Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-11 / 45. szám

A U T Ó S 0 MOTOROSOK Autópályáink építésének perspektívái Autópályáink hálózatának építése a D 1 Prága-Bmo és a D 2 Bmo-Bratislava szakaszok megépítésével kezdődött. A 317 kilomé­ter hosszú autópályát 1980 novemberében nyitották meg teljes egészében a forgalomnak, öt éven belül a forgalom intenzitása 55 százalékkal növekedett, sőt a Prága-Brno szakaszon 75 százalékkal. Az építkezésbe beruházott anyagiak megtérítódésének ideje 7,6-12 év között mozog. Külföldi adatok szerint az autópályán az üzemanyag megtakarítása kb. 31 -36 százalékot tesz ki. A gépkocsik karbantartá­sára fordított összeg kb. 20 százalékkal alacsonyabb. Nem kevésbé jelentős a 40 százalékos időmegtakarítás és a forgalmi balesetek jelentős csökkenése. A Prága-brno-bratislavai szakasz az 1981-2000 években 16 milliárd korona tiszta hasznot hoz a népgaz­daságnak, és az üzemanyag megtakarítás ebben ez időszakban 1,25 millió tonna lesz. Az elképzelések szerint hazánkban 2000-ben összesen 750 kilo­méter autópálya lesz üzemben, összefüggő szakaszokban. Ebben az időszakban a megtakarítások meghaladják a karbantartásra és az új szakaszok építésére szükséges anyagiak mennyiségét. Az autópá­lyák építésének hosszú távú koncepciója szerint, amelyet a Szövet­ségi Kormány 286/1963 rendelete hagyott jóvá, Csehszlovákiában összesen 1711 kilométer autópálya épül. 1986-ig ebből 489 kilomé­tert, tehát több mint egynegyedét nyitották meg a forgalomnak. A mai tapasztalatok azt mutatják, hogy a javasolt koncepció, és az egyes irányok kihasználtsága helyes volt. A területi fejlesztés változásával és a nemzetközi úthálózat kiépítésével kapcsolatban az eredeti tervet kis mértékben módosítani kellet. A leglényegesebb változás egy új szakasz beiktatása, ez a D 3 (Prága-Tábor-Ceské Budepvice -Csehszlovákia/Ausztria államhatára), és a kevésbé frekventált D 43 (Svitavy-Brno) szakasz kihagyása. Ezzel a változással az autópályák hálózata 125 kilométerrel hosszabbodik majd az eredeti tervhez képest. Megfontolás tárgyát képezi a Trnava, Nitra és Zvolen között már megépített négysávQS utak autópályával való összekötése. -AD­Az 1986-ig üzembe helyezett autópálya-szakaszok D 1 Prága-Brno-Holubice 213 km D 1 PreSov-Licartovce 9 km D 1 Ivachnová-Lipt. Hrádok-Hybe 33 km D 2 Brno-Bratislava 117 km D 3 Prága-Beroun 20 km D 11 Prága-Trebestovice 27 km D 61 Bratislava-Pieátany 71 km A 2000-ig átadandó autópálya szakaszok D 1 + D 47 Brno-Holubice-Vyákov 33 km D 5 Prága-PIzeh (Kyáice) 69 km D 8 Prága-Ústí n. Labem (Úzin) 78 km D 11 Prága-Hradec Králové 89 km D 61 Bratislava-Trencín (Nemáová D 1) 115km D 1 Ivachnová-Vazec 42 km D 1 Presov juh-KoáickéOláany 25 km Csehszlovákia autópálya hálózata az építés végleges befejezése után D 1 Prága-Jihlava-Brno-Trenőín-Zilina-Presov­Michalovce-CSSZSZK/Szovjetunió államhatár 712 km D 2 Brno-Bratislava-CSSZSZK/MNK államhatár 143 km D 3 Prága-Tábor-Öeské Budejovice-CSSZSZK/Ausztria államhatár 169 km D 5 Prága-PIzen-Rozvadov-CSSZSZK/NSZK államhatár 144 km D 8 Prága-Ústí n. Labem-CSSZSZK/NDK államhatár 99 km D 11 Prága-Hradec Králové-Náchod-CSSZSZK/ Lengyelország államhatár 135 km D 35 Hradec Králové-Svitavy-Olomouc-Lipník nad Becvou 105 km D 47 Őechyne u Brna-Ostrava-CSSZSZK/ Lengyelország államhatár 140 km D61 CSSZSZK/Ausztriaállamhatár-Bratislava-Trencín 107 km híreki Egyéves vizsgálás után az NSZK- ban arra az eredményre jutottak, hogy érdemes kikapcsolni az autók motorját a piros jelzésnél. Már tíz másodperces kikapcsolásnál is mér­hető megtakarítást értek el, nem beszélve a levegő szennyeződé­séről. Franciaországban, tavaly a leg- vásároltabb autó a Renault 5 (11,4 %) és a Peugeot 205 (10,9 %) volt. Az importált autókból legjobban a FIAT UNO fogyott. A Kínai Népköztársaságban je­lenleg több mint 12 000 Lengyel- országban gyártott FIAT 126 P kocsi fut a közutakon. A földalatti garázsok az NSZK- ban főleg a nők számára jelentenek veszélyt. Itt fordul elő legtöbbször rablás, megerőszakolás és gyilkos­ság. A legújabban a nők számára olyan garázsokat építenek, ahol a biztonságról tv-kamerák és külön­leges kiképzett kísérők gondos­kodnak. Svédországban, ahol pillanatnyi­lag a legfejletebb a motorizáltság, az autópiac a legnagyobb konjuktúráját éli. 1986-ban 269 000 gépkocsit ad­tak el, a nyolcmillió lelket számláló országban. Az elmúlt évben Ausztráliában közel 50 000 tehergépkocsit szállí­tottak vonattal a földrész egyik végé­től a másikig. Az ok: a levegő szeny- nyezödésének csökkentése. 1987-ben az Egyesült Államok­ban több mint 100 000 felfújható gumifigurát adták el, amelyek ülő emberre hasonlítanak. A legtöbbjét olyan nők vásárolták, akik gyakran utaznak magányosan, hosszabb ■Utakon. Újítás Lengyelországban Két évig tartottak a tárgyalások az olasz FIAT cég és a lengyel FSM autógyár között. Nem csoda, hiszen fél milliárd dollár volt játékban. Eny- nyit kívánt a FIAT befektetni egy új kiskocsi fejlesztésére, amelyet a lengyel FSM gyártana, a közismert F 126 P kiskocsi helyett. A múlt év vége felé az egyezmény létrejött, és elkezdődött az új kocsi tervezése. A neve már ismert: X1-79. Az első példány kb. három év múlva fut le a szerelőszalagról. A FSM igazgató­ja egyelőre csak ennyit árult el róla: „Nehéz egy olyan kocsiról beszélni, amelyik még csak három év múlva kerül gyártásra. Ha összehasonlí­tom a most gyártott 126-sal akkor ez az új kocsi nagyobb lesz, bár meg­marad a kiskocsi kategóriában, öt személy számára lesz kialakítva, jobbak lesznek a dinamikus tulaj­donságai, gazdaságosabb lesz. A szerkezeti részletekről nem be­szélhetek, ezt tiltja a megegyezés a FIAT-tál.“ Közben azonban a gyár az eddigi hagyományos 126-os egy változatát kezdte gyártani, 126 P BIS néven. A bennfentesek tudni véli, hogy a ré­gi modell és a majdani X1-79 közötti átmenetről van szó. Az mindeneset­re már biztosnak látszik, hogy a BIS- ben használt, egészen új motor a jö­vendő X1-79 meghajtóegység lesz. Az új motor egy fekvő, kéthenge- res, négyütemű, folyadékkal hűtött benzinmotor, OHV vezérléssel. Űr­tartalma 704 köbcentiméter, maxi­A FIAT 126 P BIS egy hátsó ajtó­val gyarapodott mális teljesítménye 19 kW, 4200 percenkénti fordulatnál, legnagyobb forgatónyomatéka 47 N. m./2000 ford./perc. A BIS újdonsága, és ez is sejtet valamit az új modellről, hogy a motor a hátsó tengely mögött he­lyezkedik el, a poggyásztér padlója alatt. Ezzel lehetővé vált a BIS-re egy harmadik, hátsó ajtót szerelni. A kocsi csúcssebessége 124km/ó. Álló helyzetből 10,5 má­sodperc alatt gyorsít fel 60 km/ó-ra, 19,0 másodperc alatt 80 km/ó-ra és 42,9 másodperc alatt 100 km/ó-ra. 90 km/ó sebességnél 4,4 1/100 km üzemanyagot fogyaszt, városi forga­lomban 5,8 litert. Az utastér zajszint­je, 50 km/ó sebességnél 72 dB. Ké­szenléti súlya 980 kg. A műszerfal és a kapcsolóelemek is új formát kaptak A távolság és sebesség becslése.- A távolság és sebesség helyes becslé­se a biztonságos vezetés egyik fontos tényezője. íme néhány támpont a helyes becsléshez:-a személyeket kb. 2000 méterről tudjuk megkülönböztetni.- A lábak és kezek mozgását kb. 700 méterről észleljük,-a fejfedőt kb. 400 méterről tudjuk megkülönböztetni,- A téglát a falban kb. 100 méterről. A távolság és sebesség helyes becs­lése nagyon fontos a biztonságos előzés­nél. A hibás becslés az előzésnél gyakran ütközéssel végződik, mégpedig általában nagyon súlyos következményekkel, hi­szen az előzésnél gyorsítunk, és összeüt­közhetünk a szembejövő kocsival - fron­tálisan. Csak megfelelő, áttekinthető, sza­bad útszakaszon előzzünk. Az előzésnél használjuk ki a kocsi dinamikai tulajdon­ságait, a maximális gyorsulást. Áttekint­hető útszakaszon (és csak ilyenen előz­zünk!) már akkor kezdjük meg a gyorsu­lást, amikor még ellenirányban van vala­milyen jármű. Ezzel elérjük, hogy az el- mellözés után azonnal előzhetünk. Minél nagyobb ugyanis az előző és az előzött kocsi sebessége közötti különbség, annál biztonságosabb az előzés. Minél kisebb ez a különbség, annál hosszabb időre és útszakaszra van szükségünk. Lásd az alábbi táblát (a felső szám az előzésre szükséges időt másodpercekben, az alsó az útszakasz távolságát mutatja mé­terben:) » Figyelem A figyelem a biztonságos vezetés egyik legfontosabb tényezője. A közúti balesetek elemzésénél a „figyelmetlen­ség" a leggyakrabban előforduló ok. A szó azért került idézőjelek közé, mert tulajdonképpen nem figyelmetlenségről kell beszélnünk, hanem arról, hogy a fi­gyelemét valami másra, a vezetéssel nem összefüggő tárgyra vagy jelenségre össz­pontosították. A figyelem ugyanis a tudat ráirányítása valamire. Minden tudatos te­vékenységnél jelen van. A gépkocsiveze­tő tevékenysége állandó tudatos figyel­met igényel. Az a képességünk, hogy összpontosítani tudjuk a figyelmünket, napi ritmusban ingadozik. A legnagyobb a délelőtti órákban, és 10-11 óra között éri el a csúcsot. Délután bizonyos csökke­nés észlelhető. A legkisebb éjfél és hajna­li 5 óra közöti. Ebben az időszakban alszanak el a leggyakrabban a vezetők a volán mögött. Ha lehet, ilyenkor ne vezessünk. Az előző kocsi sebessége (km/ó) 40 50 60 70 80 90 100 110 25,3 14,2 10,4 8,6 7,5 6,7 autópálya 281 196 174 167 166 158 Az előzött 40 31,3 434 17,2 286 12,4 242 10,1 224 8,7 217 Reagálási idő kocsi 50 ............... 37 ,3 20,2 621 392 14,3 321 11,6 289 9,9 274 8,7 266 sebessége 60............... 43 ,3 842 23,2 514 16,4 411 13,1 363 11,1 338 (km/ó) 70 ............... 49,3 1095 26,2 654 18,4 512 14,6 446 80 ................ 55,3 1363 29,2 808 20,4 624 90 ................. 61,3 1702 32,2 982 100 ................. 67,3 2056 A táblázatot állandó sebesség alapján számították ki. Mivel az előzésnél leg­többször gyorsítunk (egyenletesen, „me­net közben" csak nagyon ideális forgalmi viszonyok között tudunk előzni), így a fel­tüntetett adatok egy keveset csökkennek. Ha például egy 80 km/ó sebességgel ha­ladó kocsit 90 km/ó-val (gyorsabban tilos utazni!) előzünk, a gyorsulást is figyelem­be vévé kb. 50 másodpercig tart az elő­zés, és 1250 méteres útszakaszra varr szükségünk. Egy velünk szemben jövő kocsi 90 km/ó sebességnél is kb. ilyen utat tesz meg. Ebből kitűnik, hogy csak akkor tudunk biztonságosan előzni, ha legalább 2800 méter van közöttünk és a szembejövő kocsi között. Hallás A hallással már jóval kevesebb infor­mációt kap a vezető, mint a látással. Ettől függetlenül fontos szerepe van a hallás­nak a vezetésnél. Ellenőrizni tudjuk általa, hogy a motor és a futóművek hibátlanul működnek-e. Gyakorlott vezető például még azonosítani is tudja a fellépő műsza­ki hibát. Hallással kapjuk az első informá­ciót az olyan gépkocsik közeledtéröl, amelyek elsőbbséget élveznek (pl. men­tők, tűzoltók stb.). Kísérletek kimutatták, hogy olyan munkák, amelyekhez erős szellemi koncentráltságra volt szükség, zajos környezetben rosszabb minőségű eredményeket hoztak, mint alacsonyabb zajszintú munkahelyen. A magas zajszint az utastérben hosszabb útnál növelheti a vezető fáradtságát. Ezért sok ország­ban az autó belső zajszintjét a kocsi minőségének egyik fontos meghatározó­jának tekintik. Érdekes viszont, hogy né­hány külföldi statisztikai adat szerint a ká­rosult hallású vezetők gyakran jobban és biztonságosabban vezetik az autójukat, mint az egészségesek. A vezető a volán mögött bizonyos szempontból úgy viselkedik, mint egy adatokat feldolgozó komputer. Érzékszer­veivel információt vesz fel a körülötte levő forgalmi helyzetről, vagy ennek változá­sáról. Ezt az információt az agy feldolgoz­za, kiértékeli, és meghatározza, milyen módon kell az adott helyzetre reagálni, majd kiadja az utasítást a kocsit irányító végtagoknak (kéz, láb), ezek pedig az utasítás nyomán elvégzik a szükséges műveletet. Azt az időt, amely e láncolat lebonyolítása alatt telik el (pl. az akadály észlelésétől a fékpedál lenyomásáig) rea­gálási időnek nevezzük. Minél rövidebb ez az idő, annál gyorsabban adaptáló­dunk a környezetünkhöz, vagyis bizton­ságosabban vezetünk. A reagálási idő nagyságára sok tényező hat: egyéni fizi­kai és pszichikai adottságaink, a befutó információ minősége, a megítélendő helyzet bonyolultsága stb. A figyelem összpontosítása és a rea­gálásra való felkészültség a következő­képpen határozta meg a reagálási időt:- a vezető várja a veszélyes helyzetet, elkészült a fékezésre 0,6-0,8 s ­- a vezető összpontosította a figyel­mét, de nem készült fel a fékezésre 0,7-0,9 s-a vezető különböző tevékenységre (pl. a sebesség fokozatának változtatása, előzés stb.) összpontosította a figyelmét 1,0-1,1 s- a vezető figyelmetlen, vagy valami­lyen más tárgyra figyel, beszélget, zenét hallgat stb. 1,4-1,9 s. (Folytatjuk) -di­Közben azonban a gyár az eddigi fiba hagyományos 126-os egy változatát gjpB kezdte gyártani, 126 P BIS néven flli&yÉÉ&li A bennfentesek tudni véli, hogy a ré- > í gi modell és a majdani X1 -79 közötti átmenetről van szó. Az mindeneset- V "HKKb re már biztosnak látszik, hogy a BIS- ™ ben használt, egészen új motor a jő- vendő X1-79 meghajtóegység lesz. Az új motor egy fekvő, kéthenge- tí \ zámKr rés, négyütemű, folyadékkal hűtött benzinmotor, OHV vezérléssel. Űr­tartalma 704 köbcentiméter, maxi- A műszerfal és a kapcsolt W ár B ■ 1 ___ ■ w ■■ ■■ 1 m iív.■■ izM voian ifioyoii

Next

/
Thumbnails
Contents