Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-09 / 49. szám

A KGST keretében végzett kö­zös munka a jelenlegi idő­szakban három kölcsönösen össze­függő feladatkör megvalósítására irányul. Az egyik a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás 1991-2005-ös évekre előirányzott kollektív koncepciója, a másik a köz­vetlen kapcsolatok fejlesztése, a harmadik pedig a szocialista gaz­dasági integráció és az együttműkö­dés mechanizmusának átalakítása. Ezek az irányzatok határozzák meg a fő feladatokat az érdekelt tagálla­mok egységes szocialista piacának kialakításához vezető úton. E folya­mat megvalósulásának az üteme döntő mértékben függ az egyes tagországokban végrehajtott gazda­sági és társadalmi változásoktól. Ezek áz irányzatok ugyanis oly szo­rosan összefüggnek, hogy kölcsö­nösen hatnak egymásra. A tagállamok kivétel nélkül egyet­értenek abban, hogy a nemzetközi mechanizmust egységesen kell fej­leszteni az együttműködés minden szintjén, s lehetővé kell tenni a gaz­daságosság szempontjainak teljes érvényesítését Olyan rendszer kia­lakításáról van szó, amely az álla­mokat és azok gazdálkodó szerve­zeteit egyaránt ösztönzi a termelés és a termékek tudományos-műszaki színvonalának emelésére, a kölcsö­nösen előnyős közvetlen kapcsola­tok fejlesztésére, távlatilag peág a közős piac kialakítására. Ezekhez a követelményekhez kell igazítani az együttműködés mechanizmusának fő elemeit is, a tervek egyeztetését, a valutáris, pénzügyi és httekapcso- latokat, a kölcsönös kereskedelem­ben érvényesülő árképzést, vala­mint az együttműködés normatív jo­gi alapjait. A szocialista integráció távlati fej­lesztésében kulcsfontossáaú jelen­tősége van a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív koncep­ciójának, amelyet a KGST 44. prágai ülésszaka fogadott el. A kollektív koncepció alapvető céljai a követ­kezők. • A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása a KGST-országok tudományos-műszaki haladásá­nak 2000-ig szóló komplex prog­ramja alapján. 0 A szükséges feltételek kialakítása a stabil és kiegyensúlyozott gaz­dasági fejlődéshez, a progresszív szerkezeti változások végrehajtá­sának meggyorsítása a népgaz­daság anyagi-műszaki és terme­lési alapjában, az egyes tagálla­mok érdekeinek megfelelően, fi­gyelembe véve az egész szocia­lista közösség szükségleteit. 0 A KGST-országok gazdasági po­tenciáljának megszilárdítása, a nemzetközi élvonal elérése a tudomány, a technika és a ter­melés legfontosabb területein, az exportképesség fejlesztése, s ezen az alapon a szocializmus pozícióinak megerősítése a nem­zetközi gazdasági, szociális, poü­0 A tagországok közti munka- megosztás jelenlegi helyzetének tökéletesítése, népgazdaságunk szerkezetének optimalizálása, termelési és tudományos-műsza­ki potenciáljuk teljes és hatékony kihasználása. 0A népgazdaság és a lakosság szükségleteinek teljesebb kielé­gítése energiából, tüzelőanya­gokból, alapanyagokból, gépek­ből, műszerekből, élelmiszerek­ből, ipari fogyasztási cikkekből, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból és a szükséges vá­lasztékban. 0 A KGST-országok gazdasági színvonalának gyorsabb ütemű kiegyenlítése, elsősorban Viet­nam, Kuba és Mongólia gazdasá­gi színvonalának kiegyenlítése a KGST európai tagállamainak a színvonalával. E célok eléréséhez olyan jellegű együttműködést kell fejleszteni, amelyben következetesen érvénye­sülnek a hatékonysági szempontok, az áru- és pénzviszonyok, s a sza­tározzák meg, figyelembe véve a termelés fejlesztésében, a szako­sítás és a kooperáció területén elért eredményeket, valamint az egyes tagországok belső és külgazdasági felkészültségét a szocialista integrá­ció gazdasági mechanizmusának korszerűsítésére. Az első szakaszban a tudomá­nyos-műszaki haladás komplex programjában szereplő feladatok teljesítésére kell helyzeni a súlyt, az öt kiemelt irányzatban, vagyis az atomenergetika területén, a népgaz­daság elektronizálásában, a komp­lex automatizálásban, az új anya­gok és technológiai eljárások, vala­mint a biotechnológia fejlesztésé­ben. Emellett a közös törekvések­nek a vietnami, a kubai és a mongó- liai nyersanyagforrások komplex és hatékony kihasználására is kell irá­nyulniuk. Ebben a szakaszban nagy figyelmet kell fordítani a termelés­ben előforduló indokolatlan párhu­zamosságok mérséklésére is, vala­mint a gazdálkodó szervezetek közti együttműködés új formáinak széles körű bevezetésére. I. Alapvető célkitűzések tikai és egyéb folyamatokban, a szocialista államok egységének megszilárdítása, a diszkrimináció különböző formáinak elhárítása, s a szocialista közösséghez tarto­zó országok műszaki-gazdasági függetlenségének fokozása. 0 A KGST-országok aktív részvéte­lének biztosítása a világméretű nemzetközi munkamegosz­tásban. 0A társadalmi termelés és a köl­csönös együttműködés dinamiká­jának és hatékonyságának foko­zása a KGST-országokban, külö­nös tekintettel a testvérpártok kongresszusai által meghatáro­zott gazdasági és szociális fela­datok teljesítésére. 0 A baráti országok nemzetei anya­gi és kulturális életszínvonalának emelése. Kilenc hónap mérlege a bolgár népgazdaság fejlődésében Amint arról Bulgária Központi Statisztikai Igazgatóságának az idei állami terv teljesítéséről szóló jelentése beszámolt, az 1988-as év első kilenc hónapjában a tiszta termelés, a nyereség és a társadalmi termelés egész évi tervéből több mint 75 százalékot sikerült teljesí­teni. A tiszta termelési érték az iparban az előző év azonos időszakához viszonyítva 10,3 százalékkal, a munkatermelékenység 9.1 százalékkal, az árutermelés 6,1 százalékkal nőtt, miközben a fajlagos anyagráforditási költségek 2,4 százalékkal csökkentek. A kiskereskedelmi áruforgalom 4.8 százalékkal, a lakossági szolgál­tatások teljesítménye 8,3 százalékkal, a külkereskedelmi áruforgalom 3,7 százalékkal lett nagyobb, a dolgozók keresete az anyagi termelés ágazataiban 4,9 százalékkal növekedett. A tiszta termelési érték növekménye csaknem 88 százalékban a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az anyagráfor­ditási költségek csökkenése 730 millió leva relatív megtakarítást eredményezett. A termelési étlapokra vonatkoztatott jövedelmezőség 7.1 százalékkal javult, s a munkatermelékenység növekedése 4,8 ponttal előzte meg az átlagbérek növekedését A statisztikai jelentés szerint javultak az eredmények a technológiai fejlesztésben, a termelés szerkezeti átalakításában, növekedett az automatizált termelés részaránya, s javult a termékek minőségi színvonala. A külkereskedelmi áruforgalom értéke 20,3 milliárd devi- zalevát ért el, a kivitel 4,4 százalékkal, a behozatal 2,9 százalékkal növekedett. Elmélyültek Bulgária integrációs kapcsolatai a Szovjetuni­óval és a többi KGST-országgal, s növekedett a külföldi tőkerészvé­tellel működő vegyesvállalatok száma. A bolgár népgazdaság fejlődésében azonban bizonyos feszültsé­gek is előfordultak. A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosításában főleg szubjektív okok miatt nem sikerült elérni a feltételezett eredményeket. Számos vállalatnál nem elég gazdasá­gosan hasznosítják az energiát, valamint a nyers- és alapanyagokat, s indokolatlanul növekednek a normán felüli készletek. Egyes alap­vető termékek nem kielégítő termelése következtében hiányosságok fordulnak elő az ország anyagellátási mérlegében, a lakosság ellátá­sában, valamint a szocialista országokkal szembeni szállítási kötele­zettségek teljesítésében. Fogyatékosságok fordulnak elő a lakásépí­tési program teljesítésében is. Az egész évi terv teljesítése azonban elérhető, de ehhez javítani kell a munkaszervezés színvonalát, s meg kell követelni az egészséges munkafegyelmet. (SH) bályozás közgazdasági eszközei Ez elősegíti á tudományos-műszaki haladást, az ágazatközi, valamint az ágazatokon belüli szakosítást és kooperációt, elsősorban a feldolgo­zóipar területén. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatási és termelési együttműködés fejlesztésére a gép­ipar kiemelt ágazataiban, az elektro­nikában, a vegyipar területén, a bio­technológiai eljárások és az új szer­kezeti alapanyagok fejlesztésében. A KGST-országok a kollektív koncepció megvalósítása során ab­ból indulnak ki, hogy népgazdasá­guk a világgazdaság részét képezi, s a nemzetközi, főleg a szocialista munkamegosztás fejlesztésében fi­gyelembe veszik a Szovjetunió kulcsfontosságú jelentőségét, amely köztük a legnagyobb tudományos- műszaki és gazdasági potenciállal rendelkezik. A koncepció bizonyos szakaszokban és komplex módon valósul meg, s ezzel összefüggés­ben az együttműködés mechaniz­musa is átalakul. Az egyes szaka­szok és intézkedések tartalmát az együttműködés konkrét feltételei ha­Tankhajókikötő épül Kubában Havannától keletre, Matanzas ku­bai városban olyan kikötő épül, amely 150 ezer tonna kőolajat szállí­tó tankhajókat is képes lesz fogadni. Ez a kubai kőolajipar legnagyobb beruházása, mert ez a szakágazat döntő mértékben a kőolaj behozata­lára van utalva. A kikötői terminált a jövő év júniusában helyezik üzem­be. Jelenleg gyors ütemben halad négy, egyébként 50 ezer köbméter befogadóképességű tartály építése, amelyeket a jelzett időpontig el kell készíteni. Közben a kikötői mólok is épülnek, ezek közül a leghosszabb 216 méter lesz. Nemrég sikeresen valósult meg egy 70 ezer és egy 150 ezer tonna vízkiszorítású hajó pró­bakikötése. A kikötői terminálnak szivattyúte­lepe is lesz, amely óránként 10 ezer tonna kőolajat tud majd továbbítani. A szivattyútelep szerelési munkála­tai során nagy gondot fordítanak az üzembiztonságra és a környezetvé­delemre. A terminál építésével együtt kőolajvezeték is épül Matan- zasból a szigetország déli tenger­partján levő Cienfuegosba, ahol egy nagy teljesítményű koőolajfeldolgo- zó komplexum építése van folya­matban. Egy kőolajvezetéket Ma- tanzasból kiindulva a Havanna mel­letti hőerőmű ellátásra is építenek, egy harmadikkal pedig a Varadéra környékén kitermelt kőolajat fogják szállítani Matanzasba. (ŐSTK) A második szakaszban elsősor­ban az ágazatokon belüli szakosítás és kooperáció fejlesztése kerül elő­térbe, s ezzel összefüggésben meg­növekszik a közvetlen kapcsolatokra épülő együttműködés jelentősége. A kölcsönös árucsere-forgalomban megnövekszik az új technológiai el­járások és a termelési szolgáltatá­sok szerepe. A nemzetközi szocialista munka- megosztás a legközelebbi 10-15 év folyamán elsősorban a gépipar és az elektronizálás területén, a fontos szerkezeti alapanyagok gyártásá­ban, a nyersanyagok és az energia- források termelésében, az élelmi­szerek, a fogyasztási iparcikkek ter­melésében és kölcsönös cseréjé­ben, a közlekedés és a távközlés fejlesztésében, valamint a nem ter­melési ágazatokban fog mélyülni. A gépipar és az elektronizálás területén a munkamegosztás elmé­lyítésének kulcsfontosságú szerepe van a termelés intenzifikálása, a ver­senyképesség és a munkatermelé­kenység növelése, a teremékek mi­nőségi és műszaki színvonalának emelése szempontjából. A koncep­ció nagyobb vonalakban az egyes tagországok szakosított feladatait is meghatározza a legfontosabb gépek és berendezések, főegységek és elektronikai eszközök termelésében. Arról van szó, hogy a tagországok szükségletei teljes mértékben fe­dezve legyenek saját fejlesztésükből és termelésükből, amihez a legma­gasabb nemzetközi színvonal eléré­sére van szükség. Ezt kell elősegíte­ni a fontos szerkezeti alapanyagok gyártásának fejlesztésével is. Ezzel összefüggésben a népgazdaság nyersvas- és acélszükségletét a ter­melés további mennyiségi növelése nélkül kell kielégíteni. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani ezért a vasko­hászati termékek minőségi fejleszté­sére, választékuk növelésére, vala­mint a műanyagok szerkezeti alap­anyagokként való felhasználására. Ide tartozik továbbá a másodlagos nyersanyagok fokozottabb mértékű hasznosítása is. Az együttműködés fontos szerepe lesz a kohászati, a vegyipari, a papír- és gumiipari üzemek rekonstrukciójában és kor­szerűsítésében. A dinamikus és kiegyensúlyozott gazdaságfejlesztés egyik alapvető feltétele a tüzelőanyag- és energia- ellátás távlati biztosítása. A takaré­kosabb energiafogyasztásra irányu­ló politika azzal számol, hogy a KGST-országok társadalmi terme­lésének fajlagos energiafelhaszná­lása az 1985-től 2005-ig terjedő idő­szakban 1,4-1,7-szeres mértékben csökken. Ezt elsősorban a termelés következetes szerkezeti átalakításá­val kell elérni, miközben az energia- források szerkezeti összetétele is megváltozik. A villamosenergia-ter- melésben tovább növekszik az atomenergetika és a nem hagyomá­nyos energiaforrások részaránya, s az energiamérlegben csökkenni fog a kőolaj szerepe a földgáz és a villamos energia javára. A kollektív koncepció nagy horde­rejű feladatokat tartalmaz az élelmi­szerek és az ipari fogyasztási cikkek termelésében megvalósuló nemzet­közi munkemegosztás, továbbá a közlekedés és a távközlés közös fejlesztése területén. A tagállamok Vietnam, Kuba és Mongólia gazda­sági színvonalának emelésére, s a nemzetközi integrációba való hatékonyabb bekapcsolódásuk elő­segítésére speciális együttműködési programokat hagytak jóvá a KGST 44. prágai ülésszakán. A tagállamok abban is megegyeztek, hogy a kol­lektív koncepciót a népgazdasági tervek egyeztetését megelőző idő­szakokban ötévenként időszerúsíte- ni és pontosítani fogják. (-ai) Kubában a hetvenes évek végén kezdtek el kísérletileg foglalkozni az olló nélküli rákok, az ízletes húsú languszták mesterséges tenyésztésé­vel. A tenyésztés nagyobb arányú fejlesztésére azonban csak a nyolc­vanas évek folyamán került sor. Jelenleg három tenyésztőállomáson foglalkoznak ezzel a jövendelmező munkával, az erre felhasznált víztá­rozók felülete ma már meghaladja az ezer hektárt. Tavaly 350 tonna langusztát halásztak ki, az idén pedig már 500 tonnára növelik a terme­lésüket Az elért sikerek alapján további tenyésztőállomások létesítésé­vel számolnak, s évente két „betakarítást“ terveznek, a szakemberek szerint ehhez adva vannak a feltételek. A languszták a kubai kivitel keresett termékei közé tartoznak, egy tonnáért körülbelül 7000 dollárnyi bevétel­hez jutnak. A felvételen az egyik tenyésztóállomás dolgozói szállításra készítik elő a lehalászott langusztákat. (A ŐSTK felvétele) ÚJ S 1988. XI A nemzetközi munkamegosztás kollektív

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents