Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-25 / 47. szám

Blokkolnak a kerekek Őszi háziszemle Az igazi tél beállta előtt érdemes alaposan átvizsgálni az autót, egyszerre két szempontot is szem előtt tartva. Az egyik - és az a fontosabb! - a forgalombiztonság. Az a fék, amely „elmegy még“ felkiáltással csak kicsit radírozott csíkot az aszfáltba - télén könnyen átsegít minket az út túloldalára. Ha már szó esett az úttartásról: elég ránézni a kerekekre, és mindjárt látni, mennyit is kopott a nyáron a futófelület. A két milliméter körüli minta esőben esetleg megismertet bennünket a nagyon elegáns hangzású aquaplaninghatással, amely­nek lényege már kevésbé artisztikus: kocsink elveszíti kapcsolatát az úttal, megúszik a sokmázsás jármű. Mindig nagyon fontos az a tárgyalás, vagy program, amiről lekésünk a ledermedt akkumulátor miatt. Ilyenkor derül ki, hogy mi is kísérletet tettünk szárazon használni az elektrolitot bőven igénylő rendszert. Ha valaki nem tudná, e fenti folyadék létrejöttéhez mi desztillált víz beadagolásával járulhatunk hozzá. Az egy-két éves akkumulátornál remélhetőleg elegendő lesz a pólusok megtisztítása, a cellák szellőzönyílásának szabaddá tétele. Hiába a legkitűnőbb akkumulátor, ha a gyújtásrendszer körül valami hibádzik. S legtöbbüknél igaz ez, merthogy nyáron még jó volt, de közben eltelt egy kis idő, megkoptak az érintkezők, beégtek a felüle­tek. Nem árt megtisztítani a gyertyákat, esetleg visszagondolni azokra az időkre, amikor betettük azt a garnitúrát. Ha nem jut már eszünkbe, mikor volt ez, bátran cseréljük ki a gyárilag előírt hőérté­kűre. Sok esetben nem is attól táltosodik meg az autó, hogy elektródánk platina, hanem attól, hogy megfelelő a gyertyahézag. Ha már a memóriagyakorlatoknál tartunk: nem árt felidézni, hogy hány kanna vizet zúdítottunk a hűtőrendszerbe, felhígítva ezzel a nyáron szükségtelennek tűnő fagyállót. Most nagyon is szükségünk van rá: ellenőrizzük. Egy kis pohárkával tegyünk be mintát a hűtő- szekrény mélyhűtő részébe. Nem árt ilyenkor ellenőrizni a a fűtéscsa­pot sem. Az égőkön nem érdemes takarékoskodni, ha már egyszer jól működik a kocsi egész elektromos rendszere. A burák levétele után sokszor szabad szemmel is látni, mennyire használt egy-egy izzó. A foncsor is fogyóanyag - leginkább a lámpatestek belsejéből. Érdemes elgondolni, hogy egy esetleges csere mennyire növeli meg esélyeinket az úton a „látni" versenyben. Amit eddig leírtunk, az ellenőrzés, házilag is elvégezhető csere. De a féket egyáltalában ne javítsuk otthon, az elektromos beállítást is bízzuk a szakemberre. Még néhány apróság: fagyot tűrő folyadékot az ablakmosóba, glicerint a gumialkatrészekhez. Csak előrelátónak nevezhető az az autós, aki már most kicseréli a csíkos sávos mintát húzó ablaktörlőit. K. Gy. Intelem: Soha - de legalábbis lehetőleg - ne úgy fékezzünk, hogy blokkoljanak a kerekek. Megállapítás: az autó lassulása fékezéskor abban az esetben a'leg­nagyobb, ha még éppen nem blok­kolnak a kerekek. Az intelem helyénvaló, a megálla­pítás pedig igaz. Különös az, hogy az intelemmel és a megállapítással külön-külön semmi baj nincs. A baj akkor kezdő­dik, amikor a kettőt egy mondattá kapcsolják össze, az intelmet mint­egy magyarázzák a megállapítással, például ilyenformán: ne úgy fékez­zünk, hogy blokkoljanak a kerekek, mert a lassulás akkor a legnagyobb, ha még éppen nem blokkolnak. És így már nem jó. Az intelem ebben a formájában már hamis, fél­revezető. Mindenekelőtt meg kell is­merkednünk a csúszás, pontosab­ban a relatív csúszás fogalmával. A csúszás fogalmával nincs sok dolgunk, az teljesen egyértelmű. Ta­lán helytelen is, hogy az idegen „blokkolás" szót használjuk a ma­gyar „csúszás" helyett, de hát már teljesen átment a köztudatba. Nagyon fontos azonban témánk szempontjából a relatív csúszás. Azért relatív, mert a kerék kerületi sebességét viszonyítjuk az autó se­bességéhez. Elnevezése - az ere­detileg idegen szó magyaros Írás­módjával -: szlip. Ha a kerék csúszás nélkül gördül, az autó sebessége és a kerék kerü­leti sebessége megegyezik (a gumi­abroncs belapulását most nem vesszük figyelembe). Ha valaki ezen nem tűnődött el, annak számára a közlés talán meghökkentő, de tes­sék csak rajta elgondolkodni. A szlipnek dimenziója nincs, szá­zalékban szokás kifejezni. A kerék csúszás nélkül gördüléskor - az úgynevezett tiszta gördüléskor a szlip értéke zérus, vagyis 0 %. Nézzük a másik végletet. Az autó halad, és a kereket blokkolóra fé­Ismeretes az alkoholnak az emberi szervezetre gya­korolt hatása. Alkohol elfogyasztása után ideiglenes változások és zavarok állnak be az egyén pszichikájá- ban, csökken a teljesítőképessége, megváltozik a visel­kedése. Az alkohol kihat a leglényegesebb lélektani folyamatokra (figyelem, emlékezőtehetség, gondolko­dás, beszédképesség), és minőségileg megváltoztatja a fogyasztó személyiséget. Már kis mennyiségben is hat az érzékszervek funkciójára (éleslátás, hallás, a színér­zékelés). A mozgás lelassul és veszít koordináltságából (összehangoltságából.) A szervezet lassabban, vagy egyáltalán nem reagál a külső ingerekre, romlik az egyensúlyérzék. Hosszabbodik a reagálási idő. Növekszik a magabiztosság érzése, és ilyen állapotban hajlamos az egyén vakmerő kockáztatásra. A gyakorlatban a volán mögött már kis mennyiségű alkohol elfogyasztásának is ezek a következményei:- hibásan becsüli fel a sebességet;- hibásan állapítja meg az előtte haladó autó és saját járműve közötti távolságot;- figyelmetlen, nem összpontosítja figyelmét a veze­tésre;-kritikátlanul értékeli a forgalmi helyzeteket maga körül;- többet kockáztat, mint józan állapotban;- túlbecsüli a képességeit. Az elfogyasztott alkohol mennyiségének növekedésé­vel emelkedik a balesetek lehetőségének a valószínű­sége: Az elfogyasztott alkohol A baleset valószínűségének (ezrelékben) hányadosa: 0,3-ig 1 0,3-0,99 7 1,0-1,49 31 1,5 fölött 128 Az alkohol mennyiségét az emberi szervezetben a vér alkoholszintjével mérik, és ezt ezrelékben fejezik ki (%*,). Az orvosi és bírósági gyakorlat a részegség hat fokoza­tát különbözteti meg (az adatok 70kg-os testsúlyra vonatkoznak, más testsúlyhoz a számok arányosan alacsonyabbak vagy magasabbak): 1. Enyhén ittas állapot - 0,5-1 %» (25-50 g tiszta alkohol) 2. Mérsékelt fokú részegség - 1-1,5 °/«, (50-70 g) 3. Közepes fokú részegség - 1,5-2 %> - (100 g) 4. Súlyos fokú részegség - 2-3 %> - (150 g) 5. Heveny alkoholmérgezés - 3-5 %> - (150-250 g) 6. Alkoholmérgezés okozta halál - 5-6 %> (250-300 g) Tájékozódásul nézzük meg a következő táblázatot: A test többféleképpen választja ki az alkoholt: 90 %- át égetéssel bontja le, eközben nagyobb mennyiségű hő keletkezik. A vese és a vastagbél kb. 3 %-ot választ ki (a vizelettel és széklettel), kb. 7 % pedig a tüdőn keresztül (lélegzéssel) hagyja el a szervezetet. Az egészséges ember egy kilogramm testsúlyra szá­mítva egy óra alatt 0,1-0,15 gramm alkoholt bont le. Példa: egy 70 kg testsúlyú férfi 0,5 liter bort ivott meg, amely kb. 50 gramm tiszta szeszt tartalmaz. Szervezete egy óra alatt kb. 0,1 x70 - 0,15x70 azaz 7-10 gramm alkoholt bont le. Mivel a vérében 50 gramm alkohol van 50:7 - 50:10 lesz a teljes lebontás ideje. Tehát szerveze­te 5-7 óra múlva lesz teljesen alkoholmentes. Figyelem: ez csak akkor érvényes, ha egészséges a szervezet (főleg a májbántalmak meghosszabbítják a lebontás ide­jét), és ha az elfogyasztott bor a jelzett alkoholmennyisé­get tartalmazta (például csemegeborok alkoholtartalma magasabb). Látható, hogy egy liter bor elfogyasztása után csak 10-14 óra múlva lesz alkoholmentes a szerve­zet. Az objektív mérések cáfolják azt a hiedelmet, hogy a részegség után egy kiadós alvás elég ahhoz, hogy az alkohol elillanjon a szervezetből. Ha valaki például 2,5-3 ezrelék alkohollal a szervezetében lefekszik, nyolcórai alvás után még mindig 1,5 ezrelék alkohol van a véré­ben. Bebizonyították, hogy az alvás alatt a lebontás lelassul, felgyorsul viszont nehéz fizikai munkával és mély lélegzéssel. Ugyanúgy tévhit az is, hogy egy erős kávé citrommal ízesítve semlegesíti az alkoholt. Koffein hatására aktivizálódik ugyan egy időre a szervezet, és ez azt a szubjektív érzést keltheti, hogy elmúlt az alkohol hatása. Az alkoholszint a vérben ezzel egy cseppet sem változik, sőt a koffein hatásának megszűnése után még erőteljesebben jelentkezhet az alkoholos mámor. Az egyes gyógyszerek és a nikotin fokozza az alkohol hatását. Mint a leírtakból láthatjuk, a szervezet alkoholta- lanná válásához szükséges időt csak hozzávetőlegesen lehet kiszámítani. Ha tehát alkohol fogyasztása után abszolút biztonságosan akarunk volánhoz ülni, inkább 20-30 százalékkal hosszabbítsuk meg a korábban java­solt időt. Ez azért is hasznos, mert nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása után, bár a vérben már a szesz nem mutatható ki, a hátrányos pszichikai hatás még egy ideig tart (macskajaj), és egy jóérzésú ember, nemcsak az alkoholszondától tartva, hanem önmaga és embertár­sai iránti felelősségből sem ül úgy volánhoz, hogy magát és környezetét veszélyeztesse. Az aíábbi táblázat tájékoztató jellegű, és nem abszolút számokat közöl: Ital A lebontásra szükséges idő (ó) Ital 0,517° sör 0,5110° sör 0,5112° sör 0,51 bor 0,51 (40%) Alkoholtartalma (grammokban) 9 14 16,5 40-55 160 A vér alkoholszintjének emelkedése (70 kg testsúlynál) ^ 0,2°/oo 0,3 °/<» 0,4%. 1%. 2,2 °/oo Testsúly (kg) 60 70 100 0,5 I 7° sör 1,5 1,3 1 0,5 I 10° sör 2,5 2 1,5 0,5 112 sör 3 2,5 2 0,5 I bor 8 7 5 0,5 I szeszpárlat (40 %) 27,5 23 17,5-di kezzük. A kerék tehát áll, kerületi sebessége nincs. Ha nem lenne olyan komikus, a tiszta gördülés mintájára azt is mondhatnánk, hogy a kerék most a tiszta csúszás álla­potában van. Mivel ekkor a csúszás „maximális" (ennél jobban nem tud csúszni), a szlip értéke 100 %. Könnyen el tudjuk képzelni, hogy a két határeset között a szlipnek számtalan értéke lehetséges. Nézzük meg a diagramot! A gu­miabroncs és az úttest közötti súrló­dási tényezőt, annak alakulását mu­tatja meg a szlip függvényében. A diagram vízszintes tengelyén a szlip, függőleges tengelyén a súr­lódási tényező érdekeivel egyenér­tékűen a fajlagos kerületi erőt látjuk. Számos méréssel, kísérlettel iga­zolták, hogy amikor a kereket fékez­zük, a gumiabroncs és az úttest közötti tapadás akkor a legnagyobb, ha a szlip 25 % körül van. Ha a ke­réken tovább növeljük a féknyoma- tékot, a relatív csúszás növekszik, a kerék ugrásszerűen rohan (nyil­ván, mert csökken a súrlódási erő a kerék kerületén, a gumiabroncson) a 100 % szlip, a blokkolás felé. A legnagyobb súrlódási tényezőt nevezik tapadási, a blokkoláskor fel­lépőt csúszósúrlódási tényezőnek. Semmiféle meglepetést nem okoz, hogy a tapadási tényező nagyobb a csúszósúrlódási tényezőnél. A ma még csak drágább autókon található blokkolásgátló úgy műkö­dik, hogy fékezéskor a kerekeket - bármennyire nyomja a vezető Az első autósverseny-baleset, 1895-ben történt a Párizs-Bor- deaux-Párizs versenyen, amikor is Prévost versenyző Panhardja ütkö­zött egy kutyával. Az első versenyt, amely a Grand Prix nevet kapta 1901-ben rendez­ték a francia Pau nevű városka mel­lett. A győztes Maurice Farman lett, aki Panhardjával 74,1 km/ó átlagse­bességet ért el. Az első csehszlovák Grand Prix-t 1930-ban rendezték a Bmo melletti Masaryk Körön. Győzött egy Bugatti típusú kocsi, amelyet felváltva Hein- rich von Morgen és Prinz zu Leinin- gen vezették. Az elért átlagsebes­ség 101,01 km/ó volt. Később Louis Chiron szerzett hírnevet ezen a ver­senyen, aki háromszor nyerte meg a csehszlovák Grand Prix-t. Kétszer Bugattin és egyszer Alfa Rómeón. * * * Az első (és egyelőre az utolsó) olyan F1 Grand Prix, amelyen egyetlen kocsi sem adta fel a ver­senyt, Hollandiában volt 1961-ben. Tizenöt kocsi állt a rajthoz, és mind a tizenöt befutott a célba. A versenyt Wolfgang von Trips nyerte, Ferrarin. * * * Az első olyan versenyautó, ame­lyet lengéscsillapítókkal láttak el, hírek! (Folytatjuk) • Az NSZK-beli Kaessbohrer gyár napelemeket szerel az új típusú autóbuszai tetejére. A napenergiából nyert villamos árammal működtetik a légkondi­cionálót és télen az utastér fűtő­berendezését. • Még alig hallgattak el az ágyúk, a nagy nyugati vállalatok, különösen azok, amelyek újjá­építéssel vagy felszerelési cikkek gyártásával foglalkoznak, általá­nos offenzívába kezdenek a há­ború által elpusztított területe­ken. A brazíliai Autolatina kon­szern 5,75 milliárd frank érték­ben tehergépkocsikat és trakto­rokat szállít Iraknak, további 6 milliárd frank értékben pedig személygépkocsikat. Ez utóbbi összeg 40 %-a erejéig pótalkat­részek szállítását, valamint kar­bantartási munkák végzését vál­lalja a konszern. • A Német Szövetségi Köz­társaságban 1988. október 1-jó­tól rendelet írja elő, hogy a gép­járművek elsősegély-csomagjá­ban két pár, AIDS ellen védő gumikesztyű is legyen. A kesz­a fékpedált - a legnagyobb tapadás környékén, általában 15-25 % szlip körül tartja. A blokkolásgátlóval felszerelt autóval azért lehet nagyobb lassulást elérni, mert a kerekek nem blokkol­nak, a csúszáshatáron vannak, és mivel a tapadási tényező nagyobb, mint a csúszósúrlódási tényező, a tapadási tényező kihasználásával történő fékezés is nagyobb lassulást eredményez. Miután ezt ilyen szépen levezet­tük, a kérdés szinte magától kínálko­zik: hogyan is van ez a dolog? Az elején azt mondtuk, hogy az intelem és a megállapítás összekapcsolása már hamis közlést eredményez. Most meg bebizonyítottuk, hogy a nem blokkoló kerekekkel nagyobb a lassulás. Nincs itt valami tévedés? Bizony nincs. A blokkolásgátlóval felszerelt autónál mindegyik kerék a csúszáshatáron van erős fékezés­kor, mindegyik keréknél ki tudjuk használni a tapadási tényezőt, és ezért érhetünk el nagyobb lassulást. Ha ezt egy blokkolásgátló nélkül gyártott autónál is el tudnánk érni, nem lenne semmi baj. És miért ne lehetne elérni? Hi­szen - látszólag - csak ügyesség kérdése az egész. Finoman kell bánni a fékpedállal, nem szabad megengedni a kerekek blokkolását. Azonban az első és a hátsó ten­gelyen a fékszerkezet nem azonos. Es ez a körülmény nem engedi meg az ügyeskedést. N. A. a Mors típusú kocsi volt. 1899-ben gyártották. Az első, léghűtéses motorral fel­szerelt versenyautó a Frayer-Müller típusú kocsi volt. 1906-ban mutatko­zott be a Vanderbilt Kupa verse­nyen, az Egyesült Államokban. A motoron egy nagy méretű ventilá­tor hajtotta a levegőt a hengerekbe. * * * Az első kényszerített feltöltésű motort a Fiat cég mutatta be, 1923- ban. A feltöltést egy kompresszor végezte. Ezt a rendszert egészen az ötvenes évekig használták. Az első kísérleti, automatikus se­bességváltót a Lanchester cég sza­badalmaztatta 1898-ban. A három fokozatú sebességváltó előválasztó­val volt ellátva. A világ első autóklubja az Auto­mobile Club de Francé. A francia autóklubot 1896-ban alakították és a mai napig a világ egyik legjelentő­sebb egyesülete a maga minősé­gében. Az első vízzel hűtött fékeket a Da- imler cég alkalmazta a Mercedes típusú kocsijain, 1902 és 1904 kö­zött. A rendszert később a Hispano- Suiza cég is átvette. tyúk - 2 pár csomagban - 3 DM- ért már kaphatók az autófelszerelési' üzletekben. • Az USA illetékes hatóságai, úgy találták, hogy az 1985-ben importált Mercedes személy­autók fogyasztása túllépte az ak­kor érvényes normákat. Ezért 5,5 millió dollár büntetést kell most fizetniük a gyártóknak. Hasonló büntetés sújtotta a Jaguar és a Porsche előállítóit is. • A világ gépkocsigyártásá­nak felét az USA, Japán és az NSZK autógyárai adják. Viszont a motorkerékpárok felét a japá­nok gyártják egyedül. • A budapesti tavaszi vásá­ron mutatkozott be az az új Ika­rusz autóbusz, amely egyszerre 230 utast képes „fedélzetre" venni. A 293 típusú busz három, csuklósán kapcsolt részből áll, és hossza 23 méter. • A négy kormányzott kerék­kel ellátott gépkocsik manővere­zési képessége, száraz úton 20 százalékkal nagyobb, mint a ha­gyományos kocsiknál. Ezt a Mazda cég állítja, amely az ilyen típusú kocsijaival, elektro­nikus berendezések segítségé­vel végzett méréseket. 1988. XI

Next

/
Thumbnails
Contents