Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-25 / 47. szám
O rszágos méretben sokat beszélünk a slusovicei Mezőgazdasági Kombinátról. A vélemények megoszlanak, pedig az eredmények bizonyítanak. Az egységes földműves-szövetkezet már hosszabb ideje jövedelmezően termel. Az elmúlt évet 412 millió korona nyereséggel zárták. Az egy dolgozóra jutó termelés értéke 773 ezer korona volt. Gottwaldovból mintegy húsz percnyi utazás után érkezhettünk Slusovicére. Az efsz épületeit már a falu előtt láthatjuk, a központ azonban csak a falu túlsó oldalán kezdődik. Messziről látható a ,,JZD Agrokombinát Slu- sovice" felirat a szövetkezet címerével. Az út bal oldalán a „Derby centrum" hívja fel magára a figyelmet. A lovasversenyek alkalmával - amelyekre általában vasárnap délután kerül sor - 40-50 ezer ember is megfordul itt. Kissé távolabb, a főbejárat mögött, a többi épület fölé emelkedik egy óriási hordóval a tetején a szövetkezet étterme, amely gyakran megbeszélések, üzleti tárgyalások színhelye. Az út jobb oldalán láthatók az üzletek, amelyek közül néhány a patak mindkét partján várja a vásárlókat. A parkolótér előtt egy repülőgépbe helyezett bár látható. A KVAT- RO üzletsor kínálata bőséges. Az élelmiszerektől kezdve a műszaki és piperecikkeken keresztül a sportszerekig és ruházati cikkekig terjed a választék. Még egy TUZEX-üzlet is helyet kapott, amely vasárnaponként is nyitva tart. Az üzletsor előtti úton továbbhaladva szép parkba jutunk, amelyben egy kis tó, az oktatási központ és a hozzátartozó vendéglátó egység fogadja az odaérkezőket. Velük szemben a már említett út túlsó oldala a számítógépeké. A feliratok már messziről elárulják hogy ott készülnek a TNS (To je nás systém - ez a mi rendszerünk) típusú zsebszámítógépek. Itt folynak a kezelésükkel és vásárlásukkal kapcsolatos konzultációk és üzletkötések. Csak jóval mögöttük a domboldalon tűnnek fel az első mezőgazdasági épületek. A kombinátban gyártott panelelemekból készülnek az üzletek, irodák és más épületek. Mindenütt rend, tisztaság uralkodik. $:$: Egy kis történelem A Slusovicei Efsz 1951. május 20-án alakult, első elnöke Josef Jüngner volt. A közösségi munka és az összefüggő földterület kialakítása sem volt egyszerű feladat. Hosszú évek teltek el addig, amíg a földdel rendelkezők többségét sikerült meggyőzni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Hat elnökváltással ez az időszak egészen a hatvanas évek elejéig tartott. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy forradalmi változások következtek be, amikor Frantisek Óuba mérnök, akadémikus, a jelenlegi elnök 1963. február 25-én került a szövetkezet élére. Jó meglátásaival és következetességével számos új módszert vezetett be az irányításban és a szervezésben. A növénytermesztésben a tavaszi árpa és a kukorica termesztése került előtérbe. Nagy súlyt fektetett az állattenyésztés fejlesztésére. A munkafegyelem megszilárdítására irányuló intézkedéseit ma is emlegetik. Érdemes ezeket papírra vetni. „Aki a munkaidő kezdetéig nem jelenik meg munkahelyén, az arra a napra nem kap munkát és bért." „Munkaidő alatt senki sem fogyaszthat alkoholt, aki ezt megteszi, ötszáz korona büntetést fizet." „Aki el akar menni a szövetkezetből, azt nem tartják, de már nem is fogadják vissza." A szigorúság, a fegyelem megtartása és az akadályokat nem ismerő vállalkozókészség meghozta gyümölcsét. Már az 1971 -es évben a tagok havi keresete 1000 koronával volt magasabb, mint országos átlagban. A körgonya is, ami megkönnyíti a háziasszonyok életét. Az élelmiszer-készítés jelentős helyet kap a gazdálkodásban. Hullott gyümölcsből például sűrítményeket készítenek, amelynek nagy részét külföldről szállítják. A gyártáshoz szükséges alapanyagokat más járásokból is felvásárolják. Olyanokat is, amelyeket más felvásárló vállalatok különböző indokokra hivatkozva nem szívesen vesznek át a termelőktől. Az üzleti tevékenység szinte létkérdése a kombinátnak. A termékek eladására nagy gondot fordítanak. Nagy súlyt helyeznek AKI ODA LÁTOGAT, JÓ TAPASZTALATOKKAL TÉRHET HAZA nyékbeli kis szövetkezetek a jó eredmények hatására egymás után csatlakoztak a gazdasághoz. A mai nagyszövetkezet, amely már mezőgazdasági kombinát, 17 községből és 16 efsz-ből áll. Az országos méretben nem mindennapi eredményekért az 1977-es évben megkapták a Munka Érdemrendet. A Slu- sövicei Agrokombinát nevet 1986. április 5-tól viselik. MiKrustniKiuraK es egyeD szervezési módszerek A szövetkezet belső életének alapját képezi a rendezettség, a jó szervezés és a szakosítás szerinti tagozódás. Az azonos tevékenységet folytató részlegek az ún. mikro- struktúrák nagy önállósággal rendelkeznek. Természetesen a közösségi érdekeket kell szem előtt tartaniuk, de a vezetőség elvárja tőlük a vállalkozókészséget is. Jelenleg nyolc mikrostruktúra működik a szövetkezetben. Elsőnek a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó egységet kell megemlíteni, annak ellenére, hogy a bruttó jövedelemnek csak a 6 százalékát adja. A második helyen a mezőgazdasági gépek gyártását kell kiemelni. Más körzetekben is ismertek az itt gyártott kavicsszelektáló gépek, a talaj előkészítéséhez szükséges hengerek, szalma és széna szállítására alkalmas nagy befogadóképességű kocsik és más gépek. A kombinátnak ez az egysége sikeresen teljesíti a konténerizálási programot. Az erdőgazdaság és fafeldolgozás szintén jelentős. Az utóbbinak hagyományai vannak a környéken. Jelenleg a variálható épületelemek készítését emelhetjük ki. Ezekből lakóhelyiségeket, irodákat, tantermeket, raktárakat állíthatnak össze. Az élelmiszeripar és a kereskedelem igényeit is igyekszenek kielégíteni. Főleg a tejtermékek, húsáruk nyerték el a fogyasztók tetszését. Péksüteményeik is keresettek. Újdonságnak számít a hámozott bura külalakra, a vonzó csomagolásra, a reklámra. Aki részt vett az Agrokomplex ’88 országos mezőgazdasági kiállításon, saját szemével győződhetett meg a szépen csomagolt élelmiszerfélékről. Sorolhatnánk még tovább a rendkívül sokoldalú tevékenységet. A tápoldatok, a takarmánytápok, a növényvédószerek mellett az- utóbbi években erjesztöszereket és biológiai védőanyagokat is gyártalak. Az embrióátül- tetésben-is komoly sikereket értek el. Az építkezésekben is korszerű módszereket vezettek be. Többnyire egyszerre tervezik és építik az épületeket. A munkákat rugalmasan szervezik. Érdemes megemlíteni, hogy egy 840 tehén befogadására alkalmas istállót 3 év helyett egy év alatt adtak át. A sluéovicei Drevnica folyócskán átvezető hidat 16 hónap helyett 16 nap alatt készítették el. Az építő- csoportra jellemző, hogy az átadási határidőket nem odázza el. Í$í: Irányítás és szervezés Ha vizsgálgatjuk az irányítást és a szervezést, úgy tűnik, hogy semmi különöset nem észlelhetünk, a másik oldalon azonban teljesen szokatlan újszerűségekkel is találkozunk. A vállalatokat például igazgatók, az üzemeket és részlegeket pedig vezetők irányítják. Természetesen tőlük nagyban függ, hogy az igényes feladatokat milyen módon teljesítik. Ezen a téren a következetesség érvényesül. Az elnök hangoztatja, hogy valamennyi feladat teljesítésének tíz megoldása is l^het, de ezek közül csak a reálisat szabad alkalmazni. Hangoztatja, hogy a feladatokat idejében kell teljesíteni. Természetesen ehhez megteremtik a megfelelő feltételeket. A szigorú rendszabályok arra kényszerítik a dolgozókat, Tiogy maximális teljesítményt nyújtsanak. A mulasztókat szigorúan büntetik. A megkésett szállítások okozta veszteségeket a vétkeseknek kell megtéríteniük. Ha a kiszolgáló udvariatlan, más munkakörbe helyezik át. A termékek minőségét egy osztály ellenőrzi. Ha a termény vagy a termék harmadik minőségi osztályba sorolható, akkor gyártását mielőbb le kell állítani. Az új tagok kiválasztass A szövetkezetnek, illetve ma már mezőgazdasági kombinátnak megközelítőleg 5000 tagja van. Az átlagéletkor 37 év. Az 1986-os évben több mint 7000-en kérelmezték felvételüket. Mintegy ezernek sikerült taggá válnia. Az érdeklődés a felvétel iránt azóta sem csökkent. Nagy figyelmet fordítanak a műszaki dolgozók felvételére. A szokásos életrajz és más adatok mellett a személyzeti osztály dolgozói egy pszichológiai értékelést is készítenek. Ebben helyet kap a teljesítőképesség, a jellemzés, a személyi vonások és más, a dolgozóra vonatkozó észrevétel. A személyzeti osztály a jellemzéseket figyelembe véve összegezi, hogy a dolgozó milyen feladatkör betöltésére alkalmas. Az előkészített javaslat az elnök elé kerül, aki személyesen beszél minden jelentkezővel. Ennek alapján dönt arról, hogy javasolja-e a felvételét. Az iskolákból kikerült fiatal szakembereknek hat hónapos termelési gyakorlatot kell végezniük. Ezzel kiegészítik elméleti ismereteiket. Követendő példa Sokan felteszik a kérdést, hogy lehet-e követni a sluáoviceiek példáját. Egy Japánt megjárt szakembertől azt kérdezték, hogy itthon is el lehet-e terjeszteni a japán munka- módszereket. Azt válaszolta, hogy ennek nem lenne túl nagy akadálya, ha több lenne a japán emberekhez hasonló dolgozó. Sluso- vicében is valahogy így vagyunk. Máshol is hasonló eredményekkel dolgozhatnának, ha kialakítanák a fegyelmezett munkalégkört és a kedvezőbb lehetőségeket a termelésben. Az embereket bátorítják a kockázatvállalásra is. Amikor Slusovicén jártam, egy háromnapos nemzetközi szimpóziumot rendeztek a szarvasmarha-tenyészet progresszív módszeréről. A kellékeket álig egy nap alatt a résztvevők rendelkezésére bocsátották, hogy minél jöbb körülmények között dolgozhassanak. Igaz, a feladatot vállalók még éjfélkor is dolgoztak. Láthatóan mindenki tudja, hogy mikor mit kell csinálni. A szövetkezet tevékenységéről már megjelent Stanislav Vá- cha mérnöknek az Agrokombinát irányításáról szóló könyve. Érdemes kézbe venni a Mi utunk üzemi hetilapot is, amely nyolc oldalon jelenik meg. A szövetkezet életével foglalkozó írások mellett helyet kapnak a mezőgazdasági és ipari technológiát bemutató cikkek is. Elkészült és hamarosan az üzletekbe kerül a szövetkezet elnökének könyve is, amely húszéves tapasztalatait foglalja össze. Azt állítom, hogy követhető a sluáoviceí példa, és ahol esetleg nincsenek meg a feltételek a termelés ilyen koncentrációjára, az egyes módszereket alkalmazni lehet. Sok tapasztalatot gyűjthet a mezőgazdaság inten- zifikálásához, aki ide látogat. PUNTIGÁN JÓZSEF 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS.- Ugyan már, nincs ebben semmi különös. Ha az ember szereti a szülőföldjét, ha szereti a népzenét, ha módja és lehetősége van arra, hogy tehetséges fiatalokkal ismertesse, sajátíttassa el a zene alapjait, akkor miért ne? iszá a- Ügyes, és a többiek közül kiváló dolgozó legyen? - ismétli meg kérésemet a déméndi (Demandice) Állami Gazdaság termelési részlegének igazgatóhelyettese. - Megvan! A Laci. Nem mindennapi ember. Megvallom őszintén, kíváncsian fürkésztem ezt az olajos, munkaruhában szorgoskodó embert, aki a javítóműhelyben eltöltött hosszú órák után még a kultúrának is áldoz, embereket tart össze, fiatalokat készít föl országos szintű rendezvényekre. Morávek László 1983 óta dolgozik a gazdaságban. Karbantartóként kezdte, jelenleg a műhelyfőnök helyettese.- Sok a javítanivaló egy-egy idényben?- kezdem a beszélgetést.- Idényben? - kérdez vissza nevetve.- Hisz az egész év az. Itt nincs alkalom a lazításra, itt minden örökös körforgásban van. Tízen-tizenöten dolgozunk a gépek körül, amelyek egyre bonyolultabb és magasabb műszaki ismeretekét igényelnek. Aztán alkatrész-utánpótlás meg nincs. Vagy ha van, az is rövid életű. Van úgy, hogy magunk készítünk egy-két ideiglenes alkatrészt, ami tovább kitart, hosszabb életű. Már komolyan foglalkoztat bennünket egy olyan részleg megnyitása, ahol alkatrészeket gyártanak. Gondolja el - teszi hozzá nagy hévvel -, micsoda fantasztikus lenne, ha az anyagbeszerzőink úgymond munkanélkülivé válnának, mert megszűnne az országjárásuk egy- egy filléres alkatrész után.- Szóval, ez a legnagyobb gondjuk - terelném a beszélgetést más irányba, de ö közbeszól.- Az a legnagyobb gondunk, hogy a gépek mennyiségéhez mérten nem növekedett a javítók száma. Most is páran közülünk a szántásban segítkeznek. Tavasszal vetnek, nyáron a kombájnok nyergébe ülnek, ősszel pedig a kukorica meg a cukorrépa betakarítását segítik. S mivel éjjel-nappal folynak a késő őszi munkálatok a földeken, az ügyeletes szerelők akár éjjel is kivonulnak egy-egy meghibásodott géphez. Szóval mindig van mit csinálnunk. Közben megtörli olajos kezét, és egy irodába vezet. Leülünk vele szembe, és most már a munka utáni időtöltésről faggatom. Megtudom, hogy 1959-töl tagja a Csemadok helyi ■8 £ ■§ £ <0 o c 3 8 c szervezetének. Volt elnöke, most pedig kul- túrfelelősként tevékenykedik. És egy országos hírű éneklő csoportot, valamint egy szintén közismertté vált citerazenekart irányít. Míg sorolja a szép sikerek színhelyeit, elgondolkodom, hogy vajon hány fiatal követné a példáját ilyen lelkesen, ilyen önfeláldozó- an. Gondolataimat szóba öntöm, mire szerénykedve leint. Egyszerű a képlet, ugye? Az már csak másodlagos, hogy a mai világban egyre nehezebb - hadd fejezzem ki magam enyhén- a kultúra oltárán áldozatot vállaló embereket találni. Hogy milyen nehéz lehet egyeztetni a próbákat, beszerezni a kellékeket, hangszereket ...- Az utolsó Tavaszi szél... országos nép- dalverseny döntőjében igen szép sikereket értünk el. Mind az éneklő csoport, mind a cite- razenekar nagydíjat kapott, ami méltó elismerése a munkánknak. A fiatalok? Nem is tudom. Talán csak a megfelelő utat kell hozzájuk megtalálni, és már készek is feláldozni a szabadidejüket. Százdi (Sazdice) lakosok a csoport tagjai. Jómagam is abban a faluban élek. Hogy mit szeret jobban, a gépeket vagy a kulturális tevékenységet? Nevetve válaszol.- Nálam ez a kettő szervesen kiegészíti egymást. Az egyikre mint megélhetési forrásra, a másikra mint kikapcsolódásra van szükségem. Mindkettőt szeretem művelni. Beletartoznak mindennapjaimba. SZITÁS GABRIELLA V XI. 25. 'SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. w Jja M "■ K. ? jZ " /ja, » " g Z '• « ‘ZjZZmZZ VWj&fiíjn J 3 Arar yt ^ TT O V " Í 2 OBbE fá Élni—tartalmasait i
