Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-09 / 49. szám
Egy öregasszonynak volt hét lánya - egyik szebb, mint a másik. Mind a hétnek megvolt a maga dolga a háznál. Csak a ház kapuinak bezárásánál került rájuk a sor hétnaponta. A háznak hat kapuja volt. Egy este a legeslegfiatalabb leányon volt a sor - Namakin. Namaki kiment az udvarra. Féló- sen pislogott körbe-körbe, becsukott öt kaput, de a hatodikra csak a riglit sikerült rátolnia, mert akkor a szél felborított egy üres vödröt, az döndült egyet, és Namaki ijedtében, a félelemtől remegve, beszaladt a házba. Éjfélkor arra ébredt, hogy valaki zörög az udvaron. Kilesett az ablakon. A kapu, amelyet nem tudott rendesen bezárni, sarkig ki volt tárva. Az udvar közepén pedig valami sötét árny magasodott. A Varázsló.-Az, aki elfelejtette bezárni az ajtót, velem jön! - szólt a Varázsló dörgő hangon. Namaki eszméletlenül esett össze az ablak mellett. A Varázsló felemelte a leányt, akár a pelyhet, és beletette a zsákjába. Namaki a Varázsló palotájában tért magához.- Hét gyönyörű terme van a palotámnak - szólt a Varázsló. - Gyere, megmutatom őket. Egyik szoba csodálatosabb volt, mint a másik. Gazdag szőnyegek borították őket, hatalmas márványvázák sorakoztak bennük, roskadoztak az aranytól és drágakőtől... Miután megnézték az ötödik termet, a Varázsló azt mondta:-Ha engedelmes teszel, ez a nagy gazdagság mind a tiéd lesz. Namaki összeszedte a bátorságát és megkérdezte:- Van még két termed. Azokat miért nem mutatod meg?- Arra a két teremre gondolnod sem szabad. Ha benézel oda, magadra vess! Egyszer a Varázsló vadászni i ment. Holtfáradtan ért haza. Megevett néhány kövér bárányt és mély álomba merült. Negyven hosszú napot szokott átaludni. Namaki odalopakodott hozzá, és óvatosan leoldotta a kulcscsomót a Varázsló övéről... „Ha megfejtem annak a két teremnek a titkát, lehet, hogy kiszabadulok “ - gondolta a leány, és nesztelen léptekkel az (Üzbég népmese) első ajtóhoz osont. Reszkető kézzel dugta a kulcsot a zárba. Az ajtó hangtalanul kitámlt. Gyönyörű leányok feküdtek a padlón, a szomorúfúz száraz ágaira hasonlítottak a bánattól és az éhségtől. Az a leány, aki a legközelebb feküdt az ajtóhoz, sajnálkozva tekintett Namakira.-Te is az átkozott Varázsló foglya lettél?- Megmentelek benneteket, kedves leányok - felelt Namaki, és hullottak a könnyei a sajnálattól.- Meg tudod tenni! Szabadi- tónk a hetedik terem foglya. Ha kinyitod az ajtót, egy hatalmas kutyát látsz majd. Ne félj! Vedd le róla a láncot, s azonnal gyönyörű férfivá változik. Ö a herceg. Ó tudja, mit kell tenni. Namaki óvatosan kinyitotta a hetedik terem ajtaját. Meglátta a kutyát. Eloldotta a láncot. A kutya férfivá változott. Hálája jeléül meghajolt a leány előtt, majd nyomban a terem sarkába indult, a szökókúthoz. A szökőkút vizéből kifogott egy tenyérnyi aranyhalacskát, annak szájából kivett egy kis üveghordócskát, amely alig volt nagyobb egy félpénznél. A hordócskában egy parányi fekete giliszta tekergőzött. Abban a pillanatban felébredt a Varázsló.- A kulcsaim! - mennydörögte. - Ki vette el a kulcsaimat? Te voltál, Namaki, tudom! Békává változtatlak! Ám akkor a Varázsló észrevette a herceg kezében a gilisztát.- Te győztél - mondta, és a márványpadlóra zuhant. - Kérj, amit akarsz!- Engedd el a leányokat! Add vissza egészségüket és szépségüket! A Varázsló teljesítette a parancsot.- És most, átkozott Varázsló, tűnj el örökre! A herceg szétnyomta a gilisztát, amelyben a Varázsló álnok szíve rejtőzött. Hatalmas dördü- lés hallatszott, és a Varázslóból csak egy kupac fekete hamu maradt. Namaki elmesélte történetét a hercegnek. Hazatértek a herceg palotájába, megtartották az esküvőt, amelyre Namaki édesanyja és hat nővére is hivatalos volt. HARASZTI MÁRIA fordítása Miért holtak ki? „Zsarnokgyík“ (Tyrannosaurus). Ez a 12 méter magas kengurusárkány félelmetes ragadozó volt. Hogyan lehet, hogy az őshüllők a földtörténet középkorának végén, a krétakorban végleg kipusztultak? Feltételezik, hogy geológiai vagy klimatikus változások, valami nagy természeti katasztrófa következtében tűntek el az élet színpadáról; a közelmúltban a Halley-üstökös közeljártával kapcsolatban felvetődött az az elképzelés, hogy talán egy üstökös becsapódása, csóvája, a kozmikus por vagy valami sugárzás okozta az őshüllők pusztulását. Egy kozmikus katasztrófa inkább csak helyi jellegű pusztulást okozhatott. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az őshüllők kihalása nem is egyszerre, mintegy varázsütésre, hanem fokozatosan történt; több százezer, esetleg néhány millió év alatt. A biológusok már a múlt században rámutattak arra, hogy az őshüllők az évmilliók során rossz irányban fejlődtek: a bő növényi táplálék folytán rendkívül megnövekedett testsúlyukat végül saját csontrendszerük szilárdsága nem tudta követni. Feltűnő továbbá rajtuk a fej aránytalan megkisebbedése, amivel együtt Gyermekkoromban egyszer a villamoson feltűnt a szemben levő ülésen egy idős ember. Csukott szemmel ült, kezében furcsán lyuggatott papírlapokat tartott, a másik kezével pedig sorról sorra tapogatta ujjai hegyével a lapokat. Nem értettem, mit csinál? Édesanyám magyarázta el, hogy ez az ember vak, és így olvas. A párizsi vakok intézetének vak tanára, Braille (ejtsd: Bráj) 1825-ben (16 éves korában) egy, hat kidomborítható lyukból álló rendszert dolgozott ki, amit kemény kartonlapra nyomnak. A vakok ezeket a frontokat, domborulatokat tapintják kifinomult ujjaikkal, és így olvasnak. Ma már kottákat és telefontárcsákat is készítenek a vakok számára, s ez jelentősen megkönnyíti számukra a társadalomba való beilleszkedést és kiszélesíti munkalehetőségeiket. A Braille-írás tette léhetővé oly sok vak ember számára a világ- irodalom sok alkotásával való megismerkedést. De lehetséges, hogy ilyen finoman tudunk tapintani? A tapintásérzés azon alapszik, hogy a tapintótestek a bőr alakváltozását érzékelni tudják, és a megfelelő idegek útján az érzés a központi idegrendszerbe jut. Nemcsak a bőrt érő direktív alakváltozás eredményez nyomás- vagy tapintóérzést, hanem ennél finomabb inger is. Próbáljátok ki magatokon! Ha a bőrhöz hozzá sem nyúlunk, csak a szőrszálat mozgatjuk meg, máris úgy érezzük, hogy megérintettük magunkat. A szőrtüsző környezetében levő tapintásérzékeló testek a szőrszál görbítésekor kialakuló nyomást érzékelik. Az ember ujjbegyén a tapintótestek száma lényegesen nagyobb, mint másutt: ez a két funkciójával, a munkavégzéssel függ össze. Gyakorlattal a tapintásérzés fejleszthető is. A vakok esetében számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy egyéb érzékszerveik is kifinomultabbak. így a hallásuk általában élesebb, a távolság és veszély megítélésében sokkal biztosabbak, mint látó embertársaik, ez vonatkozik a tapintásra is. A vak ember a tárgyak felismerésére csak a szaglás, ízlés és tapintás útján képes! A tapintásérzékelő testek nemcsak nyomásra, hanem a hidegre is érzékenyek, és sokkal kisebb mértékben. Ez az oka annak is, hogy a hideg tárgyat nehezebbnek érezzük, mint az ugyanolyan súlyú melegebbet. Próbáljátok ki! Dr. Alföldi Ferenc A felvételen látható Szabó Adrienn, a Pozsony- püspöki <Pod. Biskupice) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola hatodik osztályos tanulója meggyőződéssel vallja ezt. Pedig nem is olyan könnyű, mert bizony elég nehéz négy labdát úgy tartani, hogy szét ne guruljanak. Rajta kívül két osztálytársa, Holovics Andrea és Holocsi Denisza is ügyes játékos az iskola kézilabda-csapatában, mely nemrégiben körzeti bajnokságot nyert. Bizonyítja ezt az is, hogy a legutóbbi városkerületi versenyen, a honvédelmi sportnapokon első helyezést értek el. A mini-fultballban és magasugrásban pedig harmadikok lettek. Egyénileg is jól szerepeltek az iskola tanulói. Távolugrásban Gábris Regina 343 cm-rel, Dániel Éva 308 cm-rel volt első helyezett. Tóth Sándor pedig a magasugrásban; 115 cm fölött ugrotta át a lécet. Fürst Mónika a futók versenyében győzött; 60 méteren 8,8 mp-es, 300 méteren 52,34 mp-es teljesítménnyel. Kép és szöveg; Hajdú Endre SZÁMOLJ! Segítsetek a csempézónek! Számoljátok meg, hány-hány csempére van szüksége az egyes fajtából (A, B, C), hogy az ábrán látható mintát elkészíthesse! /SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSffSSSSSSSSSSSSSSSSSS* járt az agy csökevényesedése is. Igaz ugyan, hogy az ágyéktájon egyik csigolyájuk annyira ki- öblösödött, hogy a gerincvelő abban mintegy pótagyat hozott létre, és az egyes fajok esetében nagyobb volt, mint a koponyában levő agyuk. Tudjuk azonban, hogy a gerincagy inkább csak a motorikus izommozgások irányitója volt, az élet helyes megítéléséhez szükséges nagyagy elcsökevényesedése tehát mindenképpen végzetessé vált számukra. Egy híres magyar őslénykutató, Nopcsa Ferenc már a múlt század végén rámutatott arra, hogy az óriásnövés, ami az agyalapi mirigy (hipofízis) túlten- gésével függ össze, együtt jár a végtagok hiányos csontosodá- sával és a szervezet ellenállóságának csökkenésével: ez lehetett az őshüllők kihalásának oka. KUTYANÉVADÓ Fickó, az, akin nincs nyakörv, és abban az irányban nyargal, mint Boldizsár, ráadásul bundájának színe egyezik Pepiével. Utóbbi Vakarcscsal egy irányban lépked. Vakarcs budája pont olyan, mint Tóbiásé. Ezek alapján tudod-e, hogy a kutyák milyen nevekre hallgatnak? A sárkányok tehát már akkor kihaltak, amikor az embernek még híre-hamva sem volt a Földön: az utolsó őshüllők eltűnése és az ember megjelenése között a földtörténetben legalább százmillió év telt el. A sárkányok világa végleg letűnt, és most már csak a mesékben létezhet. Dr. KALMÁR ZOLTÁN A november 25-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Tisztaság fél egészség; a várból egy F-elem maradt ki. Nyertesek: Básty Stefánia, Ipolybalog (Balog nad Iplőm); Pelle Tímea, Rimaszombat (Rimavská Sobota); Majoros Jácint, Safárikovo; Koós Gábor, Fifakovo; Pinke Béla és Attila, Perbete (Pribeta). ÍÜ2
