÖRINCZ GYUU Harmmc ev épünk és s szolga Maii KEDD IMAmtcmZS KXXnt 71. szám PJ SZD SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Megkezdődött P XVII. kongresszusa r'.— liÜlltltiiHiU Lőrincz János és Racskó Zoltán fotomontázsa
