Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-11 / 45. szám
* >■ ■ Szergej Artyusenko A párbaj A színárnyalatok homályos szürkék lettek, a hegyek körvonalai nyersen kirajzolódtak, de a táj hátterében minden összefolyt. Abba kellett hagynom a munkát. Fáradtan tekintettem a festői völgyre. Sehogy sem sikerült élethűen lerajzolnom! Egy nagy ragadozó madár keringett könnyedén a magasban, és szárnyait leeresztve hirtelen zuhanni kezdett. A földre szállás előtt szélesre nyitotta szárnyát. De hát mi történt? A madár a kopár sziklára csapódik, felugrik, újból leesik, elszántan vagdos a csőrével valamit, és ver- des a szárnyával. Felemeltem a távcsövet. A forró légáramlatban remegő szürke köveken és a szokatlanul viselkedő madáron kívül semmit sem láttam. Lehet, hogy beteg, vagy elvette a hőség az eszét? A ragadozó nagy erőlködéssel felszállt a földről. Határozottan felismertem karmai között egy kígyó összevissza tekeredö testét. A madár könyedén és magabiztosan ért újra magasba, és szárnyát kitárta az ég gyöngyházként csillogó ködében. De hirtelen éles fordulattal kezdett megint leszállni. Újból harc kerekedett az izzó köveken, majd ismét lassan felszállt. Most már nem olyan könnyed a repülése. Hatalmas szárnyaiban nyoma sincs a rugalmasságnak, széles szárnycsapásaiból hiányzik a repülés biztonsága. Közvetlenül a föld felett száll, és egyre lejjebb ereszkedik. Újabb összecsapás után a madár megint kezd a levegőbe emelkedni. Felém tartott, elérte az alsó hegynyúlványt, majd egyre magasabbra tört. A kígyó ott vergődött acélos karmaiban, elvesztette támaszát, a földet s vele erejét is. Hirtelen kínos dolog történt: a madár megállt a levegőben, és... zuhanni kezdett! Először lassan, azután egyre hevesebben csapdosott sérült szárnyaival. Egy pillanat - és az éles kövekre lehullt a kígyó. Modulatlanná dermedve ültem. Ezután rohantam, másodpercek alatt végigfutva a fél kilométert. Fulladozva értem a mozdulatlanul fekvő harcoshoz. A szépséges sas és a végzetes vipera... A vad, szabad élet szeszélye csábította őket halálos párbajra, s az égből a kövekre hulltak mind a ketten. Szomorúan és elismerően pillantottam a két rettenthetetlen harcosra. Legyőzték egymást, és mégis legyözhetetlenek maradtak. DÖMÖTÖR ÁKOS fordítása TALLÓSI BÉLA V Ilyen se volt se lesz utazom a siccvonaton morcos kandúr Macskatánc a siccmozdony egy egérért csillagtetős színházunkban kezdődik a cicatánc ráérősen siccáriát énekelnek csirkemájért szélsebesen megy hangosan a vonat sicckeréken a kiscicák Fogjunk kezet! Fogjunk! De hogyan? És egyáltalán, miből alakult ki az a szokás, hogy barátainkkal, ha érkeznek vagy távoznak, kezet fogunk? Hiszen a kézfogás semmiképp sem higiénikus dolog, és köszönni sok más módon is lehet, például szíves szóval, meghajlással. Akkor meg mi a jelentősége a parolának? Ma már jószerivel semmi. Ré- gente viszont igenis volt jelentősége. Amikor a kézfogás még nem a köszöntés egy szimpla neme volt, a békés szándékkal közeledő azért nyújtotta kezét, hogy bizonyítsa: nincs nála fegyver, baráti érzelmekkel jött. Általában tenyérrel felfelé nyújtotta, és általában a jobb kezét, hisz a fegyvert is jobb kézzel markolta volna. A látványos gesztus főleg a szabad ég alatt volt fontos hajdanán, midőn békés vándorok és morc brigantik egyaránt gyalog taposták az országutat, s a közbiztonság olyan laza volt, hogy minden szembejövő idegen gyanút keltett a magányoKarikatúrák az őszről Ősz - színes, esős, ködös, bo- rongós és talán a legszomorúbb évszak. O. Pazerini és V. Javorsky karikaturisták szerint meg ilyen. san kóborlókban. „Itt a kezem, nem disznóláb! “ mondja parolá- zásnál ma is a magyar, immár nem tudván, hogy nyelvünkben a mordályt, a pisztolyt nevezték alakja miatt egykoron disznólábnak, e mondás tehát azt jelenti; nincs a kezémben fegyver, nem kell tőlem tartani. A pisztolyok közben kikoptak a hétköznapi érintkezésből, a baráti kézfogás azonban szokássá vált, és megmaradt. Tán mert a kéz mindig is aktív szereplője volt az úgynevezett testbeszédnek. Kezet ■fogunk, ha gratulálunk, ha meg akarunk pecsételni egy fogadást vagy egy üzletkötést, de akkor is, ha veszekedés, harag után kibékülünk. Amikor távolról üdvözlünk valakit, a kezünket lendítjük felé nyitott tenyérrel. „Kezet rá!“ - mondjuk, ha egy ígéretet hitelesíttetni akarunk, kezünket tárjuk szét, ha repesünk, s két kezünket felfelé tartva adjuk meg magunkat. Hogy ki miként fog kezet, abból a jellemére is lehet következtetni. Az energikus, kemény kézfogás általában nyílt és egyenes emberre vall, a lanyha, ernyedt parola bizonytalan lelkjialkatot feltételez. Persze mindkét fajta kézfogás lehet mesterkélt is. Az ápolatlan kéz parolázásá- nál visszatetszést kelt. Hasonlóképpen az izzadó tenyér, s még inkább az ha valaki tenyerét ruhájához dörgölve törölgeti, mielőtt kezet ad. Felénk nyújtott kezet visszautasítani a legnagyobb sértések egyike. Félrenézve vagy lesütött szemmel kezet fogni meg neveletlenség, mivel szembenézni minden kézfogásnál alapszabály. A legbeszédesebb parola az úgynevezett testvéri kézfogás, amelynél a partner feléje nyújtott tenyerünket mindkét kezével átkulcsolja, így* adván hangsúlyt rokonszenvének. Az ilyen kézfogás olyan, mintha a kezek ölelkeznének. Mivel a kézfogás amolyan tenyérnyi világnyelv, amellyel mind barátban, mind idegenben különféle érzelmeket kelthetünk, az árnyalataira is érdemes odafigyelni. Az egymást valamikor csak meghajlással köszöntő japánok, akik a kézfogás mikéntjét az európaiaktól tanulták el, oda is figyelnek. Olyannyira, hogy kézfogógépeket szerkesztettek, azokon gyakorolják külföldre utazó üzletkötőik, menedzsereik a pa- rolázást. S mivel egy száraz, hűvös kezet megszorítani kellemesebb egy izzadtnál, kézsimo- gatónak nevezett, tojásdad alakú jáde követ tartanak a zsebükben. E mindig hűvös kő markolá- szása áHítólag megszünteti a tenyérverítékezést. KUN ERZSÉBET Gon LÉPESMÉZ A képen méhsejtból épített lépdarabot látsz. Benne tizenegy fekete sejt van, s a feketék körül hat fehér. írd be az 1 -tői 36-ig terjedő számokat úgy, hogy valamennyi fekete sejt körül a számok összege 111 legyen. Segítségül megadtuk a számok egy részét előre is. FOGAS KÉRDÉS Technika az állatvédelemben II. A barnamedvét a sűrűn lakott európai országokban már régen kiirtották. Ez az állat ritka vendég a Pireneusokban és az Alpokban, az Egyesült Államokban azonban viszonylag gyakrabban fordul elő. Az USA-ban a hetvenes évtizedben a barnamedvék mozgását műholdas rendszerrel követték. 1984-tól a svédek is rádiójelzö módszerrel követik a barnamedvék útvonalait. Technikailag bevált ez a módszer, de egyes svéd zoológusok mégis tiltakoznak ellene: a medvét ugyanis, hogy rászerelhessék a rádióadót, altató lövedékkel el kell kábítani, és egy esetben előfordult, hogy a medve nem ébredt fel. Zimbabwe területe 390 622 négyzetkilométer. Szomszédai: Zambia, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik. Ebben az országban jól fetfegyver- zett orwadászcsapatok hosszú évek óta tizedelik az orrszarvúcsordákat, mert az állatok csontjaiból „csodatevő" gyógyszereket, tulhaiból díszes farag- ványokat készítenek. Tevékenységük a Zimbabwéval szomszédos országokra is kiterjed. A zimbabwei kormány 1987-ben különleges vádászalakulatot képezett ki, amelynek az a feladata, hogy az orvvadászokat felderítse és elfogja. Az amerikai zoológusokat mostanában a puma fokozott mértékben érdekli; mármint ennek a nagymacskának az élete, viselkedése. Érdekes, hogy a puma a fogságban odaadással ápolja kicsinyét, a természetben veszély esetén azonban nemegyszer cserbenhagyja. Floridában jelenleg 50 puma él a szabadban és néhány fogságban. Azt tervezik, hogy a fogságban élőket is szabadon bocsátják, de előzőleg rádiadókkal szerelik fel őket, és műholdak segítségével figyelik majd mozgásukat. A teknősöket sokféle veszély fenyegeti. Az ember szereti fogságban tartani a kisebb példányokat, az óriásteknösböl levest főz; a vendéglők gasztronómiai külünlegességkén hirdetik a tek- nösételeket. A teknősök száma így aztán érthetően csökken. Az állatok védelmét szolgáló járművek közül ezúttal csak a helikopterről szólunk. Ez egyaránt sivatagok, dzsungelek, szavannák, tengerpart stb. feletti bevetésekre: kis helyen leszáll, lebegve állatokat emel fel fedélzetére. Állatok számlálására is jó, fedélzetéről a súlyosan beteg állatok kilőhetők. Jól bevállt a helikopter az állatcsordák nyomon követésére, filmezésére. Befejezésül még egy meghökkentő adat. Hogy mi minden és hogyan veszélyezteti az állatokat, arról beszédesen szól az 1985-ös svéd közlekedési baleseti statisztika: ebben az évben 13 611 olyan gépjárműbaleset történt, amely őzzel, szarvassal vagy vaddisznóval történt ütközés miatt következett be. ENDRESZ ISTVÁN Az október 28-i számunkban közölt feladatok megfejtése: az alsó mérleg serpenyőjébe tíz szem mogyorót kell helyezni; szivattyú, képeskönyv. Nyertesek: Ruzsik András, Rozsnyó (Roznava); Zsidai Ágnes, Nagykapos (Veiké Kapusany); Illés Zsolt,-Kolárovo; Győri Csaba és Tamás, Nádszeg (Trstice); Tóth Tamás, Kassa (Koáice). m I I | I | I I I I 1988.
