Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-15 / 28. szám

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság tudományos­műszaki, gazdasági és szociális fej­lődésének 2010-ig szóló összesí­tett prognózisának előkészítésével összhangban a tudományos-mű­szaki politika elméleti-módszertani alapja is kialakul, s azok a feladatok’ is kirajzolódnak, amelyek a gazda­sági mechanizmus átalakításának feltételei között a népgazdaság in- tenzifikálására irányulnak. Az átalakítást történelmi szükség- szerűségnek tekintjük, s az SZKP XXVÍI. kongresszusán, valamint a CSKP XVII. kongresszusán elfo­gadott határozatok szellemében va­lósítjuk meg, figyelembe véve a szo­cialista országok testvérpártjai kép­viselőinek 1986-os moszkvai ta­nácskozását is, amely hangsúlyoz­ta, hogy meg kell szabadulni a túlha­ladott elképzelésektől és nézetektől, s új elméleti és eszmei-politikai hoz­záállást kell érvényesíteni a szocia­lista társadalom további fejlődésé­nek biztosításában. Ebben az összefüggésben a CSKP KB 7. ülése megfogalmazta a tudományos-műszaki politika mi­nőségileg új értelmezését, amely­ben a tudományos-műszaki fejlesz­tés az újratermelési folyamat elvá­laszthatatlan részét képezi, annak minden szakaszában. A CSSZSZK gazdasági mecha­nizmusának komplex átalakításában olyan koncepció érvényesül, hogy társadalom dinamikus fejlődését se­gíti elő. V. I. Lenin munkáiban gyak­ran követelte, hogy a korszerű tudo­mány és technika vívmányait a szo­cialista építés szolgálatába kell állí­tani. E lenini gondolatok objektív jellegét és létszükségletét a szocia­lizmus építésének egész folyamata igazolta a Szovjetunióban, az első tudományos alapokra helyezett táv­lati gazdaságfejlesztési tervtől, amely GOERLO néven ment át a köztudatba, egészen a szovjet gazdaság tudományos-műszaki átalakítására irányuló jelenleqi ter­vekig. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja állandó figyelmet fordít a tudomá­nyos-műszaki politika formálására és érvényesítésére. Már a CSKP Vili. kongresszusán elfogadott do­kumentumokban is megfogalmazó­dott az a követelmény, hogy a tudo­mányos-műszaki fejlesztést érvé­nyesíteni kell a szocialista gazdaság alapjainak építési folyamatában. Az ötvenes és a hatvanas években ezt a célt szolgálta a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia megalapítá­sa, valamint az a körülmény, hogy a népgazdaság fejlődése egyre na­gyobb igényeket támasztott a tudo­mányos-műszáki káderek alkotó te­vékenységével, a tudományos-mű­szaki fejlesztésre fordított pénzügyi forrásokkal, valamint a dolgozók szakképzettségi színvonalával szemben. Az idén a kassai (Koáice) Kelet-szlovákiai Vasmű kohászati másodtermékeket gyártó üzemének hídgyárában 3950 tonna szerelvényblokkot gyártanak a hazai atomerőmüvek építéséhez. Ez 1130 tonnával több, mint az elmúlt évben. Ezekből a szerelvényblokkokból építik fel a reaktorházakat, ezért gyártásuk rendkívüli pontosságot és kiváló minőséget követel meg. Az első szerelvényblokkot 1979-ben gyártották le a Jaslovské Bohunicei-i Atomerőmű számára. A mochovcei és a temellni atomerőmű-építéshez 1985 óta szállítják a szerelvényblokkokat, amelyek felületi kiképzése nagyon munkaigényes feladatot jelent a hídgyár dolgozói számára. A felvételen Pavol Kováé és Pavol Priadka szerelők az egyik elkészült szerelvényblokk minőségét ellenőrzik. A ŐST K felvétele KOMPLEX HOZZÁÁLLÁSSAL A tudományos-műszaki politika szerepe a népgazdaság intenzifikálásában az új gazdasági mechanizmus maxi­mális mértékben gyakoroljon hatást a tudományos-műszaki haladásra, mind a termelésben, mind pedig az egész infrastruktúrában. Ez azt je­lenti, hogy a tudományos-műszaki fejlesztést nem lehet csupán a terv­szerű irányításra, a kutatás és a fej­lesztés gazdasági ösztönzésére korlátozni, ahogy ezt eddig értel­meztük, vagyis a tudományos-kuta­tási alap tevékenységére, amelynek jelenleg 410 önálló kutatási-fejlesz­tési szervezetében, körülbelül 2450 munkahelyen 196 ezer dolgozója van. A termelési-műszaki, tudomá­nyos-kutatási és forgalmazási alap szervezeti felépítésének átalakítása közvetlenül kihat a tudományos ku­tatás fennálló szervezeti rendszeré­re, mégpedig olyan irányban, hogy fokozatosan érvényesüljenek benne az új gazdasági mechanizmus ele­mei, eszközei és módszerei. Cseh­szlovákiában jelenleg 310-350 ezer féle terméket gyártunk, ami a vilá­gon gyártott termékskálának körül­belül a 75 százalékát képezi, miköz­ben a CSSZSZK részaránya a világ tudományos-kutatási kapacitásában mindössze 1,3-1,5 százalékos. Ná­lunk az alkalmazott kutatás évente 25-30 ezer feladat megoldásával foglalkozik, s ez a nagy terjedelem nem tette lehetővé, hogy a minőség és a hatékonyság tekintetében vi­lágszínvonalat érjünk el. A CSKP KB 7. ülésének határo­zata hangsúlyozza, hogy tudomá­nyos-kutatási alapunkat továbbra már nem lehet a tudományos-mű­szaki haladás egyedüli forrásának tekinteni. Nagy súlyt kell helyezni a többi forrásra is, például a haté­kony gépi berendezések és techno­lógiai eljárások behozatalára, a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásra, főleg a tudo­mányos-műszaki együttműködés te­rületén, a külföldi országokban elért új tudományos-műszaki ismeretek kihasználására, a licencek vásárlá­sára, a közös tudományos-termelési egyesülések és vállalatok létesíté­sére stb. A tudományos-műszaki fejlesztés hatékonyságát elsősorban az egész népgazdaság műszaki­gazdasági színvonalával kell mérni. Fontos követelmény, hogy a terme­lésben bevezessük a csúcstechni­kát, főleg a hazai termelésből és behozatalból származó rugalmas és automatizált gyártórendszerek üzembe helyezésével. A tudományos-műszaki politika formálása hosszú távú és szakadat­lan folyamat, amely a szocialista Gyakorlati irányzatok A CSKP KB 1983-as 8. ülése, a CSKP XVII. kongresszusa, vala­mint a CSKP KB 1987-es 5. ülése egyaránt megfogalmazta azt a köve­telményt, hogy a tudományos-mű­szaki fejlesztés tervszerű és komp­lex irányításában, valamint gazda­sági ösztönzésében az irányítás minden szintjén „egységes állami tudományos-műszaki politika" érvé­nyesüljön. A tudományos-műszaki fejlesztés 8. ötéves tervének, valamint a mű­szaki fejlesztés állami tervének a fel­adatai a CSKP KB 8. ülésén elfoga­dott dokumentumokból indulnak ki, amelyek meghatározták a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés 10 fő irány­zatát. Ezekkel az irányzatokkal a KGST-országok tudományos-mű­szaki haladásának 2000-ig szóló komplex programjával összhangban részletesen foglalkozott a CSKP XVII. kongresszusa. Az egységes állami tudományos- műszaki politika érvényesítése kere­tében sor került az állami célprogra­mok, az alapkutatási céltervek, az állami és a köztársasági tudomá­nyos-műszaki programok, valamint az alkalmazott gazdasági kutatás célterveinek a kidolgozására. Ezek megvalósítása során azonban mind­eddig nem sikerült teljes mértékben megvalósítani a CSKP XVII. kong­resszusán elfogadott határozatokat, amelyek szerint „a vezérigazgatók s a vállalati igazgatók közvetlenül felelősek a tudományos és műszaki kutatás eredményeinek gyors gya­korlati bevezetéséért. A vállalatok­ban és az üzemekben éppen nekik kell gondoskodniuk arról, hogy az innovációs aktivitás kellő időelőny­ben, tehát a termelés előkészítési szakaszában, a fejlesztési, műszaki tervezési, konstrukciós és technoló­giai munkahelyeken nyilvánuljon meg, s meghozza az előirányzott végső eredményeket." Ebben az irányban a komplex intézkedések nem gyakoroltak elegendő nyomást az irányítási dolgozókra, s nem gon­doskodtak gazdasági szabályozók­ról a tudományos-műszaki fejlesztés ösztönzésére. Ilyen körülmények között nem alakult ki megfelelő hú­zóerő a népgazdaság intenzifikálá- sára. A 8. ötéves tervidőszakban a tu­dományos-műszaki politika a nép­gazdaság teljesítményének a növe­lésére, a nemzeti jövedelem 3,5 százalékos átlagos évi növekedésé­re, valamint arra irányul, hogy a nemzeti jövedelem előirányzott növekményét 92-95 százalékban a társadalmi munkatermelékenység évi 3,3 százalékos növekménye biz­tosítsa. Eddig azonban ezt a célt nem sikerült elérnünk. A nemzeti jövedelem termelésében a fajlagos energiafelhasználást évi 2,9 száza­lékkal, a fajlagos fémfogyasztást évi 3,5 százalékkal, a teljesítmények ál­talános anyagráfordítási költségeit pedig 1,5 százalékkal kell csökken­teni. E feladatok teljesítésében fontos szerepet játszik az alapkutatás, melynek irányzatait 9 állami prog­ram foglalja össze. Ezek a progra­mok meghatározzák a részvételün­ket is a KGST-országok nemzetközi tudományos-műszaki együttműkö­désében. Az állami tudományos-műszaki programok 17 területen a műszaki fejlesztésre, valamint a gazdasági és szociális fejlődés hosszú távú céljaira összpontosítják a figyelmet. Ezek teljesítése meghaladja a 8. ötéves terv időszakát. A programok megvalósítása során olyan haté­konyságot kell elérni, hogy minden egyes befektetett korona 4,10 - 6,80 koronás hasznot eredményezzen. A köztársasági tudományos-mű­szaki programok főleg a hazai nyersanyagalap kihasználására irá­nyulnak. E programok keretében minden befektetett koronának 4,60 - 5,10 korona hasznot kell eredmé­nyeznie. Az előirányzatok szerint a műsza­ki fejlesztési feladatok átlagos meg­oldási ideje 4,6 évről 4,1 évre csök­ken, s az új termékek gyártását 3 év alatt, az új technológiai eljárásokat pedig 4 év alatt kell bevezetni. Átalakítás a fejlesztés irányításában A CSKP KB. 7. ülése 1987 de­cemberében hangsúlyozta, hogy „az intenzifikáció nem kielégítő elő­rehaladásának egyik fő oka abban rejlik, hogy a tudományos-műszaki fejlődés nem vált annak alapvető tényezőjévé". A tudományos-mű­szaki fejlesztésben tapasztalt fogya­tékosságok kedvezőtlenül hatnak a KGST-országok komplex prog­ramjában való részvételünkre is. A CSKP KB 7. ülésén elfogadott határozatokkal összhangban, ame­lyek a CSSZSZK gazdasági mecha­nizmusának komplex átalakítására vonatkoztak, gyors ütemben kell nö­velnünk a tudományos-műszaki fej­lesztés hatékonyságát, gondoskodni kell a tudományos-műszaki fejlesz­tés irányításának és gazdasági ösz­tönzésének ésszerűsítéséről, s le kell állítani azoknak a tudományos- kutatási feladatoknak a megoldását, amelyek a jelenlegi és a távlati szük­ségletek szempontjából nem garan­tálják a magas műszaki-gazdasági színvonal elérését. A központ fog dönteni a népgaz­daság műszaki-gazdasági színvo­nalának fejlesztési koncepcióiról, ezen az alapon a tudományos-mű­szaki fejlesztés össztársadalmi ér­dekű, kiemelt feladatairól, valamint az állami fejlesztési programok tar­talmáról. A gazdálkodó szervezetek kidol­gozzák saját koncepcióikat a terme­lési folyamat műszaki-gazdasági színvonalának fejlesztésére, figye­lembe véve az egész népgazdaság műszaki-gazdasági színvonalának össztársadalmi érdekű fejlesztési koncepcióit. Az önálló elszámolású gazdálkodó szervezetek saját ha­táskörükben döntenek a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés konkrét fel­adatairól, mégpedig gazdasági lehe­tőségeik adott keretein belül. Komplex módon kell megvizsgál­ni a tervszerűség elvének a kérdését is, s teljesen új formákat kell kidol­gozni az érvényesítésére, beleértve a tudományos-műszaki fejlesztés tervezésének minőségileg új mód­szereit, s az értékkategóriák, az áru- és pénzviszonyok tervszerű kihasz­nálását. Összesített prognózis A társadalmi fejlődés prognózisá­nak a kidolgozását a Csehszlovák Tudományos Akadémia irányítja, a kutatási munkahelyek széles körű részvételével, s a kerületi szervekkel való szoros együttműködésben. A központ fogalmazza meg a tudo­mányos-műszaki, gazdasági és szociális fejlődés stratégiáját, s a 20-25 évre szóló prognózisban, valamint a tudományos-műszaki, gazdasági és szociális fejlődés 10-15 évre szóló hosszú távú tervé­ben meghatározza a gazdasági sza­bályozás rendszerét. A tudományos-műszaki, gazda­sági és szociális fejlődés hosszú távú tervét a legfelsőbb szintű párt- és állami szervek hagyják jóvá. Cik­likusan megismétlődő kidolgozása 3 évet vesz igénybe, s ezt a munkát úgy kell elvégezni, hogy a soron következő ötéves tervidőszak előtt 2 évvel befejeződjön. Alapvető céljai között szerepel a népgazdaság mű­szaki-gazdasági színvonalának fej­lesztési koncepciója, az emberi té­nyezőnek a szerepe a társadalmi munkatermelékenység növelésé­ben, valamint a KGST keretében megvalósuló nemzetközi társadalmi munkamegosztás fejlesztési kon­cepciója. Az összesített prognózis elméleti alapját képező egységes állami tu­dományos-műszaki politikának, s az ebből kiinduló állami kutatási és fej­lesztési tervnek az a feladata, hogy megfelelő, 15-25 éves időelőnnyel feltárja a tudományos-technikai for­radalom kihasználásának reális, tu­dományosan alátámasztott lehető­ségeit. A tudományos-műszaki fejlesztés 2010-ig előirányzott összesített stra­tégiája 10 olyan ágazatközi straté­giai irányzatot tartalmaz, amelyeket alapjában véve már a CSKP KB 1983-as 8. ülése is meghatározott, s amelyek által alapvető fordulatot kell elérni a népgazdaság intenzifi­kálásában. A tudományos-technikai forrada­lom ágazatközi stratégiai irányzatai­nak előrejelzését tartalmazó első ki­indulási változat három alapvető részből áll. Az „A" rész, mint alap­vető dokumentum meghatározza a CSSZSZK tudományos-műszaki fejlesztésére vonatkozó stratégia körvonalait, mégpedig a 2000 -2010-ig terjedő időszakra, s elemzi az ágazatközi stratégiai irányzatok kihatását az alapvető termelési té­nyezőkre, a munkatermelékenység és a termelés minőségi színvonalá­nak fejlődésére, a termelés energia- és anyagigényességére, a termelé­si-műszaki alap rekonstrukciójára, valamint a szociális fejlődés legje­lentősebb szempontjaira. A „B“ rész összefoglalóan jellemzi a tudo­mányos-műszaki fejlesztés konkrét stratégiai irányzatait, főleg a forrá­sokkal szembeni igények, valamint a feltételezett gazdasági eredmé­nyek szemponjából. A ,,C“ rész összefoglaló tanulmányok alapján az iparilag fejlett országok tudomá­nyos-műszaki haladásának döntő irányzataival foglalkozik, azzal a cél­lal, hogy lehetővé tegye a külföldi ismeretek kihasználását a csehszlo­vák gazdaság tudományos-műszaki fejlesztésének előrejelzéséhez. Az elmondottakból világosan kitű­nik, hogy a CSSZSZK gazdasági mechanizmusának kompié* átalakí­tása megfelelő feltételeket alakít ki a prognosztikai és a tervezési mun­kák színvonalának emeléséhez. Eb­ben az összefüggésben rendkívüli mértékben megnövekszik az egysé­ges állami tudományos-műszaki po­litika jelentősége is, amely a KGST- országok egységes tudományos- műszaki politikájának integrált ré­szét képezi. PAVEL KOZÁK docens, áltudományok kandidátusa, a CSKP KB Politikai Főiskolája bratislavai karának tanszékvezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents